Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
1971. június TI., péntek A Papíripari Vállalat 189 esztendős diósgyőri gyáregysége közel 30 fajta papírt készít, azonkívül cukrásztálcákat, sajtdobozokat, tortaalátéteket, tejespalack zárókorongokat. Innen kerülnek ki a kártya alappapírjai, de a bankjegypapírok, rajzpapírok, hanglemezborító papírok és a könyvborító papírok is. Mint Belley Imre igazgató elmondotta, az idén 160 millió forint értékben állítanak elő termékeket, 8— 9 ezer tonna papírt, illetve papírterméket. Idei tervezett nyereségük 16 millió forint. A Diósgyőri Papírgyár a vállalat 19 gyáregysége közül az első negyedévben — az értékelés szerint — az első három helyezett között van. A gyár 460 dolgozója 24 brigádban vesz részt a szocialista munkaversenyben Az idén nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre, de a szociális létesítmények bővítésére is. 1970 szeptemberében kezdték meg egy új üzemcsarnok építését, amelynek a munkálatai már befejezés előtt állnak, s amelyben elhelyezik azt a papírgyártó gépet, amelyet augusztus elején szándékoznak üzembe állítani. Az elképzelések szerint ezzel géppel az idén még 400-5000 tonna papírt állítanak elő. Az új üzemcsarnok és a gép értéke több mint 20 millió forint. Az új üzemcsarnok építése jelenleg még tart. Az 1100 négyzetméter alapterületű csarnokot előre gyártott elemekből állították össze. A műszaki fejlesztés keretébe tartozik, hogy az idén mintegy másfél millió forintoot fordítanak kisgépesítésre, főleg az anyagmozgatás megkönnyítésére. A gyár dolgozóinak a fele nő. A szociális létesítmények bővítésénél ezt messzemenően figyelembe veszik. A második fél évben kerül sor a női öltöző bővítésére, fejlesztésére. A gyárban ugyan már működik egy óvoda, azonban közel hárommillió forintos beruházással augusztusban hozzákezdenek egy új, 50 gyermek részére szolgáló óvoda építéséhez, melyet a jövő év tavaszán fejeznek be. % , *» Műszaki fejlesztés a Diósgyőri Papírgyárban Képünkön a még épülőben levő új üzemcsarnok és a szerelés alatt álló papírgyártó gép látható Szabados György felv. Vasutas dolgozók panasza (Tudósítónktól.) A május 23-án életbe lépő menetrend-változás óta a miskolci vasúti csomóponton szolgálatot teljesítő forgalmi és vontatási dolgozók a Szerencs, Sátoraljaújhely vonalrészről, valamint a Mezőzombor, Tárcái, Tokaj, Görögszállás vonalszakaszokról igen költségesen utaznak. Ha nem akarnak két-három óra késéssel beutazni a munkahelyre, vagy visszatérni az otthonukba, kénytelenek reggel és este közlekedő Lillafüred expresszre saját költségükön 6 forintos helyjegyet váltani. A MÁV a helyjegyek megtérítésében eddig nem intézkedett, jóllehet, a kiküldetéses költség megtérítéséhez hasonlóan, a menetrend-változtatással egyidejűleg erről is rendelkeznie kellett volna. A dolgozók a vasút felső vezetéséhez fordultak kérelemmel, hogy bérletjegyükre olyan engedélyt írjanak rá, amellyel a expressz vonaton az ülőhely elfoglalása nélkül, a helyjegyváltás mellőzésével is utazhassanak. A vonatonként utazó 30—35 vasutas a kocsik folyosóin, a peronon is elférne, s télen azt is meg lehetne tenni, hogy külön fülkét bocsátanának a rendkezésükre. Sajnos, a vasutasok a mai napig erre a kérésre még csak választ sem kaptak. A MÁV-nál sok gondot okoz a létszámhiány,káderutánpótlás. E vonatkozásban is segítene egy kevés figyelmesség, s a kicsit gyorsabb intézkedés. Kovács Gyula ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 jw* Új gépesített árvízvédelmi egységek Encsen és Patakon Az idei esztendő eddig nagyon nyugalmas volt „vizes” szemszögből nézve. Nagyobb árvizek és belvizek nem tették próbára a vízügyi szolgálatot. