Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
g 4U r ua i) ' U ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI AZ MSZMP BORSOD- ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 26. számára: 1,20 forint Péntek, 1980. február 1. Untai és tárpiai Csütörtökön a bécsi Burg Redouten-termében dr. Jan Chandoga csehszlovák küldöttségvezető-helyettes elnökletével megnyílt a középeurópai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 20. ülésszaka. A sorrendben 214. plenáris ülésen előbb dr. Edouard Molitor nagykövet, a luxemburgi, majd pedig Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője mondott beszédet. A nyitó ülés után — a hagyományoknak megfelelően — sajtóértekezletet tartott mindkét fél képviselője. Strulak nagykövet az újságírók előtt felolvasott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy éppen hét évvel ezelőtt kezdődtek meg az osztrák fővárosban a haderőcsökkentési tárgyalásokat előkészítő konzultációk. Az évforduló megünneplésére kevés okunk van — mondotta —, mivel az eltelt időszak alatt — sok erőfeszítés ellenére — nem sikerült elérni konkrét megállapodást a kitűzött témakörben. Megállapította azt is, hogy a 20. ülésszak kölcsönösen bonyolult nemzetközi helyzetben veszi kezdetét, s ez a körülmény a szocialista országok törekvései és szándékai ellenére alakult így. BT-vita a rhodesiai helyzetről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közép-európai idő szerint szerda késő este megkezdte vitáját a rhodesiai helyzetről. A BT összehívását az Afrikai Egységszervezet kérte, arra hivatkozva, hogy Anglia súlyosan megsérti az országról decemberben kötött megállapodást. Az utóbbi hetek eseményei meggyőzték az afrikai államokat és a Zimbabwe Hazafias Front vezetőit, hogy az angol gyarmati kormányzat mindent megtesz a fajgyűlölő Smith—Muzorewarendszer fenntartásáért. Az AESZ követeli, hogy azonnal és minden feltétel nélkül vonják le Rhodesiából az ott állomásozó dél-afrikai csapatokat — mondotta Cecil C. Dennis libériai külügyminiszter, aki az afrikai államok álláspontját terjesztette a BT elé. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Rhodesiában hatezer dél-afrikai katona és nagyszámú zsoldos tartózkodik, akiknek jelenléte fenyegeti a decemberben kötött Rhodesia-szerződés megvalósítását. Az AESZ ezenkívül felszólította Nagy-Britanniát, hogy tegye lehetővé valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását és a száműzöttek hazatérését. Az angol küldöttség vezetője, Sir Anthony Parsons visszautasította az afrikai országok előterjesztését és felszólította őket, hogy tartózkodjanak mindenfajta „beavatkozástól”, mivel az csak nehezítené az ország függetlenségének megadásáról szóló megállapodás teljesítését. Az angol diplomata állítása szerint az országban „csak kis létszámú” dél-afrikai csapat tartózkodik. A vitában felszólaló tanzániai külügyminiszter, Ben Mkapa hangsúlyozta, hogy a dél-afrikai csapatok jelenlétének célja: a lakosság megfélemlítése és esetleges államcsíny lehetőségének előkészítése. Magyar—kubai Msereta’n Vas János és José de la Fuente külkereskedelmi miniszterhelyettesek csütörtökön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat, az 1976—1980. évi hosszú lejáratú megállapodás alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat, élelmiszereket, kohászati termékeket, gyógyszereket, amint gépeket és tartát- , alkatrészeket szállít, s Kubából finomított cukrot, déligyümölcsöket, színesfémet és egyéb fogyasztási cikkeket vásárol. Tovább bővítik az Ikarus autóbuszok kubai összeszerelésében kialakult együttműködést. Az aláírásnál jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és