Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 152. szám Ara: 1,60 forint Vasárnap, 1979. július 1. KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1979. június 29-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbi­zottságok első titkárai, a Budapesti Pártbi­zottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tag­jai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnö­ke és elnökhelyettese, a Központi Statiszti­kai Hivatal elnöke, a KB gazdaságpolitikai, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedé­si osztályának vezető munkatársai, a köz­ponti napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájé­koztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatairól és a további fel­adatokról szóló tájékoztatót; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kong­resszusának összehívására vonatkozó javas­latot. A Központi Bizottság áttekintette a nem­zetközi helyzet alakulását, a párt- és álla­mi szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét.­­ A Központi Bizottság meghallgatta a­­­ hivatalos, baráti látogatáson hazánk­ban járt szovjet párt- és kormányküldött­séggel folytatott tárgyalásokról szóló jelen­tést. A magyar kommunisták, a magyar nép örömére szolgált, hogy ismét hazánkban üd­vözölhettük a testvéri szovjet nép képvise­lőit, a küldöttség vezetőjét, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának fő­titkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemelkedő alakját, igaz barátunkat. A Központi Bizottság nagyra értékelte a szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytatott legfelsőbb szintű tárgyalások eredményeit. A tárgyalá­sok újabb lendületet adnak pártjaink, né­peink, országaink kapcsolatai erősítésének, testvéri barátsága elmélyítésének, interna­cionalista együttműködése fejlesztésének. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a magyar —szovjet barátság megingathatatlan alapok­ra, elveink, céljaink, érdekeink azonosságára épül. A minden területre kiterjedő gyümöl­csöző együttműködés a Szovjetunióval biz­tonságot ad és szilárd támaszt jelent a ma­gyar nép szocialista építőmunkájához. A Központi Bizottság,aláhúzta, hogy azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a kö­zelmúltban születtek, jól szolgálják a ma­gyar—szovjet gazdasági együttműködés el­mélyítését, sokoldalú kapcsolataink fejlesz­tését. A tárgyalásokon ismételten kifejezésre jutott, hogy a nemzetközi helyzetet azono­san ítéljük meg. Céljaink változatlanok, tö­rekvéseink közösek. A jövőben is együtt­működünk az enyhülés eredményeinek meg­szilárdításáért és katonai területre történő kiterjesztéséért, a fegyverkezési hajsza meg­fékezéséért, a nemzetközi biztonságért, a helsinki ajánlások megvalósításáért. Közösen lépünk fel a vitás nemzetközi kérdések igazságos, az érintett népek érde­keinek megfelelő politikai rendezése, a he­lyi háborús feszültségek megszüntetése ér­dekében. A magyar—szovjet tárgyalások megerősítették a két nép szolidaritását a kínai agresszió következményeinek felszá­molásáért küzdő szocialista Vietnammal. " A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista­ Pártja vezetőinek megbeszélésein kifejezésre jutott, hogy a két párt egyaránt érdekelt a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységének megerősítésében, a testvérpártok közötti elvtársi együttműködés­­ fejlesztésében. Párt­jaink értékelik a Marx, Engels, Lenin taní­tásait alkalmazó és továbbfejlesztő kommu­nista és munkáspártok alkotó útkeresését, ami akkor eredményes, ha egyaránt , tekin­tettel van az osztályharc, a szocialista át­menet és építés általános törvényszerűsé­geire, valamint az adott ország konkrét sa­játosságaira. A Központi Bizottság kiemelkedő jelen­tőségű eseményként értékelte a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének magyaror­szági látogatását, amely a magyar és a szov­jet nép testvériségének elmélyítése mellett jól szolgálta a szocialista közösség országai összefogásának, egységének erősítését, a tár­sadalmi haladásért, a békéért folytatott nem­zetközi küzdelmet.