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság e „csendes” időszakban is gondolt az árvíz- és belvízvédelem apparátusának további megerősítésére. Az elmúlt évi és az előző árvizek idején nagy szolgálatot tettek az igazgatóság ÁKSZ (Árvízvédelmi Készenléti Szolgálat) részlegei és a BKSZ (Belvízvédelmi Készenléti Szolgálat) egysége. A tiszapalkonyai és a tokaji nagy, gépesített ÁKSZ, valamint a tarnamérai könnyűrészleg és a ÁKSZ tokaji BKSZ több esetben már az ország más részein, sőt, külföldön is hatalmas segítséget nyújtott a támadó vizek elleni harcban. A közelmúltban két újabb ilyen gépesített, gyorsan mozgó árvízvédelmi egységet szerveztek megyénkben. Az Encsen létesített új ÁKSZ-osztag a Hernád, a sárospataki ÁKSZ pedig a Bodrogköz és egyúttal a Ronyva menti területek biztonságát növeli esetleges árvíz idején. A régi és az új gépesített osztagok kétnapos árvízvédelmi gyakorlatot is tartottak. A „csendes” időszakban rendezett próba kitűnően sikerült, az osztagok óramű pontossággal működtek, elhárították a feltételezett veszélyt, kipróbálták az új gépeket, begyakorolták az új védelmi technológiákat. A két új ÁKSZ-osztag tagjai is kitűnően vizsgáztak a gyakorlaton. Kanyarodás balra — Balra akarok kanyarodni, kiteszem az irányjelzőt, beállok középre, s erre hátulról beleszalad a teherautó a kocsimba ... — Belső sávon mentem a FIAT-tal. Balra egy utcába akartam bekanyarodni, míg várok, hogy a szembe jövők elhaladjanak, hátulról nekem ütközik egy személykocsi... A kocsi fékezhet is! Hasonló baleset történt tavaly, amikor egy városi busz ütközött neki egy bekanyarodásra váró, középen álló kiskocsinak. Koccanások, többé-kevésbé szerencsés kimenetelű összeütközések tömegei, mert a gépkocsivezetők jó része nem számít rá, hogy az előtte, középen haladó kocsi le is fékezhet, balra kanyarodhat. Erről a figyelmetlenségről akartam írni, s konkrét példákat kerestem hozzá az idei karambolok közt. Az egyes esetek áttanulmányozása azonban nagyon lehangoló. Kitűnik, hogy egyelőre örülhetünk annak, ha nem sértenék meg olyan sokan a KRESZ-t a legelemibb dolgokban. Azt hihetné az ember, gyerekes dolog lenne a gépkocsivezetőket és a közlekedésben részt vevőket arra figyelmeztetni, hogyha balra akarnak kanyarodni, előbb el kell engedni a hátulról és a szemben szabályosan haladót. Sajnos erről is beszélni kell. Íme a szomorú bizonyság: Veszélyben a szembe jövő is! Május 13. Miskolc, Szentpéteri kapui út. Dobóczki Mihály motorbiciklijével nagy ívben balra kanyarodik, s elüti a vele szemben szabályosan közlekedő B. István kerékpárost. Szerencsére könnyebb sérülés történt csak. Május 14. A szerencsi úton lovas kocsival halad Szabó Kálmán nyugdíjas és felesége. Az út jobb oldaláról balra kanyarodik, nem ügyelve rá, hogy háta mögött jön Sz. Zoltán motorkerékpáron. A motoros bele-, szalad a kanyarodó kocsiba, Szabó Kálmánná súlyosan megsérül, a motoros és utasa könnyebben. Május 19. Baktas kéken Szabó Bálint traktoros vontatójával, irányjelzés nélkül balra kanyarodik, s összeütközik a mögötte haladó motorral, amelyen egy házaspár ül. Május 23. Miskolcon a Pohl Sándor utcán figyelmetlenül balra kanyarodik Ruttkay András, összeütközik a szembe jövő motorkerékpárral, amelyen szintén egy házaspár ült. A férj sérüléseibe belehalt, a feleség és a kerékpáros súlyosan megsérült. Május 25. Szerencs külterületén Pandák Gyula balra kanyarodott tehergépkocsival, s nem adta meg az elsőbbséget