Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
1973. márc. 28., szerda Útépítés kiváló szinten Napjaink egyik jellemzője: gyorsan nő a gépkocsik száma. Mind több személyautó fut az országutakon, mind nagyobb, az utakat gyötrő szállítógépek jelennek meg. A szállítás nagyarányú gépesítése meggyorsítja az utak öregedését, tönkremenését, s fokozott követelményeket támaszt a beteg utak gyógyítóival, az útépítő tröszt embereivel szemben. A nagy útépítő, -javító gépezet borsodi szerve: a Miskolci Közúti Építő Vállalat. Pápai Márton igazgató így jellemzi a kollektíva munkáját: — 1969-cel kezdődően egymás után háromszor érdemelte ki vállalatunk a kiváló szintet. E hagyományt követve tavaly is kiváló szintű eredményekkel dolgoztunk. Felnőttek az igényekhez Pillanatkép az elmúlt évből... Az egyik épitővállalat főmérnökével haladunk Miskolcról Sátoraljaújhely felé. A konkurrens cég vezetője hívja fel a figyelmet: — Érzi, milyen simán fut a gépkocsi? Nagyszerű munkát végeznek az útépítők! Az építőgépsornál megállva ő magyarázza, hogy az automatikus szintvezérlésű terítőgép naponta 400—600 méteres szakaszon készít aszfaltszőnyeget, és hogy a gépláncok mennyire megkönnyítik az emberek munkáját. Az útépítésben, korszerűsítésben is forradalmi változás van. Még jól emlékszünk a sok száz ember munkáját igénybevevő útépítésekre. A vállalat 1968-ban kezdte meg a gépesítést. Ma már 4 keverőtelep van a megyében, s 4 nagy teljesítményű terítőgép, géplánc dolgozik a megye útjain. Az elmúlt évben újszerű együttműködés valósult meg. A sátoraljaújhelyi, a sárospataki tanács, valamint az útépítő vállalat közös összefogása eredményeképpen hozták létre a keverőtelepet. Ez a kezdeményezés, áldozatvállalás jó feltételeket teremt a korszerű útépítéshez. 1967-ben még a kubikosok képviselték a főerőt, s alig 61 gépkezelő volt a vállalatnál. E szakemberek száma tavaly már 141 volt. Ennél többet mond, s a hatékonyságot jellemzi, hogy tavaly — jóval kevesebb létszámmal — közel ötször annyi aszfaltozást végeztek, mint 1968-ban. Másik jellemző: tavaly a négy évvel ezelőtti 20 százalékkal szemben már 67 százalék volt az összes útépítésben az aszfaltszőnyeg készítése. És ez a korszerűsítés tagadhatatlan bizonyítéka. Kétszáznégy kilométer út javítása, korszerűsítése A vállalat négy évvel ezelőtt kezdte meg Felsőzsolca és Sátoraljaújhely között a 78 kilométer hosszú út korszerűsítését. Tavaly — az előző évihez hasonlóan — 30 kilométeres útszakaszt borítottak aszfaltszőnyeggel, így már csak 18 kilométeres útszakasz korszerűsítése van hátra. Ezen az úton kezdték meg először a nemesített útpadka készítését, az acélkorlátszalag felszerelését, amely a balesetek megelőzésében játszik nagy szerepet. Tavaly igen komplikált munkát végeztek Mezőkövesden. 3,5 kilométeres szakaszt borítottak aszfaltszőnyeggel, olyan utat, amely tele volt hálózva kábelekkel. — Tavaly — összegzi Pápai elvtárs — 138 kilométer hosszúságban készítettünk nehéz-, és 66 kilométer hosszúságban könnyű aszfaltutat. Ezen túlmenően többek között 4 millió forint értékben utat építettünk, 8 milliós értékben csöveztünk. A mélyépítésben soron kívüli munkát csinált nekik a természet. Újjá kellett építeni a lillafüredi támfalat. Ez 12 ezer tonna anyag megmozgatását, illetve 50 ezer burkolólap beépítését kívánta meg. Valójában sokkal hosszabb út korszerűsítésére, fenntartására lett volna szükség. A vállalat kapacitása bírta is volna, de határt szabtak az anyagi lehetőségek. Munkát is kerestek, s vállaltak is másutt, többek között az LKM-ben is. Feladatok és ösztönzők Ebben az évben a vállalat 6—7 százalékkal többet akar építeni az előző évinél. Már megkezdték a munkát: nehéz aszfaltszőnyeggel burkolják a Miskolc—Sajószentpéter közötti útszakaszt. Tizenhat kilométeres szakaszon fenntartást végeznek, a Sárospatak—Zemplénagárd közötti úton. Tavaly 3 kilométer hosszban aszfaltszőnyeg készült Hejőpapi és Hejőbába között. Itt tovább folytatják