Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MTNKÁSPART BORSOD MEGY­ET BIZOTTS­ÁG­ÁN­AK LAPJA XXIX. évfolyam, 73. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1973. március. 28. Ma érkezik hazánkba dr. Bruno Kreisky A kormány hivatalos lapja, a Wiener Zeitung keddi szá­mában „Dr. Kreisky Magyar­­országra látogat” cím alatt kiemelte a kancellár kísére­tének magas szintű összetéte­lét, rámutatva, hogy az osztrák küldöttségben három tartományi főnök és három politikai párt parlamenti frakciójának vezetője is he­lyet kapott. A Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja Kreisky kancellár ma kez­dődő látogatásával foglal­kozva ismertette a budapesti tartózkodás programját. Ki­emelte, hogy a kancellárt, aki megbeszéléseket folytat majd Fock Jenő miniszter­­elnökkel, fogadja Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke is. Még február elején egy sajtóértekezleten megkérdez­ték Bruno Kreisky osztrák kancellárt, mit tervez a ta­vaszi budapesti látogatásán megtárgyalni, megoldani. Az osztrák kormányfő így felelt: „Budapesten nem kell sem­miféle különleges problémát megoldani, mert Ausztriá­nak jó a kapcsolata Magyar­­országgal. Hasznos, ha szomszéd államokkal a jó a kapcsolatokat ápoljuk, s az ilyen jellegű látogatások ezt a célt elősegíthetik.” Ma, amikor elérkezett en­nek a látogatásnak az ideje, magyar részről is tulajdon­képpen csak ismételni le­hetne osztrák vendégünk megállapítását. 1969-ben Fock Jenő mi­niszterelnök járt Ausztriá­ban; 1970-ben Franz Jonas államfő volt Losonczi Pál vendége, aki a következő esztendőben viszonozta az osztrák elnök látogatását; még ugyanabban az évben Péter János és Rudolf Kirchschläger osztrák külügy­miniszter tanácskozott a ha­tárvidéken és 1972 októberé­ben ugyancsak ezt a formát választotta Losonczi Pál és Franz Jonas. A tapasztalatok szerint a két ország államférfiainak találkozásai, az ott kialakult elvi egyetértések mindig hasznosan ösztönzik a kap­csolatok bővítését, a kezde­ményezéseket, az együttmű­ködés fejlesztését. Bizonyára ez alkalommal is ilyen ha­tással lesz az osztrák kancel­lár látogatása a gazdasági együttműködésre. Vietnami megegyezés A VDK, a DIFK, az Egye­sült Államok és a saigoni kormányzat képviselőiből ál­ló négyoldalú katonai vegyes bizottság hétfő esti ülésén si­került elhárítani azokat az akadályokat, amelyeket az utóbbi napokban előterjesz­tett követeléseivel az ameri­kai fél támasztott a vietna­mi békemegállapodás és csatolt jegyzőkönyvek rendel­­­kezései határidőre történő végrehajtásának útján. tör A négy fél küldöttség veze­­megállapodtak a még Dél-Vietnamban tartózkodó mintegy 6000 fős utolsó ame­rikai csapatkontingens kivo­násának végleges ütemtervé­ben. A megállapodás létrejöttét — mint Saigonban amerikai tisztségviselők beismerték — nagy mértékben elősegítette a Laoszi Hazafias Front Párt­jának az a hétfői bejelentése, hogy kész bármikor szabadon bocsátani a hadműveletek so­rán a laoszi hazafias erők fogságába esett amerikai­ ka­tonai és polgári személyeket. Kedden, néhány perccel azután, hogy hír érkezett a DIFK fogságába esett ameri­kaiak utolsó, 32 fős csoport­jának szabadon bocsátásáról, Dél-Vietnamban is megkez­dődött a még ott tartózkodó utolsó amerikai csapatkontin­gens kivonása. Saigon repülőteréről, a Tan Son Nhut-i légitámaszpont­ról kedden 11 repülőgépen 936 amerikai katonát szállí­tottak el az Egyesült Álla­mokba. Hírügynökségi értesülések szerint szerdán 1800, csütör­tökön pedig 2500 amerikai katona távozik Saigonból. Ez­zel formálisan véget ér az amerikaiak dél-vietnami ka­tonai