Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1972. június 24., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás a­ 1. oldalról) egyesbíró hozzon döntést. Az igazságszolgáltatás gyakorla­ti tapasztalatai arra hívták fel a figyelmet, hogy van­nak a bírósági eljárásban olyan szakaszok vagy ügy­csoportok, amikor az ülnö­kök részvételének előírása szükségtelen. Az egyesbírói hatáskör tervezett bevezeté­se pedig nem hogy csökken­tené, hanem inkább növeli az ülnökbíráskodás súlyát azzal, hogy ott írja majd elő a nem hivatásos bírák rész­vételét, ahol az igazából fon­tos és szükséges az adott ügy helyes megítéléséhez. Tisztelt országgyűlés! — Bizonyos, hogy az új bírósági törvény, valamint a — Az államélet tovább­fejlesztésének igénye nem elégíthető ki az igazságszol­gáltatás fejlesztése nélkül — mondotta bevezetőjében dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnöke. — Az alkotmány — jelen­tőségének megfelelően — külön fejezetet szentel a bí­rósági szervezeteknek. — Ennek megfelelően ke­rült az országgyűlés elé a bí­róságokról szóló törvényja­vaslat. — A bírósági eljárást jel­lemző garanciális rendelke­zésekre tekintettel inc.­­vol­tán merült fel dolgozóink legszélesebb körében az az igény, hogy a munkaügyi vitákat bíróság intézze. — A bírósági hatáskör ki­­szélesítése és az igazságszol­gáltatás egységesítése egy­ben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogköre is lényegesen bővül. — A legfelsőbb bíróságon a bírák különböző kollégiu­mokat alkotnak, tehát az egyes kollégiumokba be­osztva végzik munkájukat. A javaslat a munkaügyi és a gazdasági jogvitáknak bí­rósági útra való terelése folytán a Legfelsőbb Bírósá­gon jelenlegi három kollé­giumok, a büntető, katonai és polgári kollégium mellett két további kollégium szer­vezését rendeli el. A javas­lat szerint a felállítandó munkaügyi és gazdasági kol­légiummal együtt a jövő év­től kezdve öt kollégium fog működni. Ami a bűnözés alakulását illeti, az állam elleni bűncse­lekmények annyira lecsök­kentek, hogy számuk elenyé­sző. Ez politikai rendünk szilárdságát bizonyítja. Évekkel ezelőtt­­ komoly gondot okozott, hogy az erő­szakos és garázda jellegű bűncselekmények — különö­sen a nagyobb városokban — elszaporodtak, és a békés ál­lampolgárok elleni durva tá­madások sértették biztonsá­gunkat. Az elmúlt években az erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmények száma végre csökkent. Csökkenés tapasztalható a nemi erkölcs elleni és a testi sértési cselekményeknél is. Ezzel szemben évek óta egy­re inkább növekvő tenden­ciát mutatnak a közlekedési bűncselekmények, s ezek kö­rében is erőteljesen szaporo­dott az ittas gépjárművezetők számaránya. Nyugtalanító je­lenség a fiatalkorú bűnelkö­vetők számának történő emelkedése, évről-évre továbbá az a körülmény, hogy a cso­portos bűnelkövetés aránya ennél a korosztálynál a leg­szembetűnőbb. Felelősségteljes feladatot jelent az üzemi balesetekből és a foglalkozási betegségek­ből eredő jogviták eldöntése. A Legfelsőbb Bíróságot e té­ren főként az a jogpolitikai szempont vezérelte, hogy a munkáltatókat a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére, a munkavé­hozzá kapcsolódó többi jog­szabály és azok sikeres vég­rehajtása — elősegíti igaz­ságszolgáltatásunk további fejlesztését. •­ A Minisztertanács meg­bízásából kérem, hogy az előterjesztett törvényjavasla­tot a tisztelt országgyűlés vi­tassa meg, fogadja el, és ik­tassa az ország törvényei közé. Az expozéja igazságügy-miniszter felett elkezdődött a vita, közben ebédszünet kö­vetkezett, majd dr. Beresz­­tóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját az or­szággyűlés. Dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásva­­delmi szabályok szigorú meg­tartására nevelje. Felszólalása végén a Leg­felsőbb Bíróság elnöke hang­súlyozta: Számadásunk egyben ké­szülődés is az elkövetkező időszak feladatainak megol­dására. Népi demokráciánk állami, gazdasági és társa­dalmi rendjének, nemkülön­ben az állampolgárok jogai­nak és törvényes érdekeinek következetes bírósági védel­me újabb és újabb erőfeszí­tést, sok-sok hozzáértést és tudományos igényű munka­­szervezést igényel. Meg kell birkóznunk azzal a feladat­tal, amelyet két új kollé­giumnak: a gazdasági kol­légiumnak és a munkaügyi kollégiumnak a Legfelsőbb Bíróság szervezetébe való beépítése jelent. A gazdasá­gr. Szénási Géza, legfőbb ügyész az­ országgyűlésben elhangzó beszéde bevezető­jében rámutatott: a törvény­­javaslat nem csupán az ügyészi szervek tevékenysé­ge szempontjából nagy je­lentőségű, hanem kiemelke­dő fontossága van alkot­mányjogi vonatkozásban is. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény — a tanácstörvénnyel és a bíróságokról szóló törvénnyel együtt — ama törvényeink közé tartozik, amelyek el­készítését az alkotmány írta elő, s amelyek az alkotmány egy-egy fejezetének végre­hajtását szolgálják. az A törvényjavaslat szerint ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten mű­ködnek, utasítást csak a leg­főbb ügyész és a felettes ügyész adhat nekik. E ren­delkezés célja: annak bizto­sítása, hogy az ügyészi szer­vezeten belül egységes jog­­szabályértelmezés és egysé­ges jogpolitikai szemlélet érvényesüljön. A legfőbb ügyész ezután — alkotmányos kötelességé­hez híven — beszámolt az országgyűlésnek az ügyészi szervezet legutóbbi kétéves munkájáról. 1965-höz képest az erősza­kos és garázda jellegű bűn­­cselekményt elkövető terhel­tek közül 2,3 százalékkal többet vádoltak­­ meg az új döntőbizottságok és a te­rületi munkaügyi döntőbi­zottságok megszűnése, a fel­adataiknak a bíróságok ál­tal történő átvétele szüksé­gessé teszi az ítélkezési gya­korlat egységének biztosítá­sáról való fokozott gondos­kodást, ami nagymértékben megnöveli az elvi irányítás súlyát, a vele szemben jog­gal támasztható elvárásokat. Kérem a tisztelt Országgyű­lést, hogy beszámolómat fo­gadja el, javaslom, hogy a bíróságokról szóló törvény­­javaslatot emelje törvény­erőre. Miután a törvényjavaslat­hoz újabb hozzászólást nem jeleztek, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter össze­foglalta az elhangzott észre­vételeket. Dr. Beresztóczy Miklós el­nök ezután szavazást ren­delt el. A szavazás eredmé­nyeként az országgyűlés elő­ször a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által írásban beterjesztett módo­sításokat, majd pedig ezek figyelembevételével a bíró­ságokról szóló törvényjavas­latot általánosságban és rész­leteiben, egyhangúlag elfo­gadta. Az Országgyűlés a Legfel­sőbb Bíróság elnökének be­számolóját tudomásul vette. Napirend szerint követke­zett a Magyar Népköztársa­ság ügyészségéről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Dr. Gonda György, a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke terjesztette be a Magyar Népköztársa­ság ügyészségéről szóló tör­vényjavaslatot. Dr. Gonda György beszé­de után dr. Szénási Géza, legfőbb ügyész emelkedett szólásra. ügyészségek. A felelősségre vonási gyakorlat szigorítása eredményesnek mutatkozik, mert az erőszakos és garáz­da jellegű bűncselekmények száma, nem jelentős mérték­ben ugyan, de csökkent. Saj­nálatos viszont, hogy nincs javulás a fiatalkorú bűnözés vonatkozásában. A bűnelkö­vető fiatalkorúak száma 1968 óta rendszeresen és nem is jelentéktelen mértékben nőtt. 1968- ban még 99 fiatalkorú bűnelkövető jutott 10 000 fia­talkorú (14—17 éves korosz­tályú) lakosra, 1971-ben már 120. Alkotmányos kötelessége őrködni az ügyészi szervezet­nek azon, hogy védje a gaz­dasági rendet és gondoskod­jék a társadalmi tulajdont károsító, a spekulációs és korrupciós bűncselekmények elkövetőinek következetes fe­lelősségre vonásáról —mon­dotta a továbbiakban. — A társadalmi tulajdont károsí­tó és ismertté vált bűncse­lekmények száma 1965-től 1969- ig csökkenő tendenciá­jú volt, azóta pedig emel­kedő irányzatot mutat. — A bűnüldöző szervek és az ügyészségek az elmúlt időszakban nagyobb gondot fordítottak a fogyasztók ér­dekeinek védelmére és ha­tározottabban léptek fel az árszínvonal elleni támadá­sokkal szemben. A továbbiakban a fiatal­korú bűnözés helyzetével és problémáival foglalkozott. A társadalmi­­ tulajdont károsító összes betöréses lo­pások negyvenegy százalékát, a személyek javai elleni be­töréses lopásoknak pedig harminchét százalékát fiatal­korúak követték el. A bűnözéshez vezető okok és körülmények közül a csa­ládi nevelés hiányosságait, a felügyelet elmulasztását, rossz baráti környezetet kell a megemlíteni. Az ügyészi általános fel­ügyeleti munka tapasztala­­­tai alapján elmondotta, hogy törvényesség általános helyzete jónak értékelhető, fejlődött az állami szervek jogalkalmazó tevékenysége, javult az állampolgárok ma­gatartása és jogszabály-tisz­telete.