a munkát, s ez évben 17 millió forint értékű munkát kell a kollektívának elvégeznie. Hét kilométer hosszban aszfaltszőnyeg épül a mezőcsáti úton. A kollektíva fenntartást végez az Egyetemvárost Diósgyőrrel összekötő déli terelőúton. Az év első negyedében a tervezettnek megfelelő ütemben haladnak a korszerűsítéssel, a fenntartással, és ez sikeres év alapjait veti meg. Érdemes szólni az emberekről. Van öt építésvezetőség. A vállalat vezetői azt mondják: nem tudnak köztük különbséget tenni, mind jól dolgoznak. Az elmúlt évi eredményekben igen nagy része van a szocialista brigádmozgalomnak, amelyben fizikai dolgozók 70 százaléka a vesz részt. A brigádok túlnyomó része teljesítette célkitűzéseit. Korábban volt kívánnivaló a bérekben. E gond megoldásában igen sokat haladtak előre e középtávú tervidőszakban. Két év alatt 14 százalékkal fejlesztették a béreket. Most, a KB novemberi határozata nyomán a központi alapból, valamint a saját bérfejlesztési lehetőségekből átlagosan, 8,5, a fizikai dolgozók esetében 10,4 százalékkal növelték a béreket. Ez a szakmunkásoknál 12, a segédmunkásoknál pedig 9,2 százalékkal több bért jelent. Csorba Barnabás ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Épül a végállomás Mint ismeretes, a millenneumi földalatti vonalát a Mexikói út és a Kacsóh Pongrác <t kereszteződéséig meghosszabbítják, itt lesz az új végállomás. Képünkön: dolgoznak a vasszerelők az új végállomás vasbeton szekrényének szerelésén Ipartelepítés vidéken Sok példa bizonyítja, mennyire hasznos, valamennyi érdekelt számára gyümölcsöző, ha a nagyobb vállalatok vidéki telepeket, falusi és községi üzemeket hoznak létre. A legtöbb faluban, községben ma még nincs a nők számára állandó munkaalkalom. A jelölő gyűlések alkalmával sok községben éppen azt sürgették a hozzászólók: segítsenek a jelöltek az ilyen helyi üzemek létrehozásában, járjanak közbe a vállalatoknál, hogy községükben is megoldódjék a több száz nőt érintő elhelyezkedési gond. Szendrőben például évek óta ,,ostromolják’’ a tanácsot emiatt. A tanács több vállalattal is tárgyalt. Felvették a kapcsolatot — többek között — a Borsodi Vegyikombináttal, egy fóliazsákgyártó, esetleg más műanyagfeldolgozó üzem létesítésének lehetőségéről tárgyaltak, megállapodás azonban nem jött létre. Pedig a község megfelelő adottságokkal rendelkezik akár ilyen, akár más profilú üzem létesítéséhez. Csak a faluban 3—400 lány, asszony lenne, akik szíves-örömest vállalnák az üzemi munkát. A környékbeli falvakból további több száz jelentkező lenne. Érdemes tehát ismét „fölvenni” a tárgyalás fonalát. Annál is inkább, mert a tanács helyiséget is tudna biztosítani az üzemnek. Érdemes lenne fölfigyelni a Szendrő által kínált lehetőségre a Habselyem Kötöttárugyár vezetőinek is. A vállalat 4. számú kazincbarcikai gyáregysége rendkívül dinamikusan fejlődik, a Kurityánban négy esztendővel ezelőtt létrehozott üzem után máris tárgyalásokat folytatnak egy Ózd térségében megépítendő és ugyancsak több száz nőt foglalkoztató könnyűipari üzem telepítéséről. Bizonyára ott is szükség van rá, s a feltételek, a lehetőségek is kedvezőek. De... a Csupán arról van szó, hogy vállalat szakemberei az ózdi járáson kívül a megye más részein is „szétnéztek” hasonló céllal. Eljutottak Borsod legtávolabbi csücskébe is — nem találtak minden szempontból alkalmat helyet. Talán érdemes lenne a „szomszédban'', Szendrőben is szétnézniük. Az Ózd környéki üzem után esetleg itt is megérné egy több száz nőt foglalkoztat részleget létre hozni. Tavasz a földeken (Folytatás az 1. oldalról) vetését már március 17-én befejeztük — tudtuk meg Karlóczkai György főagronómustól. — A nagy szárazság miatt nagyon fontos volt, hogy a talajokat lezárjuk, a kalászos területeket lehengerezzük. Az elmúlt hét égére már ezzel is végeztünk. Hétfőn megkezdtük a cukorrépa vetését. A 210 holton nagyon jól előkészített , hajba kerül a vetőmag, sár a kukoricavetések alá előkészítettük a terület