Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-23 / 70. szám
ttSÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 70. számára: 1,60 forint Vasárnap, 1980. március 23. . Munkával, bizakodással alnap kezdi meg munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt soron következő XII. kongresszusa. Annak a pártnak a kongresszusa, amelynek tevékenységével elválaszthatatlanul összekapcsolódik az elmúlt évtizedek minden szocialista vívmánya és eredménye hazánkban. Éppen ezért az MSZMP kongresszusa és az eléje kerülő kérdések zöme nem belső pártügy csupán, hanem egész népünk, országunk jövőjét érinti. Az elmúlt 5 évről és a jelenlegi helyzetről készült számvetés, a jövő feladatainak megjelölése mindannyiunk sorsát érinti. Mindenkinek fontos, hogyan alakulnak országunk társadalmi, gazdasági viszonyai, népünk életkörülményei. Méltán áll tehát ez az esemény a közérdeklődés középpontjában. A kongresszusnak — s ezt jogos büszkeséggel mondhatjuk — van mit összegeznie. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtása során az elmúlt években is tovább erősödtek, fejlődtek társadalmunk szocialista vonásai. Érvényesült a munkásosztály és a párt vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, szélesedett és elmélyült a szocialista demokrácia, erősödött a szocialista nemzeti egység. Népgazdaságunk a nehezebb viszonyok közepette is tervszerűen, arányosan fejlődött, a termelőmunka eredményeire alapozva növekedett az ország lakosságának életszínvonala. Tovább gyarapodott népünk műveltsége, szakmai, politikai tudása. A szocialista közgondolkodás nemcsak teret hódít, de egyre inkább meghatározza a mindennapi cselekvést. Mindebben nagy szerepet játszottak a párt alapszervezetei, amelyek az elmúlt években tovább erősödtek, és eredményesen segítették a területükön folyó építő, alkotó munkát. A pártalapszervezetek nagy felelősséggel vesznek részt a különböző kérdések eldöntésében, javultak és a körülményekhez igazodtak munkamódszereik. Az eredmények számbavétele, az értékek helyes, reális megítélése ez alkalommal is alapvető feltétele a gondos mérlegelésnek és a teendők célravezető meghatározásának. Egyaránt kell tudnunk, mit értünk el, és melyek a gondjaink, problémáink. Hiszen csakis ezen az alapon fonódhat egységbe az értékek megóvása az előrehaladásért tett erőfeszítésekkel. A kongresszusra való felkészülés során, az őszinte és nyílt hangú tanácskozások vitájában, a gondokat felszínre hozó és megoldásokat sürgető, abban részt vállaló állásfoglalásokban egyértelműen érezhető volt, hogy pártunkban a politika alapvető vonalát illetően egység van. Ez az egység nem formális, hanem a lényeget illetően az. A vitákban a párt politikájával való egyetértés nemcsak szavakban fejeződött ki. Az az óhaj, hogy erősödjenek tovább társadalmunk szocialista vonásai, hogy még következetesebben és eredményesebben valósuljanak meg szocialista céljaink, párosultak az ebből eredő kötelezettségek tudatos vállalásával. A párttagság, a párttal együtt cselekedni kész pártonkívüliek vállalják a helytállást a munkában, a cselekvő kiállást a szocialista célok elérését akadályozó jelenségekkel szemben. Ezt a szándékot, a dolgozói, minden rétegének politikai aktivitását, egyebek között a pártkongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny is tükrözi. Talán nincs az országban olyan termelő kollektíva, ahol ne született volna egyéni vagy brigádvállalás a termelési feladatok teljesítésének előmozdítására. Nem látványos, de átgondolt és mélyreható munka előzte meg pártunk kongresszusát. Volt mód mind az országos, mind a helyi politikai kérdések megtárgyalására. A párttagság élt is e lehetőséggel, amit bizonyít a vitában részt vevők nagy száma, de még inkább a ráta tartalma. Sok okos javaslat, hasznos kritika hangzott el a munka jobbítására. Minden egyes alapszervezet és pártbizottság elkészítette értékelését saját ötéves munkájáról, további feladatairól. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről tanácskoztak a pártcsoport-értekezleteken, taggyűléseken, a pártértekezleteken, a párton kívüli szervezetek vezető testületeiben. E tanácskozásokon — az adott terület sajátosságainak megfelelően természetesen más-más hangsúllyal — szóba került társadalmi fejlődésünk összes lényeges kérdése: a termelés és az elosztás, a szocialista demokratizmus, a tudomány, a művészetek, a közművelődés és az ideológiai munka, a szocialista erkölcs és életmód, a külpolitikai és a nemzetközi munkásmozgalom kérdései. Az eredményeket számbavevő, a gondokat feltáró kritikus és önkritikus tanácskozások voltak ezek, tükrözte egy dolgozó, szüntelenül a jobbért küzdő, gondolkodó, a jövőben bízó és ezért felelősséget érző párt szellemét. Nemcsak a mintegy 800 000 kommunista, de a párton kívüliek is nagy számban bekapcsolódtak az ország, a nép sorsát, jövőjét érintő eszmecserébe. Tudatos törekvése, rendszeres gyakorlata már pártunknak, hogy a társadalom, a nép életének