­­ A Központi Bizottság meghallgatta és­­­• jóváhagyólag tudomásul vette a Bol­gár Népköztársaságban hivatalos, baráti lá­togatást tett párt- és kormányküldöttségünk jelentését. A Kádár János elvtárs és a Tó­dor Zsivkov elvtárs által vezetett küldött­ségek baráti tárgyalásain ismételten kifeje­zésre jutott, hogy azonos módon ítéljük meg a szocialista építés, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, valamint a nem­zetközi helyzet alapvető kérdéseit. A láto­gatás, a tárgyalások tovább mélyítették a pártjaink, országaink közötti együttműkö­dést népeink és a szocialista közösség ja­vára.­­ Hazánk és a szocialista országok együttműködésének, sokoldalú kapcso­latainak további fejlődését szolgálták a ma­gyar—szovjet és a magyar—bolgár kormány­fői tárgyalások, a Kubai Köztársaság parla­menti küldöttségének budapesti látogatása, valamint a bolgár, a csehszlovák, a jugo­szláv, a koreai, a lengyel és az HDK-beli testvérpárt vezető képviselőivel folytatott megbeszélések. A A Központi Bizottság megemlékezett “* a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa megalakulásának 30. évfordulójáról. Hangsúlyozta, hogy a KGST-ben megvaló­suló együttműködés eddig is jelentősen se­gítette a tagországok műszaki-tudományos fejlődését, gazdasági felemelkedését. A KGST pótolhatatlan szerepet tölt be országépítő céljaink valóra váltásában. Pártunk és kor­mányunk a jövőben is mindent megtesz an­nak érdekében, hogy a szocialista gazdasági integráció a nemzeti és a közös érdekeknek megfelelően, hozzájáruljon országainkban a fejlett szocialista társadalom sikeres építésé­hez. t­ A nemzetközi helyzet időszerű kérdé­­seit áttekintve, a Központi Bizottság rámutatott: A világbéke megőrzése, a biz­tonság megszilárdítása szempontjából meg­határozó fontosságú a Szovjetunió és az Egyesült Államok­­ kapcsolatainak alakulása. Ezért a magyar közvélemény örömmel üd­vözölte a Bécsben megtartott szovjet—ame­rikai csúcstalálkozót, s annak eredményeit. A SALT—II. aláírása az eddigi legnagyobb lépés, amelyet a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében tettek. A megállapodás végrehajtása jelentősen hozzá­járulhat a világháború veszélyének elhárí­tásához, az általános és teljes leszereléshez szükséges bizalom erősítéséhez, kedvezően befolyásolhatja a nemzetközi enyhülés to­vábbi előrehaladását, a katonai feszültség enyhítését szolgáló más tárgyalásokat. A szocialista közösség országai folytatják az enyhülés eredményeinek megerősítésére irányuló összehangolt nemzetközi tevékeny­ségüket. A Varsói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri bizottságának májusi, buda­pesti közös nyilatkozata fontos új kezdemé­nyezésekkel egészítette ki a Politikai Ta­nácskozó Testület korábbi konstruktív ja­vaslatait a békés egymás mellett élés poli­tikájának előmozdítására. Az európai orszá­gok, továbbá az Egyesült Államok és Ka­nada részvételével megtartandó konferencia eredményesen szolgálná a katonai enyhülést elősegítő intézkedések közös kidolgozását, újabb garanciát nyújtana a fegyveres kon­fliktusok megelőzésére. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerző­dés tagországaival együtt a jövőben is kész a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni min­den építő szándékú javaslatot, kezdeménye­­zést, amely az államok közötti kölcsönös bi­zalom erősítésére, a katonai enyhülésre, a leszerelésre irányul. (Folytatás a 3. oldalon) I. IdaplÉ Sis ® (4. oldal) HB! HM a szel? (5. oldal) Agrárium a Kőporoson (7. oldal) Nyár, nyár, nyár (10. oldal) Célhoz ért a Progressz—7. A megadott időben célhoz ért a legújabb szovjet te­herűrhajó, a Progressz—7. Szombaton, moszkvai idő szerint 14 óra 18 perckor összekapcsolódott a Szaljut —6. űrállomással. Az űr­komplexum most ismét há­rom részből áll — harmadik­­ tagja a Szojuz—34. űrhajó. A Progressz csütörtökön rajtolt, és a teherűrhajók menetrendje szerint, mint­egy ötvenórás úttal jutott el az űrállomáshoz. A teherűrhajó rakománya a szokásos: élelmiszerek, fel­szerelési tárgyak, tartalék al­katrészek, a tudományos kí­­­­sérletek folytatásához szük­­­­séges eszközök és termés­ze­­­­tesen posta: a családtagok,­­ barátok üzenetei, ajándékai, s újabb írásos utasítások a­­ munka folytatására. A Prog-­­­ressz a szükséges