jelenléte. Dél-Vietnamból folytatódik az amerikai csapatok kivonása. Képünkön: a VDK és a DIFK tisztjei figyelik az amerikai katonák távozását a saigoni Tan Sor Nhut repülőtéren. Magyar-amerikai konzuli egyezmény Az amerikai szenátus ked­den ratifikálta a magyar— amerikai konzuli egyezményt, amelyet William Rogers ame­rikai külügyminiszter tavaly júliusi magyarországi látoga­tása során magyar részről Péter János külügyminiszter, amerikai részről pedig Wil­liam Rogers írt alá Budapes­ten. Magyar részről már a múlt év végén ratifikálták az egyezményt, amely szabá­lyozza a két ország közötti konzuli kapcsolatot, a konzul és a konzuli tisztviselők jo­gait és mentességeit, továbbá kölcsönösen fokozottabb és egységesebb védelmet biztosít állampolgárainknak szemé­lyes, vagyonjogi, hagyatéki és más hasonló ügyeinek in­tézésében. Tavasz a földeken Jól haladnak az időszerű munkákkal a megye termelőszövetkezetei Az utóbbi napokban ked­vezőre fordult az időjárás. A hirtelen beköszöntött me­leg hatására benépesedett a határ, meggyorsult a tavaszi munka. Sok helyütt már földbe került a tavaszi ár­pa, s készítik a talajt a töb­bi növénynek is. — Szövetkezetünk már március közepén befejezte a tavaszi árpa vetését — új­ságolta Benőcs József, a ti­­szapalkonyai Petőfi Tsz el­nöke. — Az árpa egy r­észe már kikelt, fejlődne is szé­pen, ha legalább egy kis esőt kapna. Mellettünk egy munkagép halad, szinte porzik a föld, olyan száraz a talaj. — Már a kukorica alá dolgoznak — mutat az elnök a traktorokra. — Az idén 300 holdon termelünk kuko­ricát, mégpedig nagyüzemi módszerrel. A vetéstől a be­takarításig minden munka­folyamatot géppel végzünk. a Ebben az évben bevezetjük vegyszeres művelést is. Ezenkívül, tervbe vettük egy szárítóüzem építését, amely nagymértékben megkönnyíti a termés betakarítását és szakszerű tárolását. A Tiszai Erőmű szomszéd­ságában két fóliasátor fehér­ült a tavaszi napfényben. Alatta, mintegy 700 négyzet­­méter területen korai növé­nyeket termesztene Két héttel ezelőtt ültették ki a karalábé és a su’­á­npalán­­tákat. Az elnök elmondta: a termelőszövetkezet 35 hol­das szántóföldi kertészeté­ben a közeli újabb fóliasátrakat napokban telepí­tenek. A tervek szerint ezen a tavaszon 3 ezer négyzet­­méteren termesztenek korai salátát, paprikát, paradicso­mot és egyéb primőr árut, amelynek öntözését a Tiszai Erőműből kikerülő hűtővíz­zel oldják meg. Ez a mód­szer a korábbi években igen jól bevált, meggyorsította a növények fejlődését. A tisza­­palkonyai termelőszövetkezet a primőr áru nagy részét Le­­ninvárosban és a községben levő elárusítóhelyen értéke­síti. * Monokon, a Kossuth Tsz­­ben nagyon jó ütemben ha­ladnak a tavaszi munkák­kal, már némi „előnyre” is szert tettek. — Tavaszi kalászosaink (Folytatás a 3. oldalon) Kombinátorokkal készítik elő a jó magágyat a bécsi határ­ban A zöldségkertészetekben is most van a tavaszi munka dan­dárja. A képen­ dolgoznak a palántaül­tetők a felsőzsolcai Lenin Tsz 130 holdas kertészetében (Fotó: Sz. Gy.) Szövetkezeti gazdaságok első országos borversenye Tokaj-Hegyalja 23 borral nevezett A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa az érdekelt területi szövetségek közre­működésével az idén meg­rendezi a mezőgazdasági szövetkezetek első országos borbemutatóját és versenyét. A háromnapos eseményre április közepén, Keszthelyen kerül sor. Eddig mintegy 700 mintát küldenek a be­mutatóra a termelőszövetke­zetek és a szakszövetkezetek. Hírnevéhez méltón kíván szerepelni ezen az országos rendezvényen is Tokaj-Hegy­alja: az itteni szövetkezeti gazdaságok közül a herceg­kúti, tarcali