nagy részét. A nagy tavaszi szárazság a bocsi Haladás Tsz gazdaságában is gondokat okoz. A borsót teljes egészében, a tavaszi árpa mintegy 80 százalékát elvetették már. — Hétfőn megkezdtük már a kukoricavetés alá a táblák vegyszerezését — tudtuk meg Lipusz Lajos főagronómustól. — A csapadékhiány okozta legnagyobb gond, hogy az új lucernatelepítéseket még nem tudtuk elvégezni. A szikszói Béke Tsz-ben sincs lemaradás a tavaszi munkában. Tegnap, kedden már a cukorrépa vetését is megkezdték. — A nagy téli és tavaszi szárazság ellenére jó közepesek őszi kalászos vetéseink — mondja Jóczik József, a tsz elnökhelyettese. — A tér vezeti 450 holdon a tavaszi árpát és 220 holdon a borsót is elvetettük már. Hétfőn megkezdtük száz hold lóhere felülvetését. Meglevő, sajnos elég kevés öntözőkapacitásunkat igyekszünk a lehető legjobban hasznosítani. Hercegkúton, a Remény Tsz-ben a pontos ütemterv szerint haladnak a tavaszi munkák. — Minden napot, minden órát igyekszünk jól hasznosítani — mondja Stumpf János, a tsz elnöke. — Minden talajt, főleg az őszi kalászosok tábláit idejében lehengereztük, jól lezártuk, hogy a lehető legtöbb talaj, nedvességet tudjuk megőrizni. A nagy szőlőterület metszését és nyitását is befejeztük már. A korai növények, így a tavaszi árpa és a zab már a földben vannak. * * * Pontos munkát igényel a kábelerek kötése, melyet (képünkön) Losonczi Sándor kábelszerelő, a Miskolci városi Távközlési üzem dolgozója végez Fotó: ifj. Hollósy Endre I Gazdasági figyelő Közmütérkép Városainkban a közművekről nincs pontos nyilvántartás. Ez rengeteg gondot, problémát okoz a felújításoknál, új építkezések megkezdésénél. Ezért a szakemberek most a közműnyilvántartás országos érvényű jogi szabályozását sürgetik. Egy, a közelmúltban Pécsett rendezett ankéton elmondották, hogy 1980-ig valamennyi város és nagyobb község közműhálózatáról egységes elképzelés szerint közműnyilvántartás készül. Tíz évvel ezelőtt még úttörő vállalkozásnak számított, amikor elsőként Dunaújvárosban megkezdték a közterületeken elhelyezkedő közműhálózat feltérképezését. Szombathelyen például 900 kilométer föld alatti vezeték műszeres felderítését másfél év alatt végezték el a geodéták. Most Budapest közműveinek felderítése folyik és elvégzik ezt a munkát Miskolcon is. A térképeket a tanács, valamint a város területén érdekelt vállalatok rendelkezésére bocsátják. Ezek birtokában tervszerűbben, gazdaságosabban végezhető a közművek karbantartása és a hibaelhárítás. Felülvizsgálják a lakásárakat Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetői ezekben a hetekben az ország minden megyéjében a helyszínen tárgyalják meg a legsürgősebb tennivalókat, s értékelik a negyedik ötéves terv eddigi éveiben elért eredményeket. Komárom megyében Padányi Mihály miniszterhelyettes és a minisztérium több vezető munkatársa elsősorban a lakások magas építési költségeinek okait elemezték. A tanácskozás részvevői úgy ítélték meg, hogy a megyében felülvizsgálásra szorulnak a lakásárak. Megnézik például, hogy miért kerül többe Tatabányán egy összkomfortos lakás, mint Győrben. Ugyanakkor a Komárom megyeiek azt javasolták: vizsgálják felül a Lábatlani Vasbetongyár gyártmányszerkezetét, mert az korszerűsítésre szorul. A tanácskozáson született elhatározások nyomán az ÉVM felkérte a Belkereskedelmi Minisztériumot, hogy fokozottan ellenőrizze a TÜZÉP-telepek építőanyag-ellátását, mert a rossz ellátás sok bosszúságot, utánjárást okoz a lakosságnak és lassítja a családi házak építését. Ezer vegyszer Budapesten magyar—szovjet laborvegyszer-kiállítás nyílt. Immár hagyományosan, évente bemutatják a szovjet és a magyar vegyszeripar újdonságait; azokat az anyagokat, melyeket a nagy érzékenységű műszerekben, bonyolult biokémiai folyamatoknál alkalmaznak. A mostani kiállítás ezer vegyszermintája között a legnagyobb érdeklődésre a monokristályok tartanak számot, amelyeket a nagy érzékenységű optikai műszerekben alkalmaznak.