Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

1577. április 24., v­tssznap és az Egészségünk időjárás-változások Az emberiség ősidők óta ismeri az időjárás-változások hatásait a különféle élőlé­nyekre. Már a kezdetleges földművelés és pásztorkodás, valamint a vadászat, halászat megkövetelték, hogy az idő­járás jelenségei között eliga­­zodjon az ember. A népi böl­csesség így alakította ki az idő­jóslási hagyományokat, melyek éles ,és sokoldalú megfigyeléseken alapulnak. A halászok sokféle adatot­­ ismernek az idő előrejelzésé­hez a különféle halfajok, rá­kok, vízi kígyók viselkedésé­ből. Ismeretes, hogy egyes leveti békák megváltoztatják bőrük színét, mielőtt a szép idő esősre fordul. Az is köz­ismert dolog, hogy amikor a fecske alacsonyan repül, esőt jósol, (ti. az eső érkezését megelőzi a levegő nedvessé­gének növekedése; a rovarok szárnya nedves, vagyis nehe­­zebb lesz, kénytelen alacso­­­nyan repülni). A­­ rovarok egyébként is nagymértékben érzékenyek az időjárási tényezők válto­zása iránt. A méhek kaptár­ból történő ki- és berepülé­sén elv gyakorisága például az idő romlása előtt órákkal alábbhagy. A méhészek a mé­hek zümmögésének hangszí­­nezetéből is tudnak tájéko­zódni az időjárás alakulásá­ról. Erdélyi románoktól hal­lottam, hogy ha a kakas hi­deg téli éjszakákon a szo­kottnál korábban szólal meg , megenyhül az idő. A népi meteorológia felso­rolt példái mellett a tudomá­nyos vizsgálódások is igazol­ják, hogy a különböző légköri jelenségek állandó hatással vannak az élőlényekre. Min­­den élőlény ugyanis alkal­mazkodik a környezetéhez: a levegő hőmérsékletének, pá­ratartalmának, változásaihoz, a légnyomás ingadozásaihoz. A légnyomással kapcsolatban tudjuk, hogy a légkör 1 kg- nyi nyomással nehezedik minden négyzetcentiméterre. Egy közepes termetű ember tehát kb. 18 ezer kilogramm súlyt visel. Miért nem rop. , van össze ekkora súly alatt? Mert az emberi testben is van levegő, ennek nyomása kb. kiegyenlítődik a testre ki­­­vülről ható levegőnyomás sú­lyával. Egyúttal az emberi test 70 százaléka víz, a víz összenyomhatatlan. A külső légnyomás azonban sokszor naponta változik,, akár ezer kg-nyit is. A szervezetnek ezt ellensúlyoznia kell: a külső nyomáshoz kell igazítania a belső nyomást. Ez pedig ko­moly erőfeszítéssel jár. Ebből érthető, hogy a légnyomás­­változások hatására változik a légzés, a vérkeringés vagy az idegrendszer működése. Pl. magas légnyomás esetén (közepes légnyomás hirtelen magasra emelkedik) a vér­nyomás emelkedhet, fellán­golhatnak a gyulladásos fo­lyamatok, több a trombózis. A levegő hőmérsékletével kapcsolatban köztudott, hogy a hideg időjárás elősegíti az influenza kitörését. Kedvez a hideg időjárás a gyomor- és nyomból fekélyek kiújulásá­­nak. A hidegfrontok átvonu­lásakor erősödnek a zöldhá­lyog (a­­szemgolyó belső nyo­másának nagymérvű növeke­dése) igen fájdalmas krízisei. Felléphetnek a zöldhályog krízisei nyáron is, ilyenkor általában a legmelegebb na­pokon. A levegő erősebb nedves­sége leginkább fokozott hi­deghatás esetén, elősegíti a hörghurutot, illetve létrejöt­tét. Különösen hideg, ködös időben betegszenek meg so­kan, főleg szennyezett leve­gőjű ipari városokban. Az ember szervezetét bizo­nyos tekintetben az évszakok ■■­áltozása is érzékenyen érin­­ti. Statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy a szívbetegek és a magas vérnyomásban szenvedők állapota romlik a tél vége felé és tavasz elején. (Január—februárban több a szívinfarktus). Az eddigiekben felsotéti adatok bizonyítják a légköri viszonyok hatását az élő szervezetekre, de a közöttük levő ok-okozati összefüggé­sekre nem adnak magyaráza­­tot. Sőt van bizonyos furcsa­ság is a dolgokban: az „ér­zékeny” személyek sokszor órákkal (néha 24 órával) ha­marabb megérzik, megjósol­ják az időváltozást, még mi­előtt a meteorológiai műsze­rek azt jeleznék. Vagy pl.: a szabadban tartózkodó személy vérnyomása megemelkedett a légnyomásra hozás és hideg légtömegek vonulásakor, de magas lett a vérnyomása an­nak a személynek is, aki zárt meleg szobában tartózkodott. Valószínű tehát,­hogy az idő­járási tényezők mellett más tényezők is vannak, melyek közrehatnak az élőlények re­­a­kcióinak kibontakozásánál. Ezzel kapcsolatban a kutatók figyelme kiterjedt a kozmikus sugárzások és különösen a napfolttevékenységek vizsgá­latára is. A napfoltok a Nap felszínén levő sötétebb térségek, ame­lyekben heves gázármozgások zajlanak le. Az utóbbi évek vizsgálataiból kiderült, hogy a fokozott napfol­ttevékenysé­gek befolyásolják az ember életfolyamatait: az idült be­tegségek súlyosbodnak, foko­zódik az idegingerlékenység, a véralvadás folyamata meg­gyorsul, szaporodnak a köz­úti balesetek, több az aszt­más roham, fájnak az ízüle­tek, migrénes rohamok ala­kulnak ki. Mindezek a jelen­ségek felvetik azt a kérdést, hogy vajon hogyan hatol el a föld felszínéig a napfoltte­vékenység hatása? A kozmikus sugarak, a napfoltok tevékenységének felfokozódásakor kialakuló nagyenergiájú sugarak sok­szor hatalmas mennyiségben törnek a­ föld felé. Ha teljes mennyiségben érnék el a föld felszínét, majdnem minden élőlény elpusztulna. Földünk légkörét azonban körülveszi egy bizonyos „védő burok”, az ionoszféra, mely megszűri a világűrből érkező sugara­kat. Erősebb napfoltkitörés­­kor azonban olyan erős elekt­romágneses hullámok törnek ki, hogy ezek hatására „sé­rülések” jönnek létre az ionoszférán, s így­ erőtelje­sebb sugárzás hatolhat a lég­körbe. Mindezek után azonban óvakodjunk­ az egyoldalú túl­zásoktól. .Ugyanis azt nem mondhatjuk, hogy a betegsé­gek létrejötte, vagy a bete­gek állapota, sorsa kizárólag az időjárási viszonyoktól, vagy a napfolttevékenységek­től függ. A valóságban nem ilyen egyszerű a dolog. Első­sorban az időjárási tényezők nem okoznak betegséget. A betegségeknek az alakulása a­­ munkakörülményektől, a pi­henési lehetőségektől, a meg­felelő orvosi kezeléstől, pszichikai tényezőiktől stb. függ. A meteorológiai tényezők hatását csak az összes felté­telek figyelembevételével ítélhetjük meg helyesen. Ifr. Pénzes Géza főorvos Psista: Nyílt levél Tisztelt Potkovicskova Úri Engedje meg, hogy szere­tettel üdvözöljük, s erőt, egészséget kívánjunk önnek és kedves családjának. És most térjünk a tárgyra. Ked­ves Potkovicskova, önnek nem lett volna szabad így ki­babrálnia velünk! Az szent és tény, hogy harcolnunk kell a tisztességtelen úton szerzett haszon ellen, pláne, ha az a közösség zsebéből vándorol át az ügyeskedőébe, de enged­­je meg, hogy megkérdezzük: m­iért éppen a mi lakótele­pünkön­­kezdte el ezt a ne­mes harcot?! Most, amikor végre elkez­dődött életünk első boldog periódusa, jön ön, és ezzel a f­e­nenag­y igazságszeretetéve­l újra félelmet