és tolcsvai ter­melőszövetkezetek, valamint a bodrogkeresztúri, a mádi, a tokaji és a tolcsvai szak­­szövetkezetek neveztek a be­mutatóra és a versenyre, összesen 23 bormintával. Ezekből hat aszúbor. A borbemutató szakmai tanulságait országszerte hasz­nosíthatják majd a szövet­kezeti gazdaságok, a szőlő­­termesztés továbbfejlesztése érdekében a fajtaválasztás­tól a borászati tennivalókig. Az országos borbemutató és verseny a szakmai fejlő­dés dokumentálásán kívül a szövetkezeti gazdaságok bo­rainak jobb megismertetését, népszerűsítését is hatéko­nyan szolgálhatja. A borbe­mutatón részt vehetnek a szövetkezeti tagok háztáji termelésű borai is. A borbemutatón a bírá­lat az első borvilágversenyen — tavaly Budapesten —, al­kalmazott nemzetközi minő­sítési rendszer szerint törté­nik. Az öt bíráló bizottság tagjai között ott lesznek a nemzetközi borversenyek je­les hazai szakemberei, vala­mint a legjobban felkészült szövetkezeti borászok, kö­zöttük három tokaj-hegy­­aljai szövetkezeti borász szak­ember. Tokaj-Hegyalja szakmai tekintélyét jelzi, hogy a ki­vívott rangjuknak, s a ha­gyományoknak megfelelően a tokaji minőségi borokat — az aszút, valamint az édes és száraz szamorodnit —, külön kategóriába sorolják a borok bírálatánál; a furmint és a hárslevelű viszont a minőségi száraz fehér borok kategóriájában kell, hogy állja a versenyt más borvi­dékek hasonló típusú borai­val. Az arany-, ezüst- és bronzérmes minősítéseken kívül nagy értékű díjakkal jutalmazzák a szövetkezetek első országos borbemutató­ján és versenyén a legjobb­nak bizonyult borokat. A to­­kaj-hegyaljai termelőszövet­kezetek és szakszövetkezetek területi szövetsége különdí­­jat is ajánlott fel a verse­nyen legkiválóbbnak bizo­nyuló hegyaljai bornak, illetve az azt megtermelő szövetkezeti gazdaságnak. B. J. Választógyűjtés Diósgyőrben Zsúfolásig megtelt tegnap délután a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház nagy­terme, sőt, a hangszórók se­­gítségével még az előcsar­nokban is sokan hallgatták a választógy­űlésen elhang­zott előadást és felszólalá­sokat. Az új városrész vá­lasztópolgárai, főleg a két nagyüzem dolgozói foglaltak helyet a székeken. Jelen volt a gyűlésen dr. Havasi Béla, a párt Miskolc városi Bizottságának első titkára. Az egybegyűltek előtt Bárczi Béla, Miskolc város tanács­elnöke tartott előadást. Előadásában az elmúlt két év eredményeiről, a város fejlődéséről szólt, majd azokról a gondokról, tenni­valókról, melyek az elkövet­kező években mindannyi­unktól nagy erőfeszítéseket követelnek, éppen Miskolc további gyarapítása érdeké­ben. A lakás, a víz, a köz­lekedés, az óvodák, bölcső­dék, iskolák sajátos gond­jain kívül beszélt a város előtt álló egyik nagy fel­adatról is, a szennyvízde­rítő megépítésének szüksé­gességéről. Ennek elkészül­tével — melynek első lép­csőjét a negyedik ötéves tervben adják át — a város szennyvize már részben de­­rítetten kerül a Sajóba. A diósgyőri, új városrész­ről szólva elmondotta, hogy nagy gondot fordítanak gyermekintézmények megte­­­remtésére, a kulturált vá­sárlást biztosító kereskedel­mi hálózat kifejlesztésére. Szó van róla, hogy Diós­győrben — az eddiginél me­legebb vizű forrás segítsé­gével — újabb medencét építsenek. Befejezésképpen szólt a város kulturális eredményeiről, valamint ar­ról az igényről, mely a hu­mán műveltség megterem­tésének kíván nagyobb te­ret biztosítani. Ezt követően számos fel­szólalás hangzott el. A fel­­szólalók egyebek között közlekedéssel, az utak mi­n­­őségével, a Szinva szen­­­nyezettségével, a kertszövet­kezetek gondjaival foglal­koztak.

Next