Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
Lobogózzák fel épületeinket! Miskolc megyei városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek, szövetkezetek, intézmények vezetőit, a város lakosságát, hogy hazánk felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére lobogózzák fel épületeiket, lakóházaikat. A zászlódísz április 2—5-ig köszöntse az ünnepet Levonni az árhullát a folyókon Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén lévő kisebb folyókon, a Hernádon, a Taktán, a Boldván és a Heves megyei Tárnán, miután levonult az árhullám, már korábban megszüntették az árvízvédelmi készültséget. A Sajón, ahol korábban árvízvédelmi készültség volt, viszonylag hosszabb időn keresztül, tegnap este 6 órakor megszüntették. A Bodrog a felső szakaszán már apad, tegnap tetőzött Sárospatak térségében 580 centiméteres vízmagassággal. Így továbbra is a másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Hullámverés ellen folyamatosan védekeznek a folyó bal partján. A Tisza tegnap Tiszapalkonya térségében tetőzött 524 centiméteres vízállással. A tiszalöki vízlépcsőnél már korábban megszüntették a duzzasztást, így az árhullám zavartalanul vonul le a folyón. Elsőfokú készültség van érvényben Sajóörös és Tiszakeszi között, mivel a Sajóból még viszonylag nagy tömegű vizet kell befogadni a folyónak. Tiszaszederkény térségében az új, gyep nélküli töltést több mint 2000 méter hosszúságban fóliával védik az „elhabolás” ellen. Az árvízvédelmi munkálatokban közel 600 vízügyi dolgozó és 70 különféle gépjármű, munkagép vesz részt. A belvíz jelenleg nem okoz nagy gondot, munkát. Az elöntött területeken 10 szivattyútelep és 7 szivattyúállás dolgozik szakaszosan; az elmúlt 24 órában több mint egymillió-kétszázezer köbméter vizet emeltek át a befogadó csatornákba, folyókba. A belvizes terület nagysága csökken. A belvíz elleni védekezésben 120-an vesznek részt. A hidrometeorológiai előrejelzések szerint az elkövetkezendő napokban nagyobb csapadékmennyiség nem várható. Ez mindenképpen meggyorsítja az árhullám levonulását az észak-magyarországi folyókon. O. J. Tegnap délután Sárospataknál tetőzött a Bodrogon levonuló árhullám Laczó József felé. Új mederben Gönc csinosítására, szépítésére is gondot fordítanak. A községen áthaladó patak ma már nagyobbrészt ilyen szépen rendbehozott mederben halad. Mentesítő vonatok az ünnepekre A MÁV tájékoztatja az utazóközönséget, hogy április 1—2-án és 4-én mentesítő vonatokat indít Budapest Keleti pályaudvarról Nyíregyháza, Miskolc és Debrecen irányába, valamint a Nyugati pályaudvarról Nyíregyháza és Szeged irányába. A dunántúli területre a Kelenföldi pályaudvar átépítése miatt a vonatok megerősített szerelvényekkel közlekednek. Egyben a MÁV felhívja a figyelmet, hogy az április 2- án Miskolcra a Keleti pályaudvarról 20 órakor induló, a 3-án a Keleti pályaudvarról Miskolcra 6 órakor induló, a 4-én a Déli pályaudvarról Keszthelyre 6.25 órakor és 4-én a Déli pályaudvarról Tapolcára 6.35 órakor induló gyorsvonatok nem közlekednek. Visszaútban: a 3-án Miskolcról a Keleti pályaudvarra a 8.23 órakor és a 12.03 órakor érkező, valamint a Keszthelyről a Déli pályaudvarra 19.15 órakor, valamint a Tapolcáról 19.30-kor szintén a Déli pályaudvarra érkező gyorsvonatok nem közlekednek. Ezenkívül egyes helyi vonatok sem közlekednek, ezekről a vasúti pályaudvarokon adnak tájékoztatást. Mesevilág Valóságos mesevilág született a Villányi-hegy alján, megálmodója és megalkotója a 75 esztendős Bodó Sándor naiv képzőművész. A villánykövesdi faluvégen álló háza, udvara és kertje miniatűr galériával ér fel. Festmények díszítik a lakóház falát és kapuját, a kerítésnél szélmalom és kelepek) gólya hívja fel magába az arra járók