Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
ás y T981. február 4., nerda Milyen volt az első nap? A Niikolci lisági Mázban Az üvegfalak ugyan még a 7. allvanyerdő mögül csillannak elő, de a nyitásra már szép rend, bő áruválaszték fogadta a vevőket a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat új áruházában. A miskolci Tanácsköztársaság lakótelepen sorra épülnek a boltok: a legújabb, amelyben a gyerekeknek, fiataloknak kínálnak ruhaneműt, hétfőn délelőtt 11 .órakor nyitott. — Milyen volt az első nap? — Százezer forintos forgalmat értünk el — mondja Üveges Lajos, az áruház vezetője. — A Széchenyi utcai Tünde bolt kollektívája „költözött” ide, valóban ideális körülmények közé. A tágas, világos áruház 600 négyzetméter alapterületű, nagy raktárakkal, a dolgozóknak öltözővel, mosdóval. Itt lehetőség nyílt a különböző osztályok kialakítására is. Külön teret kapott a szabadidő-ruházat, a bakfis és a kamasz, ruhanemű, de lehet válogatni bébiholmikból, nadrágokból, kabátokból. Az áruház vezetője elmondta, hogy tervezik az iskolaosztály bővítését: táskákat, kisdobos- és úttörőfelszereléseket árusítanak majd. — Hogy tetszik az új bolt? Kucsmás hölgy a kosztümöket nézegeti. — Örülök, hogy több mindent megkapni már itt, a lakótelepen. Most csak szétnézni jöttem az áruházba, a lányomnak vennek majd egy tavaszi kosztümöt. Ahogy nézem, teltebb alakra is lehet találni. — Huszonöten dolgozunk a boltban — mondja Üveges Lajos. — Hogy ideköltöztünk a lakótelepre, azért is előnyös, mert egész nap fogadhatjuk az árut. A főutcán /Csak délelőtt hajthatott be a szállítmánnyal az autó. — Kapható-e megyei termék az áruházban? — Hamarosan kialakítjuk a Herakon-osztályt, ahol a Hegyalja Ruházati Szövetkezet ruháit, kosztümjeit áruljuk. Egyébként a brazil importtól a győri Graboplaszt termékekig található itt választék. Tervezzük, hogy felvesszük a kapcsolatot a megye iskoláival: ha igény van rá a szezonban ,,házhoz szállítjuk” az iskolai ruhákat, az úttörő-felszerelést (mikes) Eredményes kezdés Az Ózdi Kohászati Üzemek eredményesen kezdte a VI. ötéves tervet. Január elsejétől 81-ig az acélműi olvasztárok a tervhez viszonyítva közel 2000 tonnával több rhartinacélt csapoltak a kemencékből. Jó munkát végeztek a hengerészek is, akik tervüknél több mint 5000 tonnával többet adtak a népgazdaságnak. A kiszállítási tervet is jól oldotta meg a vállalat: 8100 tonnával teljesítette túl. Világszabványok Ötszázmillió rokkant ember él a Földön. Az ENSZ az idei évet a Rokkantak és mozgássérültek évének nyilvánította. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és a Nemzetközi Rehabilitációs Szervezet felhívására új szakbizottság létesült, amely összefogja azoknak a szakterületeknek a munkáját, amelyek a nemzetközi szabványok készítésénél előírják a sérült emberek által használt eszközök különleges műszaki tulajdonságait. GELKA-újdonság Földkábelen érkezik a kép A GELKA Borsod megyei kirendeltségének szakemberei egymás után építik ki a földkábeles központi tévéantennarendszert Miskolcon az avasi városrészben, a Tanácsköztársaság lakótelepen, valamint Sátoraljaújhelyen, az új városnegyedben. A kép föld alatti kábeleken érkezik a készülékek képernyőjére, s ez tiszta és egyenletes vételt biztosít. Ezenkívül mód van a többszintes házak tetejét elborító, városképet rontó antennaerdő felszámolására is. Ezeken a tévérendszereken három-négy műsort lehet venni, azonban március 31-ig kiépítik az ötödik műsorvételt, s így a szlovák adókon kívül az ungvári adást is tisztán lehet fogni. Akik oroszul tanulnak, azok számára ez hasznos, mert a tévé segítségével gyakorolhatják az idegen nyelvet. Ennek az ultramodern tévéantenna-rendszernek a