Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
1577. április 24., vtssznap és az Egészségünk időjárás-változások Az emberiség ősidők óta ismeri az időjárás-változások hatásait a különféle élőlényekre. Már a kezdetleges földművelés és pásztorkodás, valamint a vadászat, halászat megkövetelték, hogy az időjárás jelenségei között eligazodjon az ember. A népi bölcsesség így alakította ki az időjóslási hagyományokat, melyek éles ,és sokoldalú megfigyeléseken alapulnak. A halászok sokféle adatot ismernek az idő előrejelzéséhez a különféle halfajok, rákok, vízi kígyók viselkedéséből. Ismeretes, hogy egyes leveti békák megváltoztatják bőrük színét, mielőtt a szép idő esősre fordul. Az is közismert dolog, hogy amikor a fecske alacsonyan repül, esőt jósol, (ti. az eső érkezését megelőzi a levegő nedvességének növekedése; a rovarok szárnya nedves, vagyis nehezebb lesz, kénytelen alacsonyan repülni). A rovarok egyébként is nagymértékben érzékenyek az időjárási tényezők változása iránt. A méhek kaptárból történő ki- és berepülésén elv gyakorisága például az idő romlása előtt órákkal alábbhagy. A méhészek a méhek zümmögésének hangszínezetéből is tudnak tájékozódni az időjárás alakulásáról. Erdélyi románoktól hallottam, hogy ha a kakas hideg téli éjszakákon a szokottnál korábban szólal meg , megenyhül az idő. A népi meteorológia felsorolt példái mellett a tudományos vizsgálódások is igazolják, hogy a különböző légköri jelenségek állandó hatással vannak az élőlényekre. Minden élőlény ugyanis alkalmazkodik a környezetéhez: a levegő hőmérsékletének, páratartalmának, változásaihoz, a légnyomás ingadozásaihoz. A légnyomással kapcsolatban tudjuk, hogy a légkör 1 kg- nyi nyomással nehezedik minden négyzetcentiméterre. Egy közepes termetű ember tehát kb. 18 ezer kilogramm súlyt visel. Miért nem rop. , van össze ekkora súly alatt? Mert az emberi testben is van levegő, ennek nyomása kb. kiegyenlítődik a testre kivülről ható levegőnyomás súlyával. Egyúttal az emberi test 70 százaléka víz, a víz összenyomhatatlan. A külső légnyomás azonban sokszor naponta változik,, akár ezer kg-nyit is. A szervezetnek ezt ellensúlyoznia kell: a külső nyomáshoz kell igazítania a belső nyomást. Ez pedig komoly erőfeszítéssel jár. Ebből érthető, hogy a légnyomásváltozások hatására változik a légzés, a vérkeringés vagy az idegrendszer működése. Pl. magas légnyomás esetén (közepes légnyomás hirtelen magasra emelkedik) a vérnyomás emelkedhet, fellángolhatnak a gyulladásos folyamatok, több a trombózis. A levegő hőmérsékletével kapcsolatban köztudott, hogy a hideg időjárás elősegíti az influenza kitörését. Kedvez a hideg időjárás a gyomor- és nyomból fekélyek kiújulásának. A hidegfrontok átvonulásakor erősödnek a zöldhályog (aszemgolyó belső nyomásának nagymérvű növekedése) igen fájdalmas krízisei. Felléphetnek a zöldhályog krízisei nyáron is, ilyenkor általában a legmelegebb napokon. A levegő erősebb nedvessége leginkább fokozott hideghatás esetén, elősegíti a hörghurutot, illetve létrejöttét. Különösen hideg, ködös időben betegszenek meg sokan, főleg szennyezett levegőjű ipari városokban. Az ember szervezetét bizonyos tekintetben az évszakok ■■áltozása is érzékenyen érinti. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a szívbetegek és a magas vérnyomásban szenvedők állapota romlik a tél vége felé és tavasz elején. (Január—februárban több a szívinfarktus). Az eddigiekben felsotéti adatok bizonyítják a légköri viszonyok hatását az élő szervezetekre, de a közöttük levő ok-okozati összefüggésekre nem adnak magyarázatot. Sőt van bizonyos furcsaság is a dolgokban: az „érzékeny” személyek sokszor órákkal (néha 24 órával) hamarabb megérzik, megjósolják az időváltozást, még mielőtt a meteorológiai műszerek azt jeleznék. Vagy pl.: a szabadban tartózkodó személy vérnyomása megemelkedett a légnyomásra hozás és hideg légtömegek vonulásakor, de magas lett a vérnyomása annak a személynek is, aki zárt meleg szobában tartózkodott. Valószínű tehát,hogy az időjárási tényezők mellett más tényezők is vannak, melyek közrehatnak az élőlények reakcióinak kibontakozásánál. Ezzel kapcsolatban a kutatók figyelme kiterjedt a kozmikus sugárzások és különösen a napfolttevékenységek vizsgálatára is. A napfoltok a Nap felszínén levő sötétebb térségek, amelyekben heves gázármozgások zajlanak le. Az utóbbi évek vizsgálataiból kiderült, hogy a fokozott napfolttevékenységek befolyásolják az ember életfolyamatait: az idült betegségek súlyosbodnak, fokozódik az idegingerlékenység, a véralvadás folyamata meggyorsul, szaporodnak a közúti balesetek, több az asztmás roham, fájnak az ízületek, migrénes rohamok alakulnak ki. Mindezek a jelenségek felvetik azt a kérdést, hogy vajon hogyan hatol el a föld felszínéig a napfolttevékenység hatása? A kozmikus sugarak, a napfoltok tevékenységének felfokozódásakor kialakuló nagyenergiájú sugarak sokszor hatalmas mennyiségben törnek a föld felé. Ha teljes mennyiségben érnék el a föld felszínét, majdnem minden élőlény elpusztulna. Földünk légkörét azonban körülveszi egy bizonyos „védő burok”, az ionoszféra, mely megszűri a világűrből érkező sugarakat. Erősebb napfoltkitöréskor azonban olyan erős elektromágneses hullámok törnek ki, hogy ezek hatására „sérülések” jönnek létre az ionoszférán, s így erőteljesebb sugárzás hatolhat a légkörbe. Mindezek után azonban óvakodjunk az egyoldalú túlzásoktól. .Ugyanis azt nem mondhatjuk, hogy a betegségek létrejötte, vagy a betegek állapota, sorsa kizárólag az időjárási viszonyoktól, vagy a napfolttevékenységektől függ. A valóságban nem ilyen egyszerű a dolog. Elsősorban az időjárási tényezők nem okoznak betegséget. A betegségeknek az alakulása a munkakörülményektől, a pihenési lehetőségektől, a megfelelő orvosi kezeléstől, pszichikai tényezőiktől stb. függ. A meteorológiai tényezők hatását csak az összes feltételek figyelembevételével ítélhetjük meg helyesen. Ifr. Pénzes Géza főorvos Psista: Nyílt levél Tisztelt Potkovicskova Úri Engedje meg, hogy szeretettel üdvözöljük, s erőt, egészséget kívánjunk önnek és kedves családjának. És most térjünk a tárgyra. Kedves Potkovicskova, önnek nem lett volna szabad így kibabrálnia velünk! Az szent és tény, hogy harcolnunk kell a tisztességtelen úton szerzett haszon ellen, pláne, ha az a közösség zsebéből vándorol át az ügyeskedőébe, de engedje meg, hogy megkérdezzük: miért éppen a mi lakótelepünkönkezdte el ezt a nemes harcot?! Most, amikor végre elkezdődött életünk első boldog periódusa, jön ön, és ezzel a fenenagy igazságszeretetével újra félelmet lép a szívünkbe. Az