figyelmét, kis műhelye előtt mese- és állatfigurák, történelmi személyiségek szobrocskái sorakoznak. Az újpesti munkáscsaládban született, majd a Tiszántúlon — Hajdúnánáson — nevelkedett ember a felszabadulás után települt át a Dunántúlra. Nyugdíjba vonulásáig a pécsi hőerőműben dolgozott Mindössze hat elemi iskolai osztályt végzett és soha nem tanult festeni, faragni, formázni. Gibártnál A Hernód hídja Gibártnál. A közelgő, idegenforgalmi főszezonban ennek forgalma is megnövekszik, mivel sokan választják ezt az utat Boldogkő várára, Vizsolyba, Göncre. Maga a híd is szép látvány. _ (priska) Kezdődik a tavaszi szünet Április 5-től 8-ig tart a tavaszi szünet az alsó- és középfokú oktatási intézményekben, a szünet előtti utolsó tanítási nap április 1-e, péntek, a szünet utáni első pedig április 11., hétfő lesz. A vakáció ideje alatt, április 4—10. között zajlanak majd országszerte az úttörőszemlék döntői, az úttörőolimpiák és -bajnokságok. A tudományos-technikai úttörőszemle zárásaként a diáktechnikusok április 5—9-e között Pécsett, az orosz nyelv barátai Budapesten mérik össze tudásukat. Pécsett a fővárosi és megyei döntőkön első helyezést elért technikuscsapatok nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is bemutathatják tudásukat A tavaszi szünetben egymást követik a sportesemények: április 4-én, 5-én Dunaújvárosban rendezik meg az „Aranyüst” úszóversenyt és a Csík Ferenc-emlékversenyt. Itt adják át április 5- én „Az év úttörő-sportolói” kitüntetést is. Lakásbetörik a bíróság előtt Nyers Péter, többszörös visszaeső bűnözővel az élen fél évig működött a fővárosban az a lakásbetörésekre szerveződött bűnszövetség, amelynek 16 tagja mintegy 700 ezer forint értékű zsákmányon osztozkodott, most pedig együttesen több mint 40 évi szabadságvesztés büntetést „osztott ki” közöttük csütörtökön kihirdetett ítéletével a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A bűncselekménysorozat 1981 őszétől a következő tavaszig tartott, s a büntető tanács — dr. Balla Péter bíró elnökletével — 12 tárgyalási nap után zárta le első fokon a szövevényes bűnügyet. A bűnbandára, a betörések elkövetésére jellemző — s miként a bíróság előtt elhangzott, a bűnözés egyik újkeletű, lappangó formájára is utal —, hogy a kiszemelt lakások címét olyan valaki „szállította”, aki maga semmi más cselekményben nem vett részt. A csoportosan, szervezett formában elkövetés, a zsákmány értékesítésére kiépített láncolat mindig fokozza a bűncselekmények veszélyességét a társadalomra, így — miként a bíróság rámutatott -e bűnözők ellen a törvény szigorával kell fellépni. Az elsőrendű vádlott Nyers Pétert — jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, valamint a devizagazdálkodás megsértésének bűntette, és más hasonló bűncselekmények miatt — halmazati büntetésül, fegyházban végrehajtandó hatévi szabadságvesztésre és a közügyektől hatévi eltiltásra ítélte a bíróság. A további vádlottak közül Tischler Béla hatévi fegyházbüntetést kapott; Jakubinyi Róbertet ötévi és hathónapi szabadságvesztéssel és vagyonelkobzással, Vozár Józsefet — halmazati büntetésül — ötévi szabadságvesztéssel büntették; a „címkézőSTM Mészáros Péter büntetés« négy év, hathónapi szabadságvesztés és vagyonelkobzás —, továbbá mindegyiküket (szabadságvesztésükkel arányosan) eltiltották a közügyektől. A többi elítéltre az említetteknél rövidebb tartamú — végrehajtásában részben felfüggesztett — szabadságvesztést, pénz fó- és mellékbüntetést rótt ki a bíróság. lát a Berlíi’net.