lép a szívünk­be. Az egész lakótelep rette­­­­géssel néz a jövő elébe. Ki sugallta önnek azt a végzetes ötletet, hogy panaszos levelet írjon a fensőbb kereskedelmi hatóságnak? Nem mondjuk, ha esetleg névtelenül önt­, ki­szíve nagy baját, a zűrt talán sikerül elsimítanunk. De Ön teljesen elvesztette az eszét, hogy aláírta a nevét. A fen­sőbb hatóság persze szabály­szerűen megtette a szükséges intézkedést. Az igaz ugyan, hogy a lakótelepünk hentese 10 koronával többet számolt Önnek, de higgye el, ez merő véletlenség, mondhatnánk fi­gyelmetlenség. Mi bizonyít,­haljuk, hisz mindannyian tőle vásároljuk a húst, hogy 2 ko­ronával sohasem számol töb­bet. Az ön esete puszta vé­letlen, higgyen nekünk. Ő minden bizonnyal azt hitte, hogy ön nem a mi lakóne­gyedünkben lakik. Ezt ön, bi­zonyára furcsa viselkedésével provokálta ki. Gondolkodnia kellett volna, megbeszélni ve­lünk, a szomszédaival ezt az ügyet, mielőtt tollat ragadott, h­a így cselekszik, mi megté­rítjük a kárát. Ránk is tekintettel kellett volna lennie, szem előtt kel­lett volna tartania a mi ér­dekeinket is. Tudnia kell: a mi hentesünknek már van kocsija, haza, nyaralója, sőt, a nyaralójában úszómedence­­ is! A lányát férjhez adta, vil­lát építtetett neki. Mindene megvan, amiről valaha is ál­modott. Az a­­ korona, amivel minket általában megvág, csupán a hajdani múlt, a la­kónegyed első éveinek kedves emlékszimbóluma. Most, az ön fellépése széttörte ezt az illúziót. Mert tudja meg: a hentesünket elviszik. Jön he­lyébe egy új. Az egész lakó­negyed most azt találgatja, milyen lesz ... Egyet már sej­tünk: ennek se háza, se nya­ralója, se úszómedencéje, de talán még kocsija sincs, így azon fáradozik majd, hogy mindazt megszerezze, ami az elődjének megvolt. Ebből kö­vetkezően sejtheti: kezdhe­tünk előírói mindent. , Reméljük, ha legközelebb valami észrevétele támad, előbb kikéri a mi vélemmé­­nyünket, mielőtt valamit cse­lekedne ! Az Ön szomszédai. . (Garate Rozália fordítása) 1 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 HETI POSTÁNKBÓL MIRE VÁRNAK . .. ? Sajókazán, az I. körzeti rendelő és orvoslakás udva­rán mintegy fél éve emésztő­gödröt csináltatott a tanács. A munkálatok pár napig tar­tottak, de már a lefedést kö­vető napon be is szakadt a teteje. Azóta árvíz, hólé, eső­zések, szennyvíz gyűlik, és ami ennél is rosszabb, bűz­lik, annyira, hogy az orvosi lakásban is alig lehet meg­maradni. Úgy érzem, ennek jelentőségét nem kell külö­nösképpen ecsetelni. Egyéb­ként, sem megengedhető —, de különösen egy egészség­­ügyi intézmény udvarán, ahol nap mint nap számtalan em­ber megfordul —, sürgős in­tézkedést követelnek. Az il­letékeseknek: tanács, járási egészségügyi osztály, KÖJÁL, személy­esen is többször szól­tam, de eddig eredményte­lenül. Már igazán népi tudom, hová forduljak, kit kérjek fel az intézkedésre? Nem akara­rok belemerülni annak bon­colásába, hogy a jó munká­hoz biztosítani kell a feltéte­leket, de szerencsére a lelki­ismeretemre, a hivatásomra, a betegekre gondolok, ami­kor munkahely­emre, a rende­lőbe megyek. Dr. Dézsi Magdolna körzeti orvos Nem értjük, hogy csaknem fél éve mi akadálya lehetett annak, hogy a községi tanács nem gondoskodott az emész­­tőgödör rendbehozataláról?! A meleg idők beálltával azonban már nemcsak a bűz lesz elviselhetetlen, hanem a rendelőbe járó betegek, az udvarban