Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1972. június 24., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás a 1. oldalról) egyesbíró hozzon döntést. Az igazságszolgáltatás gyakorlati tapasztalatai arra hívták fel a figyelmet, hogy vannak a bírósági eljárásban olyan szakaszok vagy ügycsoportok, amikor az ülnökök részvételének előírása szükségtelen. Az egyesbírói hatáskör tervezett bevezetése pedig nem hogy csökkentené, hanem inkább növeli az ülnökbíráskodás súlyát azzal, hogy ott írja majd elő a nem hivatásos bírák részvételét, ahol az igazából fontos és szükséges az adott ügy helyes megítéléséhez. Tisztelt országgyűlés! — Bizonyos, hogy az új bírósági törvény, valamint a — Az államélet továbbfejlesztésének igénye nem elégíthető ki az igazságszolgáltatás fejlesztése nélkül — mondotta bevezetőjében dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnöke. — Az alkotmány — jelentőségének megfelelően — külön fejezetet szentel a bírósági szervezeteknek. — Ennek megfelelően került az országgyűlés elé a bíróságokról szóló törvényjavaslat. — A bírósági eljárást jellemző garanciális rendelkezésekre tekintettel inc.voltán merült fel dolgozóink legszélesebb körében az az igény, hogy a munkaügyi vitákat bíróság intézze. — A bírósági hatáskör kiszélesítése és az igazságszolgáltatás egységesítése egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogköre is lényegesen bővül. — A legfelsőbb bíróságon a bírák különböző kollégiumokat alkotnak, tehát az egyes kollégiumokba beosztva végzik munkájukat. A javaslat a munkaügyi és a gazdasági jogvitáknak bírósági útra való terelése folytán a Legfelsőbb Bíróságon jelenlegi három kollégiumok, a büntető, katonai és polgári kollégium mellett két további kollégium szervezését rendeli el. A javaslat szerint a felállítandó munkaügyi és gazdasági kollégiummal együtt a jövő évtől kezdve öt kollégium fog működni. Ami a bűnözés alakulását illeti, az állam elleni bűncselekmények annyira lecsökkentek, hogy számuk elenyésző. Ez politikai rendünk szilárdságát bizonyítja. Évekkel ezelőtt komoly gondot okozott, hogy az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények — különösen a nagyobb városokban — elszaporodtak, és a békés állampolgárok elleni durva támadások sértették biztonságunkat. Az elmúlt években az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma végre csökkent. Csökkenés tapasztalható a nemi erkölcs elleni és a testi sértési cselekményeknél is. Ezzel szemben évek óta egyre inkább növekvő tendenciát mutatnak a közlekedési bűncselekmények, s ezek körében is erőteljesen szaporodott az ittas gépjárművezetők számaránya. Nyugtalanító jelenség a fiatalkorú bűnelkövetők számának történő emelkedése, évről-évre továbbá az a körülmény, hogy a csoportos bűnelkövetés aránya ennél a korosztálynál a legszembetűnőbb. Felelősségteljes feladatot jelent az üzemi balesetekből és a foglalkozási betegségekből eredő jogviták eldöntése. A Legfelsőbb Bíróságot e téren főként az a jogpolitikai szempont vezérelte, hogy a munkáltatókat a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére, a munkavéhozzá kapcsolódó többi jogszabály és azok sikeres végrehajtása — elősegíti igazságszolgáltatásunk további fejlesztését. • A Minisztertanács megbízásából kérem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt országgyűlés vitassa meg, fogadja el, és iktassa az ország törvényei közé. Az expozéja igazságügy-miniszter felett elkezdődött a vita, közben ebédszünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásvadelmi szabályok szigorú megtartására nevelje. Felszólalása végén a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta: Számadásunk egyben készülődés is az elkövetkező időszak feladatainak megoldására. Népi demokráciánk állami, gazdasági és társadalmi rendjének, nemkülönben az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek következetes bírósági védelme újabb és újabb erőfeszítést, sok-sok hozzáértést és tudományos igényű munkaszervezést igényel. Meg kell birkóznunk azzal a feladattal, amelyet két új kollégiumnak: a gazdasági kollégiumnak és a munkaügyi kollégiumnak a Legfelsőbb Bíróság szervezetébe való beépítése jelent. A gazdaságr. Szénási Géza, legfőbb ügyész az országgyűlésben elhangzó beszéde bevezetőjében rámutatott: a törvényjavaslat nem csupán az ügyészi szervek tevékenysége szempontjából nagy jelentőségű, hanem kiemelkedő fontossága van alkotmányjogi vonatkozásban is. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény — a tanácstörvénnyel és a bíróságokról szóló törvénnyel együtt — ama törvényeink közé tartozik, amelyek elkészítését az alkotmány írta elő, s amelyek az alkotmány egy-egy fejezetének végrehajtását szolgálják. az A törvényjavaslat szerint ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat nekik. E rendelkezés célja: annak biztosítása, hogy az ügyészi szervezeten belül egységes jogszabályértelmezés és egységes jogpolitikai szemlélet érvényesüljön. A legfőbb ügyész ezután — alkotmányos kötelességéhez híven — beszámolt az országgyűlésnek az ügyészi szervezet legutóbbi kétéves munkájáról. 1965-höz képest az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményt elkövető terheltek közül 2,3 százalékkal többet vádoltak meg az új döntőbizottságok és a területi munkaügyi döntőbizottságok megszűnése, a feladataiknak a bíróságok által történő átvétele szükségessé teszi az ítélkezési gyakorlat egységének biztosításáról való fokozott gondoskodást, ami nagymértékben megnöveli az elvi irányítás súlyát, a vele szemben joggal támasztható elvárásokat. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat fogadja el, javaslom, hogy a bíróságokról szóló törvényjavaslatot emelje törvényerőre. Miután a törvényjavaslathoz újabb hozzászólást nem jeleztek, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter összefoglalta az elhangzott észrevételeket. Dr. Beresztóczy Miklós elnök ezután szavazást rendelt el. A szavazás eredményeként az országgyűlés először a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által írásban beterjesztett módosításokat, majd pedig ezek figyelembevételével a bíróságokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, egyhangúlag elfogadta. Az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját tudomásul vette. Napirend szerint következett a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke terjesztette be a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot. Dr. Gonda György beszéde után dr. Szénási Géza, legfőbb ügyész emelkedett szólásra. ügyészségek. A felelősségre vonási gyakorlat szigorítása eredményesnek mutatkozik, mert az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma, nem jelentős mértékben ugyan, de csökkent. Sajnálatos viszont, hogy nincs javulás a fiatalkorú bűnözés vonatkozásában. A bűnelkövető fiatalkorúak száma 1968 óta rendszeresen és nem is jelentéktelen mértékben nőtt. 1968- ban még 99 fiatalkorú bűnelkövető jutott 10 000 fiatalkorú (14—17 éves korosztályú) lakosra, 1971-ben már 120. Alkotmányos kötelessége őrködni az ügyészi szervezetnek azon, hogy védje a gazdasági rendet és gondoskodjék a társadalmi tulajdont károsító, a spekulációs és korrupciós bűncselekmények elkövetőinek következetes felelősségre vonásáról —mondotta a továbbiakban. — A társadalmi tulajdont károsító és ismertté vált bűncselekmények száma 1965-től 1969- ig csökkenő tendenciájú volt, azóta pedig emelkedő irányzatot mutat. — A bűnüldöző szervek és az ügyészségek az elmúlt időszakban nagyobb gondot fordítottak a fogyasztók érdekeinek védelmére és határozottabban léptek fel az árszínvonal elleni támadásokkal szemben. A továbbiakban a fiatalkorú bűnözés helyzetével és problémáival foglalkozott. A társadalmi