Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ra HONG 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa xxvm. évfolyam, 26. szám Ára: 80 fillér Az első esztendő V­asárnap közölték a la­pok a Központi Statisz­tikai Hivatal jelentését: a népgazdaság 1971. évi fej­lődésének tényeit és szám­adatait. S aligha árulunk el titkot, ha nyíltan megmond­juk, hogy a közlés napjának ilyen módon való megvá­lasztása nem volt véletlen. Hogy arra számítottunk: a vasárnapi, kiadós reggeli után az olvasó ráérősebben veszi kezébe az újságot, s rászá­n néhány percet a ter­jedelmes anyag átfutására is.­­Iert érdemes volt elolvasni ezeket az adatokat. És érde­mes egy kicsit gondolkozni is felettük. Az elmúlt esztendő a ne­gyedik ötéves terv első éve volt. Azé a tervé, amely cél­a­jául tűzte ki, hogy hazánkat fejlett országok sorába emelje. Ennek érdekében fel­adatul szabta meg a terme­lés gyors ütemű növelését, a társadalmi munka hatékony­ságának fokozását, a gazda­sági egyensúly javítását és a lakosság életszínvonalának emelését. A statisztikai elemzések objektívek. Tárgyilagosan szólnak arról, amit az 1971- re kitűzött célokból megvaló­sítottunk, de éppen ilyen tár­gyilagosan mutatnak rá arra is, amivel még adósak va­gyunk önmagunknak. Meg­tudhatjuk a KSH jelentésé­ből, hogy a negyedik ötéves terv első esztendeje alapve­tően sikeres év volt. Népgaz­daságunk helyzete több szem­pontból is tovább javult. A gazdaságpolitikai célkitűzé­seknek megfelelően folytató­dott a termelés szerkezeti átalakulása. A termelés növe­kedési üteme gyorsabb volt a korábbinál. Javult a mun­ka hatékonysága is. A nemzeti jövedelem nö­vekedése 1971-ben megha­ladta a tervezettet, amiben különösen az építőipari és a m­ezőgazdasági termelés fej­lődése játszott nagy szerepet. Az ipari termelés — részben szervezési problémák követ­keztében — a tervezett 0 százalék helyett 5 százalékkal növekedett. Örvendetes azonban, hogy ez az 5 száza­lékos növekedés teljes egé­szében a termelékenység ja­vulásának eredménye. Kiolvashatjuk a jelentésből életkörülményeink javulásá­nak, életszínvonalunk emel­kedésének tényeit, adatait is. Például azt, hogy a dolgozók keresetének emelkedése a 2 százalékos árszínvonal emel­kedést is figyelembe véve 2,5 —3 százalékos átlagos reál­bér-növekedést biztosított. A statisztika tényeket so­rol. Tény a nemzeti jövede­lem és az életszínvonal nö­vekedése, de tény a beruhá­zásokkal kapcsolatos tervek egészségtelen­­­ túlteljesítése’' is: 90 milliárd helyett mint­egy 100 milliárd forintot köl­töttünk erre a célra. Hason­lóan gondot okoz a készletek növekedése is. Ezeknek a kö­vetkezménye — mint tud­juk —, hogy romlott az egyensúlyi helyzet. A­z elmúlt évi gazdálko­dás eredményeinek és talpasztalatainak elem­zése hasznos segítséget ad további munkánkhoz. S e munka elvégzése érde­kében érdemes egy kicsit el­gondolkoznunk mindarról, amit a statisztika elmond nekünk. Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bi­zottságának és a VDK kor­mányának meghívására, hét­főn hivatalos, baráti látoga­tásra párt- és kormánykül­döttség utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. Fock Jenőt útjára elkísér­te Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­­helyettese, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csémi Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, altábor­nagy, a honvédelmi minisz­ter első helyettese, dr. Vár­­konyi Péter államtitkár, Minisztertanács Tájékoztatá­­­si Hivatalának elnöke, Mar­jai József külügyminiszter­helyettes és Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnök­­helyettese. Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság hanoi nagy­követe a VDK-ban csatlako­zik a küldöttséghez. