Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
1975. dec. 13., szorzat Sárospatak az évforduló előtt Új üzem a város szépítéséért „Sárospatak városban a kommunális tevékenység színvonala jelenleg nem éri el a kívánt szintet. A városiasodási folyamat felgyorsulása, valamint a lakossági igények növekedése miatt kívánatos lenne a kommunális feladatok magasabb szintű ellátása . Ezért az erre biztosított jogkörével élve a Sárospataki városi Tanács V. B. Városgazdálkodási Költségvetési Üzem alapítását határozta el”. Többek között ez áll abban az előterjesztésben, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyott. Az újra várossá nyilvánított Sárospatak feltartóztathatatlanul elindult a városiasodás útján. Ahol külön üzem szükséges a közterületek, a meglevő kommunális létesítmények karbantartására, ott nyilvánvalóan már szorítóak a fenntartás gondjai. A tervidőszak végén D Lábas Józseffel, a városi tanács elnökhelyettesével vettük számba az elmúlt fél évtizednek az urbanizálódással kapcsolatos eredményeit, gondjait. 1970 óta a megváltozott lehetőségek és körülmények birtokában szinte megváltozott, új arcot kapott az ősi város. Egyebek közt nagymértékű közműfejlesztést hajtottak végre, vízvezetékeket építettek, fejlesztették a közvilágítást , és előrehaladt a lakásépítési program is. Néhány adat: 1975 végére a lakosságnak közel 75 százalékát látták el vezetékes ivóvízzel, megépítettek 9,4 kilométer szennyvízcsatornát, majdnem 50 kilométert tesz ki a városban levő szilárd burkolatú útszakaszok hossza, ebből 36,7 kilométer hosszú a korszerű aszfaltburkolattal ellátott közlekedési út. Annak idején mindössze 3,4 kilométernyi esőcsatornával rendelkeztek, ez mostanára több mint 12 kilométerre növekedett. Modern közvilágítással , higanygőzlámpákkal szerelték fel például a Rákóczi utcát, a Kádár Kata utcát, a Csokonai utcát és sorolhatnánk tovább. Megépítettek 8 kilométernyi járdát is. A városi, tanács szakban erejéből a tervidő232 darab állami lakást utaltak ki az igénylőknek. A városi tanácson beszéltek a gondokról is. Elmondták, hogy nekik ugyanúgy fáj a nagy hírű gimnázium átépítésének elhúzódása, mint a diákoknak. Mindenesetre tettek egy ígéretet: a tőlük telhető anyagi és technikai erőforrásokkal azon igyekeznek, hogy végre befejeződjék az építkezés is. Az évfordulóra — II. Rákóczi Ferenc születésének 300 éves jubileumára — 1976. május 31-re befejezik az iskola belső felújításának munkáit. A városgazdálkodási ürem Ez a közelgő évforduló az, amely jelenleg Sárospatakot lázba hozza. Talán ez is siettette a már említett városgazdálkodási üzem létrehozását. Patakon közel 90 ezer négyzetméter olyan terület található, amelynek gondozása, felújítása nem várathat magára. vel A jövő év január elsejelétrehozandó üzem az előterjesztés szerint összesen 64 fővel fog dolgozni a város szépítésén. Feladatuk lesz a közterületek tisztán tartása, a szemétszállítás, az újonnan létesítendő parkok építése és fenntartása és a lakáskezelés is . Sokat várunk ettől az üzemtől — mondta Lábas József. — Eddig a sátoraljaújhelyi városgazdálkodási üzem kihelyezett „tagozata” működött nálunk, de láttuk, hogy a megváltozott igényeknek már nem képesek eleget tenni. Először áprilisban vetődött fel egy új üzem létesítésének gondolata. januárban — reméljük — elképzeléseink realizálódni fognak. Új alapokon, új szervezésben kívánjuk a városra háruló kommunális feladatokat ellátni. Az évforduló Fentebb már leírtuk: a jövő év májusától nagy jubileumi ünnepségekre, gazdag rendezvényekre kerül sor. Patak mind a 15 ezer lakosa már most gondol, s egyben készül is az évfordulóra. S a készülődés külső jegyei is láthatók már az utcákon, renoválják például a várat, a múzeumot is. Bár