tulajdont károsító összes betöréses lopások negyvenegy százalékát, a személyek javai elleni betöréses lopásoknak pedig harminchét százalékát fiatalkorúak követték el. A bűnözéshez vezető okok és körülmények közül a családi nevelés hiányosságait, a felügyelet elmulasztását, rossz baráti környezetet kell a megemlíteni. Az ügyészi általános felügyeleti munka tapasztalatai alapján elmondotta, hogy törvényesség általános helyzete jónak értékelhető, fejlődött az állami szervek jogalkalmazó tevékenysége, javult az állampolgárok magatartása és jogszabály-tisztelete. A tanácstörvény bizonyos változásokat eredményezett a tanácsi szervek és az ügyészségek kapcsolatának formáiban is. Az ügyészi szervek a törvényességi felügyelet ellátása során segítik a tanácsok tevékenységét, tájékoztatják a tanácsot, illetőleg a végrehajtó bizottságot az adott terület törvényességi helyzetéről, törvényességi szempontból észrevételeket tesznek a városi, megyei és fővárosi tanácsrendeletek tervezetére, de ugyanakkor nem vállalhatják magukra a tanácsi szervek felelősségét és feladatait a törvényesség biztosítása terén. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus teljes felépítéséért folyó sokrétű, felelősségteljes munkába egyre eredményesebben illeszkedik a magasabb szintű követelményekhez igazodó, szocialista jogszabályalkotó tevékenység — mondotta beszéde elején Benkei András belügyminiszter. — A szocialista jogszabályalkotás folyamatához szervesen kapcsolódik a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, amely a társadalmi fej Az általános felügyeleti tevékenység ügyészi tapasztalatainak ismertetése során szólt a jogszabály-alkotás egyes kérdéseiről is. — A vállalatok és a dolgozók közös és egyéni érdekei szempontjaiból egyaránt jelentős munkaügyek törvényességének figyelemmel kísérése ma már szinte hagyományosan ügyészi feladat. — A lényegesebb jogsérelmek orvoslása, jelentősebb elvi kérdések eldöntése— és ezen keresztül az egységes gyakorlat kialakításának elősegítése — érdekében változatlanul súlyt helyeztünk a fellebbezési és törvényességi óvási tevékenységre. Úgy értékeljük, hogy ezzel megkönnyítettük azoknak az elveknek a gyakorlati megvalósítását, amelyeket az új ügyészi törvény most már tételesen is tartalmaz. Befejezésül hangoztatta: az ügyészi szervek a jogszabályi keretek között mindent megtesznek a jogellenes magatartások következetes üldözése érdekében, illetve azoknak — szükség esetén büntetőjogi, szabálysértési eszközök, vagy súlyos vagyoni szankciók alkalmazásával történő — visszaszorítására. Kérte, hogy az ügyészségről szóló törvényjavaslatot, valamint az ügyészi szervezet kétéves munkájáról szóló beszámolót az országgyűlés fogadja el. Dr. Szénási Géza beszéde után szünet következett, majd Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezetésével folytatódott a tanácskozás. Ezután Benkei András belügyminiszter, emelkedett szólásra, lepéssel és a szocialista törvényességgel összhangban szabályozza az ügyészség tevékenységét. Az alkotmányos rendelkezésnek kiemelése a törvényjavaslatban tovább erősíti az ügyészi szervezet társadalmi rendszerünk iránti felelősségét. Az ügyészség megtisztelő feladata, egyben kötelessége, hogy a maga sajátos eszközeivel fellépjen a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető cselekményekkel szemben és szerezzen érvényt szocialista államunk törvényeinek. — A törvényesség érvényesülésének mindenkori legfőbb garanciája pártunknak a munkásosztály, az egész dolgozó magyar nép érdekeit kifejező politikája és az, hogy mind a legfőbb ügyészség, mind a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a többi állami szerv tevékenységét a párt politikája, iránymutatása, a Magyar Népköztársaság törvényei szerint végzi. A továbbiakban hangoztatta a miniszter, hogy a törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság alkotmánya szellemében született. Külön kiemelte, hogy a törvényjavaslat az ügyészség fontos feladatává teszi a törvények tiszteletére nevelésben és a jogtudat fejlesztésében való aktív tevékenységet. A szocialista törvényesség további, egyre inkább előtérbe kerülő követelménye az élet minden területén biztosítani a jogszabály értelmezésének és érvényesülésének egységét. A továbbiakban rámutatott: egyesek nehezen akarják megérteni, hogy a törvények szellemében élni nemcsak az olyan bűncselekmények elkövetésétől való tartózkodást jelent, mint az emberölés, a rablás vagy a betöréses lopás, hanem — többek között — a közösség tulajdonával való takarékos bánásmódot, és sokféle más, a népgazdaság értékeit becsületesen kezelő és védelmező tevékenységet, az anyagi és erkölcsi feddhetetlenséget. A büntetőeljárásban szabályozott törvényi biztosítékok sorában az ügyész jogai és kötelességei kiemelkedő helyet foglalnak el. Ezek közül is jellemző az ügyész nyomozás-felügyeleti joga, amely magában foglalja az intézkedés és az utasítás jogát. Az általános törvényességi felügyeleti témakörben a módosítás lényeges eleme, hogy a törvényjavaslat a gazdasági tevékenység vizsgálatát és a gazdasági célszerűségi szempontok alapján végzett ellenőrzéseket — amennyiben ez nem ütközik a törvényekkel — kivonja az ügyészség hatásköréből. Ez még tovább növeli az országos gazdasági irányító szervek felelősségét. — Az általános fejlődéssel összhangban a törvényjavaslat kimondja, hogy az ügyész fontos állami vagy társadalmi érdekből, illetőleg akkor indíthat peres, (vagy nem peres) eljárást, vagy léphet fel, ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére. A javaslat megfogalmazása kifejezésre juttatja az állampolgárok rendelkezési jogának tiszteletben tartását. Az előterjesztett törvényjavaslat— hangsúlyozta a miniszter — az állampolgárok oldaláról nézve is kielégítő biztosítékokat tartalmaz. — Az a tény, hogy hazánkban a törvényes rend szilárd, lehetőséget biztosít szocialista jogrendszerünknek a társadalmi fejlődés követelményeihez igazodó továbbfejlesztéséhez. Első ízben fogja törvény szabályozni az ügyészség munkáját. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt és a kormány elénk kitűzött. A törvényjavaslatot a kormány és a maga nevében az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A törvényjavaslat vitája ezzel véget ért, az elnöklő Apró Antal szavazást rendelt el. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által beterjesztett eredeti szövegben — egyhangúlag elfogadta. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyésznek az ügyészség tevékenységéről — felszólalása keretében — elmondott beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette az országgyűlés. Ezután az interpelláció következett. Interpelláció Búza Barna szobrászművész (Budapest, 21 vk.) a Balaton jövőjével foglalkozott interpellációjában. Kérdezte a kormányt: milyen intézkedéseket terveznek a Balaton vízháztartásának jobbá tétele, a vízszennyeződés elhárítása érdekében. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt. Elmondotta, hogy a feltett kérdések több minisztérium, illetve országos szerv hatáskörébe tartoznak, ezek vezetőivel azonban az idő rövidsége miatt nem sikerült konzultálni. A miniszter kérte, hogy az országgyűlési ügyrend 48. paragrafusának 2. bekezdése alapján az interpellációra 30 napon belül, írásban válaszolhasson. Bondor József válaszát az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezt követően az elnöklő Apró Antal — a képviselőknek jó munkát, a szabadságra menőknek kellemes pihenést kívánva — az országgyűlés nyári időszakát berekesztette. ■ Dr. Szakács Ödön felszólalása Dr. Szénási Géza beszéde Benkei András referátuma A Párizsban tartózkodó Mailé Szebisszié etiópiai császárt az Elysée-palotában fogadta Georges Pompidou francia államfő