­­ A tanácstörvény bizo­nyos változásokat eredmé­nyezett a tanácsi szervek és az ügyészségek kapcsolatá­nak formáiban is. Az ügyé­szi szervek a törvényességi felügyelet ellátása során se­gítik a tanácsok tevékeny­ségét, tájékoztatják a taná­csot, illetőleg a végrehajtó bizottságot az adott terület törvényességi helyzetéről, tör­vényességi szempontból ész­revételeket tesznek a városi, megyei és fővárosi tanács­rendeletek tervezetére, de ugyanakkor nem vállalhat­ják magukra a tanácsi szer­vek felelősségét és felada­tait a törvényesség biztosí­tása terén. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus teljes felépítéséért folyó sok­rétű, felelősségteljes munká­ba egyre eredményesebben illeszkedik a magasabb szin­tű követelményekhez igazo­dó, szocialista jogszabályal­kotó tevékenység — mondot­ta beszéde elején Benkei András belügyminiszter. — A szocialista jogsza­bályalkotás folyamatához szervesen kapcsolódik a Ma­gyar Népköztársaság ügyész­ségéről szóló törvényjavas­lat, amely a társadalmi fej­ Az általános felügyeleti tevékenység ügyészi tapasz­talatainak ismertetése során szólt a jogszabály-alkotás egyes kérdéseiről is. — A vállalatok és a dol­gozók közös és egyéni érde­kei szempontjaiból egyaránt jelentős munkaügyek törvé­nyességének figyelemmel kí­sérése ma már szinte hagyo­mányosan ügyészi feladat. — A lényegesebb jogsérel­mek orvoslása, jelentősebb elvi kérdések eldöntése­­— és ezen keresztül az egységes gyakorlat kialakításának elő­segítése — érdekében válto­zatlanul súlyt helyeztünk a fellebbezési és törvényességi óvási tevékenységre. Úgy ér­tékeljük, hogy ezzel meg­könnyítettük azoknak az el­veknek a gyakorlati megva­lósítását, amelyeket az új ügyészi törvény most már tételesen is tartalmaz. Befejezésül hangoztatta: az ügyészi szervek a jogszabá­lyi keretek között mindent megtesznek a jogellenes ma­gatartások következetes ül­dözése érdekében, illetve azoknak — szükség esetén büntetőjogi, szabálysértési eszközök, vagy súlyos vagyo­ni szankciók alkalmazásával történő — visszaszorítására. Kérte, hogy az ügyészség­ről szóló törvényjavaslatot, valamint az ügyészi szerve­zet kétéves munkájáról szó­ló beszámolót az országgyű­lés fogadja el. Dr. Szénási Géza beszéde után szünet következett, majd Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke vezetésé­vel folytatódott a tanácsko­zás. Ezután Benkei András bel­ügyminiszter, emelkedett szó­lásra, lepéssel és a szocialista tör­vényességgel összhangban szabályozza az ügyészség te­vékenységét. Az alkotmányos rendelke­zésnek kiemelése a törvény­­javaslatban tovább erősíti az ügyészi szervezet társadalmi rendszerünk iránti felelőssé­gét. Az ügyészség megtiszte­lő feladata, egyben kötelessé­ge, hogy a maga sajátos esz­közeivel fellépjen a társada­lom törvényes rendjét, az ál­lam biztonságát és független­ségét sértő vagy veszélyezte­tő cselekményekkel szemben és szerezzen érvényt szocia­lista államunk törvényeinek. — A törvényesség érvénye­sülésének mindenkori leg­főbb garanciája pártunknak a munkásosztály, az egész dolgozó magyar nép érdekeit kifejező politikája és az, hogy mind a legfőbb ügyészség, mind a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a többi állami szerv te­vékenységét a párt politiká­ja, iránymutatása, a Magyar Népköztársaság törvényei sze­rint végzi. A továbbiakban hangoztat­ta a miniszter, hogy a tör­vényjavaslat a Magyar Nép­­köztársaság alkotmánya szel­lemében született. Külön kiemelte, hogy a törvényjavaslat az ügyészség fontos feladatává teszi a tör­vények tiszteletére nevelés­ben és a jogtudat fejleszté­sében való aktív tevékeny­séget.