hajtóanya­­­got is eljuttatta az űrállo­­­­másra. Az összekapcsolást­­ egyébként a hajtóműrend­­­­szereknél, a Szaljut „hátsó­­ bejáratánál” hajtották vég­­­re, ahonnan korábban az űr­­­­hajósok a „főbejárathoz” vit­­­ték át a Szojuz—34. űrhajót. I Vasbetonszerelők A BÁÉV szerelőbrigádja ózdi építkezésen dolgozik Szövetkezők ünnepe Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének kezdemé­nyezésére szerte a világon július első vasárnapján ünneplik meg a nemzetközi szövetkezeti napot. Szö­vetkezők százmilliói emlékeznek meg a szövetkezés haladó eszméiről, eredményeikről, s összegezik tennivalóikat. A 4,2 millió tagot számláló magyar szövetkezeti mozgalom, köztük megyénk ipari, mezőgazdasági és fogyasztási szövet­kezeteinek több százezer tagja is ma emlékezik meg az im­már 57. nemzetközi szövetkezeti napról. Az ünneplők és az ünnepeltek a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének fel­hívására hangot adnak annak, hogy nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt tevékenyen elősegítik a szövetkezetek kö­zötti együttműködést; sajátos eszközeikkel mukálkodnak azon, hogy 1979 a „gyermekek­ éve” betöltse figyelemfelkeltő és feltételeket javító, nemes hivatását, százmilliókat össze­fogva munkálkodnak azoknak a célkitűzéseknek a megvaló­sításán, amelyek világszerte a társadalmi haladás előmozdí­tását, a leszerelést, a tartós béke megteremtését szolgálják. A szövetkezők ünnepén örömmel és elismeréssel állapít­hatjuk meg, hogy a magyar szövetkezetek szerves részei ha­zánk gazdasági, társadalmi életének. Mintegy 4600 ipari, me­zőgazdasági, illetve fogyasztási és lakásszövetkezetünk nem­csak a 4,2 milliós tagság, hanem a velük kapcsolatban álló állampolgárok további millióinak igényeit elégíti ki, s e szö­vetkezetek együttesen a nemzeti jövedelem csaknem egyne­gyedét biztosítják munkájukkal. A szövetkezeitek hazánkban a szocialista rend szerves ré­szeként léteznek és működnek, tevékenységük a népgazdasá­gi érdekekkel, társadalmi célokkal összhangban szolgálja tag­jaik és az egész ország érdekeit. Az 57. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából mindenki elismeréssel adózik a sok sikert elért szövetkezeti mozgalom­nak, a szövetkezetek dolgozóinak, egész tagságuknak, s kí­vánja, hogy tudásuk legjavát nyújtva érjenek el újabb ered­ményeket idei célkitűzéseik, megnövekedett feladataik telje­sítésében. A Miskolci nyári egyetem A sajtó közéleti szerepe A Tömegkommunikációs Kutató Központ 1978-as fel­mérése szerint a nyomtatott és az elektronikus hírközlés a magyar családok 90 száza­lékát fogja át. Európában az egyik legelőkelőbb helyet foglaljuk el a napi, heti és időszakos sajtótermékek össz­­példányszámát tekintve (kö­zel másfél milliárd példány­ban jelennek meg sajtóter­mékek); száz családból 87- ben van televízió, s 77-ben rádió. Egyes felmérések sze­rint esténként négymillióan ülünk a tv-készülékek elé, hogy a Tv-híradóból értesül­jünk a hazai és a külföldi eseményekről. A sajtó közéleti szerepéről szólva elsőként ezeket az adatokat ismertette Major László, az MSZMP KB poli­tikai munkatársa a miskolci nyári egyetemen tegnap dél­előtt meg­tartott előadásán, amelyen történelmi távlatok­ban és a jelen körülményei között vizsgálta a tájékoz­tatáson túl a sajtó tudatfor­máló szerepét. Lenin a sajtóval kapcso­latban úgy fogalmazott, hogy ,,nemcsak kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is”. Kétségtelen, hogy a sajtó nyilvánossága a politika for­­málásának egyik eszköze, de épp a közvélemény tükröz­­tetésével vissza is hat a po­litikára. Ebből adódik a szo­cialista sajtó különös felelős­sége is: az objektív társadal­mi valóság jobb megismeré­sét, valósághű tükrözését kell célként maga előtt tartania. A szocialista életmód és közéletiség általános témájá­nak lezárása előtt (a jövő héten már szekciókban foly­tatódnak az előadások) még egy előadás hangzott el: Jenecsek István, az MSZMP KB politikai munkatársa A közvélemény megismerésé­nek szerepe a politikai veze­tésben címmel tartott elő­adást. A nyári egyetem hall­gatói délután Aggtelekre lá­togattak, ma pedig a Zemp­léni-hegység nevezetességei­vel ismerkednek. n

Next