Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

1971. június TI., péntek A Papíripari Vállalat 189 esztendős diósgyőri gyáregy­sége közel 30 fajta papírt készít, azonkívül cukrásztál­cákat, sajtdobozokat, torta­alátéteket, tejespalack záró­korongokat. Innen kerülnek ki a kártya alappapírjai, de a bankjegypapírok, rajz­pa­pírok, hanglemezborító papí­rok és a könyvborító papí­rok is. Mint Belley Imre igazgató elmondotta, az idén 160 millió forint értékben állítanak elő termékeket, 8— 9 ezer tonna papírt, illetve papírterméket. Idei terve­zett nyereségük 16 millió fo­rint. A Diósgyőri Papírgyár a vállalat 19 gyáregysége közül az első negyedévben — az értékelés szerint — az­ el­ső három helyezett között van. A gyár 460 dolgozója 24 brigádban vesz részt a szocialista munkaverseny­­ben Az idén nagy gondot for­dítanak a műszaki fejlesz­tésre, de a szociális létesít­mények bővítésére is. 1970 szeptemberében kezdték meg egy új üzemcsarnok építé­sét, amelynek a munkálatai már befejezés előtt állnak, s amelyben elhelyezik azt a papírgyártó gépet, amelyet augusztus elején szándékoz­nak üzembe állítani. Az­ el­képzelések szerint ezzel géppel az idén még 400-500­0 tonna papírt állítanak elő. Az új üzemcsarnok és a gép értéke több mint 20 millió forint. Az új üzemcsarnok építése jelenleg még tart. Az 1100 négyzetméter alapterü­letű csarnokot előre gyártott elemekből állították össze. A műszaki fejlesztés keretébe tartozik, hogy az idén mintegy másfél millió forin­to­­ot fordítanak kisgépesítésre, főleg az anyagmozgatás meg­könnyítésére. A gyár dolgozóinak a fele nő. A szociális létesítmények bővítésénél ezt messzeme­nően figyelembe veszik. A második fél évben kerül sor a női öltöző bővítésére, fej­lesztésére. A gyárban ugyan már­­ működik egy óvoda, azonban közel hárommillió forintos beruházással au­gusztusban hozzákezdenek egy új, 50 gyermek részére szolgáló óvoda építéséhez, melyet a jövő év tavaszán fejeznek be. % , *» Műszaki fejlesztés a Diósgyőri Papírgyárban Képünkön a még épülőben levő új üzemcsarnok és a sze­relés alatt álló papírgyártó gép látható Szabados György felv. Vasutas dolgozók panasza (Tudósítónktól.) A május 23-án életbe lé­pő menetrend-változás óta a miskolci vasúti csomóponton szolgálatot teljesítő forgalmi és vontatási dolgozók a Sze­rencs, Sátoraljaújhely vonal­­részről, valamint a Mezőzom­­bor, Tárcái, Tokaj, Görög­­szállás vonalszakaszokról igen költségesen utaznak. Ha nem akarnak két-három óra­ ké­séssel beutazni a munka­helyre, vagy visszatérni az otthonukba, kénytelenek reggel és este közlekedő Lil­­­lafüred expresszre saját költ­ségükön 6 forintos helyje­gyet váltani. A MÁV a­ h­ely­­jegyek megtérítésében eddig nem intézkedett, jóllehet, a kiküldetéses költség megtérí­téséhez hasonlóan, a menet­rend-változtatással egyidejű­leg erről is rendelkeznie kel­lett volna. A dolgozók a vasút felső vezetéséhez fordultak kére­lemmel, hogy bérletjegyükre olyan engedélyt írjanak rá, amellyel a expressz vonaton az ülőhely elfoglalása nélkül, a helyjegyváltás mellőzésével is utazhassanak. A vonaton­ként utazó 30—35 vasutas a kocsik folyosóin, a peronon is elférne, s télen azt is meg lehetne tenni, hogy külön fülkét bocsátanának a ren­­d­kezésükre. Sajnos, a vas­utasok a mai napig erre a kérésre még csak választ sem kaptak. A MÁV-nál sok gondot okoz a létszámhiány,ká­derutánpótlás. E vonatkozás­ban is segítene egy kevés fi­gyelmesség, s a­­ kicsit gyor­sabb intézkedés.­ Kovács Gyula ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 jw* Új gépesített árvízvédelmi egységek Encsen és Patakon Az idei esztendő eddig na­gyon nyugalmas volt „vizes” szemszögből nézve. Nagyobb árvizek és belvizek nem tet­ték próbára a vízügyi szol­gálatot. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság e „csendes” időszakban is gondolt az árvíz- és bel­vízvédelem apparátusá­nak további megerősíté­sére. Az elmúlt évi és az előző árvizek idején nagy szolgá­latot tettek az igazgatóság ÁKSZ (Árvízvédelmi Ké­szenléti Szolgálat) részlegei és a BKSZ (Belvízvédelmi Ké­szenléti Szolgálat) egysége. A tiszapalkonyai és a tokaji nagy, gépesített ÁKSZ, vala­mint a tarnamérai könnyűrészleg és a ÁKSZ tokaji BKSZ több esetben már az ország más részein, sőt, kül­földön is hatalmas segítsé­get nyújtott a támadó vizek elleni harcban. A közelmúltban két újabb ilyen gépesített, gyorsan mozgó árvízvédelmi egységet szerveztek megyénkben. Az Encsen létesített új ÁKSZ-osztag a Hernád, a sárospataki ÁKSZ pe­dig a Bodrogköz és egyúttal a Ronyva men­ti területek biztonságát növeli esetleges árvíz idején. A régi és az új gépesített osztagok kétnapos árvízvé­delmi gyakorlatot is tartot­tak. A „csendes” időszakban rendezett próba kitűnően si­került, az osztagok óramű pontossággal működtek, elhárították a feltétele­zett veszélyt, kipróbálták az új gépeket, begyako­rolták az új védelmi technológiákat. A két új ÁKSZ-osztag tagjai is kitűnően vizsgáztak a gya­korlaton. Kanyarodás balra — Balra akarok kanya­rodni, kiteszem az irányjel­zőt, beállok középre, s erre hátulról beleszalad a teher­autó a kocsimba ... — Belső sávon mentem a FIAT-tal. Balra egy utcába akartam bekanyarodni, míg várok, hogy a szembe jövők elhaladjanak, hátulról ne­­kem ütközik egy személyko­csi... A kocsi fékezhet is! Hasonló baleset történt ta­valy, amikor egy városi busz ütközött neki egy bekanya­­rodásra váró, középen álló kis­kocsinak. Koccanások, többé-kevésbé szerencsés kimenetelű össze­ütközések tömegei, mert a gépkocsivezetők jó része nem számít rá, hogy az előtte, kö­zépen haladó kocsi le is fé­kezhet, balra kanyarodhat. Erről a figyelmetlenségről akartam írni, s konkrét pél­dákat kerestem hozzá az idei karambolok közt. Az egyes esetek áttanulmányo­zása azonban nagyon lehan­goló. Kitűnik, hogy egyelő­re örülhetünk annak, ha nem sértenék meg olyan so­kan a KRESZ-t a legele­mibb dolgokban. Azt hihetné az ember, gyerekes dolog lenne a gép­kocsivezetőket és a közleke­désben részt vevőket arra figyelmeztetni, hogyha bal­ra akarnak kanyarodni, előbb el kell engedni a há­tulról és a szemben szabá­lyosan haladót. Sajnos erről is beszélni kell. Íme a szomorú bizony­ság: Veszélyben a szembe jövő is! Május 13. Miskolc, Szent­­péteri kapui út. Dobóczki Mihály m­otorbiciklijével nagy ívben balra kanyaro­dik, s elüti a vele szemben szabályosan közlekedő B. István kerékpárost. Szeren­csére könnyebb sérülés tör­tént csak. Május 14. A szerencsi úton lovas kocsival halad Szabó Kálmán nyugdíjas és felesége. Az út jobb olda­láról balra kanyarodik, nem ügyelve rá, hogy háta mö­gött jön Sz. Zoltán motorke­rékpáron. A motoros bele-, szalad a kanyarodó kocsiba, Szabó Kálmánná súlyosan megsérül, a motoros és uta­sa könnyebben. Május 19. Baktas kéken Szab­ó Bálint traktoros von­tatójával, irányjelzés nélkül balra kanyarodik, s összeüt­közik a mögötte haladó mo­torral, amelyen egy házas­pár ül. Május 23. Miskolcon a Pohl Sándor utcán figyel­metlenül balra kanyarodik Ruttkay András, összeütkö­zik a szembe jövő motorke­rékpárral, amelyen szintén egy házaspár ült. A férj sé­rüléseibe belehalt, a feleség és a kerékpáros súlyosan megsérült. Május 25. Szerencs külte­rületén Pandák Gyula balra kanyarodott tehergépkocsi­val, s nem adta meg az el­sőbbséget a