Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

'\ 0 LETÁRJAI, EGYESÜLETEKI AT MSZMP BORSOD-AB­AÚJ-ZEMFT PN MRGTF1 BIZOTTSAGÁWAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 306. szám Ars: 1.80 Ft Péntek, 1882. december II. Békés új esztendőt! Jól kopogják e telexgé­pek az újévi üzeneteket, üdvözleteket. Államférfiak, politikusok táviratait hozzá­­viszi a posta: az év összes napján együttvéve nem hang­zik el annyi jókívánság, mint ezen az egyetlen na­pon . . . Munkahelyeken és az utcán köszöntik egymást ismerősök és ismeretlenek, haragosok békülnek ki, és új barátságok kötődnek, és ami­kor a naptárforduló éjféli pillanatában összecsendülnek a poharak és milliók kíván­nak egymásnak boldog új évet, ezernyi vágy, ezernyi óhaj fut át az embereken, szülők aggodalma a gyerme­kekért, gyermekek aggodal­ma a szülőkért, a távollevő­kért, a betegekért; vala­mennyiünk aggodalma egy­másért, a jövőnkért! Hányan mondjuk, vagy gondoljuk a most búcsúzó nyolcvankettőről: nyugtalan év volt, sok fárasztó izgal­mat hordoztunk az idegeink­ben, de­ a világ legnagyobb részén béke volt! S hányan és hányan kérdezzük szóban, vagy gondolatban ma éjfél­kor: vajon nyolcvanhárom, amely elé oly nagy bizako­dással tekintünk, mit tartogat? Boldog új évet! - hang­zik a világ sokféle nyelvén. Kicsik és nagyok, szegények és gazdagok foglalják bele személyes kívánságaikat, vá­gyaikat, terveiket. Reméljük és bízunk: valamennyi abból a felismerésből és közös óhajból fakad, hogy a bol­­dog új évhez elsősorban bé­ke kell! Hogy a feszültsé­gektől, ellentmondásoktól ter­hes világban oldódjanak a görcsök és szótárunkból, min­dennapos szóhasználatunkból törölhessük az olyan szava­kat, mint a­ fegyverkezés ..., hidegháború ..., terrorizmus; hogy az emberiség legfőbb kívánságban és kérdésében, a háború és a béke m­űk­ö­désében a józanság kereked­jék felül. Ez a kívánság minden mást megelőz; egyéni és közössé­gi terveink valóra váltásának alapfeltétele, hogy bizton­ságban, nyugalomban éljünk. Mai szóhasználatunkban szin­te mindennapossá váltak az olyan szavak is, mint: gaz­dasági válság ..., a világ­­gazdaság hullámverése, nem­zetközi pénzügyi zavarok..., amelynek kihatásait vala­mennyien érezzük. Van azon­ban hozzá erőnk és elszánt­ságunk, hogy jövőre is to­vább építsük és erősítsük gazdaságunk bázisait, meg­őrizzük és növeljük orszá­gunk, szocialista rendünk nemzetközi tekintélyét. Né­pünk a békés építő munkára alapozza jelenét és jövőjét, ezért is kívánjuk önmagunk­nak, barátainknak és minden embernek, hogy 1983 — a béke éve legyen! A Szovjetunió a h­e­lyepvását Hajtja Jurij Andnpov interjúja " Turij Andropov, az SZKP KB főtitkára fogadta Joseph Ki­ngsbury-Smith amerikai publicistát és válaszolt kér­déseire. Az alábbiakban tel­jes terjedelmében közöljük az interjút. Kérdés: Mit kíván ön az 1983-as esztendőre az új év alkalmából az amerikai nép­nek? Válasz: A küszöbön álló új esztendő alkalmából kö­szöntök minden amerikai családot, őszintén kívánok mindnyájuknak boldogulást és boldogságot. Ez elsősor­ban annyit jelent, hogy min­den amerikainak békét, tar­tós békét és felvirágzást kí­vánok, ami a békés életre és a többi néppel való gyümöl­csöző együttműködésre épül. A szovjet emberek és az amerikaiak ma egy közös el­lenséggel néznek szembe; a háború veszélyével és mind­azzal, ami fokozza azt. A Szovjetunió­­ béke megóvá­sát és megszo­­ jítását óhajt­ja, és minden tőle telhetőt megtesz enne érdekében. Tudatában van annak, hogy ma nincs fonto țsț­, feladat a nemzetközi politikában, mint a nukleári háború nö­vekvő veszélyén, elhárítá­sa, a nukleáris tüverkezé­si hajsza ellenőr? alá vo­ nása, feltartóztatás Szeret­ném azt kívánni, ha Ame­rika a hatalmas ízághoz méltó igyekezetét ik fegy­­verkezési