José A. Tabares, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. A miskolci betonóban A Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárában a megye különböző részein létesített üzemek összesen 1050 főt foglalkoztatnak. Ez évi tervük félmilliárd forint, amelyből 350 millió értékű a lakosság részére gyártott elemekből kerül ki. A tavalyi év végén — a miskolci üzemben — átadott új gyártócsarnokban most főként a körüreges födémpanelt gyártják. Napi termelésük 14 kétszobás lakás felépítéséhez elegendő. A képen könnyen emeli a magasba az 50 tonna teherbírású daru a KAC részére gyártott 11 tonnás tetőpanelt- Napimén az energiaparas Tanácskozás a megyei pártbizottságon Az elmúlt években jelentősen megváltoztak az energiaellátás külső és belső feltételei. Az energiahordozók világpiaci ára esztendők óta rohamosan növekszik, emellett az energetikai beruházások terhei is fokozódtak. Valamennyi hazai és nemzetközi prognózis a tüzelőanyagok árának tartósan magas szintjét jelzi. Ebből adódóan a tüzelőanyag-import óriási devizaterheket ró a népgazdaságra. Alapvető érdekeink fűződnek tehát az energiaigények növekedési ütemének csökkentéséhez, amit egyebek között a népgazdaság — ezen belül az ipar — szerkezetének további átalakításával, energiaracionalizálási és takarékossági lehetőségek maximális kihasználásával, az ezt elősegítő eszközrendszer útján érhetünk el. Nem utolsósorban a szükségletek összetételét úgy kell szabályozni, hogy az az igénybevehető leggazdaságosabb energiaforrás struktúrájához igazodjék. Az energiagazdálkodás tehát gazdasági építőmunkánk mind fontosabb kérdésévé válik. Éppen ezért a pártszervek is egyre nagyobb figyelmet szentelnek irányító, szervező és ellenőrző munkájuk során az energiagazdálkodásra. (Folytatás a 2. oldatott) Tegnap délelőtt Miskolcon ülést tartott a megyeszékhely tanácsa. Az ülésen részt vett házár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Miskolc országgyűlési képviselője, Grósz Károly, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára, dr. Ladányi József, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnöke. Egyetlen napirend szerepelt a tanács ülésén: Miskolc hosszú távú településfejlesztési koncepciója 1981. és 1995. között. A város fejlődésének csaknem az ezredfordulóig irányt adó koncepció létrejöttének körülményeiről, történetéről is számot adott szóbeli kiegészítőjében Székely László, a városi tanács elnökhelyettese. Az előterjesztést követő vitában sokan szót kértek, miután a terv alapos előtanulmányok, számítások eredményeképpen foglalkozik a népesség várható alakulásával, a lakáshelyzet, a közművek fejlesztési körvonalaival, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás, a közművelődés és a sport jövőjével. Miskolc fejlődésének főbb irányai megegyeznek azokkal az országos tendenciákkal, melyek a többi magyar város jövőjének is keretet adnak, néhány sajátosságtól eltekintve, hiszen a nehézipar, a bányászat, a kohászat ezután is meghatározó szerepet kap a foglalkoztatás összetételében. A több mint hatszáz éves város jövőjének koncepciója a valóság talaján, reális lehetőségeink ismeretében készült számtalan tudományos felmérés, kutatás szintéziseként. Ennek megfelelően nagy felelősséggel szóltak a tanácstagok is választóik nevében, érdekében. Az elkövetkező évtizedben és még 15 év múlva is feladatokat ad a városnak a vízellátás zökkenőmentes megoldása, a közművek fejlesztése. A sorra kerülő úthálózatbővítés, -korszerűsítés, forgalomtechnikai megoldások javítanak majd a növekvő város közlekedési gondjain, sor kerül majd a tömegközlekedés teljes járműrekonstrukciójára