legfontosabb kérdéseit milliók aktív részvételével dönti el. Elvi kérdésnek tekintjük ugyanis, hogy akikre számítunk a politika valóra váltásában, azok vehessenek részt annak kialakításában is. A helyzet értékelése és a feladatok meghatározása ezúttal sem valamiféle óhajokra épül, hanem az elért eredmények és lehetőségek gondos felmérésére. Az előkészítés demokratizmusa is ezt szolgálta. E széles körű, a társadalom minden rétegét átfogó eszmecsere ezáltal vált újabb gyakorlati példájává a szocialista demokratizmus elevenségének és annak, hogy a dolgozó nép együttgondolkodása, aktivitása nélkülözhetetlen forrása haladásunknak. Igazolva azt az álláspontunkat, hogy az előttünk álló feladatok csak a tömegeknek a közügyekbe való — még az eddigieknél is szélesebb körű — bevonásával oldhatók meg. A kongresszus tanácskozások időpontja a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom meglehetősen bonyolult időszakára esik. A párt az előző kongresszus óta eltelt időszakban is úgy munkálkodott belső, hazai feladatainak megoldásán, hogy azokat szorosan összekapcsolta internacionalista jellegéből fakadó kötelezettségeivel. Nem ismert fáradságot, hogy lehetőségeinkhez mérten előbbre vigye az imperializmus elleni küzdelem, a béke ügyét, előmozdítsa a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Ahogy ez az irányelvekben is tükröződik, pártunk azt vallja, hogy további fejlődésünknek, céljaink megvalósításának legfőbb záloga szövetségünk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, s politikáját ennek szellemében alakítja a jövőben is. Az elmúlt öt év is igazolja, hogy pártunk a nép szolgálatával vált a nép vezetőjévé. A XII. kongresszusnak van mire építenie, van mit továbbvinnie és meggyőződéssel valljuk, határozataival további irányt mutat, újabb lendületet ad azon az úton, amely a magyar nép felemelkedésének, boldogulásának nem könnyű, de biztos és egyetlen útja. • Ennek a történelmi útnak fontos állomását jelentő tanácskozáson Borsod-Abaúj-Zemplén kommunistáit 49 megválasztott küldött képviseli. A megyei pártértekezlet elemző munkájának, a jövő feladataira mutató számvetésének tanulságait, a borsodi kommunisták kollektív tapasztalatát viszik útravalóul a kongresszusra. Megyénk kommunistái, dolgozói a legméltóbb módon, kommunista műszakkal, önként vállalt, mindannyiunk számára hasznos munkával köszöntik a kongresszust. Eredményes, jó munkát kívánunk megyénk küldötteinek, pártunk XII. kongresszusának! Új városrész Miskolc-Tanácsköztársaság lakótelep 11 front munkája (3. oldal) fűti az emeleten (5. oldal) Miskolc: ill élni (5 oldal) A középső lökő-liú (7. oldal) Gönc (10. oldal) (10. oldal) ) A kongresszus tiszteletére Kommunista műszakok megyénk üzemeiben Pártunk holnap kezdődő XII. kongresszusát a "dolgozó kollektívák megyeszerte ki-, magasló termelési sikerekkel, a munkaverseny-vállalások teljesítésével köszöntik. A Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának kezdeményezésére szombaton számos borsodi üzemben, vállalatnál és szövetkezetben szerveztek kommunista műszakot, amelyek ellenértékét egységesen a gyermekintézmények fejlesztésére ajánlották fel. Ezrek és ezrek fejezték ki ily módon is egyetértésüket szocialista céljainkkal és tettek bizonyságot tenni akarásukról, amely a párt által meghirdetett feladatok teljesítésében jut kifejezésre. Az ünnepi műszakon végzett munka mindenütt az éves tervek teljesítését segítette. * Első helyen álltak a gyáregységek között, hiszen a kovácsoló gyáregység dolgozóinak 82 százaléka jelentkezett kommunista műszakra. A 3000 tonnás sajtológépen Diesel-tengelyek egyengetését végzik ezen a kommunista műszakon. — Minden szervezetten megy — mondja Bankus Mihály olvasztár, aki 25 éve dolgozik a Lenin Kohászati Művekben. Társa, Kalivoda András 34 éve forrasztár. — A munkafeltételeket biztosították, s mi teljesítjük vállalásunkat. Ezen a napon 2100 dolgo/n vett részt kommunista műszakon. Március 29-ig 12 600 ember tesz eleget a kongresszusi feladatnak. Első helyen: az export, a kiszállítás segítése, hulladékok gyűjtése, szociális épületek karbantartása áll. Műszakiak, alkalmazottak is sok helyen termelést segítő tevékenységet folytattak. Az acélöntődében egymillió forintért új^3 öntvényt készítettek, s a többi gyáregységben is kiemelkedő munkavégzéssel járultak hozzá a gyermekintézmények támogatásához. Ennek forintban kifejezett mértékét a kommunista műszakok értékelése után határozzák meg. * A MÁV Miskolci Járműjavítójában Gedeon Béla üzemi főmérnöktől megtudtuk: tegnap 890-en dolgoztak kommunista műszakban. Közülük 770-en a munkakörüknek megfelelő tennivalókat láttak el, ötvenheten az ország különböző pontjain levő vontatási berendezéseket javították. 38 alkalmazotti munkakörben dolgozó asszony és leány pedig az üzem virágházában, illetve tanműhelyében végzett fizikai munkát. (Folyatás a 3. oldalon.) Precíziós öntvények formáit készítik az LKM acélöntödéjében az „irodista” asszonyok. L