terve annak idején országos pályázaton díjat nyert. Első lett az Alkotó ifjúság pályázaton is és makettjét Moszkvában is kiállították. A" GELKA Borsod megyei kirendeltsége ma már saját maga tervezi meg a kiépítést, s mintegy alvállalkozója az Északterv-nek, és gondoskodik róla, hogy az épülő új városnegyedekben már csak földkábeles tévéantenna-rendszer működjön. Hazánkban, Miskolcon kívül Budapesten, Zalaegerszegen és Győrben működik ilyen rendszer. A kábel NDK-gyártmányú, és a többi szolgáltató vezetékekkel együtt kerül a földbe, természetesen azoktól bizonyos távolságban, a zavaró momentumok kiküszöbölése végett. A bevezetési költség egy lakásra vonatkozóan mindössze 1200 forintot tesz ki, holott az NDK-kábel beszerzési ára 20 százalékkal megemelkedett. Ilyen antennarendszer külföldön, Moszkván kívül, csak Genfben és néhány nyugatnémet városban található. Ember az úttesten Ott ült az úttesten, háttal a menetiránynak. Ült az olvadt hótól latyakos betonon, s bámult maga elé. Irhagalléros kabátjában, kopasz fejével olyan volt az áruházból kiszűrődő fényben, mint egy teherautóról lezuhant bála . .. Este hat óra múlt, már teljesen sötét van. Az Árpád utca elejei ZÖLDÉRT ABC-boltból gyéren szállingóznak az elkésett vásárlók. Várom, hogy feláll. De nem. A gépkocsik „udvariasan” kikerülik. Szembe jön a busz, egy „kis személyautó szabályszerűen leáll az ember mögött, s csak akkor kerüli ki nagy ívben, amikor a forgalom megengedi. Hurrá tisztelt autósok! Így kell ezt csinálni. Kikerülés úgy, ahogyan a KRESZ előírja. Hogy egy ember ül az úttesten? Kit érdekel?! Hogy miért ül ott? Biztosan részeg. És ha részeg elüldögélhet tett mig a szerencséje engedi? Idegesítő az autósok közömbössége. Szétnézek az utcán, de sehol egy férfi. Egyedül nem mehetek hozzá, hiszen nem bírom elcsppelni. Végre jön egy fiatal nő a boltból, aztán egy másik. — Segítenének? — Mi van vele? — Nem tudom. Hárman csak ide tudjuk hozni a járdára . . . Nagy üggyel-bajjal eltámogatjuk a falig, ahol a tisztelt gépkocsivezető férfiak nem veszélyeztetik. A nők elmennek. Sietnek haza ők is, mint az autósok. De legalább segítettek. Az ember kábán néz rám. Furcsa, mert látni ugyan hogy ivott, de valami egyéb baj is van. — Hol lakik? Megmondja, megnevezve egy közelben levő utcát. Ekkor észreveszem, hogy a bolt felé fiatal srácokból álló csoport érkezik. Hatalmas farkaskutyái kötnek ki az oszlophoz.— Fiúk segítenétek? A farkaskutya dühösen ugat rám. Nem szereti, ha idegen vegyül „a társaságba”. — Attól függ miről van szó. — Kapjátok karon az öreget, s kísérjétek haza. Nem messze lakik. Húzódoznak, vacillálnak. — Itt a főnök, majd ő megmondja. A főnök, olyan tizenhét-tizennyolc éves srác most lép ki a boltból. Előterjesztem a kérést. — Az nem olyan egyszerű. — Miért nem? — Csak a balhé van belőle ... és ha elvesz valamije, aztán rajtunk keresi? — Elmegyek veletek, hogy ne legyen balhé .. . — Nem sajnálom, de nem ... különben egy jó órába is beletelik mire elbotorkálnánk ... Fogják a kutyát, barátságosan visszaintenek nekem, s elmennek. Először meglepődöm, mert szinte biztos voltam benne, hogy segítenek. Aztán eszembe jutnak a széles ívben elkanyarodó autósok, a felnőttek. S örülök, hogy ezt nem látták. Mit is akarhatok tőlük? Az ember várakozásteljesen néz rám, azt motyogja, hogy ő nem haza, hanem a kórházba akar menni. Vissza. Hozzak neki taxit, van pénze rá. Ezután minden gyorsan ment. Megértettem, hogy az egyik kórház idegosztályáról engedték ki ezen a napon szabadságra. B16 kotorja a szabadságos papírját, amelyik szerint délután fél ötig volt kimenője. Egy elmebetegnek nem sok alkohol kell ahhoz hogy a talaj kiszaladjon alóla. Az ABG-áruház vezetője már úgy