Észak-Magyarország, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 (Folytatás az 1. oldalról) falóknak a család- és nővédelmi tanácsadáson való kötelező részvétele mellett — a tanácsadás az egész érintett lakosságra kiterjedjen. Ennek érdekében a tanácsadói, a gyógyító-megelőző tevékenységet az anya- és gyermekvédelmi hálózaton belül a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig kibővítik, a már működő szervezeteket megerősítik, ahol pedig ilyen szolgálat még nem működik, ott annak feltételeit megteremtik. A kormány az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi, valamint a művelődésügyi miniszternek a népesedéspolitikai határozatból következő oktatási és nevelési feladatokról szóló előterjesztését. A kormány úgy határozott, hogy az oktatást a kidolgozott irányelvek ajapján — kísérletképpen az iskolák egy részében — már az ősztől meg kell kezdeni és az 1975—76-os tanévben a felsőoktatási intézményekben is meg kell szervezni. Emellett az érintett állami és társadalmi szervek bevonásával a családi életre nevelést az oktatási intézmények keretein túl is kiterjesztik. A Minisztertanács megtárgyalta a munkaügyi miniszter jelentését a családpolitika és családvédelem, valamint a több gyermekes családok szociális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy az utóbbi években, elsősorban a népesedéspolitikai határozat nyomán, jelentős intézkedések történtek, amelyek kedvezően befolyásolják a családok életét, összehangolt, a családok sajátosságait mérlegelő családpolitikai tevékenységre, a családok, különösen a sokgyermekes családok helyzetének további javítására van szükség. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és az abban foglalt következtetéseket a további tevékenység alapjául elfogadta. Utasította a munkaügyi minisztert, hogy 1975 elejére a feladatok megoldására programot dolgozzon ki és nyújtson be a Minisztertanácshoz. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentését az ifjúsági törvény végrehajtásáról, valamint az V. ötéves tervben megvalósítandó ifjúságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatát. A jelentés megállapítja, hogy mind a központi, mind a helyi intézkedések jól szolgálták az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítását, amelyek nyomán javultak a fiatalok életkörülményei. Továbbra is biztosítani kell a fiatalok megfelelő arányban történő lakáshoz juttatását, elő kell segíteni a családalapítás, pályakezdés, továbbtanulás, a tömeges testedzés, a lakóterületi szabadidő-eltöltés feltételeinek javítását. A kormány a jelentést tudomásul vette. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentést tett a kormánynak az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárok szociális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy a nappali tagozatokon tanuló házaspárok, bár érdekükben több intézkedés történt, a társadalombiztosítás, a szociális támogatás, a kollégiumi elhelyezés és az utazási kedvezmények területén hátrányos helyzetben vannak. A kormány a jelentést elfogadta és úgy határozott, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárokra kiterjeszti a családi pótlék jogosultságát, továbbá a táppénz, a terhességi és a gyermekágyi segély kivételével ugyanolyan betegségbiztosítási szolgáltatásokra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. Egyben felkérte a KISZ Központi Bizottságát, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a felsőoktatási intézményekben tanuló házaspárok helyzetét. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a belkereskedelmi miniszter, továbbá az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés -ellátás és áralakulás problémáiról szóló együttes előterjesztését. Az ellátás javítása és az árszínvonal emelkedésének mérséklése összpontosított erőfeszítéseket igényel. A Minisztertanács úgy határozott, hogy ennek érdekében fokozottan törekedni kell a friss fogyasztású zöldségtermelés fejlesztésére, a termelés gépesítésére. A növényházak és fóliatelepek létesítéséhez a szövetkezetek — meghatározott feltételek mellett — 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok fóliaházak építéséhez 30 százalékos támogatást kaphatnak. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságukban termelt zöldséget a szervezett kereskedelem, vagy a közös gazdaság útján értékesítik, nyugdíjnap-jóváírásban részesülnek. Intézkedéseket tesznek a zöldség-, gyümölcskereskedelem megerősítésére, szervezettségének, kulturáltságának növelésére. A közlekedés- és postaügyi, a pénzügy-, a kohó- és gépipari miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a kormánynak a közületi tehergépkocsi-állomány felújításának végrehajtásáról. A munkaügyi valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé az NDK- ból érkező fiatalok magyar vállalatoknál történő foglalkoztatására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ülést tartott a Minisztertanács Pompii Moszkvába látogat Georges Pompidou francia köztársasági elnök március 12—13-án látogatást tesz a Szovjetunióban, hogy találkozzék Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. Nemzetközi delegáció Borsodba Az Élelmezés-, Ital-, Dohány- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi Szövetségének hazánkban tartózkodó küldöttsége Orestes Ibanez főtitkár vezetésével tegnap Borsod megyébe látogatott. A delegáció tagjai: Alexander Ivanov, a nemzetközi szövetség titkára és Bogumil Varlamov, a szövetség osztályvezetője. A vendégek dr. Tamás Lászlónak, az ÉDOSZ főtitkárának kíséretében megtekintették a Borsodi Sör- és Malátagyárat. Környezetvédelmi tanácskozás Tegnap délelőtt a megyei tanács tanácstermében dr. Pusztai Béla elnökletével ülésezett a Borsod megyei Területi Levegőtisztaság-védelmi Bizottság. Megvitatták a Kazincbarcika levegőszennyezettségével kapcsolatos gondokat és a további feladatokat. Az előterjesztéseket vita követte. Gaál Gyula kitüntetése Tegnap, február 28-án délután 3 órakor bensőséges ünnepséget tartottak a megyei tanácson. Varga Gáborné, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese adta át a Munka Érdemrend arany fokozatát Gaál Gyulának, a megyei továbbképzési kabinet most már nyugdíjas vezetőjének. Egyben átadta dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének köszönő levelét is, amelyben elismerését és köszönetét fejezte ki Gaál Gyula eddigi áldozatos, eredményes, lelkes munkájáért. Gaál Gyula neve nem ismeretlen, hiszen csaknem 42 esztendős pedagógiai pályafutása során tudományos tevékenységével tiszteletet és megbecsülést vívott ki magának a magyar pedagógus társadalomban. Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Pedagógiai Társaság vezetőségének is tagja. Munkája 1936-tól kapcsolja Borsodhoz, és 1954- től irányító feladatokat látott el. Szakfelügyelettel bízták meg, a továbbképzési kabinet vezetésével. Bizottsági ülés a Parlamentben Csépányi Sándor elnökletével csütörtökön a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága. A képviselők a hazai földgáztermelés és -felhasználás helyzetéről tanácskoztak — a témáról dr. Lőrincz Imre nehézipari minisztériumi államtitkár tájékoztatta a bizottság tagjait 1974. március 1., péntek Befejezitt a KGST-vb ülésszaka Csütörtökön Moszkvában befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának ülésszaka, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia képviselői vettek részt. Az ülésről kiadott közlemény megállapítja: — A végrehajtó bizottság felmérte a KGST-tagállamok együttműködésének eredményeit az 1971-ben elfogadott komplex szocialista gazdasági integrációs program teljesítésében. A KGST szervei nagyszabású és eredményes munkát végeztek a tagországok együttműködésének tökéletesítése és elmélyítése, a program megvalósítása érdekében. A részvevők tervbe vették az integráció elmélyítését a villamosenergiatermelésben. Az érdekelt európai KGST-országok megállapodtak abban, hogy közösen vesznek részt a Vinnyica (Ukrajna) és Albertirsa (Magyarország) között létesítendő 750 kilovoltos távvezeték felépítésében. A nemzetközi távvezeték a Szovjetunió európai részének egységes energiarendszerét kapcsolja össze az európai KGST-országok egyesített energiarendszereivel. Megállapították, hogy a KGST-országokban és Jugoszláviában 1971—1980 között a villamosenergia-termelés mintegy kétszeresére, 1990-ig pedig ismét kétszeresére növekszik. A végrehajtó bizottság a KGST titkárságának javaslatára tervbe vette, hogy a következő években új hűtőházakat és hűtőkonténereket gyártanak. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a szintetikus festék- és szerves féltermékgyártási kapacitások fejlesztésével és bővítésével összefüggő javaslatokat, valamint azt az indítványt, amely nemzetközi vegyiszál gazdasági egyesülés létrehozását célozza. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogadta Egon Bahr-t, a Német Szövetségi Köztársaság tárcanélküli miniszterét. A képen: Brezsnyev (jobbról) és Bahr kézfogással üdvözli egymást Feladataink ■ Hűim 1974-ben Az elmúlt hetekben két olyan fórum, összejövetel is volt megyénk városaiban, falvaiban, az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, ahol a részvevők a szocialista építőmunkánk időszerű kérdéseiről, az 1973-as esztendő elért eredményeiről, a közös gazdálkodásról kaptak tájékoztatót Ezek a januári és a februári pártnapok, a zárszámadó taggyűlések voltak. Elsősorban a megtett út, a X. kongresszus határozatainak végrehajtása, az eredmények és az elvégzett munka szerepeltek mind a beszámolókban, mind a hozzászólásokban. E fórumok azonban arra is jók voltak, hogy felvázolják az 1974-es esztendő tennivalóit helyileg, járási, megyei, országos szinten. Az alábbiakban — tallózva a beszámolókból — összegezhetjük az 1974-es esztendő gazdaságpolitikai feladatait. Hogy miért az országos tennivalókra összpontosítunk? Azért, mert az egész népgazdaságot