egész lakótelep rettegéssel néz a jövő elébe. Ki sugallta önnek azt a végzetes ötletet, hogy panaszos levelet írjon a fensőbb kereskedelmi hatóságnak? Nem mondjuk, ha esetleg névtelenül önt, kiszíve nagy baját, a zűrt talán sikerül elsimítanunk. De Ön teljesen elvesztette az eszét, hogy aláírta a nevét. A fensőbb hatóság persze szabályszerűen megtette a szükséges intézkedést. Az igaz ugyan, hogy a lakótelepünk hentese 10 koronával többet számolt Önnek, de higgye el, ez merő véletlenség, mondhatnánk figyelmetlenség. Mi bizonyít,haljuk, hisz mindannyian tőle vásároljuk a húst, hogy 2 koronával sohasem számol többet. Az ön esete puszta véletlen, higgyen nekünk. Ő minden bizonnyal azt hitte, hogy ön nem a mi lakónegyedünkben lakik. Ezt ön, bizonyára furcsa viselkedésével provokálta ki. Gondolkodnia kellett volna, megbeszélni velünk, a szomszédaival ezt az ügyet, mielőtt tollat ragadott, ha így cselekszik, mi megtérítjük a kárát. Ránk is tekintettel kellett volna lennie, szem előtt kellett volna tartania a mi érdekeinket is. Tudnia kell: a mi hentesünknek már van kocsija, haza, nyaralója, sőt, a nyaralójában úszómedence is! A lányát férjhez adta, villát építtetett neki. Mindene megvan, amiről valaha is álmodott. Az a korona, amivel minket általában megvág, csupán a hajdani múlt, a lakónegyed első éveinek kedves emlékszimbóluma. Most, az ön fellépése széttörte ezt az illúziót. Mert tudja meg: a hentesünket elviszik. Jön helyébe egy új. Az egész lakónegyed most azt találgatja, milyen lesz ... Egyet már sejtünk: ennek se háza, se nyaralója, se úszómedencéje, de talán még kocsija sincs, így azon fáradozik majd, hogy mindazt megszerezze, ami az elődjének megvolt. Ebből következően sejtheti: kezdhetünk előírói mindent. , Reméljük, ha legközelebb valami észrevétele támad, előbb kikéri a mi vélemményünket, mielőtt valamit cselekedne ! Az Ön szomszédai. . (Garate Rozália fordítása) 1 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 HETI POSTÁNKBÓL MIRE VÁRNAK . .. ? Sajókazán, az I. körzeti rendelő és orvoslakás udvarán mintegy fél éve emésztőgödröt csináltatott a tanács. A munkálatok pár napig tartottak, de már a lefedést követő napon be is szakadt a teteje. Azóta árvíz, hólé, esőzések, szennyvíz gyűlik, és ami ennél is rosszabb, bűzlik, annyira, hogy az orvosi lakásban is alig lehet megmaradni. Úgy érzem, ennek jelentőségét nem kell különösképpen ecsetelni. Egyébként, sem megengedhető —, de különösen egy egészségügyi intézmény udvarán, ahol nap mint nap számtalan ember megfordul —, sürgős intézkedést követelnek. Az illetékeseknek: tanács, járási egészségügyi osztály, KÖJÁL, személyesen is többször szóltam, de eddig eredménytelenül. Már igazán népi tudom, hová forduljak, kit kérjek fel az intézkedésre? Nem akararok belemerülni annak boncolásába, hogy a jó munkához biztosítani kell a feltételeket, de szerencsére a lelkiismeretemre, a hivatásomra, a betegekre gondolok, amikor munkahelyemre, a rendelőbe megyek. Dr. Dézsi Magdolna körzeti orvos Nem értjük, hogy csaknem fél éve mi akadálya lehetett annak, hogy a községi tanács nem gondoskodott az emésztőgödör rendbehozataláról?! A meleg idők beálltával azonban már nemcsak a bűz lesz elviselhetetlen, hanem a rendelőbe járó betegek, az udvarban lakó orvos is ki lesz