Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

^ r A­m ® & # I j§ /# I­M­­ iil &T&J V<|ík-/'^^< - * * ^ g| ,. • . ' ■• ''• '. , <T ■ [UNK]•:•.•■ . Ki nevet a végén? (3. oldal) Mirelitszemle a hűtőházban (3. oldal) Szovjet filmek fesztiválja (4. oldal) „Találjon mindenki munkát a pályán! " (7. oldal) Belgyógyászok tanácskoztak A Magyar Belgyógyász Társaság Északkelet-magyar­országi Szakcsoportja az el­múlt héten kétnapos tudo­mányos ülést tartott Ózdon, a Pártoktatók Házában. Az ülés közel háromszáz résztvevőjét Básti János, az MSZMP Ózd Városi Bizott­ságának első titkára, Rostás Anna, az Ózdi Városi Kór­ház-Rendelőintézet igazgató főorvosa és Rák Kálmán professzor, a DOTE XI. sz. belklinika igazgatója a szak­csoport elnöke üdvözölte. A tanácskozás tapasztala­tairól Zeltner Györgyöt, a megyei kórház I. belgyógyá­szatának osztályvezető fő­orvosát kérdeztük, aki a tu­dományos ülés egyik szer­vezője volt. — Az ülésen, a szabadon választott témák mellett két fő területtel, az endokrin- és anyagcsere betegségekkel, valamint kardiológiával fog­lalkoztak az előadások. Me­lyik témakörben hoztak többet, figyelemre méltóbbat az előadók? — Nem tudom szabad-e, lehet-e egyáltalán így fogal­mazni a kérdést? — Elég sok az egészség­ügyben a tudományos ta­nácskozás megyénkben, ami (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjet Kultúra Napjai rendezvényei A Szovjetunió Állami Akadémiai Nagyszínháza balettegyüttesének tagjai és a magyar újságírók baráti találkozójával, illetve kiállí­tásokkal, színházi, komoly­zenei és irodalmi progra­mokkal folytatódott szerdán a Szovjet Kultúra Napjai­nak eseménysorozata szer­dán Budapesten. A baráti találkozón — amelyet Ivan Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagy­­követségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarorszá­gi képviselője nyitott meg a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában — Szta­­nyiszlav Lusin, a moszkvai színház főigazgatója beszélt a Szovjet Kultúra Napjai alkalmából hazánkban ven­dégszereplő társulat mun­kájáról. Hangsúlyozta, nagy megtiszteltetés, hogy hat év után ismét Magyarországon vendégszerepelhet a Bolsoj Színház balettegyüttese. Ez alkalommal 240 művész ér­kezett hazánkba, hogy Bu­dapesten és Győrben be­mutassa két legfrissebb pro­dukcióját, Sosztakovics Aranykor, valamint Glazu­nov Rajmoda című alkotá­sát. A Bolsoj és a Magyar Ál­lami Operaház közötti ba­ráti kapcsolat elmélyülésé­ről beszélt Orosz Adél, az Opera balettigazgatója. Mint elmondta, éppen e színház ne­ves mesterei tanították be a magyar Opera társulatának a felszabadulás után a Dió­­törőt, majd a Párizs láng­jai című darabot. Több nagy művészük táncolt a budapesti Operaház színpa­dán, s ugyancsak számos magyar táncos lépett fel a Szovjetunióban. A kapcso­lat szorosságára utal, hogy a jövő év áprilisában Vaszil­­jev Macbeth című táncjáté­kát mutatja be a magyar balett-társulat. Világhírű szovjet múzeu­mok anyagából nyílt régé­szeti, valamint festészeti vendégkiállítás szerdán a Szépművészeti Múzeumban. A Szovjet Kultúra Napjai alkalmából hazánkba érke­zett Szkíták aranya című tárlat a leningrádi Ermi­­tázs gyűjteménye alapján mutatja be az eurázsiai sztyeppék művészetét, míg a Hagyomány és jelenkor című kiállítás az orosz és szovjet festészet legjellem­zőbb áramlataiból, legki­emelkedőbb alkotásaiból nyújt gazdag válogatást a magyar közönség számára. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 238. szám Ara: 1,80 Ft Csütörtök, 1985. október 10. Határozat az adatszolgáltatás­i rr rm r w rra bővítéséről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén megtárgyalta és jóvá­hagyta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1986—1990. évi magyar—román tervegyeztetés lezárásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a számítógépes népességnyilvántartás tapasztalatairól szóló jelentést. A Mi­nisztertanács az államigazgatás korszerűsítése, a lakossági ügyek intézésének további egyszerűsítése érdekében határo­zatot hozott a nyilvántartott adatok és az adatszolgáltatások körének bővítéséről, a népességnyilvántartás területi bázisá­nak fokozatos kiépítéséről. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állás­foglalását az erdővagyonnal való gazdálkodás feladatairól, és felkérte a társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak támogatást az erdőtelepítési, a fásítási tervek megvalósításához, vala­mint az erdők és fák fokozottabb védelméhez. Az ENSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Ünnepi ülés a MAB székházában Az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére az MSZMP megyei bizottságá­nak Oktatási Igazgatósága és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szer­vezete ünnepi ülést rende­zett tegnap a Miskolci Aka­démiai Bizottság székházá­ban. Bozsik Sándor, a TIT megyei szervezetének titká­ra köszöntötte a résztvevő­ket: vezető propagandistá­kat, egyetemi oktatókat, pártmunkásokat, ismeret­terjesztőket. Az emlékülésen Simai Mihály akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia Világgazdasági Kutató­­intézetének igazgatóhelyette­se tartott előadást. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásá­nak 40. évfordulója arra is alkalmat ad az ENSZ-be tö­mörült országoknak — mon­dotta bevezetőben az elő­adó —, hogy összegezzék a négy évtizedes együttműkö­dés tapasztalatait és levon­ják a tanulságokat. A je­lenlegi nemzetközi helyzet­ben —, amelyben meghatá­rozó szerepet­ tölt be a szov­jet—amerikai kapcsolatok alakulása — a világ orszá­gai különös figyelemmel és érdeklődéssel fordulnak a fennállásának 40. évforduló­ját ünneplő nemzetközi szer­vezet felé. Az előadása el­ső részében a továbbiakban azt elemezte az előadó, mit ért el az ENSZ az elmúlt évtizedekben, sikerült-e megvalósítani az alapok­mányban foglalt célkitűzé­seket. Negyven évvel ez­előtt a nácizmus szétzúzá­sát követően a világ 51 or­szága San Franciscóban ün­nepélyesen aláírta az ENSZ alapokmányát. Ebben célul tűzték ki a nemzetközi bé­ke és biztonság fenntartá­sát az újabb világháború el­kerülése érdekében, a nem­zetek közötti baráti kapcso­latok fejlesztését, a nemze­tek közötti egyenjogúság alapján; segítségnyújtást az elmaradott országoknak és területeknek, gazdasági. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János fogadta Viktor Kul Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán délután, a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Viktor Kuliko­vot, a Szovjetunió marsall­­ját, a Varsói Szerződés tag­államai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón jelen volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Oláh István hadsereg­tábornok, honvédelmi mi­niszter és Nyikoláj Szilcsen­­ko vezérezredes, az Egyesí­tett Fegyveres Erők főpa­rancsnokának magyarországi képviselője. Kádár János fogadta Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokát A szovjet atomleszerelési javaslatok amerikai visszhangja Az Egyesült Államok le­hetségesnek tartja a tárgya­lásokat a most előterjesztett szovjet atomleszerelési ja­vaslatok alapján, s az a vé­leménye, hogy azok „tartal­maznak pozitív elemeket is”, ugyanakkor azonban „egyol­dalú előnyöket” biztosítanak a Szovjetunió számára. Ezt Washington első, mértékadó, de nem hivatalos összefog­laló válaszaként magát meg­nevezni nem akaró magas rangú kormánytisztviselő mondotta kedden újságírók­nak a Fehér Házban. Értékelése szerint a Szov­jetunió kész ugyan a hadá­szati támadó fegyverek szá­mának jelentős csökkentésé­re, de az így végrehajtandó csökkentés „növelné a szovjet fél képességét első csapás mé­résére”. Ez a feltételezés rá­adásul abból indul ki, hogy az Egyesült Államok csupán szárazföldi és tengeri telepí­tésű hadászati eszközei rébén hajtaná végre a mentést, és érint­né Nyugat-Európába telepí­tett előretolt eszközeit. A szovjet javaslat viszont min­den olyan eszköz egységes csökkentését javasolja, amely elérheti a másik fél terüle­tét. A kormánytisztviselő sza­vai szerint a Nyugat-Euró­pába telepített amerikai atomeszközök „nem jelente­nek igazán veszélyt” a Szov­jetunió számára. Alma­szüret Morvay Tamás felvételei

Next