Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

¥ HAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEKI AT MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPT.PN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 63. szám Ara: 1,40 Ft Kedd, 1982. március 16. Ma kezdődik a szovjet szakszervezetek kongresszusa Gáspár Sándornak, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csa főtitkárának vezetésével vasárnap megérkezett Moszk­vába a SZOT-nak a szovjet szakszervezetek XVII. kong­resszusán résztvevő küldött­sége-A küldöttség fogadására a Seremetyevói repülőtéren megjelent V. Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának alelnöke, K. Mackiavicius, a tanács tit­kára és több más személyiség. Kedden délelőtt, a Kreml kongresszusi palotájában, több, mint ötezer küldött és mintegy háromszáz külföldi vendég jelenlétében megnyí­lik a szovjet szakszerveze­tek XVII. kongresszusa. A 130 millió szervezett dolgozót képviselő delegátusok megvi­tatják a szakszervezetek öt­éves tevékenységének ered­ményeiről és a következő öt évre szóló feladatairól ké­szült beszámolót, amelyet Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke terjeszt elő. A külföldi vendégek között lesz a Magyar Szakszerveze­tek Országos Tanácsának küldöttsége, Gáspár Sándor­nak, a SZOT főtitkárának vezetésével. Hétfőn a magyar küldöttek a kongresszus más külföldi vendégeivel együtt koszorút helyeztek el V. I. Lenin mauzóleumán és az ismeretlen szovjet katona sírjánál. A szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusát megelő­zően — a múlt év augusztu­sától kezdve — megtartották a különböző szintű szakszer­vezeti testületek beszámolóit, újjáválasztották a vezető szerveket. A több mint 3 mil­lió szakszervezeti csoport, a félmilliót meghaladó mű­helybizottság, a 750 ezer alapszerv taggyűlésein, az ágazati, területi szakszerve­zeti kongresszusokon mint­egy 20 millió felszólaló fej­tette ki véleményét, tett ja­vaslatokat a szakszervezeti munka továbbfejlesztésére. Francia helyhatósági választások Vasárnap tartották Fran­ciaországban a helyhatósági választások első fordulóját. E választáson a járások felé­ben választják meg a megye­gyűlések tagjait, hatévi idő­tartamra. Az első fordulóban csak azok a jelöltek győztek, akik a szavazatok több mint 50 százalékát megszerezték, az 1945 franciaországi járás közül ez csak 911-ben követ­kezett be, a járások nagyob­bik felében tehát a jövő va­sárnap újabb szavazást tarta­nak, s ezen az egyszerű több­ség is elegendő a győzelem­hez. Az első forduló politikai jelentősége elsősorban a sza­vazatok megoszlásában rej­lik. A belügyminisztérium hétfőn hajnalban közzétett jelentése szerint Franciaor­szág terület­én­­ a tengerentú­li területeken tartott szavazás (Folytatás a 2. oldalon) Az afgán pártértekezlet határozatai Kabulban vasárnap meg­kezdődött az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt két­napos országos értekezlete. A több, mint 60 ezer tagot számláló párt 841 küldötte az ország valamennyi társadal­mi rétegét, nemzetiségét és törzsét képviselte. Az 1978 áprilisi forradalom győzelme óta első ízben megrendezett nagyszabású tanácskozás na­pirendjén két fő kérdés sze­repelt: az elkövetkezendő évekre szóló pártprogram tervezete, valamint a szerve­zeti szabályzat módosítása. Az SZKP Központi Bi­zottsága táviratban köszön­tötte az afgán párt tanács­kozását. Az üdvözlet hang­súlyozza: az áprilisi forrada­lom új szakaszában az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Pártnak sikerült lekü­z­­denie az előtte álló nehézsé­geket, eredményesen tömörí­ti az ország és a forradalom vívmányainak védelmére a hazafias erőket. A szovjet— afgán barátság hagyományai és az internacionalista szoli­daritás elvei alapján az SZKP és a szovjet nép ha­tározottan támogatja az új társadalom felépítésén mun­kálkodó forradalmi afgán né­pet. Az MSZMP Központi Bi­zottsága is táviratban üdvö­zölte az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt országos értekezletét. Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt országos ér­tekezlete jóváhagyta a Köz­ponti Bizottság beszámoló­ját, amely a párt akcióprog­ramjának tervezetével, vala­mint a párt és a nép közöt­ti kapcsolatok erősítésével foglalkozott. Az értekezlet jóváhagyta a Központi Bizottság politikai irányvonalát és eddigi tevé­kenységét. Felhívta a Köz­ponti Bizottságot és a nem­zeti hazafias frontot, hogy erőfeszítéseit a katonai-poli­tikai, a társadalmi-gazdasá­gi, a pártépítési és az ideo­lógiai munka halaszthatatlan feladataira összpontosítsa. Fejtrágyázás­­ repülőgépről Ha nem is a traktorok, teherautók gyakorisá­gával, de mégis már évek óta a repülőgép is segédeszköze a gazdálkodó embernek. Munka­gép a növényvédelmi feladatoknál ugyanúgy, akár a tápanyag-utánpótlásnál. Az utóbbi fel­adat teljesítése közben örökítettük meg mi is az AN-2-es típusú mezőgazdasági repülőgé­pet, a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság kle­mentinai kerületében, ahol éppen a