hajsza fogására és a háborús szen­^ig^ szítására fordítsa, haj^ a népek közötti béke és „ál­­ság megszilárdítására. Kérdés: Melyek aze a legfontosabb intézkedi amelyeket az ön vél­eme, szerint, a Szovjetunió és Egyesült Államok közt együttműködésben 1983-ba az egész világ békéje és szovjet—amerikai kapcsola­tok javítása érdekében hozni kellene? Válasz: Úgy vélem, orszá­gaink közösen sok mindent tehetnének, ami mind nekik, mind más országoknak és népeknek hasznára válna. Például kölcsönösen csök­kenthetnék hadseregeiket és fegyverzeteiket Közép-Euró­­pában, együttműködhetnének a legveszélyesebb háborús tűzfészkek felszámolásában, például a Közel-Keleten és másutt. De a legfontosabb természetesen az igazságos, kölcsönösen elfogadható, az egyenlőség és egyenlő biz­tonság elvein alapuló meg­állapodások elérése a hadá­szati fegyverzetek, továbbá az európai közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkenté­séről folyó tárgyalásokon. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet-kubai megb^zélés Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, decemberi­ és a unió honvédelmi minisztere és Konsztantyin Rusza . FB , jóval, a KB mási­ 3«»«­“A3A .pSAS ÎSSSm * — '"'TS miniszterével (jobbról a második). Év végi készülődés Moszkvában A főváros nagyobb terein, bevásárlóközpontjai előtt he­tek óta hatalmas, gazdagon feldíszített fenyők hirdetik az ünnep közeledtét. A fe­nyőfaállítás szokása ugyan csak a múlt század végétől honos, de ma már el­maradhatatlan minden csa­ládnál. A Szovjetunióban hagyományosan családi ün­nep az új érv­ köszöntése. Igaz, itt nem teszik a fenyő alá az ajándékokat, legfeljebb a gyerekeknek szánt meglepe­téseket. Mindenki igyekszik valamivel kedveskedni roko­nainak, ismerőseinek: a szo­kásosnál is nagyobb az em­bertömeg az áruházakban, boltokban, ahol az utóbbi hetekben szemmel láthatóan javult az ellátás. Moszkvában ilyenkor ha­mar sötétedik, s az utakat, hidakat díszítő színes lám­pafüzérek korán kigyullad­­­­­­nak. Fényüknél egész utcák válnak egyetlenegy áruház­zá. A téli szünetüket töltő is­kolásoknak több alkalommal rendeznek a Kremlben mű­soros estet, összesen 160 000-en vehetnek ezeken részt Télapó és Hópelyhecske társaságában, akiről kevesen tudják, hogy „nyári gyerek”. 1880 forró nyarán komponálta Rimsz­­kij-Korszakov „Hópelyhecs­ke” című operáját Igazán csak századunkban vált az újévi ünnepségeken a „fehér­­szakállú” elmaradhatatlan segítőtársává. Magyar -csehszlovák árucsere 1983-ra Csütörtökön, Budapesten, Vas János és Ludovit Priecel külkereskedelmi miniszterhe­lyettesek aláírták az 1983. év­re szóló magyar—csehszlovák árucsereforgalmi jegyzőköny­vet. A jegyzőkönyv megte­remti a feltételét annak, hogy a két ország közötti áruforga­lom az ideihez képest 10 szá­zalékkal tovább fejlődjön. Az összességében csaknem 1,4 milliárd rubel értékű elő­irányzat meghaladja az öt­éves tervidőszakra megkötött hosszú lejáratú megállapodás időarányos keretét. Jövőre a forgalom több, mint felét a járművek, gépek és beren­dezések adják. A magyar partnerek a hagyományos cikkek mellett­­ több olyan terméket is szállítanak, ame­lyek Csehszlovákia infra­strukturális fejlesztési prog­ramjait segítik, például sü­tödéket, víztisztítókat. Bő­vül a távközlési együttmű­ködés és az építőipar ex­portja. A magyar iparcikkek között sokféle alkatrész is szerepel a szomszéd ország elektronikai termékeihez és kőolajipari berendezéseihez. A csehszlovák gépkivitel legnagyobb jelentőségű té­telei a járműipari gyártmá­nyok és a mezőgazdasági gépek. A magyar városi és vasúti közlekedés fejleszté­sében a cseh ipar továbbra i közreműködik például mo­torvonatok szállításával Diósgyőri évzárás Gépgyár A Diósgyőri Gépgyár alko­tó kollektíváját köszöntötte