Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Megyei tanácselnö­köt választanak Úgy tűnik, nem lesz hosszú az interregnum, dr. Ladányi József nyugalomba vonulása után nem­­ kell sokat várni az új tanácselnök megválasztására. Tegnap megteremtették en­nek jogi, formai alapját, a HNF megyei bizottsága ülésén. A testület is elfogadva az elnökség javaslatát !— Szabó Györgyöt és­­ Ződi Imrét jelölte­­ megyei tanácselnöknek. .A rendkívüli tanácsülést ,a­­ megyei itanács-vb július 13-ra írta ki, így ezen a napon választanak a tanácstagok új elnököt. A HNF megyei bizottsága tegnapi ülésén dr. Pusztay Bella alelnök alapos részle­tességgel ismertette a jelö­lés körülményeit, a jelöltek eddig megtett útját, és azo­kat a szabályokat, amelyek alapján megtartják a szava­zásit. A vitában többen fel­szólaltak, lényegében mind­nyájan támogatásukról biz­tosították Szabó György­öt és Ződi Imrét. Elhangzott az is, hogy az utóbbi évtizedekben nem vá­lasztottak tiisztségvis­e­lőike­t a megyében ekkora sajtónyil­vánosság mellett. Ezért volt furcsa, hogy egy-,két bizott­sági tag szemmel láthatóan annyi fáradságot sem áldo­zott az ügyre, hogy a ki­küldött írásos anyagot elol­vassa. Kérték az ismeretle­nebb Szabó Györgyöt, hogy mondja el programját, mert semmit sem tudnak róla(?). A megyei tanács pártbizott­ságának titkára felkészült a kérdésekre, és részletes el­képzelésekkel szolgált hall­gatóságának. Felszólalt Ző­di Imre is, aki a Szabó Györgyétől eltérő elképzelé­seket is megfogalmazott. (Várható tehát, hogy a ta­nácsülésen izgalmas szópár­bajban próbálják maguknak megszerezni a tanácstagok szimpátiáját és szavazatait.) A vita összefoglalója után következett a titkos szava­zás. A testület úgy döntött, hogy ragaszkodik a kettős jelöléshez. Minden szavazó­lapon tót név szerepelt. Az ötvenkettő leadott ér­vényes szavazat közül Ződi Imrére 52-en, Szabó György­re 50-en adták vo­ksaikat. Kapott még tót szavazatot Tolnai Lajos (Kazincbarci­ka) is. A tanácskozás második fe­lében Ződi Imre, a népfront megyei titkára számolt be a helyi n­épfron­tértekezletek tapasztalatairól és a megyei értekezlet előkészítéséről. A községekben és a városok­ban (közte a három új vá­rosiban is) megválasztották az egytestületes bizottságo­kat és a tisztségviselőket. A népfronti kongresszusra októ­berben kerül sor. (sz—i) Bush európai útjáról George Bush elnök ma­gyarországi és lengyelorszá­gi látogatása tükrözi azokat az „óriási változásokat”, amelyek e két országban végbemennek. A tény, hogy e változások éppen most bontakoznak ki, kitűnő al­kalmat kínálnak az elnök­nek, hogy hangsúlyozza: ideje egységes Európát lát­nunk, amely nincs már Ke­letre és Nyugatra osztva. Erről beszélt csütörtökön a külföldi sajtó előtt Curtis Kamman külügyminisztéri­­umi államtitkár-helyettes. A kelet-európai kérdések­ben­ illetékes vezető diplo­mata meggyőződését fejezte ki, hogy George Busht mind Lengyelországban, ahol az amerikai elnök igen nép­szerű, mind Magyarorszá­gon, ahová e tiszt betöltője először látogat el, igen szí­vélyesen fogadja majd a lakosság csakúgy, mint a politikai erők, csoportok. „Úgy gondolom, mindenki üdvözli a tényt, hogy társa­dalmuk megnyitását ame­rikai elnöki látogatás ismeri el” — hangoztatta. Kamman megerősítette a korábbi értesüléseket, hogy amerikai részről a magán­­szektorra helyezik a hang­súlyt mindkét országban, így meg kívánják vizsgálni, mit tehet az amerikai ma­gánszektor Magyarországon, milyen további beruházások vállalkozások volnának köl­csönösen előnyösek. Egyút­tal ösztönözni kívánják a magánvállalkozást Magyar­­országon. A diplomata ugyancsak megerősítette az MTI májusi jelentését, hogy Bush elnök a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre is ellátogat és ott (nyilván gazdasági kérdé­sekről) beszédet mond. Nyáron a határon Vámvizsgálat a magyar- csehszlovák államhatáron, Tornyosnémesinél. Naponta és átlago­san ezen, illetve a szomszédos hidasnémeti vasúti átkelőn 5-10 ezer utas fordul meg, az idegenforgalmi szezon lassan megkezdődik. A határon, a vámosoknál jártunk.