Észak-Magyarország, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
1974. április 17., szerda Nőpolitika Ózdon A nőpolitikai határozatok végrehajtásának állását vizsgálta a közelmúltban az MSZMP Ózd városi Végrehajtó Bizottsága. A vb-ülést megelőzően a város 27 üzemében, intézményében végeztek a témával kapcsolatosan elemző brigádvizsgálatot. Ezek tapasztalatai szolgáltatták az értékelés érdemi alapját. A vb megállapította, hogy a nőpolitikai határozatok végrehajtása jó úton halad a gyárvárosban. Az üzemek és intézmények többségében a napi politikai munka szerves részévé váltk a nődolgozókkal való törődés. A nők egyenjogúságának érvényesítése, anyagi és erkölcsi megbecsülésük fokozása, szociális körülményeik javítása érdekében újszerű kezdeményezések is történtek. Az utóbbi másfél év pozitív tapasztalatai ellenére azonban még sok időre és energiára van szükség a nőkkel kapcsolatos, még ma is meglevő előítéletek és a rossz örökség felszámolásához. Munkalehetőség A felszabadulás után Ózdnak a kohászaton kívül szinte nem is volt ipara. Elsőként 1961-ben a Debreceni Ruhagyár ózdi üzemegysége nyitotta meg kapuit a munkalehetőséget kereső asszonyok előtt, majd nem kis társadalmi összefogás eredményeként egymás után létesültek kisebb-nagyobb üzemek, bedolgozó szövetkezetek, kimondottan női munkaerőt igénylő szolgáltató egységek. Eddig 7000 lánynak, asszonynak sikerült munkalehetőséget biztosítani a gyárvárosban. A női foglalkoztatottság -ezze azonban még korántsem megoldott. Jelenleg is közel 2000 a munkaalkalomra váró nők száma Ózdon. Gondot okoz mindenekelőtt a szakképzetlenek foglalkoztatása, továbbá a gimnáziumban és az egészségügyi szakközépiskolában végzett lányok elhelyezése. Súlyosbítja a helyzetet, hogy 1975 végéig újabb ipartelepítés nem várható a gyárvárosban, s csak minimális lehetőség mutatkozik a nőkkel betölthető munkakörök számának további gyarapítására. Meg kell itt említeni, hogy a probléma enyhítése érdekében követésre méltó kezdeményezés történt az Ózdi Kohászati Üzemekben. Még 1972-ben felülvizsgálták a nők foglalkoztatására alkalmas munkahelyeket, s félezernél több olyan munkakört jelöltek meg, amelyet a jövőben csak női alkalmazottakkal tölthetnek be. Ugyanakkor az ózdi üzemek közül elsőként az ORÜ-ben határozták meg 1000 forintban a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők bérminimumát. Érdekképviselet Még másfél évvel ezelőtt is téma volt, hogy a nők érdekeit maguk a nőbizottságok, a nőfelelősök az esetek többségében nem megfelelően képviselik. Részben szemléletbeli változás, részben a nőfelelősök aktív munkájának az eredménye, hogy ma már az üzemek többségében a nőket is érintő döntések meghozatalakor (bérelosztás, jutalmazás, kitüntetés) igénylik és figyelembe veszik a lányok, asszonyok érdekképviselőinek véleményét. Jó gyakorlat alakult ki például a ruhagyárban, a Volán ózdi üzemegységében, az ÓKÜ finomhengermű és karbantartó gyárrészlegeinél. A pártalapszervezetek itt az évenként sorra kerülő beszámoltatáson túl rendszeresen ellenőrzik a részfeladatok végrehajtását, időről időre megvizsgálják a nőpolitikai határozatok állását. Helytelen gyakorlatra is találunk még példát, amikor a határozatok végrehajtásáról a nőfelelősöket számoltatják be a gazdaságvezetők és nem fordítva. A vizsgálat tapasztalata szerint a mulasztókkal szemben a pártszervezetek nem alkalmaznak felelősségre vonást. Emelkedett a nők párttagságon belüli aránya. Jelentős számban vesznek részt állami és szakmai oktatásban. Egyre többen kerülnek vezetői és érdemi munkakörökbe. Gond azonban továbbra is, hogy a városban dolgozó nők közül mintegy 1600-an nem fejezték be az általános iskola nyolc osztályát. A tanulás serkentésére jó kezdeményezések történtek az ÓKÜ-ben, a ruhagyárban, a kézműipari vállalatnál és a MÁV-állomáson. Többlet tanulmányi szabadságot, munkaidő-kedvezményt biztosítanak az iskolába járó asszonyoknak. Nem ilyen rendszeres és tervszerű azonban a nők káderképző-oktatási formákra történő beiskoláztatása. A ruhagyárban, a húsüzemnél, a kenyérgyárban, a Centrum Áruházban a nők közül senki sem rendelkezik középfokú politikai iskolai végzettséggel. Azonos mércével? Az utóbbi évek bérintézkedéseinek hatására az azonos munkakörben