a gyár vezérigazgatója, dr. Énekes Sándor, a város és a­ megye politikai, társadalmi szerveinek képviselői előtt tegnap délután. A két óra­kor kezdődött, családias ün­nepséget egy bejelentéssel nyitotta meg a vezérigazga­tó, miszerint a terveknek megfelelően "az év utolsó munkanapján elhagyta a gyárat az a vasúti szerel­­­vény is, amivel elérték az éves terv teljesítését őszin­te megbecsüléssel és köszö­nettel szólt mindazokhoz, akik ehhez hozzájárultak. A Diósgyőri Gépgyár tervmó­dosítás nélkül érte el célki­tűzéseit és sikerült a válla­laton belül teljesíteni az MSZMP Központi Bizottsága által kitűzött célokat: a tő­kés export fokozását, a dol­gozók életszínvonalának emelését Az eredmények hátterében a gyár valamen­­­nyi egységének jó összhang­ja, együttműködése húzódik­ .• meg és a tőkés export 24,3­ százalékos, a termelés 5,8 százalékos, a bérszínvonal 7,1 százalékos, a termelé­kenység 8,2 százalékos emel­kedése, az 1981-es eredmé­nyekhez viszonyítva, azt mu­tatja, hogy a Diósgyőri Gép­gyár dolgozó kollektívája a jövőben bízva dolgozott és dolgozik. Az ünnepség végén kitün­tetéseket és jutalmakat adott át a vállalat vezérigazgatója, majd dr. Havasi Béla, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára emlékeztetett ar­ra, hogy immár harmadik esztendeje teljesíti tervfel­adatait a DIGÉP, és ezt a jövőben a minőség és ex­portképesség fokozásával lehet és kell megtartani, il­letve emelni. A DIGÉP kol­lektívájának a megyei párt­­bizottság nevében megkö­szönte azokat az erőfeszíté­seket, amelyek az elmúlt évek eredményeit hozták. Lenin Kohászati Művek Sokéves hagyományt ápol­va, az év vége közeledtével, műszaki-gazdasági konferen­cián összegezték a Lenin Ko­hászati Művek csaknem ti­zennyolcezer fős kollektívá­jának egyéves munkáját. Az LKM vendégházában sorra került ünnepi összejövetelen Drótos László vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket, a megye és Miskolc város párt-, állami és társadalmi szervei­­nek vezetőit, köztük dr. Ha­vasi Bélát, a megyei pártbi­zottság titkárát, dr. Ladányi Józsefet, a Borsod megyei Tanács elnökét, dr. Balogh Andrást, a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkárát, Dudla Józsefet, a Miskolc vá­rosi Pártbizottság első titká­rát, Rózsa Kálmánt, a Mis­kolc városi Tanács elnökét. Drótos László egyebek kö­zött elmondta, a diósgyőri ko­hászok ezúttal is igen nehéz, gondokkal terhes évet hagy­nak maguk mögött. Az 1982- es esztendő azonban sikeres volt abból a szempontból, hogy határidőre, jó minőség­ben elkészült és termel a kombinált acélmű. Számos termelőüzem, mint például a kovácsoló, a csavar- és hú­­zottáru-gyáregység, valamint az öntöde minden gond elle­­nére eredményesen dolgozot­t,­ teljesítette a reá háruló fel­adatokat. A vezérigazgató ez­úttal is hangsúlyozta, meg kell sokszorozni erőfeszítései­ket, s őszinte véleménycserén, reális terveken alapuló, egy­séges cselekvésre van szükség ahhoz, hogy 1983-ban a vál­lalat tovább csökkenthesse adósságát. A konferencián felszólalt Baán István, az LKM műsza­ki-gazdasági tanácsadója, aki az emberi tényezők fontossá­gáról beszélt. A megye és Miskolc város párt-, állami és társadalmi szervei nevéb­en Dudla József, a Miskolc városi Pártbizott­ság első titkára köszöntötte a résztvevőket, s rajtuk keresz­tül a Lenin Kohászati Művekő munkás- és műszaki kollek­­tíváját. A jövő tennivalóiról szólva utalt rá: nagyon lénye­ges, hogy a vállalatnál gyor­san reagáljanak a világgazda­ság, a piac változásaira, s a mindenkori igényekhez iga­zodva alakítsák ki a kohá­szat termelési, gazdálkodási programját. Végezetül meg­köszönte az eddig végzett munkát, s sok sikert, eredmé­nyes munkát kívánt a diós­­győri kohászoknak a jövő évi feladatok megoldásában \

Next