lakó orvos is ki lesz téve a fertőzésnek. Azonnali intézkedésre van szükség! (Szer­., megjegyzése) SEGÍTSÉG nélkül NEM MEGY.. . , Szép, új óvodánk, amelyet múlt év november 7-én ad­tak át — községünk büszke­sége. Államunk sokat áldo­zott azért, hogy gyermekein­ket ilyen szép, egészséges környezetben tudjuk, s mi szülők így nyugodtan tudunk dolgozni. Boldogok is a ki­csik, a termekben sok játék, önfeledt szórakozás várja őket. A szülők közül azonban többen, egy tervet forgatunk a fejünkben, amit nagyon szeretnénk megvalósítani. Szeretnénk ugyanis társadal­mi munkában egy KRESZ- parkot építeni, így a kicsik­nek a szabad levegőn hasz­nos, játékos elfoglaltságot tudnánk biztosítani, amit most az óvodások, későbbiek fo­lyamán az iskolások oktatá­sára is felhasználhatnánk. A hely és az akarat megvan. Ez azonban sajnos, még ke­vés. Szükségünk lenne olyan önzetlen segítőkre, akiktől használt, de megjavítható kerékpárokat, lábhajtásos kis­autókat, rollereket kaphat­nánk. A játékok elszállítá­sát, felújítását, karbantartá­sát örömmel vállalnánk. Re­méljük, hogy tervünk valóra­ váltásához segítőkész embe­reket találunk Kovács István Arló. Ady E. u. 182 a VISELKEDÉS. MAGATARTÁS. EMBERI KAPCSOLAT Április 14-én Miskolcon, a Vörösmarty Művelődési Ház­ban tartott előadásának adta ezt a­ címet Petress István, a Magyar Rádió főmunkatársa. Az előadás legnagyobb eré­nye, és egyben sikerének tit­ka az előadó sokirányú tájé­kozottsága, felkészültsége, s az a képessége, hogy ezt az igen bonyolult, összetett és szerte­ágazó témát rendkívüli em­beri közvetlenséggel és egy­szerűséggel tolmácsolta a hallgatóságának. Mindenki­nek, aki közösségben él, em­berekkel foglalkozik, jó len­ne ezt a témát így megis­merni. Petress Istvánnak őszinte köszönet­ü­nket tolmácsol­t­u­k, s felkértük őt, hogy a közel­jövőben a vasutas szocialista brigádok részére is tartson ilyen előadást. Győri Ernő Miskolc AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE A mindennapi kenyér biz­tosítása a sütőipar alapvető feladata, s így a Kazincbar­cikai Sütőipari Vállalat dol­gozóira igen nagy feladat há­rult, hogy az április 4-ei két­napos ünnep kenyér- és pék­sütemény-ellátása zavartalan legyen. A kétnapos ünnepből csak egy pihenőnap jutott dolgozóinknak, mert az ün­nep második napján délután, újra munkába kellett állni, hogy az ünnepek utáni napon is elegendő friss kenyér, sü­temény legyen az üzletekben. Mégis, ezt az egy pihenőna­pot is, önként vállalt társa­dalmi munkával töltöttük el. Vállalatunk ugyanis egy kis üdülőtelket kapott a Rakacai­­tó partján, amelyre tavaly egy faházat helyeztünk el. A telek környéke azonban ren­dezésre szorult, s ezért az Arany János szocialista bri­gád április 8-án társadalmi munkát szervezett üdülőnk környékének rendezésére. Kazincbarcikáról, Sajószenti Péterről, Sajókazáról, Színből, Hídvégardóról mintegy 100 brigádtag tevékenykedett. A szép összefogás őszinte elis­merést érdemel, s bízunk ab­ban, hogy üdülőnkben a meg­érdemelt pihenés, kikapcso­lódás örömet szerez majd munkatársainknak. Kállai Béla szoc. brigádvezető A Garssd Megyei Vízmű Igazgatósága értesíti a strandoló közönséget, hogy a mezőkövesdi és a sárospataki strandfürdőket május 1-én 9 órakor megnyitja Nyitva: a mezőkövesdi strandfürdő mitidemtap, a sárospataki strandfürdő hétfői napok kivételével 9—17 óráig

Next