foglalkoztatottak (férfiak és nők) közötti béraránytalanságok jelentősen csökkentek, azonban még nem tűntek el teljesen. Az eddig kinevezett — viszonylag kis számú — vezetői munkakört betöltő nők bebizonyították alkalmasságukat, rátermettségüket, nem tűnt el azonban a velük szembeni bizalmatlanság és nem ritkán más mércét állítanak velük szemben, mint a férfiakkal. Előfordul még, hogy a káderkiválasztásnál is hátránynak tekintik az anyasági hivatás teljesítését. Egyértelműen javult a gyermekgondozási szabadságon távol levő kismamák és az üzemek kapcsolata. Jó kezdeményezés született az OKU durvahengerművében, ahol bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a kismamák rendszeres tájékoztatása az üzemi eseményekről, az üzem életéről. A gyermekgondozási szabadságról visszatérő nők bérezése megoldottnak tekinthető a gyárvárosban. Továbbra is gond azonban a 350-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató üzemek egészségügyi ellátása és hasonlóan gyors intézkedésre van szükség a kereskedelemben dolgozó nők szociális helyzetének javításában. A háziasszonyok munkáját segítő szolgáltatások színvonala is elmarad még a várakozástól. Bőven lehetne még példát sorolni a pozitív és negatív tapasztalatokról, az évtizedes elmaradás felszámolása nem megy egyik napról a másikra. Örvendetes azonban, hogy egyre inkább a pozitív példák lesznek a jellemzőek. A nőkkel való törődés nem kampány jellegű a gyárvárosban. Tudatosan és tervszerűen történik a párt nőpolitikai határozatának végrehajtása, s minden területen egyre erőteljesebben érződik a pártalapszervezetek ellenőrző, irányító és kezdeményező munkájának hatása. A városi pártbizottság 1976-ban ismét visszatér a határozat végrehajtásának ellenőrzésére, elemzésére. Tóth István A Miskolci Pamutfonóban Nagy jelentőségű rekonstrukció kezdődött A Miskolci Pamutfonóban ezekben a napokban nagy jelentőségű rekonstrukciós munkálatok kezdődtek. Huszonnégy darab, NDK gyártmányú Textima nyújtógép felszerelését kezdték meg. Ezzel sikerült felszámolni az erőművek eddigi szűk kapacitását A modern gépek máris megnyerték a fonónők tetszését, és nagyon elégedettek a gép teljesítményével. Walter Fischer, NDK-beli szakember Karl-Marx-Stadt-ból. Éppen ellenőrzik a munkát A már felszerelt nyújtóműveket a fonónők birtokukba vették és megkezdődött rajtuk a termelés. Fotó: Szabados TIT-rendezvény Előadói konferencia a Kazinczy klubban Észak-magyarországi regionális előadói konferenciát rendez a TIT Borsod megyei szervezetének közgazdasági szakosztálya holnap, április 18-án, csütörtökön délelőtt fél 10 órai kezdettel a miskolci Kazinczy Ferenc Klubban. A konferencián, amelyen Borsod, Heves és Szabolcs megyék TIT-előadói vesznek részt, az ismeretterjesztés időszerű módszertani kérdéseiről hangzanak el előadások. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Egy óra az emberekre Személyzeti munka — „mellékállásban” A Politikai Bizottság határozatában megfogalmazott káderpolitikai elvek alapvetően érvényesülnek Miskolcon, a párt- és tömegszervezetek kádermunkájában, valamint az állami személyzeti munkában. A jelenlegi társadalmi igény, a párt vezető szerepének további erősítése azonban azt követeli, hogy fokozzuk a párt káderpolitikai elveinek gyakorlati érvényesülését, a kádermunkát újabb elemekkel gazdagítsuk, növelve a követelmények szintjét" — olvasom azt a feladattervet, amelyben a holnap személyzeti tennivalóit emelte törvényerőre minapi ülésén az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága. A szenvedélyes vita, amely e téma kapcsán kibontakozott, részben azzal magyarázható, hogy olyan kérdések megválaszolásáról volt szó, amelyek mindnyájunkat érintenek, hiszen a személyzeti és a kádermunka minősége, mennyisége a legkényesebb témák közé tartozik. Nehéz dolog bonyolult gépeket, technológiai folyamatokat irányítani, századmilliméter pontosságú alkatrészeket megmunkálni, precíz vegyi folyamatokat észben tartani, merész elgondolásokat konkrét tervek formájában papírra vetni. De ettől is nehezebb felelősségteljesebb a legbonyolultabb, a legérzékenyebb „műszerekkel’’, az emberekkel való foglalkozás. Párthatározatok, írott és íratlan törvények parancsolják szocialista társadalmunkban az emberekkel való