az idegenforgalmi reklámokban nagyon sűrűn szerepel Sárospatak neve, már két-három nagyobb diákcsoport fogadása is nehézségeket okoz a városnak. Nincs elegendő étterem és kevés a szálláslehetőség is. A város egyetlenegy szállodája, a Borostyán — figyelmeztető szám — 42 férőhelyes. (u) Megtévesztő lehet a forgalomban fénykürt okkal — ok nélkül?! Alig két hét választ el bennünket az új KRESZ „nyitányától” és emiatt feltétlen szólni kell egy nálunk, a hazai járműforgalomban rosszul beidegződött szokásról. Arról, hogy az autós a fénykürtöt — a fény egy pillanatra való felvillantását — hogyan, mikor és miért használja. Fontos erről szólni azért is, mert január elsejétől elméletileg tilos a hangjelzés a lakott területeken és az országutakon sem kötelező a használata, legfeljebb megengedett, például az előzésnél. Márpedig a hangjelzés megszüntetésével az eddiginél sokkal nagyobb szerephez jut a fénnyel való jelzés, amivel a közlekedés többi résztvevője felé jelezhetjük szándékunkat. Csakhogy mit lehet jelezni a fénnyel? Nálunk nagyon gyakori, hogy a kereszteződésben állók úgy fejezik be udvarias tartózkodásukat, ha felvillantják a fényt és ezzel tudtára adják a másik jármű vezetőjének, hogy elengedik, nincs a szándékukban indulni, csak másik után. Teszik ezt más autósok a gyalogjáró, a zebra előtt is, jelezvén, tessék nyugodtan áthaladni, én ráérek. Ennek a gyakorlatnak az ellenkezőjét tapasztalhatja a járművezető, ha az autópályán halad és előzési szándékáról értesíti őt a mögötte haladó. Persze, az irányjelzés itt sem maradhat el, mégis ez a fénykürthasználat az, amire január elsejétől inkább szükség lesz. Ha gyakran hivatkozunk arra, hogy az új szabályok a nemzetközi előírásokhoz igazodnak, akkor vonatkozzék ez a fénykürt használatára is! Márpedig a nagy autóshagyományokkal rendelkező országokban a fénykürttel azt jelzik, hogy lehetőleg biztosítsanak a többiek szabad utat, mert már alig van mód lassításra, megállásra, tehát az a határozott szándék áll e jelzés mögött, vigyázat, nagy sebességgel haladok el, (ez a sebesség persze nem lehet nagyobb a szabályokban rögzítettnél) igényt tartok az elsőbbségi jogomra, stb ... Miért is emlegetjük, hogy szabályainkat a nemzetközileg elfogadott előírásokhoz igazítjuk? Ennek alapvető oka a közlekedési rend hozzávetőlegesen lehetséges egységesítése. A hazánkban, megyénkben is szép számmal megforduló külföldi autósok érthetően a beidegződött szabályok szerint közlekednek nálunk is. Felesleges ecsetelni, hogy milyen zavaró lehet, ha valakinek fénykürttel jelezzük hogy udvariasan elengedjük és miközben ő arra vár, hogy továbbhajtunk, ebben a tartós félreértésben mindkét vezető bizonytalanná válik a döntésben. A rossz beidegződés abban gyökerezik, hogy a fénykürtöt — éppúgy, mint sokan a hangjelzést — okkal, ok nélkül igénybe vették, baráti üdvözlést, udvariasságot, figyelmeztetést éppúgy tartalmazott a jelentése, mint keveseknél éppen azt, amiért van. Találkozni olyan gépjárművezetővel, aki vélt, vagy jogos rosszallását azzal adja tudtára az előtte haladónak, hogy perceken át villog neki, jelezve, hogy haragszik valamiért. Fegyelmezettebben vegyük igénybe mindannyiunk érdekében a fénykürtöt. Nagy József Dolomitbarlan a Blikkben Az utóbbi évek egyik legjelentősebb felfedezését mondhatja magáénak a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem karszthidrológiai csoportja, amely nemrégen tárta fel a Bükk újabb nagy jelentőségű barlangját. A kutatók nyáron Lévai Tibor, Olasz József, Rancz Balázs, Simon Ernő és Virág Zoltán vezetésével a Tekenősi-völgy délnyugati végében egy időszakos víznyelőre bukkantak, amelynek nyílásából enyhe huzatot észleltek. Ebből barlangi járatok létezésére lehetett