kalászo­sok tavaszi fejtrágyázását végezte a növeke­dést, bokrosodást elősegítő 28 nitrogén-ható­anyagot tartalmazó agronit műtrágyával. A Szabó Antal vezette gép egyszeri felszállással 13 mázsa műtrágyát visz magával, amelyet - a tábla távolságától függően - 4-8 perc alatt szór ki. Nemzeti ünnepünkön 1848. március 15-re emlékezett megyénk Több mint ezer résztvevő Miskolcon • Ünnepség Kossuth szülőfalujában Szikrázó napsütés, friss ta­vaszi szél fogadta tegnap délelőtt Miskolcon a Petőfi téren rendezett megyei ün­nepség résztvevőit, akik 1848. március 15-re, a magyar pol­gári forradalom és szabad­ságharc kitörésének napjára emlékeztek. A mintegy ezer­főnyi ünneplő között ott lát­tuk Miskolc diákjait, fiatal­jait, sorkatonákat, az „utca emberét” és természetesen a város párt- és tömegszerve­zeti vezetőit Ünnepi műsorról a mis­kolci Herman Ottó Gimná­zium énekkara és tanulói gondoskodtak. A Himnusz el­hangzása után Szabó Pál, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Borsod megyei Bizottsá­gának első titkára köszöntöt­te az ünnepség résztvevőit utalva a tavaszi ünnepség­­sorozatok, valamint a forra­dalmi ifjúsági napok fiatal­jaink életében betöltött sze­repére. Ünnepi köszöntőt Gágerné Tóth Rózsa, a Ha­zafias Népfront Miskolc vá­rosi Bizottságának titkára mondott aki szólt arról, hogy a város a szabadságharc ide­jén, mint fontos hadászati pont, nagy jelentőségű ese­mények színhelye volt. 1848 telén Miskolcról vonultak a magyar csapatok a szikszói és kassai csatatérre, később innen indultak a tiszai vo­nal védelmére. Miskolcon és környékén táboroztak a leg­jobb tábornokok közül Dem­binszky, Mészáros, Görgey, Klapka és jelentős történel­mi események zajlottak a város falai között. — A hazafiság — mon­dotta a későbbiekben — ré­sze gondolat- és érzésvilá­gunknak, alkotóeleme a nem­zeti tudatnak. Egy közösség tudata, egy közösséghez va­ló tartozás tudata, amely nem tarthat igényt kizáróla­gosságra, mert a nemzet csak egyike azoknak a társadalmi közösségeknek, amelyekhez tartozunk. Hazafiasságunk csak az emberség tudatával, a humanizmussal, az interna­cionalizmussal együtt lehet érvényes és értékes. De nem is nélkülözhető és nem pó­tolható mással. Olyan érzés és eszme, amelynek híján gondolat- és érzelemvilágunk elszegényedne. Ezért van je­leen­tősége a hétköznapok so­rát megszakító politikai ün­nepeknek, a megemlékezés perceinek, annak, hogy meg­becsüléssel­ és önbecsüléssel tisztelegjünk történelmi örök­ségünk előtt Az ünnepi beszéd után he­lyezték el a Petőfi-szobor ta­lapzatán a megemlékezés vi­rágait. A Kommunista Ifjú­sági Szövetség megyei, to­vábbá Miskolc városi, illet­ve járási bizottságainak kép­viseletében Szabó Pál első titkár, Kovács Zoltán, Aleva Mihály titkárok koszorúztak. Ugyancsak koszorúkat he­lyeztek el az MSZMP Bor­sod megyei Bizottságának képviselői, továbbá a fegy­veres testületek megyei pa­rancsnokságainak képviselői. Az ünnepség a Szózat hang­jaival ért véget. A kiemelt ünnepségen kí­vül tegnap koszorúzást tar­tottak megyénk 1848-as em­lékműveinél, Petőfi- és Kos­­suth-szobroknál. Miskolcon ugyancsak tegnap délelőtt koszorúzási ünnepséget tar­tottak a Tanácsház téri, vas­gyári Petőfi-emléktáblánál, illetve -szobornál és a Kos­suth-, valamint Szemere-szo­­bornál. Koszorúzási, valamint a forradalmi ifjúsági napokat megnyitó ünnepséget rendez­tek tegnap Monokon. A Kos­suth szülőfalujában megtar­tott ünnepségen mintegy két­százan vettek részt. Ünnepi beszédet Majercsák Gizella, a szerencsi járás úttörőelnö­ke tartott, majd a járási pártbizottság és a járási KISZ-bizottság képviselői ko­szorúkat helyeztek el a Kos­­suth-szobornál és a Petőfi­­emléktáblánál. Koszorúzás­ ünnepséget tartottak Kossuth Lajos szülőházánál is. Koszorúzás Miskolcon, a Petőfi-szobornál Gépelné Tóth Rózsa, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizott­ságának titkára ünnepi beszé­dét mondja Mun­kásgyű­lés az Óbudai Hajógyárban Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc művét, a Himnuszt 1844. augusztus 10-én az Óbu­dai Hajógyárban, a Széchenyi gőzhajó vízrebocsátásakor énekelték először nyilvános ünnepségen, a magyar nemzet himnuszaként. Erre az ese­ményre emlékezve munkás­gyűlést rendeztek hétfőn, a hajógyár művelődési ottho­nában. Ez alkalommal mutat­ták be azt a hanglemezt, amely a napokban készült el a Hazafias Népfront és a Ma­gyar Hanglemezgyártó Válla­lat közös kiadványaként, s a Himnusz, valamint a Szózat prózai és zenei felvételeit tar­talmazza. A hanglemez egy példá­nyát Molnár Béla, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára nyújtotta át a gyári munkásközösség képvi­selőinek. Beszédében a 138 évvel ezelőtti ünnepséget idézve arról szólt, hogy a Himnusz Óbudán, majd or­szágszerte munkásnők és munkások ajkán vált nemze­tivé, a nép himnuszává. A Himnusz a magyar nép szívé­ben az maradt, aminek szüle­tett: a minden népet tisztelő nemzeti önbecsülés, a cselek­vő hazaszeretet kifejezője. És ezért lehet ma a szocialista Magyarország himnusza.

Next