Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

-47 r g Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja XLIV. évfolyam, 286. szám 1988. december 1. Csütörtök Ára: 1,80 Ft Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Tervgazdasági Bizottság előtt Szerdán, a Parlament­ben ülést tartott a kor­mány Tervgazdasági Bi­zottsága. A tanácskozás után Kunos Péter, a tes­tület titkára, Craveró Ró­bert, az Országos Tervhi­­vatal elnökhelyettese és Ferenczi József, a Minisz­tertanács főtanácsosa tá­jékoztatta az újságírókat. A TGB annak a miniszter­­tanácsi programnak az időarányos teljesítését te­kintette át, amelyet a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére dol­goztak ki két évvel ez­előtt. Elsősorban Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár és Nógrád me­gye érintett, ezért e me­gyék tanácsi és pártveze­tői részt vettek az ülésen. Az észak-magyarországi térség problémáinak kö­zös megvitatása egyben azt is jelzi, hogy a TGB igyekszik a helyi problé­mákat összetettségükben, egy-egy országrész egé­szét illetően vizsgálni, megoldani. Az Országos Tervhivatal elemzése együtt foglalja ös­­­sze a borsodi kohászat kor­szerűsítésével összefüggő rö­vid távú területfejlesztési és foglalkoztatási feladatok és a megyei hosszú távú regio­nális koncepció kidolgozásá­nak eddigi eredményeit. A kohászati szerkezetátalakítás következtében megoldandó foglalkoztatási problémák Ózdra és térségére koncent­rálódnak. A jelenlegi kon­cepciót alapul véve, az Ózdi Kohászati Üzemeknél 1992- ig mintegy 5000 ember mun­kahelye szűnik meg, ezen belül 1990­­ végéig 1500—2000, 1991—92-ben pedig további 3000 munkahely. Készült egy másik változat is, eszerint mind az ötezer munkahely felszabadítását 1990-ben haj­tották volna végre, ám a Tervhivatal ezt az elképze­lést — politikai okokból és a foglalkoztatási feltételek hiánya miatt — elfogadha­tatlannak ítélte. Az elkép­zelések szerint az első sza­kaszban a már megkezdett beruházások elkészülése 500 ember számára teremt elhe­lyezkedési lehetőséget. To­­­­vábbi munkahelyteremtő be­ruházások gyorsított végre­hajtása révén, 1990-ig újabb 1000—1500 ózdi foglalkozta­tásáról tudnak majd gondos­kodni, ám szükség lesz át­meneti megoldásokat nyújtó foglalkoztatáspolitikai esz­közökre is. Szabályozó intéz­kedések is várhatóak, hogy a térség vonzóbb legyen a magánvállalkozások számára és a gazdálkodók is szíve­sebben fektessenek be. A jövő évtől meggyorsítják — részben meglévő források átcsoportosításával — a vá­ros legfeszítőbb infrastruk­turális gondjainak megoldá­sát. A megye másik, gyors be­avatkozást igénylő területé­nek a Tervhivatal Miskolcot és­ agglomerációs övezetét tekinti. Foglalkoztatási, infrastrukturális feszültsé­gekkel kell szembenézni, s ez a térség hazánknak a környezeti ártalmaktól leg­inkább veszélyeztetett terü­leteinek egyike. Az utóbbi időben a térségből megkez­dődött a népesség növekvő mértékű elvándorlása is. Je­lenleg mintegy kétezren nem tudnak elhelyezkedni, s a vaskohászat szerkezetátalakí­tására­­ készített javaslat sze­rint 1991—92-ben az LKM- ben mintegy kétezer dolgo­zó leépítésére kerül sor. Közben a munkaerőforrás — ha mérsékelten is — to­vább növekszik. A Tervhiva­tal szerint az lenne kedvező, ha elsősorban a városba in­gázókat „kibocsátó” települé­seken növelnék a munka­helyek számát, a városban pedig döntően az iparszer­kezet korszerűsítése érdeké­­ben szükséges fejlesztéseket hajtanák végre. A TGB ülésének több mint háromórás vitájában a fel­szólalók elismerték, hogy a legtöbb problémával Borsod és Szabolcs megye küszkö­dik, településeik 40—50 szá­zaléka elmaradott térségben található. Ezért például Bor­sod megye­­ húsz százalékkal részesedik abból a 3 