következtetni. Ezen a területen komolyabb feltárómunka még nem folyt, azonban barlang létezését már feltételezték, ugyanis a környéken eltűnő patak vize bizonyíthatóan a Garadna-völgyi Margit-forrásban jut újra a felszínre. A víznyelő nyílását kibontva egy 18 méter mély aknába kellett kötéllétrán leereszkedni. Húsz méternél megtalálták az első nagyobb termet, amelynek alján időszakos patak csörgedezett. Az aknarendszeren lejutva, egy csaknem vízszintes járatot találtak a kutatók, amelybe több oldalág torkollik. A barlang majdnem teljesen fekete dolomitban képződött — erről kapta a „Fekete” nevet. Az eddig ismert összes bükki barlang mészkőben képződött, ezért páratlan jelenséggel állunk szemben, olyannal, amely Közép-Európában is nagyon ritkán található meg. A kutatók jelenleg 150 méter mélyen, a barlang jelenlegi végpontját próbálnak továbbjutni, bontva ezzel párhuzamosan folynak a térképezési munkák és felszíni kutatások is. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Év végi „hajrá” a postánál Évente mind nagyobb és nagyobb problémát okoz postásoknak az év végi ünnnepek előtti csúcsforgalom. Mint a szakemberek elmondták, ilyenkor mintegy háromszoros felfutásra számítanak. Növekszik ugyanis az állandó levél- és értékcikkforgalom mellett a csomagok, üdvözlőlapok száma, ami jelentős munkatöbbletet jelent. A megyénk postaforgalmát összefogó és irányító miskolci igazgatóságnál Szele Mihályt, a postaforgalmi osztály vezetőjét kérdeztük meg, hogyan alakul ebben az évben a forgalom, intézkedéseket tettek milyen annak zavarmentes lebonyolítása érdekében. — Elsősorban arról kell beszélnünk — mondta az osztályvezető —, hogy ilyenkor nemcsak a mi igazgatóságunk területén emelkedik a forgalom, hanem mindenütt az országban. Így ezek fogadására is megfelelően fel kell készülnünk. Mi az év végi csúcsot december 17-től számoljuk. Ezen időponttól kezdve bevonjuk a munkába nyugdíjasainkat, valamint megszabott időtartamban túlóráztatjuk aktív dolgozóinkat is. Ennek célja, hogy komolyabb fennakadás ne forduljon elő. Természetesen arra számítani lehet, hogy az időjárás szeszélye miatt egyes postajáratok késni fognak, s így a küldemények 1—2 órával később érnek el a címzettekhez. A posta az értékcikkek árusítására és várhatóan a nagy keresletére is megfelelően felkészült. Mintegy 180 ezer újévi és 650 ezer karácsonyi üdvözlőlapot szereztünk be. Ezeket a hivatalok és egyes nagyobb forgalmú helyeken külön mozgóárusok árusítják, bélyeggel együtt. Dolgozóink megfelelő felvilágosításokkal is a szolgálnak az érdeklődőknek bérmentesítésekről és egyéb tudnivalókról. Ilyenkor, karácsony előtt megháromszorozódik a csomagforgalom is. Sajnos, sokan megfeledkeznek a romlandó élelmiszerekre vonatkozó feladási szabályokról s így a kézbesítéskor komoly akadályokba ütközünk. Gondolok itt a disznótoros küldeményekre, amelyekben nem helyezik el a cím másolatát, s a szétázott, szétszakadt csomagolás miatt lehetetlenné válik a címzetthez való eljuttatás. Az ilyenkor szokásos tumultus elkerülésében sokat segítenek a Miskolc. 2. sz. hivatalnál az egyetemisták, akik főleg éjszakai munkák elvégzését vállalják, s ezzel elősegítik a posta gyorsabb, pontosabb tevékenységét. December 15-én — az eddigi évek gyakorlatától eltérően — már megkezdjük a nyugdíjak kézbesítését. Ennek megfelelően az ünnep első napja előtt mindenki kézhez kapja majd a neki járó összeget — fejezte be tájékoztatóját Szele Mihály. A posta tehát megfelelően felkészült az év végi ünnepek előtti csúcsforgalomra. Ahhoz, hogy munkájukat valamennyiünk érdekében pontosan, gyorsan tudják végezni, az szükséges, hogy fegyelmezetten, az előírások betartásával, időben adjuk postára küldeményeinket. V. I. Bár a postások csak