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, dr. Ajtai Mik­lós, a Minisztertanács elnök­helyettese, Benkei András belügyminiszter, Czinege ha­jós vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó és gépipari miniszter, Lázár György munkaügyi mi­niszter, Péter János külügy­miniszter, dr. Szabó Zoltán egészégügyi miniszter, az MSZMP KB tagja­i és dr. Csanádi György közlekedés­és postaügyi miniszter bú­csúztatta. Jelen volt a búcsúztatás­nál Le Van Than, a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Ott volt a búcsúztatásnál Mohammad Hassan Puyani, az Iráni Császárság, C. B. Muthamma, az Indiai Köz­társaság nagykövete, A. M. Szorokin Szovjetunió követ-tanácsos, a nagykövetségé­nek és Nguyen Hung Khanh, a Dél-vietnami Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, ak 9 párt- és kormányküldöttség élén úton van a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságba, a Szov­jetunió területe felett átre­pülve táviratot intézett Alekszej Kosziginhez, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökéhez. Fock Jenő miniszterelnök táviratában tolmácsolta ba­ráti üdvözletét és jókívánsá­gait az SZKP Központi Bi­zottságának, a szovjet kor­mánynak és a kommuniz­must építő testvéri szovjet népnek. A Vietnami Demokratikus Köztársaságba tartó magyar (Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő vezetésével párt- és kormányköldöttség utazott a VDK-ba Immunm Leninvárosban A leninvárosi Szőka Tisza ’ Termel­őszövetkezet szomba­ton tartotta zárszámadó köz­gyűlését. Az ünnepi esemé­nyen részt vett dr. Kovács Miklós, a megyei pártbizott­ság tagja, a Leninvárosi Pártbizottság első titkára. Borbényi Ervin, a Mezőgaz­dasági­ és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, dr Kovács Albert, a Lenin­­városi Tanács elnöke, Zagy­vai Béla, a Tiszai Erőmű Vál­lalat igazgatója. A közgyűlésen Kányási Béla tsz-elnök ismertette a vezetőség beszámolóját. Átfo­gó képet adott a közös gaz­daság 1971. évi munkájáról, eredményeiről. Elmondotta, hogy az utóbbi egy év alatt tovább javult a termelőszö­vetkezet pénzügyi, gazdasági helyzete. A zárszámadó közgyűlésen dr. Kovács Miklós a megyei és a Leninvárosi Pártbizott­ság nevében köszöntötte a termelőszövetkezet tagjait, akik ismét jól éltek a nagy­üzemi gazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel. Kedd, 1972. február 1. A Mi a Demokratikus Köztársaság kilengi!! íme A párizsi Vietnam-értekez­­letén részvevő VDK-küldött­­ség hétfőn nyilvánosságra hozta azt a kilencpontos in­dokínai béketervet, amelyet képviselői az amerikai féllel folytatott magánjellegű meg­beszélések során adtak át tavaly nyáron Henry Kissin­­gernek, Nixon elnök nemzet­­biztonsági főtanácsadójának. A terv­­ az AFP francia hírügynökség ismertetése sze­rint az alábbiakat tartal­mazza: 1. Az amerikaiak és szö­vetségeseik fegyveres erőinek teljes kivonását Dél-Vietnam­­ból 1971 folyamán be kell fejezni; 2. ezzel egyidejűleg bo­csátják szabadon az összes foglyul ejtett katonai­ és pol­gári személyeket, a folyamat a csapatok kivonásával egy­­időben zárul le; 3. az Egyesült Államok megszünteti Nguyen Van Thieu rezsimjének támogatá­sát, amely új kormányzatnak adja át a helyét, s ezzel a DIFK tárgyalásokat kezd a dél-vietnami problémák ren­dezése céljából; 4. a VDK kormánya és a DIFK jóvátételt kér az Egye­sült Államoktól a Vietnam két övezetében okozott ká­rokért; 5. tiszteletben tartják az a Indokínáról kötött 1964-es és Laoszról kötött 1962-es genfi egyezményeket; meg­szűnik az amerikai beavat­kozás; 6. az indokínai országok között fennálló problémákat az indokínai felek fogják ren­dezni a függetlenség, a szu­verenitás, a területi integri­tás és a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek köl­csönös tiszteletben tartása alapján; 7. a felek között létrejön a tűzszünet a fent említett problémákról kötött megál­lapodások megkötése után; 8. nemzetközi ellenőrzést vezetnek be; 9. nemzetközileg kell sza­vatolni az indokínai népek alapvető nemzeti jogainál­, Dél-Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa semlegességének tisz­teletben tartását, hogy a tér­ségben kialakuljon a tartós béke. A terv leszögezi, hogy a kilenc pont egységes egész­nek tekintendő. A hét borsodi eseményeiből A hónap első hetét számos, fontos tanácskozás, rangos kulturális esemény, több ki­állítás megnyitása jellemzi. A megye élelm­iszer-gazdasága O . A tanácskozások sorát ma, február 1-én nyitják meg a megyei tanácson, Borsod élelmiszer-gazdaságának helyzetéről és fejlesztéséről. A tanácskozáson a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a Borsod megyei Pártbizottság és a megyei ta­nács képviselői vesznek részt. tanácskozás a vasasokról A vasas szakmához tartozó szakszervezeti szervek tevé­kenységéről, feladatairól