Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-23 / 70. szám

ttSÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 70. szám­ára: 1,60 forint Vasárnap, 1980. március 23. . Munkával, bizakodással alnap kezdi meg munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt soron követ­kező XII. kongresszusa. Annak a pártnak a kongresszusa, amelynek­­ tevé­kenységével elválaszthatatlanul összekap­csolódik az elmúlt évtizedek minden szo­cialista vívmánya és eredménye hazánk­ban. Éppen ezért az MSZMP kongresszu­sa és az eléje kerülő kérdések zöme nem belső pártügy csupán, hanem egész né­pünk, országunk jövőjét érinti. Az elmúlt 5 évről és a jelenlegi helyzetről készült számvetés, a jövő feladatainak megjelö­lése mindannyiunk sorsát érinti. Minden­kinek fontos, hogyan alakulnak országunk társadalmi, gazdasági viszonyai, népünk életkörülményei. Méltán áll tehát ez az esemény a közérdeklődés középpontjában. A kongresszusnak —­ s ezt jogos büsz­keséggel mondhatjuk — van mit összegez­nie. A XI. kongresszus határozatainak vég­rehajtása során az elmúlt években is tovább erősödtek, fejlődtek társadalmunk szocia­lista vonásai. Érvényesült a munkásosz­tály és a párt vezető szerepe, tovább szi­lárdult a munkásosztály hatalma, a mun­kás-paraszt szövetség, szélesedett és el­mélyült a szocialista demokrácia, erősö­dött a szocialista nemzeti egység. Népgaz­daságunk a nehezebb viszonyok közepette is tervszerűen, arányosan fejlődött, a ter­melőmunka eredményeire alapozva növe­kedett az ország lakosságának életszínvo­nala. Tovább gyarapodott népünk művelt­sége, szakmai, politikai tudása. A szocia­lista közgondolkodás nemcsak teret hódít, de egyre inkább meghatározza a minden­napi cselekvést. Mindebben nagy szerepet játszottak a párt alapszervezetei, amelyek az elmúlt években tovább erősödtek, és eredménye­sen segítették a területükön folyó építő, alkotó munkát. A pártalapszervezetek nagy felelősséggel vesznek részt a különböző kérdések eldöntésében, javultak és a kö­rülményekhez igazodtak munkamódszereik. Az eredmények számbavétele, az érté­kek helyes, reális megítélése ez alkalom­mal is alapvető feltétele a gondos mérle­gelésnek és a teendők célravezető megha­tározásának. Egyaránt kell tudnunk, mit értünk el, és melyek a gondjaink, prob­lémáink. Hiszen csakis ezen az alapon fo­nódhat egységbe az értékek megóvása az előrehaladásért tett erőfeszítésekkel. A kongresszusra való felkészülés során, az őszinte és nyílt hangú tanácskozások vitájában, a gondokat felszínre hozó és megoldásokat sürgető, abban részt vállaló állásfoglalásokban egyértelműen érezhető volt, hogy pártunkban a politika alapvető vonalát illetően egység van. Ez az egység nem formális, hanem a lényeget illetően az. A vitákban a párt politikájával való egyetértés nemcsak szavakban fejeződött ki. Az az óhaj, hogy erősödjenek tovább társadalmunk szocialista vonásai, hogy még következetesebben és eredményeseb­ben valósuljanak meg szocialista céljaink, párosultak az ebből eredő kötelezettségek tudatos vállalásával. A párttagság, a párt­tal együtt cselekedni kész pártonkívüliek vállalják a helytállást a munkában, a cse­lekvő kiállást a szocialista célok elérését akadályozó jelenségekkel szemben. Ezt a szándékot, a dolgozói, minden ré­tegének politikai aktivitását, egyebek kö­zött a pártkongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny is tükrözi. Talán nincs az országban olyan termelő kollektíva, ahol ne született volna egyéni vagy brigádvál­­lalás a termelési feladatok teljesítésének előmozdítására. Nem látványos, de átgondolt és mélyre­ható munka előzte meg pártunk kong­resszusát. Volt mód mind az országos, mind a helyi politikai kérdések megtár­gyalására. A párttagság élt is e lehetőség­gel, amit bizonyít a vitában részt vevők nagy száma, de még inkább a ráta tartal­ma. Sok okos javaslat, hasznos kritika hangzott el a munka jobbítására. Minden egyes alapszervezet és pártbizottság elké­szítette értékelését saját ötéves munkájá­ról, további feladatairól. A Központi Bi­zottság kongresszusi irányelveiről tanács­koztak a pártcsoport-értekezleteken, tag­gyűléseken, a pártértekezleteken, a párton kívüli szervezetek vezető testületeiben. E tanácskozásokon — az adott terület sajá­tosságainak megfelelően természetesen más-más hangsúllyal — szóba került tár­sadalmi fejlődésünk összes lényeges kér­dése: a termelés és az elosztás, a szocia­lista demokratizmus, a tudomány, a mű­vészetek, a közművelődés és az ideológiai munka, a szocialista erkölcs és életmód, a külpolitikai és a nemzetközi munkás­­mozgalom kérdései. Az eredményeket számbavevő, a gondokat feltáró kritikus és önkritikus tanácskozások voltak ezek, tükrözte egy dolgozó, szüntelenül a job­bért küzdő, gondolkodó, a jövőben bízó és ezért felelősséget érző párt szellemét. Nemcsak a mintegy 800 000 kommunis­ta, de a párton kívüliek is nagy számban bekapcsolódtak az ország, a nép sorsát, jövőjét érintő eszmecserébe. Tudatos tö­rekvése, rendszeres gyakorlata már pár­tunknak, hogy a társadalom, a nép életé­nek legfontosabb kérdéseit milliók aktív részvételével dönti el. Elvi kérdésnek te­kintjük ugyanis, hogy akikre számítunk a politika valóra váltásában, azok vehesse­nek részt annak kialakításában is. A helyzet értékelése és a feladatok meg­határozása ezúttal sem valamiféle óhajok­ra épül, hanem az elért eredmények és lehetőségek gondos felmérésére. Az elő­készítés demokratizmusa is ezt szolgálta. E széles körű, a társadalom minden réte­gét átfogó eszmecsere ezáltal vált újabb gyakorlati példájává a szocialista demok­ratizmus elevenségének és annak, hogy a dolgozó nép együttgondolkodása, aktivi­tása nélkülözhetetlen forrása haladásunk­nak. Igazolva azt az álláspontunkat, hogy az előttünk álló feladatok csak a töme­geknek a közügyekbe való — még az ed­digieknél is szélesebb körű — bevonásá­val oldhatók meg. A kongresszus tanácskozások időpontja a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom meglehetősen bo­nyolult időszakára esik. A párt az előző kongresszus óta eltelt időszakban is úgy munkálkodott belső, hazai feladatainak megoldásán, hogy azokat szorosan össze­kapcsolta internacionalista jellegéből fa­kadó kötelezettségeivel. Nem ismert fá­radságot, hogy lehetőségeinkhez mérten előbbre vigye az imperializmus elleni küz­delem, a béke ügyét, előmozdítsa a nem­zetközi kommunista mozgalom egységét. Ahogy ez az irányelvekben is tükröződik, pártunk azt vallja, hogy további fejlődé­sünknek, céljaink megvalósításának leg­főbb záloga szövetségünk a Szovjetunió­val és a szocialista országokkal, s politi­­­káját ennek szellemében alakítja a jövő­ben is. Az elmúlt öt év is igazolja, hogy pár­tunk a nép szolgálatával vált a nép veze­tőjévé. A