­­ A szocialista törvényes­ség további, egyre inkább előtérbe kerülő követelménye az élet minden területén biz­tosítani a jogszabály értelme­zésének és érvényesülésének egységét. A továbbiakban rámuta­tott: egyesek nehezen akar­ják megérteni, hogy a törvé­nyek szellemében élni nem­csak az olyan bűncselekmé­nyek elkövetésétől való tar­tózkodást jelent, mint az em­berölés, a rablás vagy a be­töréses lopás, hanem — töb­bek között — a közösség tu­lajdonával való takarékos bánásmódot, és sokféle más, a népgazdaság értékeit be­csületesen kezelő és védel­mező tevékenységet, az anya­gi és erkölcsi feddhetetlen­séget. A büntetőeljárásban szabá­lyozott törvényi biztosítékok sorában az ügyész jogai és kötelességei kiemelkedő he­lyet foglalnak el. Ezek kö­zül is jellemző az ügyész nyomozás-felügyeleti joga, amely magában foglalja az intézkedés és az utasítás jo­gát.­­ Az általános törvényes­ségi felügyeleti témakörben a módosítás lényeges eleme, hogy a törvényjavaslat a gaz­dasági tevékenység vizsgála­tát és a gazdasági célszerű­ségi szempontok alapján vég­zett ellenőrzéseket — amen­­­nyiben ez­ nem ütközik a törvényekkel — kivonja az ügyészség hatásköréből. Ez még tovább növeli az orszá­gos gazdasági irányító szer­vek felelősségét. — Az általános fejlődéssel összhangban a törvényjavas­lat kimondja, hogy az ügyész fontos állami vagy társadal­mi érdekből, illetőleg akkor indíthat peres, (vagy nem pe­res) eljárást, vagy léphet fel, ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védel­mére. A javaslat megfogal­mazása kifejezésre juttatja az állampolgárok rendelkezé­si jogának tiszteletben tartá­sát.­­ Az előterjesztett tör­vényjavaslat­­— hangsúlyoz­ta a miniszter — az állam­polgárok oldaláról nézve is kielégítő biztosítékokat tar­talmaz. — Az a tény, hogy hazánk­ban a törvényes rend szilárd, lehetőséget biztosít szocialista jogrendszerünknek a társa­dalmi fejlődés követelmé­nyeihez igazodó továbbfej­lesztéséhez. Első ízben fogja törvény szabályozni az ügyészség munkáját. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény­javaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt és a kormány elénk kitűzött. A törvényjavaslatot a kor­mány és a maga nevében az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A törvényjavaslat vitája ezzel véget ért, az elnöklő Apró Antal szavazást ren­delt el. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény­­javaslatot általánosságban és részleteiben — a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság által beterjesztett eredeti szövegben — egyhangúlag el­fogadta. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyésznek az ügyészség te­vékenységéről — felszólalása keretében — elmondott be­számolóját egyhangúlag tu­domásul vette az országgyű­lés. Ezután az interpelláció kö­vetkezett. Interpelláció Búza Barna szobrászmű­vész (Budapest, 21 vk.) a Ba­laton jövőjével foglalkozott interpellációjában. Kérdezte a kormányt: milyen intézke­déseket terveznek a Balaton vízháztartásának jobbá téte­le, a vízszennyeződés elhárí­tása érdekében. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt. Elmondotta, hogy a feltett kérdések több minisz­térium, illetve országos szerv hatáskörébe tartoznak, ezek vezetőivel azo­nban az idő rövidsége miatt nem sikerült konzultálni. A miniszter kér­te, hogy az országgyűlési ügyrend 48. paragrafusának 2. bekezdése alapján az in­terpellációra 30 napon belül, írásban válaszolhasson. Bondor­­ József válaszát az országgyűlés egyhangúlag tu­domásul vette. Ezt követően az elnöklő Apró Antal — a képviselők­nek jó munkát, a szabadság­ra menőknek kellemes pihe­nést kívánva — az ország­­gyűlés nyári időszakát bere­kesztette. ■­­ Dr. Szakács Ödön felszólalása Dr. Szénási Géza beszéde Benkei András referátuma A Párizsban tartózkodó Mailé Szebisszié etiópiai császárt az Elysée-palotában fogadta Georges Pompidou francia államfő

Next