a vele szemben szabályosan haladó motorosnak, Takács István 18 éves ipari tanulónak. A fiú az összeütközés következtében életét vesztette. Ha még itt tartunk? Egy hónap alatt öt sérüléssel, sőt halállal végződő baleset, a balra kanyarodás szabályainak durva megsértése miatt. Ezek azok az esetek, amikor a gépkocsi vezetőjét feltétlenül újabb KRESZ-vizsgára kellene utasítani, hogy jogosítványát tovább használhassa. Ezek azok az esetek, amelyek újra figyelmeztetnek rá, milyen veszélyt jelentenek a forgalomra, a biztonságos közlekedésre azok a kerékpárosok, lovas kocsisok, akik egyáltalán nem jártasak a KRESZ-ben. A balra kanyarodásból az említetteken túl még számos összentkenes keletkezett, ahol csak anyagi kár van, nem sérült meg senki. Ez utóbbi azonban legtöbbször csak a véletlen műve. Egyelőre jó lesz bevésni azt, hogyha valaki balra akar kanyarodni, nézzen hátra is, de lehetőleg előre is, a szembe jövő forgalomra. Ha pedig csak itt tartunk, akkor ne csodálkozzunk rajta, ha eltapossák a középre beálló, balra kanyarodni szándékozót. Ezt a szóa következőkben akbályztatja még néhány összetört gépkocsi példája. Adamovics Ilona Egy ember a népi ellenőrzésről A PULT ELŐTT fáradtan, ernyedten, vagy türelmetlenül várakozók felfigyelnek. Az addig szerényen álldogáló 38 év körüli férfi így szól az eladóhoz: “ Kérem, legyen szíves beállítani a mérleget. Egy dekát „siet”. Az eladó már-már fölényesen kioktatná az okvetetlenkedőt, de a fürge főnök leinti.: — Pszt! Népi ellenőr — súgja és látszólag zavartan magyarázza, hogy ugyebár, teljesen érthetetlen, hiszen a mérleget az előbb túrázták ki. — Lehet — mosolyog elnézően dr. Tőkei Lajos, s megjegyzi —, a „siető” mérleg segítségével önök megkárosítják a vevőt. Az esetről nem készül jegyzőkönyv s nem készül feljegyzés a NEB-nek. Tőkei Lajos alapelve: meggyőzni meggyőzni, meggyőzni... Az ember elgondolja, ha sokezer ember tenne így, figyelmeztetne a kis hibáknál, ez nagyon sokszor elejét venné sok visszaélésnek, s talán nagy bűnöknek is. Kis Dr. Tőkei Lajos valaha tanyavilágban ismerte meg az életet. Már gyermekkorában is vonzódott a mozgalmi munkához, így lett úttörővezető. Részt vett a tsz szervezésében, dolgozott a községi tanácson vb-titkárként, volt KISZ-titkár, s most a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pártalapszerveinek csúcstitkára. Igaz, ezt társadalmi munkában végzi, mert hivatalos beosztása: jogtanácsos. Dr. Tőkei Lajos 1956-ban került az erdőgazdasághoz. Két év múlva — az itt végzett politikai és társadalmi megbízatás mellett — vállalta a népi ellenőri megbízatást is. — 1959-ben vettem részt az első jelentősebb vizsgálatban. A MIK-nél ellenőriztük a panaszok, a beadványok intézését. Mi volt a legérdekesebb munkám? Az, amikor ugyancsak a panaszokat és beadványokat vizsgáltuk, a gázműnél, valamint a egységnél vízműnél Egy-egy 3—4000 panaszt kellett végignézni és elemezni, hogy megfelelően intézkedtek-e. Ezekből kellett általános következtetéseket levonni. Mi volt a tapasztalatunk? Igen sok a szolgáltatásra vonatkozó panasz. De láttuk mögötte azt az erőfeszítést is, amelyet mind a két vállalat végzett. És örömmel tapasztaltuk az utóellenőrzésnél, hogy a vizsgálatnak volt hatása, sok javaslatot megfogadtak, intézkedtek. Tőkei elvtárs a mindennapi munkája, a társadalmi feladatok végzése mellett elvégezte a jogot, s így lett közgazdászból jogtanácsos. Azt mondja, hogy ezek a népi ellenőrzések, vizsgálatok az ő számára is sokat jelentenek. Sok embert megismert, sok új tapasztalattal meggazdagodva tér vissza