viselkedett, ahogyan elvárható. Taxiért mentem be, de ő egy másik férfival kijött az utcára, megnézte a kórházi papírt, karon fogták az embert, s bevitték a boltba. Onnan a mentőért telefonált. Ha kicsit megkésve is, s nem éppen jó állapotban, de visszajutott a beteg az osztályra Csak azokat az autósokat tudnám elfelejteni !... Adamovits Ilona r ÉSZAK-MAGYARORSZÁG S A nagy TITKOK és HA iáin f 1 Huszonötödik alkalommal indult el az Antarktisziba szovjet expedíció, melynek tagjai között ott vannak más szocialista országok szakemberei is. Az expedíció célja a hatodik kontinens „fehér foltjainak" további kutatása. Az Antarktisz különböző pontjain hét állandó kutatói állomás működik, a hetedik nemrégen kezdte el működését. A szovjet szán- és hernyótalpas vonatok nagy távolságokat tettek meg a hatodik kontinens fehér térségein. A tudományos randszerekkel felszerelt szovjet repülőgépek kutatórepüléseiket hajtanak végre az Antarktisz belsejébe és a partjait öntöző tengerek fölé. Az utóbbi évek folyamán a Weddell-tenger térségében nagysrányú geológiai-földrajzi munkát végeznek. Mindez figyelemre méltó eredménnyel jár. A geológiai kutatások valószínűvé teszik, hogy az Antarktisz földjének mélyében sokféle ásvány fordul elő. Már találtak kőszenet, vasat, lehetségesnek tartják réz-molibdén, polimetallikus aranyezüst telepek létezését, de ezek kutatása és még inkább kitermelése gazdasági szempontból még nem célszerű. A közeljövőben (öt—tíz év múlva) már reálissá válhat a kőolaj és földgáz, valamint a vas-mangán-konkréciók feltárása a mélytengeri árkokban. A 25. expedíció programja geofizikai, glaciológiai, oceanográfiai, hidrometeorológiai, hidrográfiai munkákat foglal magában. A tudományos kutatások, felölelik a legkülönbözőbb területeket : az orvostudományt, aerológiát, a sarki fény és a környezetszennyezés tanulmányozását. Folytatják a kozmikus sugarak megfigyeléseit. A szakemberek munkáját műholdak, rakéták, rádiólokátorok segítik. A kutatásokban jelentős hányad a szocialista közösség országaiból érkezett barátainkat illeti. Az Antarktiszra vonatkozó tudományos ismereteket az utóbbi években kiegészítették azok a bolgár, magyar, keletnémet, mongol, lengyel, román, csehszlovák tudósok is, akik részt vettek az előző szovjet expedíciókban. A tudósok viszonylag rövid idő alatt sok olyan titkot fejtettek meg, amelyet eddig az Antarktisz kilométeres vastagságú jégpáncélja alatt őrzött. A sarkkutatók közös erőfeszítéseinek ez a legfontosabb eredménye. A távolabbi perspektíva : az Antarktisz meghódítása, gazdasági kiaknázása. A kutatók meteorológiai rakétát szállítanak a starthelyre Nemes vállalkozás Fiatalok kezdeményezése Budapesti egyetemi és főiskolai hallgatók tartózkodnak ezekben a napokban — az első félév vége és a második félév kezdete közti kis szünetben — néhány vidéki városban, azokban a nagy múltú városokban, amelyek évszázados iskolájukról nevezetesek a magyar kultúra és nevelésügy történetében. A fiatalok ugyanis arra vállalkoztak, hogy közös munkával feldolgozzák a régi magyar iskolavárosok múltját, történelmi, művelődéstörténeti jelentőséget, nemkülönben jelen fejlődésüket és szocialista társadalmunkban betöltött szerepüket. Sárospatakra is érkezett hét budapesti egyetemi és főiskolai hallgató erre a közművelődési feladatra. Anyagot gyűjtenek egy Sárospatakról készítendő tanulmányhoz, amelyet majd diákköri programjukban megvitatnak. Nyolc-tíz napot töltenek a városban, és sorra látogatják Sárospatak ipari, mezőgazdasági üzemeit, iskoláit, közművelődési intézményeit, tanulmányozzák a mai pataki diákok életét. Beszélgetést folytatnak a város párt-, tanácsi, intézményi vezetőivel, múzeumokat, könyvtárakat tekintenek