XII. kongresszusnak van mire építenie, van mit továbbvinnie és meg­győződéssel valljuk, határozataival továb­bi irányt mutat, újabb lendületet ad azon az úton, amely a magyar nép felemelke­désének, boldogulásának nem könnyű, de biztos és egyetlen útja. • E­nnek a történelmi útnak fontos állo­mását jelentő tanácskozáson Bor­­sod-Abaúj-Zemplén kommunistáit 49 megválasztott küldött képviseli. A me­gyei pártértekezlet elemző munkájának, a jövő feladataira mutató számvetésének ta­nulságait, a borsodi kommunisták kollek­tív tapasztalatát viszik útravalóul a kong­resszusra. Megyénk kommunistái, dolgo­zói a legméltóbb módon, kommunista mű­szakkal, önként vállalt, mindannyiunk számára hasznos­ munkával köszöntik a kongresszust. Eredményes, jó munkát kí­vánunk megyénk küldötteinek, pártunk XII. kongresszusának! Új városrész Miskolc-Tanácsköztársaság lakótelep 11 front munkája (3. oldal) fűti az emeleten (5. oldal) Miskolc: ill élni (5 oldal) A középső lökő-liú (7. oldal) Gönc (10. oldal) (10. oldal) ) A kongresszus tiszteletére Kommunista műszakok megyénk üzemeiben Pártunk holnap kezdődő XII. kongresszusát a "dolgozó kollektívák megyeszerte ki-­, magasló termelési sikerek­kel, a munkaverseny-vállalá­­sok teljesítésével köszöntik. A Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának kezdeményezésé­re szombaton számos borsodi üzemben, vállalatnál és szö­vetkezetben szerveztek kom­munista műszakot, amelyek ellenértékét egységesen a gyermekintézmények fejlesz­tésére ajánlották fel. Ezrek és ezrek fejezték ki ily mó­don is egyetértésüket szocia­lista céljainkk­al és tettek bi­zonyságot tenni akarásukról, amely a párt által meghir­detett feladatok teljesítésé­ben jut kifejezésre. Az ün­nepi műszakon végzett mun­ka mindenütt az éves tervek teljesítését segítette. * Első helyen álltak a gyár­egységek között, hiszen a ko­vácsoló gyáregység dolgozói­nak 82 százaléka jelentkezett kommunista műszakra. A 3000 tonnás sajtológépen Die­sel-tengelyek egyengetését végzik ezen a kommunista műszakon. — Minden szervezetten megy — mondja Bankus Mi­hály olvasztár, aki 25­ éve dolgozik a Lenin Kohászati Művekben. Társa, Kalivoda András 34 éve forrasztár. — A munkafeltételeket biztosí­tották, s mi teljesítjük vál­lalásunkat. Ezen a napon 2100 dolgo/­n­ vett részt kommunista mű­szakon. Március 29-ig 12 600 ember tesz eleget a kong­resszusi feladatnak. Első he­lyen: az export, a kiszállítás segítése, hulladékok gyűjté­se, szociális épületek karban­tartása áll. Műszakiak, alkal­mazottak is sok helyen ter­melést segítő tevékenységet folytattak. Az acélöntődében egymillió forint­ért új^­3 önt­vényt készítettek, s a többi gyáregységben is kiemelkedő munkavégzéssel járultak hoz­zá a gyermekintézmények tá­mogatásához. Ennek forint­ban kifejezett mértékét a kommunista műszakok érté­kelése után határozzák meg. * A MÁV Miskolci Jármű­javítójában Gedeon Béla üze­mi főmérnöktől megtudtuk: tegnap 890-en dolgoztak kom­munista műszakban. Közülük 770-en a munkakörüknek megfelelő tennivalókat láttak el, ötvenheten az ország kü­lönböző pontjain levő vonta­tási berendezéseket javítot­ták. 38 alkalmazotti munka­körben dolgozó asszony és leány pedig az üzem virág­házában, illetve tanműhe­lyében végzett fizikai mun­kát. (Folyatás a 3. oldalon.) Precíziós öntvények formáit készítik az LKM acélöntödéjében az „irodista” asszonyok. L

Next