Észak-Magyarország, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-16 / 87. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 87. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1974. április 14. Mai szemünkből tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Heti világhíradó (2. oldal) Il barátság [Halasabb fokán (2. oldal) Jubileumi év Harcsán (3. oldal) Szerelem (4. oldal) Csak cselédek voltak . (5. oldal) Sport (11. oldal) Púja Frigyes beszéde az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának péntek délutáni , közép-európai idő szerint késő esti ülése a perui küldöttség vezetőjének felszólalásával kezdődött. Ezután Púja Frigyes, hazánk külügyminisztere mondotta el beszédét. Púja Frigyes külügyminiszter a Magyar Népköztársaság kormánya nevében egyetértését fejezte ki azzal, hogy korunk égető problémáiként a világfórum napirendjére tűzték a gazdasági fejlődés és a nyersanyag-kereskedelem problémáit, valamint a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok rendszerében felmerült kérdéseket, amelyek különös súllyal esnek latba a fejlődő országok vonatkozásában. — Úgy véljük — folytatta a magyar külügyminiszter —, hogy a napirenden szereplő kérdések megoldásában kedvező körülményeket biztosítanak a nemzetközi helyzetben az utóbbi években bekövetkezett kedvező változások. A békés egymás mellett élés politikájának eredményeként az enyhülés — néhány területet kivéve — általánossá vált. A nagyhatalmak — elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok — tárgyalásai, számos nagy jelentőségű szerződés aláírása és életbe léptetése, az európai problémák rendezése, a biztonsági értekezlet előkészítése, a vietnami fegyverszünet, a közel-keleti rendezés irányába tett lépések bizakodással töltik el a népeket. Ugyanakkor, amikor az ENSZ közgyűlésének fórumán a nyersanyagok és a gazdasági fejlődés kérdései megoldását tanulmányozzuk — hangsúlyozta Puja Frigyes —, egyetlen pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy a problémákat csakis az enyhülés megerősítése és visszafordíthatatlanná tétele alapján oldhatjuk meg. Emlékeztetve arra, hogy a fejlődő országok viszonylagos elmaradottsága az utóbbi években nem csökkent, hanem növekedett, a magyar külügyminiszter ezt mondotta: „Megrendítő, hogy a fejlődő országokban az egy lakosra eső mezőgazdasági termelés nem nő, az éhínség az emberek millióinak mindennapi problémája, járványok pusztítanak, terjednek a betegségek, széles kö(Folytatás a 2. oldalon) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján — az országgyűlést 1974. április 24. napján (szerda) délelőtt, 11 órára összehívta. Előreláthatólag az ülésszak napirendjére kerül a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a külügyminiszter beszámolója időszerű nemzetközi kérdésekről. Libanoni közlemény „Izraeli egységek péntekről szombatra virradó éjjel, éjfél és egy óra között behatoltak a határ közelében fekvő Dohéba, Jarun, Muhaibib, Blida, Taibe és Aitarun falvakba” — jelentette be szombaton közleményében a libanoni hadügyminisztérium. „A támadók felrobbantottak 24 házat és Taibében egy elektromos központot. Egy asszony és lánya a romok alatt lelte halálát. Az izraeliek elraboltak 13 polgári személyt, majd a támadás után rögtön visszavonultak” — fejeződik be a közlemény. Ismeretes, hogy Izrael közvetlenül Libanont vádolta meg a Kyriat Shmone-i terrorakció megszervezésével és megtorlással fenyegette meg, noha mind a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetősége, mind a „Népi Front Palesztina Felszabadításáért” elnevezésű, a PFSZ- hez nem tartozó szervezet, amely magára vállalta a felelősséget az észak-izraeli falu ellen csütörtökön elkövetett támadásért, többször is leszögezte, hogy az akciót az izraeli területen működő csoport izraeli területről hajtotta végre. Sreniki-Kissinger M§18SZÓléS Henry Kissinger amerikai külügyminiszter pénteken Washingtonban ebédet adott Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter tiszteletére. Gromiko és Kissinger az ebéd keretében folytatott érdemi megbeszélésükön a kérdések széles körét vitatták meg, köztük a hadászati fegyverrendszerek korlátozását, a közel-keleti rendezést és az európai biztonságot érintő kérdéseket. Pénteken este megtartotta első megbeszélését Kissinger amerikai külügyminiszter és Sehabi dandártábornok, a szíriai delegáció vezetője, aki azzal a feladattal érkezett Washingtonba, hogy ismertesse kormánya tervét a Golan-fronton állomásozó csapatok szétválasztásáróL vv>r-NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM ^ v4 I A Verseny valamennyiünkért hét elején kezdődött — Csepelről, a Dunai Vasműből, a Bólyi Állami Gazdaságból, a Cement- és Mészművekből jött a hír: munkások, az építőipar, a mezőgazdaság dolgozói a párt XI. kongresszusának üdvözlésére és hazánk felszabadulásának 39. évfordulója tiszteletére munkafelajánlásokat tettek: a IV. ötéves terv sikeres befejezéséért, a V. ötéves terv jó