mil­liárd forintból, amelyet a Minisztertanács 1986-ban szavazott meg — a VII. öt­éves terv időszakára szóló­an — az elmaradott térsé­gek fejlesztésére. A szakem­berek úgy ítélték meg a vitában, hogy az anyagi esz­közök­­­ felhasználása min­denütt célirányos. Borsod megye sajátossága egyéb­ként, hogy egyedül itt kell szembenézni egyidejűleg az elmaradott térségek okozta problémákkal és a szerke­zetátalakítás növekvő gond­jaival. A TGB világosan leszögez­te: egy vagy két tervidő­­­­szak alatt nem lehet törté­nelmi elmaradottságot fel­számolni. Ezt a munkát össz­­kormányzati ügynek kell te­kinteni — ilyen szempontból bírálatot kapott a posta, a közlekedési és az ipari tár­ca. Mindhárom megye veze­tői megerősítették, hogy a felzárkóztatási program jó úton halad, a kormány kez­deményezése dicséretesnek minősíthető. Nagyra érté­kelhető az is, hogy az­­ öt­éves tervben előirányzott 3 milliárd forint most is 3­ milliárd — nem sok ilyen, változatlanul maradt tétel van az ország költségvetésé­ben ... A közeljövőben Borsodban is hosszú távon térségi prog­ramot, regionális koncepciót­ kell kidolgozni, ehhez to­vábbra is számításba vehe­tőek majd a központi forrá­sok, s a helyi erők igénybe­vételére is számítani kell. Az eddig csak kiegészítő sze­repet játszott banki eszkö­zök jelentősége is megnö­vekszik: várhatóan regioná­lis bankot hoznak létre a különböző támogatási eszkö­zök kezelésére. Szó van vi­lágbanki kölcsönökről is, amelyeket a szerkezetátala­kítás társadalmi költségeinek mérséklésére, pályázat útján lehetne majd igénybe ven­ni, várhatóan 1990-től. Ebből a forrásból elsősorban a fel­dolgozóipar támogatása vár­ható, de részesülne belőle más, a gazdasági szerkezet átalakítását érdemben segítő terület, például a kereske­delem, az építés, a szolgál­tatás, a turizmus is. Borsod megyében kísérleti átképzés­központ jönne létre. A Vi­lágbank vizsgálja annak le­hetőségét is, hogy a mező­­gazdasági fejlesztési prog­ram­­ keretében milyen segít­séget tud adni a gazdasági­lag elmaradott térségek fel­zárkóztatásához. A Tervhi­vatal célszerűnek tartaná an­nak megvizsgálását is, ho­gyan lehetne Borsod megyé­ben különleges gazdasági övezetek kialakításával is ösztönözni a külföldi és a hazai tőke ideáramlását. Az eddigi vizsgálatok szerint Ózd térsége, a megye gaz­daságilag elmaradott terüle­te és esetleg Miskolc jöhet számításba. (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács Tervgazdasági Bizottságának tegnapi ülésén Borsod-Abaúj-Zemplén megye képviseletében Ladányi József me­gyei tanácselnök és Szűcs Erika, a megyei pártbizottság titkára vett részt. Napirenden a lakótelepi pártmunka Tegnap délelőtt Miskolcon, az SZMT-székház színház­­termében került sor arra a megyei értekezletre, amely­nek napirendjén a körzeti lakóterületi pártmunka szer­vezeti megújulásának kérdé­sei, a jelen, jövő ilyen irá­nyú feladatai, a la­kóterületi pártszervezetekben folyó po­litikai, ideológiai munka idő­szerű tennivalói szerepeltek. A tanácskozás résztvevői — a lakóterületi, körzeti, községi, tsz-községi pártalap­­szervezet titkárai, a városi, közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok titkárai és a lakóterületi politikával foglalkozó mun­katársai — meghallgatták Juhász Péternek, a megyei pártbizottság titkárának az érintett témakört részletesen elemző, az ebből adódó mun­kamódszert, munkastílust, tehát a feladatokat, célkitű­zéseket meghatározó előadá­sát. (A megyei pártbizottság titkárának az értekezleten elhangzott beszédére, annak részletes ismertetésére la­punkban a közeljövőben visszatérünk.) A tanácskozáson jelen volt és felszólalt Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Folytatódott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése Nemzetiségi problémák, a szövetséges köztársaságok önállóságának kérdései ural­ták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli üléssza­kának szerdai vitáját. Az ülésszak második napján a felszólalók véleményt mond­tak az alkotmánymódosítási és a választási törvény egy hónapja országos vitára bo­csátott tervezeteiről. Az egyik legnagyobb ér­deklődéssel fogadott felszó­laló Arnold Rüttel, az Észt Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek­­ elnöke volt. Szavait azért előzte meg nagy vára­kozás, mert a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége szombaton alkot­mányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte a balti köztársaság parlament­je által november 16-án el­fogadott határozat egyes, a köztársaság szuverenitását erősíteni hivatott pontjait. Rüjtel elmondta, hogy a köztársasági önelszámolás rendszerének bevezetése fel­tételezi a meghatározott ön­állóságot a gazdasági dön­tésekben, a társadalmi élet irányításában. A felszólalást ismertetve a TASZSZ hírügy­nökség megjegyezte, hogy Rüjtel egészében egyetértett a tervezetek javasolt módo­sításával. Az újból fellángolt azer­bajdzsáni örmény ellenté­tek miatt ugyancsak nagy érdeklődés fogadta Grant Voszkanjan felszólalását. Az örmény­­ törvényhozás el­nökségének elnöke kifejtet­te: a Kaukázuson túl kiala­kult helyzet azzal is össze­függ, hogy az érvényben le­vő alkotmány nemzetiségi viszonyokat érintő cikkelyei nincsenek kellőképpen ki­dolgozva. Voszkanjan a vé­res szumgaiti események megfelelő politikai értékelé­sét sürgette. Ha ezt kellő időben elkészítették volna — vélekedett az örmény poli­tikus —, nem került volna sor a legutóbbi napok ese­ményeire. Elismerte ugyan­akkor, hogy Örményország­ban vannak a feszültség fenntartásában érdekelt erők is. Az oroszországi föderáció mi­niszterelnök-helyettese, Va­­szilij Kazakov a vitával fog­lalkozva megállapította: jogos nyugtalanságot kelt, hogy a tervezetek vitáját sok helyütt alkotmányelle­nes koncepciók propagálásá­ra használták fel. Mindez — mondta — nem segíti a szov­jet állam megerősítését. Ka­zakov hangoztatta, hogy a demokráciát nem szabad az anarchiának felváltania. A vita csütörtökön délben folytatódik, amikor a szov­jet törvényhozás két háza külön-külön szavaz az elő­terjesztésekről. Bz Imwmsmá és a miskolci rádió EDELENYBEN # Jó reggelt, derűs napokat, kellemes he­tet, Edelény! Őszintén reméljük, nem leszünk kellemetlen, alkalmatlan vendégek: a megszo­kott barátsággal fogadnak ezentúl is, olyan me­legséggel, amelyet sokszor tapasztaltunk az Önök kis városában és a várost övező mese­szép falukban. Hosszú vendégeskedésre számít­sanak: december 5-től, hétfőtől, a következő hét első napjáig rádióriporterek, újságírók és fotóriporterek „alkalmatlankodnak” majd váro­suk, községeik portáin. Kíváncsi népség a mi­énk: belekukkantunk tán még a fazekakba is... Kiváncsiak vagyunk, mert érdekel min­ket, hogyan élnek ott, azon a istenadta szép­ségű vidéken, ahová — jól tudjuk — a szépségen kívül kevés jutott, ha a földekre gondolunk Ám a föld alatt, az Önök földjei alatt kincses bánya rejlik, amivel melegedni tudunk, hogy él­jünk, élhessünk. Erdeikben vadak nőnek, kapitáli­sak. És mi van még a bokrok sűrűjében, mi nő a haraszt alatt? Nemigen tudjuk még. És azt sem, hogy azok az emberek, akik ezen a szép földön élnek, mikor, mit és hogyan gon­dolnak. .. Mi sajtómunkások az olvasók százezreinek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának kíváncsiságát visszük el Önökhöz: olyan lesz ez, mintha leveleket, sok-sok levelet imának isme­rősöknek és ismeretleneknek, mi pedig gondo­lataikat, leveleiket kinyomtatjuk, és eljuttatjuk.­ Kérjük, szívvel-lélekkel­ tudósítsanak! /

Next