Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 230. számára: 1,80 Ft Kedd, 1985. október 1. Kádár János is Gustáv Husák baráti munkatalálkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására 1985. szeptember 30-án baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélések során a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Gustáv Husák ismertette a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének menetét. Megvitatták a két marxista—leninista párt és baráti ország együttműködésének helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok magas szintűek és tartalmasak. a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján sokoldalúan gazdagodnak és kedvezően járulnak hozzá a két ország szocialista fejlődéséhez. Megerősítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mindkét ország a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerűségének és a termelés hatékonyságának növelésére, a szocializmus társadalmi vívmányainak, eszmei és szellemi értékeinek kibontakoztatására törekszik a közös tapasztalatok, a szocialista építés általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. Megbeszéléseik során megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvezően értékelték az 1986—1990. közötti évekre szóló népgazdasági tervek eredményei (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál Angolából Zimbabwébe érkezett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délelőtt befejezte hivatalos, baráti látogatását az Angolai Népi Köztársaságban. A magyar párt- és állami küldöttség négy napot töltött a nyugat-afrikai országban, és eredményes tárgyalásokat folytatott a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés bővítéséről Losonczi Pált a főváros Luanda „Február 4.” repülőterén vendéglátója, Jost Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke búcsúztatta. A búcsúzást megelőzően megtartották a hivatalos tárgyalásokat lezáró plenáris ülést. Losonczi Pál és José Eduardo dos Santos, valamint a tárgyaló küldöttségek tagjai összegezték a legutóbbi napok megbeszéléseinek eredményeit, tapasztalatait. Közös közleményt hagytak jóvá, amelyből kiderül az is, hogy magyarországi látogatásra szóló meghívást kapott José Eduardo dos Santos. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn négynapos hivatalos, baráti látogatásra Hararéba érkezett Canaan Sodindo Banana, a Zimbabwei Köztársaság elnökének meghívására. A délkelet-afrikai ország függetlenné válása óta nem járt itt magyar vezető, míg Robert Mugabe miniszterelnök 1983. májusában járt már hazánkban. Harare nemzetközi repülőterén Canaan Banana elnök, Robert Mugabe miniszterelnök és más állami vezetők fogadták Losonczi Pált és hivatalos kíséretét. Este a közel 760 ezer lakosú főváros, az egykori Salisbury központjában, az elegáns Meikles hotelben Banana díszvacsorát adott a magyar államfő tiszteletére. A zimbabwei politikai, gazdasági élet közel száz személyiségét hívták meg. A díszvacsorán a két államfő pohárköszöntőt mondott. Új üzem az LKM-ben Tekercshúzó üzemet avattak fel tegnap délután a Lenin Kohászati Művekben. A 142 millió forintnyi beruházási összegből létrehozott új munkahelyen 6 és 23 milliméter közti átmérőjű hengerelt árukat tudnak a jövőben tekercsekbe dolgozni, aminek számos előnye van. A Csavaripari Művek, a győri Rába Művek és a Magyar Gördülőcsapágy Művek az eddigieknél jóval kedvezőbb kivitelű és tulajdonságú alapanyagokat kapnak így az LKM-től, hiszen a tekercselés mellett védőgázas hőkezelésen és foszfátozáson is átesnek majd az acélhuzalok. Az újonnan alkalmazott eljárással növekszik az anyagok felületi pontossága és tisztasága, ami nagyon