a saját munkaterületére, ahol hasznosítani tudja a tapasztalatokat. A NÉPI ELLENŐRI munka sok fáradsággal, sok szabadidő feláldozásával jár. Az erdőgazdaság csúcstitkára mégis vállalja ezt. — A népi ellenőri munka már hozzátartozik az életemhez. Szívesen végzem ezt a munkát, mert tudom, hogy segíthetek vele, s tudom, hogy ez az általános emberi haladást, a szocialista erkölcs erősödését szolgálja. (Csorba) . A legfontosabb: az egészség! levegő világjelenség, szennyezettsége az ellene indított mozgalom is világméreteket ölt. Különféle bizottságok, kutatók, tudós professzorok munkálkodnak azon, miként tisztítsák meg a nagyvárosok mérges gázokkal, füsttel telített levegőjét, hogyan állíthatnék helyre a természet immár megbomló egyensúlyát. Közvetlen környezetünkben saját magunkon is érezzük ezt a problémát A mai kor emberét ezernyi külső hatás éri, melyek mind károsak szervezetére, idegrendszerére. Az idegesítő zaj néha már-már elviselhetetlenné váló decibelei a járművek szaporodásával együtt fokozódnak, s bár a legkülönfélébb típusú, új gépkocsik kerülnek forgalomba, elsősorban a nagy autógyárak egymásközti versengése következtében, a konstruktőrök ma még kevés gondot fordítanak rá: olyan gépkocsikat tervezzenek és gyártsanak, amelyek nem szennyezik tovább a nagyvárosok amúgy is egészségtelen levegőjét. A gépkocsikból eltávozó mérges gáz annyi tragédiához vezetett már! Emlékszünk esetekre: valaki gépkocsiját járatta, s közben magára zárta a garázsajtót. Mire észrevették, már halott volt... Gyermekek, felnőttel; tragikus halálesetéről tudunk a városban történtek kapcsán is. A levegő szennyezettséget műszerekkel mérő kutatók egyebek között kimutatják, s adatokkal bizonyítják: nagyon sok benne a járművektől, elsősorban, kétütemű járművekből száramazó szénmonoxid. Hovatovább oda jutunk, mintha valamennyien egy nagy garázsban élnénk, melyre közben rázárták az ajtót... Hallottunk róla, hogy egyes városokba már be sem engedik a kétütemű járműveket, és intenzív védekezés folyik a négyütemű járművekből eltávozó mérgesgáz ellen is. Mert a hibás, nem kellően beállított négyütemű jármű is legalább annyi kárt okoz, mint egy dúsított keverékkel járó motorkerékpár. Mindezen felül a tulajdonos számára dupla költséggel jár, mert nagyobb az üzemanyagfogyasztás, erőteljesebb a kopás, több a meghibásodási lehetőség — de ez a téma, már a szerelők, a szakemberek érdeklődési körébe tartozik. Maradjunk a levegő szennyezettségénél. Abban a világméretekben folyó küzdelemben, mely egészségünk érdekében a levegő tisztaságáért folyik, talán eltörpül a XVI-os Autójavító Vállalat 3-as számú üzemegységében egy zömmel KISZ-tagokból álló kollektíva ötlete és javaslata.A kezdeményezést mégis nagyra becsüljük és követendőnek tartjuk. Egy televíziós műsor kapcsán, mely a nagyvárosok levegőszennyezettségével foglalkozott — támadt az ötletük: ha a szokásos revíziók, műszaki szemlék közé a füstgázelemzést is beiktatnák, sok hibás gépjárművet kiszűrnének, kevesebb mérgező hatású szénmonoxid távozna a levegőbe. A lelkes KISZ-fiatalok röpgyűlésen dolgozták ki elképzelésüket — vállalva, hogy éppen a probléma társadalmi hatására való tekintettel ezeket a vizsgálatokat díjtalanul elvégeznék. Ennyit az ötletről, melyet feltétlenül érdemesnek tartunk, hogy lapunkban is felhívjuk az illetékesek figyelmét: minden kezdeményezést, minden gondolatot fel kell karolni, ami a levegő tisztaságának visszaállításával kapcsolatos. Mindannyian egy nagy garázsban élünk. Ki kell tárni az ajtaját, hogy friss levegő tóduljon be O. M.