Észak-Magyarország, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 91. szám Ara: *0 fillér Szombat, 1974. április 20. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott nyilatkozatok Mint a csütörtökön nyilvánlésének részvevői három nosságra hozott közlemény nyilatkozatot fogadtak el. A már hírül adta, a Varsói nyilatkozatok szó szerinti szó Szerződés tagállamai Politivege a következőképpen kat Tanácskozó Testületé hangzik: A közel-keleti tartós és igazságos békéért A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői megállapítják, hogy a Közel-Kelet továbbra is a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészke. A külső imperialista erők támogatását élvező Izrael folytatja agresszív politikáját, makacsul elutasítja az ENSZ-határozatok végrehajtását, az elfoglalt arab területek visszaadását, durván semmibe veszi az arab népek törvényes nemzeti jogait. A háborús cselekmények fellobbanása 1973 októberében ismét megmutatta e térség helyzetének teljes robbanásveszélyességét, amely állandó fenyegetést jelent az egész világ békéjére. Ezeknek az eseményeknek a során bebizonyosodott az arab államok és a szocialista közösség országai közötti barátság és együttműködés elvi fontossága. Az ülés részvevői rámutatnak a genfi közel-keleti békekonferencia jelentőségére, minden közvetlenül érdekelt állam, valamint a Palesztinai arab nép képviselői részvételének szükségességére és úgy vélik, hogy munkájának további folytatása mindenekelőtt a közelkeleti rendezés kulcskérdéseinek megoldásához, az összes megszállt arab területekről az izraeli csapatok kivonásához, a Palesztinai arab nép törvényes jogainak nemzeti törekvéseivel összhangban történő biztosításához, e térség valamennyi állama biztonságának, területi épségének és szuverenitásának garantálásához kell, hogy vezessen. A tanácskozáson részt vett tagállamok készek erősíteni tevékenységüket, hogy előmozdítsák a konfliktus politikai rendezését és felhívnak minden államot, járuljanak hozzá az igazságos és tartós béke megteremtéséhez a Közel-Keleten. Megvizsgálva a csapatszétválasztásról létrejött megállapodást, mint az első, előzetes lépést a közel-keleti probléma általános rendezésének útján, az ülés részvevői úgy vélik, hogy ezt feltétlenül további lépéseknek kell követniük, amelyek a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i és 1973. október 22-i határozatai valamennyi rendelkezésének végrehajtására irányulnak. Az ENSZ rendkívüli erőinek jelenléte pozitívan járul hozzá a béke fenntartásához ebben a térségben. A tanácskozáson részt vett szocialista államok szilárdan és változatlanul támogatják az arab népek harcát az agresszió imperialista politikája ellen, az igazságos és tartós békéért, szabad fejlődésük biztosításáért, a társadalmi és gazdasági haladásért. A társadalmi fejlődés e fontos céljainak elérése elválaszthatatlanul összekapcsolódik azon erők elleni harccal, amelyek igyekeznek az arab népeket a haladás útjáról letéríteni, ismét az imperialista erőktől való politikai és gazdasági függőség helyzetébe hozni. A szocialista országok az arab népek hű barátai, akik mellettük álltak és állnak mind a békés építés idején, mind a szabadságuk és függetlenségük veszélyes pillanataiban. A szocialista államok politikája az arab világ országai irányában következetes és elvi, nemzeti törekvéseik és társadalmigazdasági fejlődésük problémáinak mély megértésén alapszik, nincs kitéve konjunkturális ingadozásoknak. A tanácskozáson részt vett államok továbbra is fejleszteni kívánják barátságukat és együttműködésüket az arab országokkal a közös célok alapján, az imperializmus és a neokolonializmus ellen, a békéért, a népek szabadságáért és a társadalmi haladásért folyó harcban. (Folytatás a 2. oldalon) Mai szántónkból ■tiiiiiimiiHiiiiiiiimiiiiiii A béke csatája (2. oldal) Szeptemberben elsősök (4. oldal) Jegyzetek a faluból (5. oldal) Sport 6. oldal) Értekezlet a Belügyminisztériumban Pénteken országos parancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Benkei András belügyminiszter értékelte az 1973-ban végzett munkát és meghatározta a belügyi állomány előtt álló feladatokat. Az értekezleten részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese. Kádár János vezetésével hazaérkezett Varsói a magyar párt- és kormányküldöttség