Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ! Panoráma A jobb ellátásért A Vietnami Kommunista Párt 1982 márciusában megtartott V. kongresszusa a 80-as évek legfőbb feladatául a mezőgazdaság erőteljes fejlesztését tűzte ki célul. A mezőgazdaságnak valóban alapvető a jelentősége a lakossági igények kielégítésében, az életszínvonal fokozatos emelésében. Az V. pártkongresszus a cél elérésére három fő követelményt jelölt meg. A legfőbb : a lakosság ellátása az alapvető élelmiszerekből. Ez a fontos cél minden más gazdasági feladatot megelőz. A második: a könnyűipar egyre növekvő ellátása alapanyaggal. A harmadik: az export gyors növelése. Az első helyen a fő táplálék, a rizstermelés fokozása áll. Mindenekelőtt a Vörös folyó és a Mekong-delta mezőgazdasági termelését kívánják fokozni az északon meglevő és a délen létesülő termelőszövetkezetek megszilárdítása révén. 1985- ig lényegében be akarják fejezni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Új ösztönzőrendszerek segítenek abban, hogy a jelenleg egy-kétszeri helyett háromszor arathassanak évente. A tervekben szerepel az úgynevezett ,,gyorsrizs” bevezetése, amely a hagyományos hat hónap helyett három hónap alatt hoz új termést. A testvérországok segítségével bővíteni kívánják a korszerű technikát, fokozni a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. E célokat szolgálja néhány nagy létesítmény, mint például Hoa Binhnél, a Fekete folyón létesülő víztározó, amely 1,5 millió hektár terület vízellátását biztosítja majd, továbbá a háborúban elpusztult Cam Duong-i szuperfoszfátgyár újjáépítése és továbbfejlesztése, valamint számtalan kis létesítmény, amelyet a helyi szervek és szövetkezetek saját erőből építenek. A mezőgazdaság fejlesztésére mintegy egymillió hektár földet fogtak művelés alá, főleg a ritkábban lakott északi hegyvidéken, a közép-vietnami fennsíkon és a Mekong-delta egyes vidékein. Az elmúlt alig egy évtizedben másfél millióan telepedtek ide a városokból. Egy sor intézkedést hoztak a tartalékok feltárására, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségének növelésére. Persze a rizstermelés növelése önmagában nem oldja meg az élelmezési problémákat. Ezért szélesítik az úgynevezett szárazkultúrák — a kukorica, a manióka, a batate és a burgonya stb. — vetésterületét. Rizsegységben számolva, 11,6 millió tonnáról 17 millió tonnára emelkedett a termés 1976 óta. Ez majdnem elegendő a lakosság ellátásának biztosítására. A gyorsan növekvő népesség igényének teljes kielégítésére 1985-re 19—20 millió tonna termést kívánnak betakarítani. Ugyanezen cél érdekében az állattenyésztésben 1935-ig el akarják érni a 13—14 milliós sertés-, a 4,7—5 milliós bivaly-, szarvasmarha- és a 100 milliós baromfiállományt. Jelentősen növelni akarják a kaucsuk, a tea és a kávé termelését is. A vietnami mezőgazdaság sokrétűségére jellemző, hogy mindezeken felül még számos zöldségfélét, gyógynövényt termelnek, továbbá gyapotot, jutát, kendert, cukornádat, földimogyorót, banánt, narancsot, mandarint, kókuszt és más déligyümölcsöket. G. L Gazdag termést hozott a banán a Hoai Thina mezőgazdasági termelőszövetkezetben A Magyar Nemzeti Bank elnökének Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a cserearányok romlása és az aszálykár ellenére tavaly jelentős eredményeket ért el a magyar népgazdaság, s ennek köszönhető, hogy nemzetközi fizetési pozícióink javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél lényegesen nagyobb kiviteli többletet sikerült elérni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adósság mérséklődött. Az ország nemzetközi hitelkapcsolatait is a javulás jellemezte. Gazdaságpolitikai erőfeszítéseink sikerei alapot teremtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményétől, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF- től) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világbanktól) hiteleket kérjünk és kapjunk. Az 1982. decemberi hitelmegállapodás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valutaalaptól lehívtunk mintegy 300 millió dollárt. 1983 első felében 200 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel egy bankkonzorciumtól. Világbanki tagságunk révén a második fél évben — úgynevezett társfinanszírozás formájában — 270 millió dollár hosszú lejáratú hitelt tudtunk felvenni két nemzetközi bankkonzorciumtól. Különös jelentősége van annak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vett, így 1983-ban — fizetési kötelezettségeink teljesítése mellett — likviditási helyzetünket is javítani tudtuk, hitelképességünk nemzetközi megítélése javult. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Világbanktól, ezúttal ez a kölcsön a konvertibilis export-árualapokat bővítő célokhoz és a szénhidrogén-programhoz kapcsolódna. sajtótájékoztatója Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek, a hitelezést változatlanul szigorú feltételekhez kell kötni. A beruházási hitelek elsősorban az export növelését, az import gazdaságos helyettesítését, valamint a népgazdaság anyag- és energiafelhasználásának csökkentését segítik elő. Tímár Mátyás részletesen foglalkozott a különféle címeken nyújtott hitelek felhasználásának tapasztalataival. Elmondta például, hogy 1983-ban az exportfejlesztő beruházások eredményeként mintegy 1,1 milliárd dollár értékű árut exportáltak, valamivel kevesebbet a hitelkérelmekben ígértnél. Fibber közrejátszottak a világpiaci árcsökkenések is (a konvertibilis elszámolású kivitelünk árai 1933-ban körülbelül 10 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban). 1984. február 1., szerda ülést tartott a Miskolc városi Pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott Dudla József első titkár elnökletével. Elsőnek a vállalatok, szövetkezetek és a városi tanács múlt évi gazdálkodásának tapasztalatairól tartott tájékoztatót Tímár Vilmos, a városi pártbizottság titkára Az előterjesztéssel egybehangzóan a gazdasági fejlődés fő irányainak és a munka eredményességének fontosságát hangsúlyozta az előadó. A továbbiakban arról szólt, hogy a termelés bővülésének üteme a miskolci üzemekben az első fél év után mérséklődött, de összességében így is elérte a tervezett 1,5—2 százalékot. Összetétele több gazdálkodó szervezetnél kisebb-nagyobb mértékben eltért az eredeti szándékoktól. A kohászat gondjai változatlanul megmaradtak, a gépipari vállalatok fejlődésének dinamikája kissé lefékeződött, a kereslet szerkezete pedig módosult. A termelőüzemek az igények változását úgy követték, hogy közben a gazdálkodás eredményessége javult. A könnyűipari vállalatok termelését elsősorban anyagellátási gondok zavarták. A termelés a korábbi lendületes fejlődéshez képest az előző évit alig haladta meg. Ezzel szemben az építőipari, az élelmiszeripari és építőanyag-ipari vállalatok általában megoldották feladataikat. Az előterjesztésből az is kitűnt, hogy az értékesítési célkitűzések igazodtak a népgazdaság igényeihez, ugyanakkor tükrözték a teljesítés helyi korlátait is. A minőséggel és a szállítási határidőkkel kapcsolatos igények nehéz feladatok elé állították a termelőüzemeket, így a kiszállítás növelése sem volt akadálymentes, miközben az árak általában tovább csökkentek. Az importgazdálkodás takarékosabb magatartásra, és importhelyettesítő lehetőségek felkutatására ösztönözte az üzemeket. Végül a beruházási tevékenységről, a munkaerőgazdálkodásról, valamint a városi tanács fejlesztési tevékenységéről esett szó az első napirendi pont kapcsán. A városi pártbizottság idei munkatervét Kalóczkai Istvánná, a pártbizottság titkára, a végrehajtó bizottság november 15-e óta kifejtett tevékenységét pedig dr. Kovács László titkár ismertet- Az Állami Biztosító idei újdonságai Tegnap a károk és kártérítések múlt évi mérlegéről és az idei újdonságokról adott tájékoztatót Tar Jenő, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója. Tavaly két és fél millió alkalommal fizettek kártérítést, összesen 10 milliárd forint értékben. A vállalatoknak sok esetben nyújtott több tízmillió forintos kártérítést a biztosító, főként tűz okozta károkra. Méltányossági alapon tavaly több mint 250 millió forintot fizettek ki az aszálykárt szenvedett gazdaságoknak. Aszálykár-biztosítás nincs hazánkban, de tervezik bevezetni a terméshozam-biztosítást, ha az aszály következménye. Több mint 4 br&ttó személybiztosítást tartanak nyáron. A lakáskárok listavezetője továbbra is a t&z. Az idei újdonságok közül figyelemre méltó, hogy az autóstopos igazolvány egyben biztosítási kötvény is, baleset- és poggyászkártérítést nyújt. Új taggal bővül a CSÉB biztosítás köre: a 150 forintos havi díjú új módozat a hagyományos térítéseket nyújtja a díjjal arányosan