Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 fl szovjet hadiflotta napja Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió marsallja, honvédel­mi miniszter napiparancsot adott ki a szovjet hadiflotta napja alkalmából, amelyet vasárnap ünnepeltek a Szov­jetunióban. A napiparancs egyebek kö­zött megállapítja: a szovjet haditengerészek a többi had­­erőnem katonáival együtt megbízhatóan védelmezik a szovjet nép alkotó munkáját, a szocializmus történelmi vív­mányait, és mindig készen állnak, hogy eleget tegyenek hazafias és internacionalista kötelességüknek, megsemmi­sítő választ adjanak az ag­­resszornak. Szergej Garskov, a Szov­jetunió flottatengernagya, a szovjet hadiflotta főparancs­noka az ünnep alkalmából a Pravdának adott interjújá­ban a jelenlegi nemzetközi helyzetet jellemezve rámuta­tott: az Egyesült Államok és a NATO a „szovjet katonai fenyegetés” koholmányának ürügyén a Szovjetunió és a Varsói Szerződés feletti ka­tonai erőfölény megszerzésé­re törekszik. A világ nagy óceánjain kialakult katonai hadászati helyzetét az Egye­sült Államok haditengerésze­ti erőinek tömeges jelenléte jellemzi. Az amerikai repülőgép­­anyahajók, fedélzetükön a nukleáris fegyvert hordozó gépekkel, az atommeghajtá­sú tengeralattjárók, a felszí­ni hadihajók csoportjai Euró­pa, a Közel- és a Távol-Ke­let partjainál, az Indiai-óceá­non cirkálnak. A több mint kétszázezres létszámú „gyors­­reagálású erők” készenlétben állnak, hogy átdobják őket az Egyesült Államok területétől több ezer kilométerre fekvő térségekbe — hangsúlyozta a szovjet flottatengernagy. Arafat felhívása 'Az arab államfőkhöz inté­seit felhívásában Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke sürgette: mielőbb tegyenek hatékony lépéseket a meg­szállt területeken élő palesz­tin arab lakossággal szembe­ni izraeli népirtás meg­szüntetésére — jelentette a TASZSZ a WAFA palesztin hírügynökségre hivatkozva. Felhívásában Arafat leszö­gezte: a mostani véres ese­mények újabb tömegmés­zár­lás kezdetét jelentik. Azt mondotta: a megszállt terü­leteken végrehajtott izraeli akciók annak a tervnek a megvalósítását jelentik, amely a palesztin lakosság megfé­lemlítését és száműzését tűz­te ki célul Arafat — nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint — a felhívásban azzal vádolta Szíriát, hogy nehézfegyvere­ket, rakétákat és harckocsi­kat vet be a PFSZ utánpótlá­si vonalainak elvágására. Is­mét azt vetette Szíria szemé­re, hogy a PFSZ „politikai és szervezeti” felszámolását akarja. Világkonferencia a nukleáris fegyverek ellen Tokióban hétfőn megnyílt az atom- és hidrogénbomba elleni világkonferencia. A ta­nácskozáson a japán béke­szervezetek több ezer képvi­selője, valamint 33 ország és 13 nemzetközi szervezet kül­döttei a nukleáris fegyverek korlátozásával és a leszere­léssel kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg. Közel-keleti Az elmúlt huszonnégy órában a libanoni hazafias erők az ország több részén is sikeres akciókat hajtot­tak végre a megszálló izrae­li katonák ellen. Rasaja, Szó­tár és Kfarhuk környékén, valamint Bhamdun város­ban több izraeli állást is lőt­tek. Dél-Libanonban a meg­szálló izraeli katonák Zrari­­je falut támadták meg, ahol razziát tartottak és több em­bert letartóztattak. Eközben az El-Fatah pa­lesztin szervezet szembenál­ló erői között heves tüzérség fejlemények és párbajra került sor. A Bekaa-völgyben fekvő Baal­bek város környékén hétfőn délelőtt súlyos harcok foly­tak. Az Egyesült Államok kö­zel-keleti katonai és diplo­máciai jelenlétének fokozó­dására utal, hogy egyidejű­leg Libanonban tartózkodik Robert McFarlane közel-ke­leti különmegbízott és he­lyettese, Richard Fairbanks, valamint John Vessey tábor­nok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának el­nöke. A nagyolvasztó horgászai — ... Pa­ved Goncsarov, a novolipecki üzem főichtiológusa vagyok — mutatko­zik be a középkorú férfi fehér köpeny­ben, kezében egy lombikot tartva. Ichtiológus? A fémek, kémények, vas­úti vagonok között? Azt gondoltam, fél­reértettem. Udvariasan visszakérdeztem. Nem — jól hallottam —, itt dolgozik a kohászatnál. — Mi dolga van itt egy ichtiológusnak? — Sok minden. Madarakra felügyelek, de főképpen halakat tenyésztek és ete­tek. — Halakat? Hol? — A „Hattyúk tayák­”. Itt van nem messze. A tó valóban egy kőhajításnyira van az üzem területén. A nyugodt, sima víztük­röt minden oldalról hatalmas kohók ve­szik körül. A zajos, tüzet okádó óriások között békésen, és láthatóan közömbösen hattyúk úszkálnak. Közülük Jaska — ba­rátságos viselkedése miatt — mindenki kedvence. Rövid biztatás után pózba vág­ja magát a part szélén, türelmesen áll, s csak nagyritkán fordítja meg fejét, ami­kor valamelyik kohóból egy-egy mély só­haj szakad fel. — A „Hattyúk tavát" néhány évvel ez­előtt építettük ki — meséli Pável Gon­­csarov. — Azért, hogy legyen itt az élő természetnek egy kis „zuga”. A víztáro­lót káros anyagoktól megtisztított meleg ipari vízzel töltöttük fel, ezért nem fagy be még a legkegyetlenebb hidegben sem. Jaska és családja nem az egyedüli „lako­sok”. Nézze csak! Pável bedob egy marék eledelt a tóba, s a víz ezen a helyen szinte forrni kezd az élelemre odasereglett halaktól: a tóba több tízezer halivadékot telepítettek. A tóparton horgásztanyák vannak, mű­szak után lehet itt horgászni, hozzá fel­szerelést bérelni, és friss halászlét enni. A főichtiológus legnagyobb gondja azon­ban most a nagy­üzemi víztároló, amely­nek területe eléri a négy és fél hektárt. Néhány éve Asztrahanyból hozattak kü­lön vagonokban sok ezer különböző fajtá­jú halivadékot: busát, fehér amúrt, nyur­gapontyot.­­ Goncsarov megfigyelései szerint az iva­dékok jól akklimatizálódnak, már mind­egyikük súlya eléri a másfél kilogram­mot. Karéliában szerezték be a halász­szerszámokat, sőt, kis rakterületű hajókat is rendeltek. Most fejezik be a halfeldol­gozó építését­, amelyben már a tavaly 23 tonna diétás halterméket állítottak elő. A novolipecki kohászok az idén már körül­belül 500 tonna friss halat fognak ki az üzem halastavából. Jóska, a hattyú, mindenki kedvence nyári szünet a brit parlamentben ményei némiképp kétségessé teszik azt a magabiztosságot, amelyet a júniusi, elsöprő arányú konzervatív győze­lem adott a kormánynak. Kü­lönösen látványos volt a ve­reség a halálbüntetés hely­reállításáról rendezett sza­vazáson: a visszaállítást ja­vasló törvénytervezetet a to­­ry jobbszárna kezdeményez­te, a kormányfő és a „tha­­tcherista” politikát híven követő miniszterek támoga­tásával. A tervezet leszava­zása egyes megfigyelők scze­­rint felfedte, hogy Margaret­ Thatchernek saját pártján belül voltaképpen nagyobb az ellenzéke, mint a tábora. Azokról a konzervatív kép­viselőkről van itt szó, akik túlzónak, szélsőségesen jobb­oldali kilengéseknek tekin­tik Thatcher és hívei erköl­csi világképét és a piac egész­ségét a szociális béke fölé helyező elképzeléseit. Úgy tűnik, ezek a toryk olyan po­litikai fékeket igényelnek, amelyek révén őrködhetnek az ötvenes-hatvanas években a munkáspárti—konzervatív középutas együttműködés eredményeként megvalósult »jóléti állam” gyökerei és maradványai felett. A konzervatívok ellenzéke — a munkáspárt és a liberá­lis—szociáldemokrata szövet­ség — az alsóházi törvényke­zésben nem sokat tehet, ki­sebbsége nyomasztó. De poli­tikai értelemben fellépése mégsem lebecsülendő — érez­tették ezt a közkiadások le­faragása és a kormány más szándékainak viharos alsó­házi vitái. A The Guardian című lap így búcsúztatta a törvényho­zási ülésszakot: „Bármilyen furcsa, hogy a választások után ilyen rövid idővel a par­lament tagjai igencsak hos­­­szú szabadságra vonulnak vissza, de szükségük van rá, hogy rendezzék gondolatia­kat. Nem kevésbé szüksége van erre a kormánynak. . Thatcherék eddig még nem bizonyították be hogy volna stratégiájuk. A kormányban van energia, de hiányzik az összefogó következetesség.” Ha nem jön közben rendkí­vüli esemény, a brit kép­viselők legközelebb csak ok­tóberben ülnek össze ismét, ugyanis a hét végén megkez­dődött a nyári szünet a West­minsterben. Londoni vélemények sze­rint a rövid, alig nyolchetes törvényhozási ülésszak ese- 1983. augusztus 2„ kedd T Furkösbot és nmaim agadhatatlan nemzetközi érdeklődés kísérte Reaga amerikai elnök közép-amerikai külön­megbízottjának hétvégi találkozóját Ruben Zamorával, a Salvadori Hazafias Erők képviselőjével. Ez volt az első alkalom, hogy a hivatalos Washington képviselője közvetlenül tárgyalt a salvadori ellenállókkal. Korai lenne a legcsekélyebb felté­telezést is megkockáztatni az eredményekkel kapcsolatban, hisz’ maga a párbeszéd jövője is módfelett bizonytalan. Mégis, a találkozó létrejötte figyelemre méltó tény. Egyfe­lől azt jelzi, hogy a Fehér Ház nem tud többé elsiklani az amerikaiak növekvő nyugtalansága felett, hogy a szélső­jobboldali salvadori juntának nyújtott feltétel nélküli tá­mogatás a kis közép-amerikai országot Washington „máso­dik Vietnámjává” változtathatja. A megbeszélés másrészt tükrözi a salvadori erőviszonyokban végbement változáso­kat is, nevezetesen azt, hogy az események szabad folyása mellett a diszkreditálódott Amerika-barát rezsim előbb­­utóbb vereséget szenvedne. A lassan választásokra készülő amerikai vezetés úgy tű­nik, mára elfogadta, hogy e számukra veszélyes dilemma­ csak a tárgyalások révén oldható fel. A salvadori belső változásokkal ugyanis egyfajta lépéskényszerbe került, márpedig Washington láthatóan semmi módon nem akar kimaradni a nagyon bonyolult salvadori megoldás kimun­kálásának folyamatából, így ejteni kellett a hazafiakkal való közvetlen kapcsolatfelvétel merev tagadásának poli­tikáját is. Mi sem lenne azonban nagyobb tévedés, mint rögtön Washington Közép-Am­erikával kapcsolatos politikájának radikális felülvizsgálatára következtetni. Hiszen amíg a salvadori hazafiakkal megindulni látszanak a tárgyalások, addig növelik a nyomást Nicaraguára. Valószínűleg e két egyidejű tény átgondolt politikai törekvést, esetleg a tér­ség haladó erőinek megosztását is célozza, vagyis változat­lanul párhuzamosan alkalmazzák a „furkósbot és mézes­madzag” politikát. A végül is összefüggő közép-amerikai válság valódi rendezésére ugyanis Washington eddig vaj­mi kevés hajlandóságot mutatott. fi NATO-tanács ülése A hadászati fegyverzet kor­látozásáról és csökkentéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalások menetéről tájé­koztatta a NATO-tagállamok nagyköveteit hétfőn Brüs­­­szelbem Edward Rowny, az amerikai küldöttség vezető­je. Az ülésről kiadott szűkse»­­vű közleményből kiderül, hogy a NATO-országok, tá­mogatva az Egyesült Államok álláspontját, továbbra is egy­oldalúan a Szovjetuniótól várnék engedményeket. I­ Map Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. AUGUSZTUS 1-TŐL Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA-­­BANKJEGY- ÉS CSEKK-­ ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. AUGUSZTUS 2-TÓL b/ vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as a) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 1­­0-as Augusztus 5-én, 9 órakor a Palotás étteremben cukrászati termékbemutatóval és kóstolóval egybekötött t­ombolasorsolást tartunk A sorsoláson azon tombolák vesznek részt, melyet ABC-áruházainkban 1983. március 1 -től július 30-ig kaptak vásárlóink.

Next