vele szemben szabályosan haladó motoros­nak, Takács István 18 éves ipari tanulónak. A fiú az összeütközés következtében életét vesztette. Ha még itt tartunk? Egy hónap alatt öt sérü­léssel, sőt halállal végződő baleset, a balra kanyarodás szabályainak durva megsér­tése miatt. Ezek azok az ese­tek, amikor a gépkocsi ve­zetőjét feltétlenül újabb KRESZ-vizsgára kellene uta­sítani, hogy jogosítványát to­vább használhassa. Ezek azok az esetek, ame­lyek újra figyelmeztetnek rá, milyen veszélyt jelentenek a forgalomra, a biztonságos közlekedésre azok a kerék­párosok, lovas kocsisok, akik egyáltalán nem jártasak a KRESZ-ben. A balra kanyarodásból az említetteken túl még szá­mos összentkenes keletke­zett, ahol csak anyagi kár van, nem sérült meg senki. Ez utóbbi azonban legtöbb­ször csak a véletlen műve. Egyelőre jó lesz bevésni azt, hogyha valaki balra akar kanyarodni, nézzen hátra is, de lehetőleg előre is, a szembe jövő forgalom­ra. Ha pedig csak itt tar­tunk, akkor ne csodálkozzunk rajta, ha eltapossák a kö­zépre beálló, balra kanya­rodni szándékozót. Ezt a szó­­a következőkben ak­bályz­tatja még néhány összetört gépkocsi példája. Adamovics Ilona Egy ember a népi ellenőrzésről A PULT ELŐTT fáradtan, ernyedten, vagy türelmetle­nül várakozók felfigyelnek. Az addig szerényen álldogá­ló 38 év körüli férfi így szól az eladóhoz: “ Kérem, legyen szíves beállítani a mérleget. Egy dekát „siet”. Az eladó már-már fölé­nyesen kioktatná az okve­­tetlenkedőt, de a fürge fő­nök leinti.: — Pszt! Népi ellenőr — súgja és­ látszólag zavartan magyarázza, hogy ugyebár, teljesen érthetetlen, hiszen a mérleget az előbb túrázták ki. — Lehet — mosolyog el­nézően dr. Tőkei Lajos, s megjegyzi —, a „siető” mér­leg segítségével önök meg­károsítják a vevőt. Az esetről nem készül jegyzőkönyv s nem készül feljegyzés a NEB-nek. Tőkei Lajos alapelve: meggyőzni meggyőzni, meggyőzni... Az ember elgondolja, ha sokezer ember tenne így, figyelmez­tetne a kis hibáknál, ez na­gyon sokszor elejét venné sok visszaélésnek, s talán nagy bűnöknek is. Kis Dr. Tőkei Lajos valaha tanyavilágban ismerte meg az életet. Már gyermek­korában is vonzódott a moz­galmi munkához, így lett úttörővezető. Részt vett a tsz szervezésében, dolgozott a községi tanácson vb-titkár­­ként, volt KISZ-titkár, s most a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság párt­­alapszerveinek csúcstitkára. Igaz, ezt társadalmi munká­ban végzi, mert hivatalos beosztása: jogtanácsos. Dr. Tőkei Lajos 1956-ban került az erdőgazdasághoz. Két év múlva — az itt vég­zett politikai és társadalmi megbízatás mellett — vál­lalta a népi ellenőri megbí­zatást is. — 1959-ben vettem részt az első jelentősebb vizsgá­­­latban. A MIK-nél ellen­őriztük a panaszok, a bead­ványok intézését. Mi volt a legérdekesebb munkám? Az, amikor ugyancsak a pana­szokat és beadványokat vizs­gáltuk, a gázműnél, vala­mint a egységnél vízműnél Egy-egy 3—4000 panaszt kellett végignézni és elemez­ni, hogy megfelelően intéz­kedtek-e. Ezekből kellett ál­talános következtetéseket le­vonni. Mi volt a tapasztala­tunk? Igen sok a szolgálta­tásra vonatkozó panasz. De láttuk mögötte azt az erő­feszítést is, amelyet mind a két vállalat végzett. És örömmel tapasztaltuk az utóellenőrzésnél, hogy a vizsgálatnak volt hatása, sok javaslatot megfogadtak, intézkedtek. Tőkei elvtárs a mindenna­pi munkája, a társadalmi feladatok végzése mellett el­végezte a jogot, s így lett közgazdászból jogtanácsos. Azt mondja, hogy ezek a népi ellenőrzések, vizsgála­tok az ő számára is sokat jelentenek. Sok embert meg­ismert, sok új tapasztalattal meggazdagodva tér vissza a saját