megemelt összeggel. Ami a Casco biztosítást illeti, mivel ennek díját a gépkocsi újkori árának függvényében állapítják meg, a január 23. után vásárolt autókra már a nagyobb összeget kell fizetni. II imp tanács-ib - napirendién (folytatós, az 1. rüdatról) milliós költséggel, 1327 hektárt adnak vissza a szántóföldi művelésnek. Dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke a jelentés feletti vitát összegezve rámutatott, hogy jelentős e téren a javulás, a megye mezőgazdasága törekszik a földvédelmi törvény maradéktalan betartására, de még így is számos a tennivaló. Ezek közé tartozik a zártkertek fokozottabb hasznosítása, az elhagyott területek tartós használatbavételének meggyorsítása, a rét- és legelőgazdálkodás színvonalának jelentős javítása, a földcserékben, földrendezésekben rejlő lehetőségek széleskörűbb kihasználása. ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁR 1984. január 30-tól február 11-ig szilárdtüzelésű kazán szilárdtüzelésű kazán AMÍG A KÉSZLET TART! 16 300 Ft helyett 27 200 Ft helyett 107 Ft helyett 13 000 20 000 70 Andropov levele az UNESCO főigazgatójához A nemzetközi helyzetről, az UNESCO feladatairól szólt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke levelében, amelyet Amadou Mahtar M’Bowhoz, az UNESCO főigazgatójához intézett. A főigazgató megküldte Andropovnak „A jövő forrásainál” című könyvét, amely az emberiség sorsáról alkotott elképzeléseit tartalmazza és levelet intézett az SZKP KB főtitkárához. Jurij Andropov válaszában köszönetet mond a könyvért, majd így folytatja: „Osztanom kell azt az aggodalmát, amelyet Ön a fegyverkezési hajszával és a nukleáris háború veszélyével kapcsolatban juttat kifejezésre. Valóban, ez a veszély növekedőben van, de — mint ismeretes — nem a mi hibánkból. Milliók számára válik egyre világosabbá, hogy a feszültség forrása az Egyesült Államok jelenlegi kormányzatának világuralmi törekvése. Az UNESCO tagállamai túlnyomó többségével együtt mi támogatjuk az ön által vezetett szervezetnek a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében kifejtett tevékenységét. Az ilyen együttműködés erősítése, fejlesztése különösen jelentős akkor, amikor növekszik a feszültség. Az UNESCO, sokat tehet a szilárd béke biztosításáért folytatott harcban. Bízom abban, hogy a Szovetunió s az UNESCO közötti együttműködés továbbfejlesztése megfelel a népek létérdekeinek, a béke és a haladás ügyének” — írja Jurij Andropov levelében. A levelet kedden hozta nyilvánosságra a TASZSZ szovjet hírügynökség, s egyúttal ismertette M’Bow And-ropovhoz intézett írását is. Pécs helyett Budapesten XVL magyar játékfilmszemle Tizenhatodszor rendezik meg a magyar játékfilmek szemléjét. Az évenkénti váltásnak megfelelően az idén Pécsnek kellett volna vállalnia a házigazda szerepét, azonban erre — különböző okok miatt — nem volt mód, így Budapesten rendezik meg a Vörös Csillag és a Horizont moziban 1984. február 10-től 15-ig. A szemle előkészületeiről a Filmfőigazgatóság és a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének vezetői tegnap délelőtt Budapesten, a Fészek Klubban adtak tájékoztatást. E szemlén — alapszabályainak megfelelően — az előző szemle óta elkészült új filmek kerülnek bemutatásra és mérlegelésre, függetlenül attól, hogy a közönség láthatta-e már azokat, vagy sem. Új vonás, hogy a szemlén nem kötelező a filmek részvétele, ha a rendező nem kívánja művét szerepeltetni, így nem lesz ott most például a Hosszú vágta című film. A XVI. magyar játékfilm szemle versenymezőnyében huszonkét mű szerepel, közülük tizenhármat a szemle előtt nem láthatott a nagyközönség. Ezeken kívül információs jelleggel bemutatnak több tévéfilmet, és a főiskolások néhány munkáját, valamint a Balázs Béla Stúdió több összeállítása látható. A művek fölött egy társadalmi és egy szakmai zsűri ítél. Előbbinek Mihály András zeneszerző, a Magyar Állami Operaház igazgatója, az utóbbinak kezdi Kovács Zsolt filmrendező az elnöke, de a döntés előtt —az újabb hagyományok szerint — kritikusok, filmalkotók és mások bevonásával nyilvános vitát is rendeznek a látott művekről február 15-én. A szemlére mintegy százötven külföldi vendéget várnak baráti és nyugati országokból. Érdemes megemlíteni, hogy Pécsett — a szemléhez tartozás dokumentálására — Budapesttel egy időben ugyancsak bemutatják az új műveket.