­­Cikk az 5. oldalon.) Fotó: Balogh Imre BEFEJEZŐDÖTT A JÚNIUSI ÜLÉSSZAK Módosították a honvédelmi törvényt A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat fe­letti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csütörtökön kialakult patthely­zet után a honvédelmi bizott­ság ülésén sikerült kompro­misszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utób­biak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bizott­­ség jelentése alapján először arról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együt­tes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két ellenszava­zattal és két tartózkodás­sal fogadta el. Ezután egy el­lenszavazattal és tizenegy tar­tózkodással elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat idő­tartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alap­ján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköte­les katonai és polgári szolgá­latának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg­. Ezt az indítványt hét tartóz­kodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaz­tak, amely a tartalékos kato­nai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, va­lamint a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a ja­vaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. t­ör­vény módosítására be­nyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartóz­kodással elfogadta. Ezt követően Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv mó­dosításáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényiből adódó büntetőjo­gi feladat a most beveze­tett polgári szolgálat elvég­zésének büntetőjogi biztosí­tása. A polgári szolgálat el­látását is büntetőjogi sza­bály védi, az a szabály, amelyet előterjesztetü­nk, és amely büntetni rendel min­denkit, aki ki kívánja ma­gát vonni a polgári szolgá­lat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésé­ben megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaz­tuk meg a benyújtott tör­vényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségü­ket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmiféle lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne te­remtsünk az ilyen szolgála­tot megtagadó, vagy nem teljesítők számára. Egy másik büntetőjogi ren­delkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklás­ként elmondotta: minthogy az ország gazdasági szerke­zetének átalakulása követ­keztében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a hely­zetbe, hogy nincs átmeneti­leg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett köz­veszélyes munkakér­­téssel kapcsolatosan a büntetőjog­ban vagy a szabálysértés kö­rében eddig szerepeltek, ugyancsak törölni kell. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédel­mi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosítás július 1-jével lépne hatály­ba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy fel­tétele, éspedig az, hogy ki­hirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igaz­ságügy-miniszter kérte az Országgyűlést: mindkét tör­vényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság ülése a vártnál hosszabb ideig tar­tott, ezért az elnök elren­delte, hogy az interpellációk­kal folytatódjék a munka. Ezután a jogi, igazságügyi bizottság jelentése hang­zott el: a szolgálatmegtaga­dásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt, hogy a törvény ne július 1-jén, ha­nem kihirdetése napján lép­jen hatályba, egy ellensza­vazattal fogadta el a tör­vényhozó testület. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatot egyhangúlag elfo­gadta. Következő napirendi pont­ként a földtörvény módosí­tását tárgyalta meg az Or­szággyűlés. A mezőgazdasá­gi, valamint a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság által kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő — Török Sándor — is tett kiegészítő javas­latot. A mezőgazdasági bizott­ság előadójaként Solymosi József összegezte a gyakor­lati végrehajtás ellentmon­dásait remélhetően feloldó módosítások lényegét. Mint mondotta, a­­ módosítások nélkül romlanának a lakás­építésnél a telekhez jutás feltételei, mivel állami in­gatlanok, így építési telkek sem lennének eladhatók. Ugyanakkor az állami tu­lajdonú termőföldek eseté­ben sem lehetne változtatni a kezelői szervezeten, s az állami tulajdon gazdasági társaságba sem lenne bevi­hető. A módosító javasla­tok révén viszont elkerül­hető a­­ kezelői jogkörrel kapcsolatos valamennyi probléma. A képviselői kiegészítést ismertetve a bizottsági elő­adó elmondta: ennek lénye­ge szerint a jövőben nem idegeníthető el a szövetke­zetnek az a tulajdona, ame­lyet lakossági szolgáltató te­vékenység biztosítása céljá­ból ingyenesen kapott az ál­lamtól. A szolgáltatói tevé­kenység­­ megszűntével (Folytatás a 2. oldalon) Az ülésteremben

Next