ta­nácskoznak másnap, február 2-án Miskolcon számos szerv, intézmény képviselői az SZMT vezetőivel. A tanács­kozásra a vasasszakszerve­zet vezetőit, a Kohó-és Gép­ipari Minisztérium, valamint a megyei és a Miskolc vá­rosi Pártbizottság képviselőit várják. Mezőgazdasági könyvhónap Ezen a héten tartják a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóját 3-án, 17 órai kezdetei a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház­ban. Megnyitót Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára mond, majd dr. Mu­raközi Tamás, a Mezőgazda­­sági Könyvkiadó irodalmi vezetője tart előadást. Utána még egy előadás hangzik el dr. Koródi László egyetemi docenstől. A könyvhónap alkalmából ugyancsak nyitják meg ezen a napon a művelődési házban, a Miskolc és vidéke ÁFÉSZ rendezésében a kert­­szövetkezeti eszközök, kisgé­pek bemutatóját, valamint a régi és az új mezőgazdasági szakkönyvekből rendezett ki­állítást. NfiB-ülés Miskolcon A Miskolc járási-városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság feb­ruár 1-én, 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését a megyei tanács második emeleti előadótermében. A napirendi pontok között egyebekben az elmúlt évi munkáról tárgyalnak. Leninváros közművelődése Február 3-án tartja ülését a leninvárosi párt-vb. Az ülé­sen többek között a város­­ közművelődési helyzetéről­­ tárgyalnak, az MSZMP X. kongresszusa határozatainak tükrében. Színházi bemutató A Miskolci Nemzeti Szín­ház stúdiószínpada február 3-án és 4-én mutatja be Ugo Betti Bűntény a Kecskeszige­ten című Sallós Gábor kamaradrámáját rendezésében. Az olasz író darabjának ez lesz magyarországi ősbemu­tatója. Grafikai kiáll A miskolci Libresszóban­­ február 3-án 17 órakor nyí­­­­lik kiállítás a nemrégiben Miskolcra költözött grafikus­­művész, Máger Ágnes mun­káiból. A kiállításon, melyet Csabai Kálmán festőművész nyit meg, 16 grafika szerepeL Félévi munkatervéről ülésezett az SZMT nőbizottsága Nagy Sandorné vezetésével ülést tartott tegnap, január 31-én a Szakszervezetek me­gyei Tanácsának nőbizottsá­ga. Részt vett az ülésen Mráz Ferenc, az SZMT elnö­ke, valamint Kovács György­­né, a SZOT nőbizottságának munkatársa. Az idei első félév m­unkatervének megvi­tatása szerepelt napirenden. A munkatervben különös súlyt kapott a család- és if­júságvédelmi munka. A teg­napi ülésen ismertették az SZMT nőbizottsága és a Mis­kolci városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya által készített kiadványt, amely éppen e témakörben ad igen­ kimerítő, hasznos segítséget az üzemi nőbizottságoknak, illetve az irányításuk mellett működő család- és ifjúságvé­delmi csoportoknak. A kiad­ványt egyébként hamarosan közreadják. A nőbizottság a félév során jelentést készít a családellá­tó szolgáltatás és a gyermek­­intézmények fejlesztéséről, amelyet az SZMT elnöksége elé terjeszt. Ehhez negyven vállalatnál — külön vizsgála­ti szempontok alapján — fel­mérést készítenek. A vizsgá­lat alapján készül előterjesz­tés a SZOT és a Miniszter­­tanács vörös vándorzászlajá­nak adományozására és a ki­váló vállalat kitüntetés oda­ítélésére is. Az első félévben tájékoztatják az SZMT elnök­ségét a kollektív szerződések módosításának megyei ta­pasztalatairól is. a A nőbizottság tájékozódik vállalati nőbizottságok munkamódszereiről, a dolgo­zó nők munkakörülményei­nek javítása érdekében tör­ténő munkásvédelmi ellenőr­zések, minősítések tapaszta­latairól. Az anya- és csecsem­ővé­­delem napjainkban különös jelentőségű. A koraszülések számának­­ növekedése szükségété teszi, hogy sokol­os­dalúan vizsgálják e problé­mát. Az SZMT nőbizottsága is bekapcsolódik ebbe a mun­kába, s az első negyedév so­rán vizsgálati anyagot készít, amelyet a SZOT nőbizottsága elé terjeszt. A munkaterv megvitatása után a bizottsági tagok kö­tetlen beszélgetés formájá­ban mondták el saját üze­mük, munkaterületük gond­jait, eredményeit. Szó esett az üzemi szolgáltatások ta­pasztalatairól, az egyes mis­kolci városrészek húsellátá­sáról, az ifjúságnevelés üze­mi tapasztalatairól. A Nóg­­rád megyei Szakszervezeti Tanács nőbizottságának ve­zetője — aki tapasztalatszer­zés céljából vett részt az ülésen — a szomszéd megye aktuális nőmozgalmi tevé­kenységét ismertette.

Next