érintő feladatokból lehet meghatározni a helyi tennivalókat. ♦ tíz esztendő fő tennivalói A negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban 1974-ben is fő feladat a társadalmi termelés, a gazdasági munka hatékonyságának növelése. A gazdaságfejlesztéshez és a társadalmi jólét növeléséhez szükséges társadalmi tiszta jövedelem fő forrásává ugyanis napjainkban a hatékonyság fokozása vált. Országunkban nem növelhető a termelésben foglalkoztatottak száma, sőt, a közlekedésben, a kereskedelemben és más, iparon kívüli termelőágazatokban a munkaidő-rövidítés folytán csökken a munkaidőalap. Csökken a mezőgazdasági földterület is. Korlátai vannak a termelés bővítését szolgáló állóalap növelésének. A hatékonyság növelésének elengedhetetlen feltétele a népgazdasági egyensúly erősítése a termelés és a felhasználás részterületein. Egyes részterületek feszültségei ugyanis rontják a hatékonyság fokozásának lehetőségét más területeken. A népgazdaságban részegyensúlytalanságok vannak, a termeléshez viszonyítva például szűkösek a vágóállat-feldolgozó kapacitások, s ha emiatt késik a vágásra érett állatok átvétele, romlik a minőség (a zsír gyarapodik, nem a hús) és a hatékonyság (az elzsírosodott állatért kevesebb a bevétel, de a fenntartás költségei változatlanok a termelőnél. A házgyárak kapacitásához képest például elmaradt a befejező (csőszerelő, parkettázó seb.) munkák fejlesztése, az előközművesítés — és ezek közrejátszanak abban, hogy egyes házgyárak kapacitásai nincsenek teljesen kihasználva. Nem fejlődik kielégítő mértékben a lakási karbantartás, emiatt később a fenntartási és a javítási munkákat nagyobb költséggel, növekvő ráfordítással, tehát romló hatékonysággal lehet elvégezni. Ilyen és ehhez hasonló problémák miatt kerül a gazdaságpolitikai feladatok között második helyre a részegyensúly megteremtése és megszilárdítása. ♦ Korszerűsítés, termelékenység A vállalatoknak — elsősorban a feldolgozóiparban — az eddiginél erőteljesebben kell törekedniük a termelés szerkezetének korszerűsítésére, a termékek gazdaságosságának és minőségének javítására, csak így tudjuk a belföldi keresletet még jobb színvonalon kielégíteni és a versenyképes exportáruk — mind a szocialista, mind a fejlődő, valamint a tőkés országok piacain eladható áruk — arányát növelni, a termékeket értékesíteni, örvendetes — és részben az igényekhez való igazodásra utaló folyamat, hogy az utóbbi két évben a készletek általában csak a szükséges mértékben növekedtek. Ugyanakkor sok vállalat tudná termelését gyorsabban növelni, termékei iránt nagyobb lenne az igény, ha azok korszerűbbek és minőségileg jobbak lennének. Ez fogalmazódot meg az ötéves terv célkitűzéseiben és ezért hangsúlyozza nyomatékosabban az 1974. évi terv a gyártmányok korszerűsítését, gazdaságosságának és minőségének javítását. ♦ Reáljövedelem, reálbér A termelési feladatok teljesítése a kialakult munkaerőhelyzetben — amikor általános jelenség a munkaerőhiány— megköveteli, hogy a vállalatok az ötéves tervben számítottnál gyorsabb ütemben növeljék a munka termelékenységét. Az ehhez szükséges feltételek vagy adottak, vagy megteremthetők, ha a vállalatok meggyorsítják az elavult állóeszközök kicserélését, tovább javítják az üzem- és munkaszervezést, végrehajtják és segítik a munkaerő ésszerű átcsoportosítását a vállalaton belül, vagy a vállalatok között, törekednek a termelési eszközök jobb hasznosítására. Mindezek a termelékenység növelésén kívül a társadalmi tiszta jövedelem gyorsabb emelkedését, ezáltal a nagyobb ösztönzési alap előteremtését eredményezik. A népgazdaság kedvező belső és külső egyensúlyi körülményei lehetővé teszik, hogy 1974-ben a fogyasztás és a felhalmozás növekedése valamelyest meghaladja a nemzeti jövedelem emelkedését. Ezzel összhangban és az ötéves terv életszínvonalpolitikai céljainak tejesítése érdekében 1974-ben központi intézkedésekkel az 1971— 1973. évek átlagánál nagyobb mértékben kell növelni a lakosság reáljövedelmét, valamint a munkások és alkalmazottak reálbérét. A folyamatos és egyenletes fejlőds szükségessé teszi, hogy 1974- ben a legutóbbi két évinél gyorsabban növekedjenek a szocialista szektor beruházásai, s javuljanak a beruházások tervszerű megvalósításának feltételei. Belföldi jövedelemfelhasználási céljaink teljesítése érdekében fenn kell tartani a tőkés országokba irányuló külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyát, szocialista viszonylatban pedig a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növekedése útján az egyensúly közelítésére van szükség. Ez azt jelenti, hogy úgy akarjuk elérni belső felhasználási (fogyasztási és beruházási) céljainkat, hogy elkerüljük mind a hazai túlköltekezést (ezért kell a tőkés áruforgalomban a behozatal és a kivitel értékének azonosnak lennie), mind pedig a jelentős kiviteli többlet kialakulását (ezért követelmény a szocialista külkereskedelem egyensúlyának közelítése). (Folytatjuk)