törődést. Vezetőkkel szemben általános és tételes igény a politikai alkalmasság, amely olyan dolgokat foglal magában,mint az elkötelezettség, a munkásosztály hatalmának, a nép érdekének, a párt politikájának megyőződéses szolgálata, de igény az erkölcsi feddhetetlenség, a szocialista erkölcs és magatartás, a szavak és a tettek egysége. És igény a vezetői rátermettség, amely nagyon is magában foglalja az emberekkel való foglalkozást, a beosztottak sokoldalú képességének kibontakoztatását, az utánpótlás biztosítását és így tovább. Egy szó, mint száz: a személyzeti és kádermunka színvonalának emelése, rangjának, fontosságának, tekintélyének megtartása, helyes elméletének és gyakorlatának mindennapi alkalmazása halasztást nem tűrő feladat. Ezért hatott enyhén szólva furcsán az, hogy ma is van Miskolcon mintegy harminc olyan hely, ahol a személyzetis „mellékállásban” végzi felelősségteljes munkáját. Kétségtelen, törvények szabályozzák, milyen létszám mellett lehet függetlenített személyzetis, de azt is szabályozzák, hogy ahol megosztott munkában látják el a feladatot, ott a személyzeti munka az elsődleges, a másik pedig a mellérendelt, a másodlagos. Ezért tűnik szinte hihetetlennek, hogy vállalati energetikus napi egy órában személyzetiskedjen, vagy áruforgalmi előadó két üzlet lebonyolítása között emberi sorsokról döntsön, mint másodlagos témákról, munkakörök ellátására ad hoc szerűen készítsen javaslatot. Márpedig mostanság sajnálatos módon vannak olyan helyek, ahol a személyzet is másodállásban, fél naptól egy óráig terjedő időszakot tölt e fontos témával. Eme, szerencsére nem tipikus, de mint a tények bizonyítják, helyenként fellelhető esetek kapcsán nagyon ide kívánkozik, hogy a vezető személyileg felelős a párt káderpolitikai elveinek érvényesüléséért, az általa irányított területen a káder- és személyzeti munkában. De ez csak úgy lehetséges, ha a beosztott vezetőktől is megkövetelik a káderpolitikai elvek és a hatásköri rend betartását. Meg kell értetni, hogy a személyzetisek alapvető feladata továbbra is a személyzeti és oktatási munkával kapcsolatos tennivalók ellátása. Ehhez viszont látni kell: a személyzeti munka fontos politikai tevékenység, melyet napi egy órában ellátni majdnem lehetetlen. Ezért volna helyes felülvizsgálni a személyzetisek munkáját, alkalmasságát, növelve a követelményeket velük szemben. Paulovits Ágoston fsz új bérezés 2. légcsője a Tisza Bútoripari Vállalatnál Már korábbi számunkban hírt adtunk róla, hogy Sátoraljaújhelyen, a Tisza Bútoripari Vállalat 2. gyáregységében az előzőnél igazságosabb bérezési rendszert vezettek be. Akkor a dolgozók harminc százalékánál alkalmazták a ténylegesen megtermelt érték szerinti bérezést. Az elmúlt napokban Tóth András, a sátoraljaújhelyi gyáregység igazgatója arról tájékoztatott, hogy napvilágot látott a bérintézkedés második lépcsője is. Így a dolgozók 90 százalékát sikerült az új, mindenképpen reálisabb bérezési módba besorolni. Jelenleg folynak a próbaelszámolások, július elsejétől pedig véglegesítik itt a bérfajtát. Bizonyára többeket érdekel az is, hogya dolgozók maradék 10 százalékát miként bérezik? Erre a gyáregység igazgatója így válaszolt: — Az ő esetükben csak a gazdaságosság rovására történhetne az új bérrendszer bevezetése, ezért az említett dolgozókat a jövőben is a hagyományos formában számolják el. Azokról a munkafolyamatokról van szó, amelyekben a tervszerű anyagfelhasználás a gyáregység kulcsfontosságú érdeke. Ha ezeken a munkahelyeken a teljesítménybér lenne a kereseti tényező, az itt dolgozók nem lennének érdekeltek a gazdaságosság előtérbe helyezésében. Az új fizetési formához tartozik még az is, hogy a sátoraljaújhelyi gyáregységben a korábbi, prémiumok formájában kifizetett összeget a jövőben alapbéresítik. Ezt az összeget a dolgozók havonta, fizetésemelés formájában kapják meg. Ez a változtatás nagyon népszerű a gyáregységen belül, ezért az eddig adható prémiumok összegét a jövőben biztosítani fogják a dolgozók alapbérében Az új bérezési rendszer már eddig is számos nőt és fiatal szakmunkást térített el felmondási szándékától, s a jövőben feltehetően még marasztalóbb lesz a — sok esetben nagyon is értékes — szakemberek elvándorlásának megakadályozásában. Beke László