megalapozásáért munkaversenyt kezdeményeztek. A hét végére a nagyipari munkások és más népgazdasági ágazatok dolgozóinak tízezrei csatlakoztak máris az elsőkhöz: a munkásság régi, tartalmas és szép hagyományának folytatóihoz. Hagyomány, mert a munkásember régtől fogva munkájával is képes üzenni: kormányoknak, pártoknak, a társadalmi rendszereknek, hogy egyetért-e, vagy elégedetlen: a politikával, az élet alakulásával, a haladással... Hagyományos, mert forradalmi és félreérthetetlen módja ez a véleménynyilvánításnak, hiszen a szónál mindig egyértelműbb, kifejezőbb a tett! Hagyomány — rövid távon is: legutóbb a párt X. kongresszusának tisztelgett így az ország munkásnépe, befejezve értését és — egyetértését, bizalmát a párt politikája, a társadalmat és a gazdaságot építő tervei, munkája iránt. Pontosan ez történik most is: ez a belső, lényegi tartalma a munkafelajánlásoknak, versenycélkitűzéseknek. Üzenet — a munkásság válasza az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi határozataira: értjük és egyetértünk azokkal, s bizalmunk a párt politikájában töretlen, cselekvőkészségünk lankadatlan. Ez — változatlan és szilárd — mert változatlanul helyesnek bizonyult — politika talán legbiztosabb eredménye: a helyeslés, tettekben is, milliók részéről. A változatlanság és a változás dialektikus egysége pontosan megmérhető ebben a most kibontakozó munkaversenyben is. A lényeg — a munkaverseny, mint az egyetértés kifejezési formája, mint a tulajdonosi tudat, s mint a hatalom tudatának, az ezzel járó felelősségérzetnek kifejezési, megjelenési formája — változatlan. A verseny módja, eszközei, a helyi konkrét célok viszont eltérőek, mások, mint 10, vagy 15 évvel ezelőtt. Munkaverseny — magasabb szinten — mert közben a gazdaság korszerűsége, nagysága, összetettsége, a fejlődéssel együtt járó munkamegosztás bővülése csak az utóbbi fél évtized alatt is óriásit változott. Ez a fejlődés oda vezetett, hogy ma a verseny mottója mindenütt csak így szólhat: verseny önmagunkkal valamennyiünkért. Ezt tükrözik az elsők között ismertté vált fela Uniósok: az egyik helyen (Csepelen) 500 millió forinttal többet adnak a tervezettnél, de csak azokból a termékekből, amelyekből nagyobb a szükséglet, mint amennyit (még így is) adni tud a gyár. A másik helyen (Dunai Vasmű) hamarabb fejezik be a TV. ötéves tervet, így termékeik hamarabb jutnak el a megrendelőkhöz, ezzel módot adva arra, hogy partnereik is nagyobb eredményt érjenek el 1975 végéig. A harmadik helyen fontos (építési anyagokról van szó) termelő beruházások kivitelezését gyorsítják. És így tovább. Tehát mindenütt önmagukkal kezdeményezték a versenyt: saját, korábbi programjukat tetézik meg, régebben előirányzott eredményeiket akarják felülmúlni, és abban, amire a gazdaság egészének a legnagyobb szüksége van. Itt több ternék, ott korábbi szállítás, amott az anyagfelhasználás csökkentése, egy hibátlanul végzett, határidőre teljesített beruházás. Mindenütt más-más módon és eszközökkel lehet megtalálni, elérni a célt. A felajánlások sokrétűsége rendkívül változáss volta igazolja: mindenütt tenni akarnak, többet, és abból, amiből el is kel az egész ország számára a nagyobb eredmény. És lehet többet tenni a magasabb színvonalú, pontosabb tervezés mellett is, a tervszerűség magasabb szintjén is. A tervek ugyanis a tudományosság és a matematika alapján csak a kézzel fogható, megmérhető, objektív tényezőkkel számolhatnak. Ettől reálisak. A szubjektív lendületet, a szívet, az akaratot, a lelkesedést — még a komputerek sem tudják kiszámítani. A kötelesség pontos teljesítésével lehet számolni, de ami azon felül van, az a munkaszeretetre, hivatástudatra, hazaszeretetre, munkás öntudatra, az erőre és az akaratra tartozik. ■ Hogy ezekből egy politikai esemény mekkora energiatöbbletet szabadít fel, ezt talán a néppel élő, azt jól ismerő politikusok felbecsülhetik — de ez matematikailag és előre ki nem fejezhető. Nem a tervek realitására cáfol tehát a verseny, hanem azt igazolja, hogy az automaták, a komputerek, a matematika korszakában is nagy szerepet játszik a munkásszorgalom és az egyéni elkötelezettség lendítő ereje, amely képes még a pontosan kimérhető teljesítményhez is hozzátenni valamennyit. Ehhez a szocialista társadalom kell tehát.ermészetes, hogy a munkahelyi szervezés fejlesztése, a szüntelenül gyarapodó szakmai ismeret, a tervek kivitelezése közben munkába lépő új technika gyorsabb kiisi mérése, egy-egy újítás, egy új módszer, vagy munkafogás, megadja az objektív alapot ahhoz, hogy az akarat, az eltökéltség, rálicitálhasson a különben pontos és reális vállalati éves tervekre. A döntő azonban a szocialista céljainkat igénylő akarat és szorgalom. Erről küldtek egymásnak üzenetet a magyar munkások a héten. Szerte az országban igyekszünk majd többet tenni a korábban lehetségesnek látszónál. a párt legmagasabb fóruma, a XI. kongresszus és az ország felszabadulási ünnepe tiszteletére. Gerencsér Ferenc I T