Pénteken délelőtt hazaérkezett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezette, tagjai voltak: Focc Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Pója Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormányküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja, Pallai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői és Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Németh Károly üdvözli Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren. I kubai külpolitika győzelme Havannában a következetes kubai külpolitika eredményeként és a földrész antiimperialista erőinek győzelmeként értékelik azt a tényt, hogy a latin-amerikai országok meg kívánják hívni Kubát legközelebbi külügyminiszteri értekezletükre Buenos Airesbe. Erről csütörtökön döntött a kontinens Washingtonban ülésező külügyminiszteri csúcsa, mivel a következő tanácskozást az Amerikai Államok Szervezetének keretein kívül tartják. Meg nem erősített hírek szerint Kuba elfogadja a meghívást. A földrész első szocialista állama tehát 12 év után újból elfoglalhatja őt megillető helyét a latin-amerikai asztalnál... A Pravda pénteki száma „A Kuba-ellenes imperialista vonal veresége” szalagcímmel közölt cikkében rámutat : meghátrálásra kényszerültek azok az erők, amelyek a szigetország forradalmi rendszerét meg akarták fojtani. Edward Kennedy amerikai szenátor és felesége a szovjet fővárosba érkezett. Willy Brandt nyugatnémet kancellár közel-keleti körútjának első állomására, Algírba érkezett pénteken, ahol megkezdte tárgyalásait Bumedien elnökkel. Franciaországban pénteken hivatalosan is megnyílt az elnökválasztási kampány 12 jelölt részvételével. Francois Mitterrand a baloldal jelöltje. Munkásnagygyűlés a Diósgyőri Gépgyárban Tegnap, pénteken délután munkásnagygyűlést tartottak a Diósgyőri Gépgyárban. A gyár tízezres kollektíváját több mint 400 küldött — közöttük 300 szocialista brigádvezető — képviselte. A nagygyűlés részvevői megfogalmazták a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett szocialista munkaverseny-felajánlásaikat A munkásnagygyűlésen elhatározták, hogy ma, szombaton délelőtt a DIGÉP valamennyi munkahelyén szocialista brigádértekezleteket tartanak, ezeken megvitatják a nagygyűlés által vállalt célkitűzéseket, és a brigádok is konkrét felajánlásokat tesznek a közös célok teljesítésének elősegítésére. Dél-amerikai felismerés A latin nemzetekre jellemző könnyedség, szónoki szóvirágok határozták meg a most véget ért kétnapos washingtoni külügyminiszteri értekezlet alaphangját. A részt vevő 24 latin-amerikai és Karib-tengeri ország diplomáciai életének vezetője, valamint Kissinger, amerikai külügyminiszter társaságában Nixon elnök „új barátságra”, az új párbeszédre emelte poharát. A felületes szemlélődőnek úgy tűnhet, hogy az Amerika közi rendszer égboltjáról egyszerre eltűntek a felhők. Az „új párbeszéd” meghirdetése valóban orvosolni tudná Észak- és Dél- Amerika egy évtizedes feszült viszonyát? Latin-Amerika tartós elhanyagolása nem maradt hatástalan. A délamerikai országokban mindinkább megerősödött a felismerés, hogy a nagy északamerikai monopóliumok kizsákmányolását csak akkor tudják csökkenteni, ha egységesen lépnek fel ellenük. A hivatalos Washington egészen a múlt év végéig nem vette figyelembe déli szövetségeseinek panaszait. Idén februárban azonban mintha egyszerre minden megváltozott volna. A mexikói külügyminiszteri értekezleten Kissinger „már barátságos"’ volt, alkalmazkodott latin kollégái beszédstílusához. Minek tulajdonítható a változás? Nyilvánvaló, hogy nem Nixon, vagy Kissinger érzelmei változtak meg. A nemzetközi erőviszonyok módosultak és ez készteti Washingtont latin-amerikai politikájának bizonyos átértékelésére. A nemzetközi energiaválság közepette egyszerre megnövekedett a venezuelai kőolaj, a bolíviai ón, a chilei réz jelentősége. Kissinger ezért pendített meg békülékenyebb húrokat. Az új párbeszéd eredményességét azonban alapvetően kérdőjelezi meg az a körülmény, hogy a dialógusra a régi partnerek között kerül sor a gazdasági és a politikai önállóságuk kivívásáért küzdő latin-amerikai országok és a kizsákmányolást tartósítani kívánó Egyesült Államok között. S ez az ellentét beárnyékolja az Amerikai Államok Szervezetének ülését, amely Atalantában pénteken kezdődött meg.