^ AZ ÁPRILISI TRÉFÁLKOZÁSOK TÖRTÉNETÉBŐL Az április elsejei ugratások szokása évszázadokra, sőt egyes kutatók szerint évezredekre nyúlik vissza. Vannak, akik bibliai eredetet vélnek felfedezni abban, hogy a megtréfált személyt ide-oda, „Pontiustól Pilátusig” küldözgetik. (Maga a mondás onnar származik, hogy a legenda szerint Pontius Pilátus római helytartó a vád alá helyezett Jézust Heródeshez küldi elítéltetésre, a fejedelem azonban nem tartván magát illetékesnek, visszaküldte Pilátushoz.) Több valóságmagva lehet a szokás római származtatásának: Plutarchos ugyanis a quirináliáknak nevezett tavaszünnepet a bolondok ünnepének írja le. Hasonlóképpen azt is kifejtik egyes források, hogy az áprilisj áratás az ősi kelta tavaszünnep vidám szokásainak maradványa. A legáltalánosabb magyarázat mégis az, amely IX. Károly francia király naptárreformjához kapcsolja a szokás eredetét. A reform előtt április elseje volt a francia naptári év első napja. A király 1564- ben elrendelte, hogy azontúl az újév napja január elseje legyen. A franciák eleinte a szokásos újévi ajándékot évente kétszer, januárban és áprilisban is elküldték ismerőseiknek, rokonaiknak, később a dupla költséget elkerülendő, a komoly ajándékot csak újévkor adták, április elsején pedig csak tréfával, ugratással szereztek meglepetést egymásnak. Végül, feltehetően az is belejátszhatott a szokás meggyökeresedésébe és elterjedésébe, hogy az áprilisi időjárás is jól illett a bolondozáshoz. Máig emlegetnek néhány kitűnőes sikerült áprilisi tréfát. Indiában a Huliünnepek utolsó napján — március 31-én — meghívókat küldtek másnapra olyan családokhoz, amelyekről tudták, hogy nem fognak otthon tartózkodni. Az ebédre, vacsorára váró meghívottak persze senkit nem találtak otthon és törhették a fejüket, ki is szedte rá őket ilyen csúful. Skóciában a kiszemelt áldozatot valami ürüggyel felkérték egy levél továbbítására, s arra, hogy várja meg a választ. A címzett a boríték kibontásakor egy versikét talált, ami magyarul így hangzanék: Április elseje, Küldd a maflát másfele. A leghíresebb franciaországi csínytevés Toulouse grófjának nevéhez fűződik. Grumont márkit tréfálta meg. Éjszaka kilopatta a ruháját, amelynek minden darabját felfestették és szűkebbre varrták. A márki reggel értetlenül tapasztalta, hogy sem nadrágja, sem mellénye, sem kabátja nem megy rá. Az egyik beavatott ekkor belépett a hálószobába és rémülten kérdezte: „Az istenért Gramont, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!” Lóhalálában orvosért küldték, s az szintén tudván a tréfáról, gondterhelt arccal receptet írt. A receptre azonban a patikus nem adott gyógyszert, azt állítva, hogy nem érti... A szövegben ugyanis ez állt: Accipe cisalia et dissue purpunctum. Magyarul: Végy ollót és vágd fel mellényedet. Nálunk a szokás elterjedésének első írásos jele Széchenyi György XVIII. század elején kelt levelének egy kitétele: „Ha én kegyelmed első levelére megindultam volna, áprilist jártam volna”. Vagyis az áprilisj áratást Széchenyi a „hiábavaló utat tesz meg” értelemben használta. S ez a legtöbb hazai tréfa alapja is. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG. — Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. — 3527. Postacím- Miskolc Pf 351 Telefonok: központ: 38-941, titkárság: 16-886, ipari rovat: 16-035, belpolitikai rovat: 16-450, kultúrrovat: 16-067 sportrovat: 16-049, levelezési rovat panasznevek: 16-046 Kiadja a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. - 3527. Postacím: Miskolc. Pf. 178. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon: 36 131 Hirdetésfelvétel- Miskolc Széchenyi út 15—17. — 3525. Telefon: 16-213. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető: a postahivataloknál és a hírlapkézbesítőknél. Az előfizető díja^ hónapraTk Ft n^SST^ Ft. egy évre: 400 Ft Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Készült a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Felelős vezető: KILIÁN BÉLA. ♦