december 17-től számítanak az igazi csúcsforgalomra, a Miskolc 2. postára már most is nagy mennyiségű csomag érkezik a postavonatokkal. Január 1-től:új háztartási biztosítások 1976. január 1-től új háztartási biztosítási formákat vezet be országszerte az Állami Biztosító. Miért vált szükségessé a régebbi, illetve a most érvényben levő formák megváltoztatása, az új változat létrehozása, milyen lényeges változásokat tartalmaz az új háztartási biztosítás? Ezekről a lakosságot nagyban érintő kérdésekről nyilatkozott lapunk munkatársának Szabó István az Állami Biztosító megyei Igazgatóságának főelőadója: — A családok életformája, berendezkedése, foglalkozásuktól függően változó, ennek következtében vagyontárgyaik is különféle kárveszélyeknek vannak kitéve. A vagyonbiztosítási módok kialakításánál lehetőséget kell adni arra, hogy mindenki megfelelő védelemben részesüljön. Más kockázatokat felölelő és más díjú biztosítást köthetnek a termelőszövetkezeti tagok, a bérből élő üzemi munkások és alkalmazottak, az egyénileg dolgozó parasztok, és mást a kisiparosok, kiskereskedők. Az ügyfelek érdeke akkor érvényesül legjobban, ha az életkörülményeknek és vagyontárgyaknak megfelelő formájú biztosítást köthet meg a lakosság, így ugyanis esetleges káraik maradéktalanul megtérülnek. Ez tette szükségessé, hogy az összes régebbi épület és háztartási biztosítások mellett az Állami Biztosító új, nagyobb kockázatkörű biztosítást hozzon létre. Olyat, amely komoly eszköz az otthonokat, háztartásokat érő elemi csapások, vagy emberi károkozások következményeinek pénzügyi csökkentésére. Röviden úgy jellemezhetnénk a január 1-től bevezetésre kerülő új formákat, hogy bővül a választék, s a jelenlegi megoldások is érvényben maradnak. Az új biztosítás kiterjed a felhőszakadásból eredő lakáselöntési károkra, a bérlakásoknál a falon belül levő épületszerkezeti elemek káraira, (válaszfalak, burkolatok, ajtók, ablakok, belső vakolás), valamint a csővezetékből kiömlő gőz és víz által okozott károkra, az üvegtörésre, betöréses lopás és rongálások okozta károkra is. Legjelentősebb azonban a kártérítési rendszer megváltozása. Eddig a biztosító a károkat a tárgyak használt értékének figyelembevételével térítette meg, az új biztosítási rendszer alapján viszont lakóépületekben, valamint a a bútorokban bekövetkezett károkat utánpótlási (új) értéken, illetve beszerzési áron téríti meg. Részleges károk esetében, amikor a károsult vagyontárgyrészének pótlásával, javítással, tisztítással helyreállítható, a teljes helyreállítási költséget térítjük meg, azzal , hogy az összeg szigorítással, nem lehet több, mint a tárgy előállítási, vagy beszerzési árának egynegyede. A választékbővítéssel párhuzamosan megváltoznak a biztosítási díjak is. Akik megmaradnak a régebbi típusú biztosítások mellett, azok az eddigi összegeket fizetik. A szélesebb körű védelmet nyújtó biztosítások díja a következőképpen alakul: az egy-, két és háromszobás bérlakásoké általában 35 százalékkal magasabb az eddiginél. Az egyszobás lakások díja 16, a kétszobásé 24, a háromszobásé 30 forint. A családi házak, örök lakások, szövetkezeti lakások évi díja egy, illetve két szoba esetén 240 és 300 forint, háromszobásnál 384 forint lesz. * Az állam és az Állami Biztosító évről évre nagyobb és nagyobb terheket vállal a lakosságot ért károk megtérítéséből, illetve amennyiben mód van rá, a helyreállításukból. A január 1-én életbe lépő új háztartási biztosítási formák is e cél érdekében születtek. Megyénk az utóbbi években igen sokat szenvedett az elemi csapások, időjárási károk miatt. Az új biztosítási forma egy esetleges ilyen esemény bekövetkezése esetén jóval nagyobb segítséget ad a lakosságnak, mint az eddigiek. (vásárhelyi)