fontos a csapágy gyártásban. A kalkuláció szerint évente 18 ezer tonna tekercselt anyag hagyja majd el az LKM-et, amivel a felhasználó vállalatok 5500 tonna, eddig külföldi piacról beszerzett, 3 millió dollár értékű anyagot kapnak Diósgyőrből, tehát jelentős importkiváltás is lehetővé vált a beruházással, amit az Állami Fejlesztési Bank finanszírozott. Mindezeken felül az LKM további 7000 tonna tekercselt, hőkezelt, foszfátozott árut tud szállítani a tőkés piacokra, amiből 3,2 millió dollár bevételre számíthatnak. A tavaly novemberben kezdődött beruházás első fázisa a tervezettnél két hónappal hamarabb elkészült, jelenleg működik már két húzógép és jövő tavaszra helyezik üzembe a védőgázas hőkezelő kemencét, valamint a foszfátozó műhelyt. Szervizüzemben A kereskedelemben, valamint a vendéglátóiparban használatos hűtő- és klímaberendezések javításával, karbantartásával és gyártásával foglalkoznak a Termolux Ipari és Szolgáltató Vállalat ipari hűtőgép szervizében Miskolcon. Takács Bertalan (a képen) hűtőgépszerelő egy klímaberendezés villamoskapcsoló szekrényének szerelésén dolgozik. Fojtán László felvétele Mire jó a biogáz? Még három esztendeje sincs, hogy valahol a Dunántúlon felröppent a hír: a szemétből millió forintok nyerhetők vissza. Viszonylag kevés anyagi ráfordítással, akár húsz éven át is gázt adnak a földdel lefedett szeméthegyek. Ez a bizonyos biogáz mondhatni ingyen van, hiszen a nagy mennyiségben felhalmozott szemét magától bomlásnak indul és a keletkező gázok kitűnően hasznosíthatók a legkülönfélébb módon. Ha kisebb kalóriaértékkel is bír a biogáz, alkalmas a földgáz helyettesítésére bizonyos ipari technológiákban. (A vezetékes gáz nyolcezer kalóriájával szemben a biogáz ötezer kalóriája ígéretes tartalék lehet.) A szombathelyi példa alapján Miskolcon is megkezdődtek a kutatások és az Alkotó Ifjúság Egyesülés rövid időn belül figyelemre méltó eredményt tett le az illetékesek asztalára. Eszerint a vizsgált és „munkába fogható” szeméthegyek évi 1—1,5 millió köbméter biogázt adnának. A tervező véleménye szerint a szerény ráfordítások egy év alatt megtérülnének. Érthető a Közterület-fenntartó Vállalat igyekezete, hogy a kutatásokat követően mielőbb látni szerette volna az építési terveket is. Egy szombathelyi gmk el is készítette a továbblépéshez szükséges terveket, melyek némi módosítás után tüstént alkalmazhatók Miskolcon a Nádasréten. Csakhogy a terület, ahol a „biogázmező" fekszik, nem a Közterület-fenntartó Vállalat és nem is a város, hanem a Borsodsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezet tulajdona. Ebben a pillanatban „mindössze” ez az akadálya annak, hogy a Közterület-fenntartó Vállalat hozzákezdhessen az ígéretes terv megvalósításához. A folytatás már egy korábban tisztázott program szerint történne. A nagyobb kiterjedésű szeméthegyekbe szondákat (csöveket) helyeznének el, és a vezetékek összekapcsolásával, szivattyúra kötésével, máris üzemelne a legolcsóbb gázlelőhely. (A szivattyúzásra azért van szükség, mert a nagyobbrészt metán alapú gáz nehezebb a levegőnél.) Persze az így nyert tüzelőanyag akkor a legolcsóbb, ha nem kell messzire szállítani. Ezért érthető, hogy elsősorban a környéken levő gyárak, üzemrészlegek jöhetnek szóba felhasználóként. Így a Hejőcsabai Cement- és Mészművek, az ÉPFU közeli kirendeltsége stb. Mindezekből az is nyilvánvaló, hogy a biogázt igénylő vállalatok, üzemek a vezetékrendszer kiépítéséhez. (Folytatás a 2. oldalon) AMI PÉNZBE KERÜL ÉS AMI INGYEN VAN KIK LENNÉNEK A FELHASZNÁLÓK? KÉTSZERES NYERESÉG AZ ÉGETÉSNÉL Sátoraljaújhelyi panoráma A hegyek lábánál fekszik Zemplén „fővárosa", Sátoraljaújhely Fotó: Laczó József