is. Máris javult az alapfokú egészségügyi ellátás, sokat fejlődött és várhatóan tovább korszerűsödik az üzemegészségügy munkája, ahol a feltételeket további fejlesztésekkel javítják majd. A kereskedelmi, szolgáltatási hálózat fejlődésére lehet számítani akkor is, ha a fejlesztések mérsékeltebbek lesznek. A lakásépítés ütemétől nem marad le a zöldterületek, a játszóterek fejlesztése, aminek a hiánya jelenleg érezhetően szorítja a várost. A tanácsülésen szót kért Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki bevezetőül külpolitikai, gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt, majd a hosszú távú tervkoncepcióval kapcsolatban a következőket mondta: “ A településfejlesztési koncepció elemző része jó, elismerést érdemel, képesnek tartom arra, hogy befogadja majd menet közben az élet, a tudomány diktálta változásokat is. Igen fontosnak tartom, hogy szinkronban legyen mindig a népgazdaság terveivel, fontos a célok rangsorolása, hiszen ez is koncepcionális kérdés, továbbá a realitás megőrzése, amit többen is említettek a hozzászólók közül... — A célokhoz vezető utakat is pontosan tisztázni kell, hiszen semmiféle állami támogatás és forrás nem elegendő ahhoz, hogy nélkülözhessük a társadalmi alkotó kedvet, a tenniakarást, ami a társadalomban megvan. Erre Miskolcon is sok jó példát találunk. Pártunk XII. kongresszusára készülve, országszerte folyik a számvetés, a kritikus szellemű tervezés és ebbe a folyamatba beleillik a tanácsülés napirendje, vitaszelleme és komolysága is — fejezte be felszólalását Lázár György, a Minisztertanács elnöke. ülést tartott Miskolc város Tanácsa 1 megziílt hosszú távú lejből Lázár György miniszterelnök felszólalása kisebb létszám, masabb termelékenység (3. oldal) OTP-hitel, kedvezmények, vállalati támogatás (3 oldal) közelebb a közönségbe (4. oldal) Rádió- és Ivibor (7. oldal) Az idei január Miskolcon Hó, hideg, enyhülés Az új év első hónapja tegnap véget ért. A január ezúttal olyan volt, mint amilyennek egy igazi téli hónapnak lennie kell. Hozott havat, fogcsikorgató hideget, hódolhattunk a téli sportoknak, s didereghettünk a metsző szélben. A tegnapi enyhülést talán még a gyerekek is örömmel fogadták, néhányan pedig felidézték a mondókát: január, február, itt a nyár... — Sokan különlegesnek tartották a viszonylag hosszan tartó hideg időjárást — mondta Szűcs Lajos, az Országos Meteorológiai Intézet technikusa. Az elmúlt években ugyanis jóval enyhébb januárokhoz szoktunk. Most volt olyan nap is, amikor az átlaghőmérséklet nem emelkedett —14 fok fölé. A hét végére azokban gyors enyhülésre számíthatunk. Bevált tehát a meteorológus jóslata, de egy időre maradjunk még a hidegnél. Miskolcon, a Széchenyi utcában még a legzimankósabb napokon sem állt meg az építkezés a volt Roráriusz cukrászda területén. — Túl vagyunk már azon az időszakon — hangzott Tóth István építésvezető véleménye —, amikor a néhány fokos fagy miatt megállt az építkezés. Egyrészt úgy szervezzük a munkát, hogy ilyenkor zártabb helyeken folytathassuk a szerelést, másrészt olyan kötőanyagokkal dolgozunk, amelyekkel 10 fokig is biztonságos a munka. Most például a pincerészben betonozunk. Az utcáról is jól látható gőzfelhőre a kavics melegítéséhez van szükség és ugyancsak felmelegítjük a vizet is. Jelenleg több brigádunk dolgozik most, összesen negyven emberrel. Szorít a határidő. Természetesen nehezebb ilyenkor a munka, de azért, mert hideg van, az élet nem állhat meg. Ha az élet nem is állt meg, a hideg kisebb-nagyobb döccenőket, zavarokat okozott a közlekedésben. István (Folytatás a 2. oldalon) A nagy hidegben jó szolgálatokat tesz a kokszkályha.