téve a fertőzésnek. Azonnali intézkedésre van szükség! (Szer., megjegyzése) SEGÍTSÉG nélkül NEM MEGY.. . , Szép, új óvodánk, amelyet múlt év november 7-én adtak át — községünk büszkesége. Államunk sokat áldozott azért, hogy gyermekeinket ilyen szép, egészséges környezetben tudjuk, s mi szülők így nyugodtan tudunk dolgozni. Boldogok is a kicsik, a termekben sok játék, önfeledt szórakozás várja őket. A szülők közül azonban többen, egy tervet forgatunk a fejünkben, amit nagyon szeretnénk megvalósítani. Szeretnénk ugyanis társadalmi munkában egy KRESZ- parkot építeni, így a kicsiknek a szabad levegőn hasznos, játékos elfoglaltságot tudnánk biztosítani, amit most az óvodások, későbbiek folyamán az iskolások oktatására is felhasználhatnánk. A hely és az akarat megvan. Ez azonban sajnos, még kevés. Szükségünk lenne olyan önzetlen segítőkre, akiktől használt, de megjavítható kerékpárokat, lábhajtásos kisautókat, rollereket kaphatnánk. A játékok elszállítását, felújítását, karbantartását örömmel vállalnánk. Reméljük, hogy tervünk valóra váltásához segítőkész embereket találunk Kovács István Arló. Ady E. u. 182 a VISELKEDÉS. MAGATARTÁS. EMBERI KAPCSOLAT Április 14-én Miskolcon, a Vörösmarty Művelődési Házban tartott előadásának adta ezt a címet Petress István, a Magyar Rádió főmunkatársa. Az előadás legnagyobb erénye, és egyben sikerének titka az előadó sokirányú tájékozottsága, felkészültsége, s az a képessége, hogy ezt az igen bonyolult, összetett és szerteágazó témát rendkívüli emberi közvetlenséggel és egyszerűséggel tolmácsolta a hallgatóságának. Mindenkinek, aki közösségben él, emberekkel foglalkozik, jó lenne ezt a témát így megismerni. Petress Istvánnak őszinte köszönetünket tolmácsoltuk, s felkértük őt, hogy a közeljövőben a vasutas szocialista brigádok részére is tartson ilyen előadást. Győri Ernő Miskolc AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE A mindennapi kenyér biztosítása a sütőipar alapvető feladata, s így a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat dolgozóira igen nagy feladat hárult, hogy az április 4-ei kétnapos ünnep kenyér- és péksütemény-ellátása zavartalan legyen. A kétnapos ünnepből csak egy pihenőnap jutott dolgozóinknak, mert az ünnep második napján délután, újra munkába kellett állni, hogy az ünnepek utáni napon is elegendő friss kenyér, sütemény legyen az üzletekben. Mégis, ezt az egy pihenőnapot is, önként vállalt társadalmi munkával töltöttük el. Vállalatunk ugyanis egy kis üdülőtelket kapott a Rakacaitó partján, amelyre tavaly egy faházat helyeztünk el. A telek környéke azonban rendezésre szorult, s ezért az Arany János szocialista brigád április 8-án társadalmi munkát szervezett üdülőnk környékének rendezésére. Kazincbarcikáról, Sajószenti Péterről, Sajókazáról, Színből, Hídvégardóról mintegy 100 brigádtag tevékenykedett. A szép összefogás őszinte elismerést érdemel, s bízunk abban, hogy üdülőnkben a megérdemelt pihenés, kikapcsolódás örömet szerez majd munkatársainknak. Kállai Béla szoc. brigádvezető A Garssd Megyei Vízmű Igazgatósága értesíti a strandoló közönséget, hogy a mezőkövesdi és a sárospataki strandfürdőket május 1-én 9 órakor megnyitja Nyitva: a mezőkövesdi strandfürdő mitidemtap, a sárospataki strandfürdő hétfői napok kivételével 9—17 óráig