munkaterületére, ahol hasznosítani tudja a tapasz­talatokat. A NÉPI ELLENŐRI mun­ka sok fáradsággal, sok sza­badidő feláldozásával jár. Az erdőgazdaság csúcstitkára mégis vállalja ezt. — A népi ellenőri munka már hozzátartozik az életem­hez. Szívesen végzem ezt a munkát, mert tudom, hogy segíthetek vele, s tudom, hogy ez az általános emberi haladást, a szocialista er­kölcs erősödését szolgálja. (Csorba) . A legfontosabb: az egészség! levegő világjelenség, szennyezettsége az elle­ne indított mozgalom is világméreteket ölt. Kü­lönféle bizottságok, kutatók, tudós professzorok munkál­kodnak azon, miként tisztít­sák meg a nagyvárosok mér­ges gázokkal, füsttel telített levegőjét, hogyan állíthatnék helyre a természet immár megbomló egyensúlyát. Köz­vetlen környezetünkben sa­ját magunkon is érezzük ezt a problémát A mai kor emberét ezernyi külső hatás éri, melyek mind károsak szervezetére, idegrendszeré­re. Az idegesítő zaj néha már-már elviselhetetlenné váló decibelei a járművek szaporodásával együtt foko­zódnak, s bár a legkülönfélébb típusú, új gépkocsik kerül­nek forgalomba, elsősorban a nagy autógyárak egymás­közti versengése következté­ben, a konstruktőrök ma még kevés gondot fordíta­nak rá: olyan gépkocsikat tervezzenek és gyártsanak, amelyek nem szennyezik to­vább a nagyvárosok amúgy is egészségtelen levegőjét. A gépkocsikból eltávozó mérges gáz annyi tragédiá­hoz vezetett már! Emlék­szünk esetekre: valaki gép­kocsiját járatta, s közben magára zárta a garázsajtót. Mire észrevették, már halott volt... Gyermekek, felnőttel; tragikus halálesetéről tudunk a városban történtek kap­csán is. A levegő szennye­zettséget műszerekkel mérő kutatók egyebek között ki­mutatják, s adatokkal bizo­nyítják: nagyon sok benne a járművektől, elsősorban, kétütemű járművekből szár­a­mazó szénmonoxid. Hova­tovább oda jutunk, mintha valamennyien egy nagy ga­rázsban élnénk, melyre köz­ben rázárták az ajtót... H­allottunk róla, hogy egyes városokba már be sem engedik a két­ütemű járműveket, és inten­zív védekezés folyik a négy­ütemű járművekből eltávo­zó mérgesgáz ellen is. Mert a hibás, nem kellően beállí­tott négyütemű jármű is legalább annyi kárt okoz, mint egy dúsított keverék­kel járó motorkerékpár. Mindezen felül a tulajdonos számára dupla költséggel jár, mert nagyobb az üzem­anyagfogyasztás, erőtelje­sebb a kopás, több a meg­hibásodási lehetőség — de ez a téma, már a szerelők, a szakemberek érdeklődési kö­rébe tartozik. Maradjunk a levegő szennyezettségénél. Abban a világméretekben folyó küzdelemben, mely egészségünk érdekében a le­vegő tisztaságáért folyik, ta­lán eltörpül a XVI-os Autó­javító Vállalat 3-as számú üzemegységében egy zömmel KISZ-tagokból álló kollek­tíva ötlete és javaslata.A kezdeményezést mégis nagy­­­ra becsüljük és követendő­nek tartjuk. Egy televíziós műsor kapcsán, mely a nagyvárosok levegőszennye­zettségével foglalkozott — támadt az ötletük: ha a­ szo­kásos revíziók, műszaki szemlék közé a füstgáz­­elemzést is beiktatnák, sok hibás gépjárművet kiszűrné­nek, kevesebb mérgező ha­tású szénmonoxid távozna a levegőbe. A lelkes KISZ-fia­­talok röpgyűlésen dolgozták ki elképzelésüket — vállal­va, hogy éppen a probléma társadalmi hatására való te­kintettel ezeket a vizsgálato­kat díjtalanul elvégeznék. E­nnyit az ötletről, me­lyet feltétlenül érde­mesnek tartunk, hogy lapunkban is felhívjuk az il­letékesek figyelmét: minden kezdeményezést, minden gondolatot fel kell karolni, ami a levegő tisztaságának visszaállításával kapcsolatos. Mindannyian egy nagy ga­rázsban élünk. Ki kell tár­ni az ajtaját, hogy friss le­vegő tóduljon be O. M.

Next