Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
IXIV. ) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK A MAGYAR SZOCIALISTA MlNKASPART ROItSOll MÍG VEI RI OTTS AGA NA K LAPJA XXVIII. évfolyam, 228. szám Ára: 80 fillér Szerda, 1072. szeptember Gramiko beszéde az ENSZ közgyűlésén Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ közgyűlése 27. ülésszakának plenáris ülésén kedden elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a továbbiakban is hozzájárul majd a békeharchoz és ahhoz, hogy az ENSZ a béke még hatékonyabb eszközévé váljék. Mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára rámutatott, , a Szovjetunió elvi irányvonala a béke, a szabadság és a népek biztonságának tevékeny védelmezése. A Szovjetunió ezt barátaival és szövetségeseivel együtt, valósítja meg, koordinálva nemzetközi lépéseit. — Az utóbbi időben — folytatta Gromiko — általánosan elismerik és nemzetközi jogilag megerősítik az Európában kialakult területi realitásokat. Küszöbön állnak a tárgyalások a békeszerződések megkötéséről a Szovjetunió és Japán között. Egészében véve a hidegháború helyett elismerést nyert az az igazság, hogy az atomkorszakban a békés egymás mellett élésen kívül nincs más alapja a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatoknak. Egyre gyarapodnak az államok közötti sokoldalú és egyenjogú együttműködés előfeltételei. A májusban Moszkvában megtartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgyalások eredményeképpen megkezdődött a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok átalakításának folyamata. Az európai biztonsági értekezlet előkészítésének a gyakorlati szakaszba kell lépnie. Ami Ázsiát illeti — mondotta a továbbiakban Gromiko — itt is kezd utat törni magának az összes ázsiai államok érdekeinek egyforma mértékben megfelelő biztonság szavatolásának gondolata. Gromiko hangsúlyozta annak szükségességét, hogy zárják ki az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokból. Az atomkatasztrófa elkerülése érdekében nemzetközi törvény szintjére kell emelni az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatokban és ezzel egyidejűleg be kell tiltani az atomfegyver alkalmazását. Ebből a megfontolásból kiindulva, a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésének 27. ülésszaka elé terjesztette az erőszak alkalmazásáról való lemondást a nemzetközi viszonyokban és a nukleáris fegyverek alkalmazásának egyszer,s mindenkorra történő betiltását. A Szovjetunió javaslata a jelenlegi helyzetben leginkább realista és maximálisan hatékony megoldás elfogadáására irányul. Az államok kötelezettségvállalása, hogy lemondanak az erőszak alkalmazásáról — beleértve az atomfegyvert — természetesen semmilyen mértékben sem érintheti jogukat az egyéni és a kollektív önvédelemre. Andrej Gromiko bejelentette, hogy a szovjet küldöttség a Szovjetunió nevében a közgyűlés elé határozati tervezetet terjeszt, amelynek értelmében az ENS£ tagállamai ünnepélyesen kijelentenék, hogy lemondanak az erőszak alkalmazásáról, vagy az azzal való fenyegetésről a nemzetközi kapcsolatokban és egyszer és mindenkorra betiltják az atomfegyver alkalmazását. A szovjet küldöttség javasolja a Biztonsági Tanácsnak, hogy minél hamarabb hozzon megfelelő határozatot. Felháborodást kelt és elítélést vált ki az, hogy folytatódik és szélesedik az amerikai intervenció Vietnamban és Indokína más országaiban. Csak csodálkozni lehet azon, hogy mindeddig nem vonták le az egyedül helyes következtetést: a vietnami népet nem lehet legyőzni. Megoldást kell találni a közel-keleti problémára — folytatta Gromiko. Az agresszorokat terhelő felelősségben osztoznak mindazok, akik gyámolítják az agresszorokat, akiknek támogatása lehetővé teszi, hogy Izrael kihívást intézzen az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint az agresszió következményeinek felszámolására és a közel-keleti béke helyreállítására vonatkozó ENSZ-határozatok ellen. A Szovjetunió számára az arab országok törvényes követeléseinek, a közel-keleti konfliktus politikai rendezé-séről szóló ENSZ-határozatoknak és Jarring nagykövet küldetésének támogatása elvi politika. A Szovjetunió — mondot ja a továbbiakban a szovjet külügyminiszter — támogat- t ja a Palesztinai arab nép I igazságos harcát, az ENSZ ál - tal elismert elidegeníthetetlen jogainak helyreállításáért. Ő természetesen nem helyeselhetjük a palesztin mozgalom részvevői körében fellelhető egyes elemek terrorcselekményeit, amelyek egyebek között előidézték a nemrég Münchenben lezajlott tragikus eseményeket. Bűnös akcióik a palesztinok nemzeti érdekeire és törekvéseire is csapást mérnek, s az izraeli agresszorok ezeket az akciókat az arab népek ellen irányuló saját, kalózpolitikájuk álcázására használják fel. Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a leszerelés problémájának megoldása nagy fontosságú. A közgyűlés előtt áll az a feladat, hogy konkrétan megvizsgálja a leszerelési világértekezlet összehívásának kérdését. A közgyűlés mostani ülésszakán a Szovjetunió javasolja a következő kérdés megvitatását: ,,Nemzetközi konvenció kidolgozása azokról az elvekről, amelyek értelmében az államok a föld mesterséges bolygóit közvetlen televíziós közvetítésre használhatják.” Szükségesnek tartjuk — folytatta a továbbiakban Gromiko —, hogy a lehető leghamarabb vegyék fel az ENSZ-be a Német Demokratikus Köztársaságot, amelynek erre minden joga megvan, amint természetesen a Német Szövetségi Köztár- saságnak is., Senki nem vonhatja kétségbe azt, hogy a Bengáli ■ Népi Köztársaságnak, amely nemrég vívta ki nemzeti függetlenségét, törvényes joga van az ENSZ-tagságra. A Szovjetunió véleménye szerint — jelentette ki Andrej Gromiko —, kivétel nélkül minden állam érdekei azt követelik, hogy a figyelmet ne az ENSZ alapokmányának felülvizsgálására, hanem szigorú betartására, a benne levő lehetőségek teljesebb kihasználására összpontosítsuk. Szovjet háborús veteránok küldöttsége látogatott a Magyar Partizán Szövetségbe. Képünkön: tiszta Gyula, a szövetség főtitkára (balról a második), a vendégekkel beszélget.i Az európai főváresekvensek talárata Budapesten Kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben lévő kongreszszusi termében megkezdődött az európai polgármestereknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos találkozó■ ja. Anagy jelentőségű nemzetközi tanácskozáson — amelyre a kontinens fővárosainak történetében első alkalommal került sor — a vendéglátó budapestieken kívül 28 metropolis vezetőt vesznek rt.pl. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai fővárosok fejlesztésének közös gondjai. A nyitó ülésen ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, aMinisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. Megnyitó beszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros Tanácsának elnöke mondott. A megnyitót követően került sor Szépvölgyi Zoltán előadására ,Az európai fővárosok együttműködésének lehetőségei'' címmel. Október 9-e és 16-a között: topf-IK vissipi tó tata Tegnap, kedden délután a Hazafias Népfront megyei Bizottságának tanácstermében tájékoztatták a megyében megjelenő lapok, valamint a rádió és a Magyar Távirati Iroda szerkesztőit, munkatársait az október 9-e és 16-a között megrendezendő magyar NDK barátsági hét céljáról, eseményeiről. A sajtótájékoztatón jelen volt Deme László, a megyei pártbizottság titkára, Hegyi Imre, a népfront megyei titkára, Günter Cawein, az NDK budapesti nagykövetségének sajtóattaséja, Claus Plobner, az NDK Krudturális és Tájékoztató Központjának igazgatója. Hasonló rendezvénysorozat volt már az elmúlt években Magyarországon, amikor a Győr-Sopron, illetve a Veszprém megyeiek ismerkedhettek meg a Német Demokratikus Köztársaság gazdaságával, kulturális életével. Ma már Borsodban is megértek a sokrétűbb ismerkedés feltételei, hiszen a megye több településének számos üzeme, intézménye létesített testvéri, baráti kapcsolatot az NDK városainak lakosságával, üzemeinek, intézményeinek dolgozóival, munkatársaival! Az októberi barátsági hét — gazdag tartalmán kívül — azért is fontos és nagyra értékelendő, mert egybeesik az NDK nagy ünnepével, az ország megalakulásának 23. évfordulójával. A rendezvényekre az NDK több városának vezetői, munkásai, művészei látogatnak Borsodba, és találkoznak megyénk városainak vezetőivel, üzemeink munkásaival, kulturális életünk képviselőivel. A programsorozat centrumai azokon a településeken lesznek amelyeknek szoros, többoldalú barátsági kapcsolata van az NDK-val, így Miskolcon, Ózdon, Sárospatakon, Mezőkövesden és néhányközségben rendeznek jelentős programokat, de a Német Demokratikus Köztársaság ünnepéről valamennyi településen megemlékeznek. A barátsági hét alkalmából Miskolcon kisplasztikai és grafikai kiállítás nyílik. NDK, filmsorozat látható a Kossuth filmszínházban, ifjúsági fórumot, plakátkiállítást, baráti találkozót, nagygyűlést, dalos sanzonestet rendeznek. Az ózdiak fotókiállítást, művészeti bemutatót láthatnak, és ott lesznek a városalapítás 700. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi tanácsülésen, az ÓKÜ testvérüzemének, a riesai Cső- és Acélkombinátnak dolgozói is. Mezőkövesden szintén kiállításokra, nagygyűlésekre, kultúrbemutatókra kerül sor, Sárospatakon a neubrandenburgiak rendeznek színes programokat. Ünnepi rendezvények lesznek továbbá Beninvárosban, Sátoraljaújhelyen, Borsodnádasdon és Szentistvánon. A szakmaközi bizottságok feladatai Tanácskozás az SZMI székházában A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székházában tegnap, szeptember 26-án, kedden értekezletet tartottak az SZMT irányítása alatt működő városi és községi szakmaközi bizottságok titkárai számára. A tanácskozásra meghívták a járási pártbizottságok és a járási tanácsi hivatalok képviselőit is. Az értekezletet TóthJózsef, a SZOT elnökségének tagja, az SZMT vezető titkára nyitotta meg. Ezt követően Veres Sándor, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője a szakmaközi bizottságoknak a párt, a tanácsi és a társadalmi szervekkel való együttműködéséből adódó feladatokról tartott előadást. A tanácsi szervek képviseletében dr. Zádor Jenő, a megyei tanács vb osztályvezetője mondott, korreferátumot. A következő időszak legfontosabb feladatait Tóth József foglalta össze. A szakmaközi bizottságok azoknak a szakszervezeti tagoknak — például a nyugdíjasoknak — a lakóhelyi szervezetei, akik nem tartoznak munkahelyi alapszervhez. Mint az értekezlet előadói rámutattak, a szakmaközi bizottságok munkája az 1969- es újjáválasztás óta sokat fejlődött. Szerepet vállaltak a községek és városok fejlesztési terveinek kialakításában, s mozgósították a tagságot az azok megvalósításában való részvételre. Több helyen a politikai nevelőmunkában is jelentős eredményeket értek el. A sikeres munka alapvető feltétele a párt- és a tanácsi szervekkel való jó együttműködés. Ezzel kapcsolatban a járási pártbizottságoknak és tanácsi hivataloknak, illetve a községi pártszervezeteknek és tanácsoknak is sok feladatuk van. Igen fontos a szakmaközi bizottságok politikai irányítása, munkájuk segítése. Megyénkben jelenleg 111 szakmaközi bizottság működik. A közeljövőben ismét választásokra kerül sor. Az ezekre való felkészülés jó alkalom az elvégzett munka értékelésére. Ideológiai előadás a Csanyikban Tegnap délelőtt Deme László elvtárs, a Borsod megyei Pártbizottság titkára előadást tartott a Sasvári Endre KISZ - vezetőképző iskolában, a Csanyikban. Az első témán belül az ideológiai nevelés szükségességéről, a társadalomban elfoglalt helyéről szólt. Az ideológiai nevelés fontosságát hangsúlyozva értékelte a marxizmus—leninizmus térhódítását társadalmunkban, valamint az ellene ható ideológiai tényezőket. A X. kongresszus megalapításainak alapján rámutatott a téves nézetekre, amelyek túlbecsülik az emberek nevelésében elért eredményeinket, illetve lebecsülik a marxizmus ellen ható nézeteket, irányzatokat. Külön foglalkozott a kispolgárisággal mint tünettel, társadalmi jelenséggel. Kiemelte, hogy a kispolgáriság nem társadalmunk talajából fejlődött, tőlünk idegen. Ennek ellenére veszélyét, hatását nem szabad lebecsülnünk. Ezért harcolnunk kell ellene, elsősorban közvetett eszközökkel. Feladatunk a szocialista közgondolkodás fejlesztése. Ezt az ideológiai nevelőmunkát elsősorban a munkahelyeken, a közéletben kell kifejtenünk, ahol az emberek élnek, dolgoznak. Elsődleges eszközünk a munka, mint hasznos társadalmi tevékenység. A második kérdéscsoporton belül, az MSZMP oktatási politikájának elemzése során beszélt oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről, a fejlődési irányelvekről és a feladatokról. i