meg, kutató munkát végeznek. Szezám, zárulj!.. Nincs semmi tévedés: a mesebeli varázsige megváltoztatása tudatosan önkényes. Sőt, szerintem fontos ... írhattam volna azt is címként : „abrakadabra”, de egyrészt nem akartam plagizálni feltulajdonítani a rádió egyik reggeli anyagának címet, másrészt viszont az abrakadabra nemcsak varázsszót jelent, hanem értelmetlen, zagyva fogalmazást is. Az „abrakadabra” című rádiótudósítás közölte volt velem — velünk —, hogy nálunk, Magyarországon olyan zárat találtak fel, szabadalmaztatnak, amely varázsszóra zárul és nyílik. A dolog a következőként zajlik: én mielőtt kimennék (mármint a feltalált zárral ellátott ajtón), azt mondom: „sütymürümütümürü”. (A rádió abrakadabrat mondott, ezért nem mondom én ugyanazt. Még beperelnének plagizálásért.) Nos, mondom a varázsszót, azután, kimegyek és bezárom az ajtót. De a zár olyan zár, hogy ha jövök haza, csak úgy tudok bemenni, csak úgy nyithatom az ajtót, ha azt mondom „sütümürümütümürü ". Ha a „sütyöt”, vagy a „mütyöt” kihagyom, nemcsak én nem tudom kinyitni, hanem az ország valamikori híres „mackósai" (értsd: kasszafúrók, kasszanyitók), kiváló zárszakértők sem. Egyedül csak a „sütymürümütümürü” hallatára kattan a zár. Mondhatjuk persze azt is kökörcsin, rezeda, hidrometeorológia, kösöntyű — a lényeg hogy bemenetig ne felejtsük el. (Ésszerű tehát mindig józan állapotban hazatérni, talán ennyi haszna gyorsabban lesz annak a zárnak: Harcoltat az alkoholizmus ellen.) Hogy miért nyavalygok __ ennyit ezzel a zártalabránY J nyal, ami egyedülálló a vil? tágon? Hogy miért nem a lelkesedés hangján kiáltom: „emberek. Aszódon, ahol feltalálták az új zárat, megváltották a világot, s amit mi bezárunk, azt senki más nem nyithatja ki .. .?”Nos, eznek a lanyha, örömtelen fogadtatásnak az az egyetlen nyomós oka, hogy pillanatnyilag nekünk nem a zár kinyitásánnak bonyolultsága a probléma, hanem maga a zár. Az egyszerű, ajtókra, kapukra szerelhető biztonsági és nem biztonsági zárak töméntelenül nagy hiánya. Olyan záraké és lakatoké, amelyeket már évtizedek óta feltaláltak, szabadalmaztattak, de az atyaúristen is csak valamilyen csodálatos összeköttetés útján kap egy tisztességes biztonsági zárat, vágj’ lakatot. Olyan találmánynak tudnék hát én örülni aroelvnek' azt mondom „szezám, zárulj!’, és a régi módszerrel rákattintom a zárat, és bezáródik. Azután a kulcsommal csak én tudom kinyitni, varázsszó nélkül. Azt kérem hát, sok-sok panaszkodó embertársam nevében, hogy a „sütj’mürümütümürü”, „abrakadabra” szabadalom bizonyosan igen hosszadalmas megvalósítása előtt szülessék egy olyan szabadalom, amely biztosítja a korábban szabadalmazott egyszerű, de erős zárak, lakatok gyártását, árusítását a kereskedelemben... Ha ez meglesz, nem bánom, jöhet az „abrakadabra” és a többiek... ^ Barcsa S. Kétszázezer cikkféleség Ki gondolná, hogy a megyénkben tevékenykedő kereskedelemnek naponta 200 ezer cikkféleséggel kell foglalkoznia: raktározni, ajánlani, kínálni, eladni. Évente 2,6 millió tonna árut kell átvenni, forgalmazni. A megye kereskedelmi hálózatában összesen 29 ezer dolgozó tevékenykedik, akiknek 65 százaléka szakmunkás és a munkavállalók 70 százaléka dolgozó nő. Örömmel figyelhettük meg, hogy az elmúlt esztendőkhöz képest a leltározást, az árazást a kereskedelemben sokkal gördülékenyebben, rugalmasabban tudták megoldani Ez jelentős többletmunkával járt, mert például a kiszolgálók közül háromnégy fő foglalkozott az előkészítéssel, az árazással és a többieknek kellett ezt a létszámot pótolni. Jól koordináltak egymás között az üzletek, a boltok és jelentősen csökkent a panasz, amiatt, hogy a lakosság nem tud vásárolni, mert a bolt leltár miatt zárva van.