Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-30 / 101. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Dr. Újszászy Kálmán Leesett fejünknek koronája - hangzott el Sá­rospatakon a barátok, tisztelők, egykori tanít­ványok ajkán, amikor az öreg Rákóczi-harang megkondulása nyomán ismertté vált, hogy dr. Újszászy Kálmán nyugalmazott teológiai pro­fesszor, a város díszpolgára 1994. április 24- én, életének 92. évében hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt. Szeretetre méltó alakjá­val, köztiszteletnek örvendő egyéniségével az 1951-ben kényszerrel megszüntetett Sárospa­taki Teológiai Akadémia professzori karának utolsó tagja szállt sírba. Dr. Újszászy Kálmán Budapesten végezte kö­zépiskolai tanulmányait, s érettségi után egy ifjúsági konferencián a pataki kollégiumról el­hangzott előadás hatására Sárospatakon irat­kozott be a teológiai akadémiára. Ezzel végleg elkötelezte magát az ősi iskola, a református egyház és Patak szolgálata mellett Stipendi­­umos teológusként híres külföldi egyeteme­ken gyarapította tudását. Hazatérve lelkészi oklevelet, majd egyetemi magántanári képesí­tést szerzett, s megválasztották a Sárospataki Teológiai Akadémia filozófiai-pedagógiai tan­székének professzorává. Széles körű tudományos munkásságot fejtett ki, s a szorosan vett szaktárgyain kívül beha­tóan foglalkozott szociológiával is. Ilyen témá­jú művei közül különösen nagy elismeréssel fogadta a szakirodalom A falu című munkáját. Teológiai professzortársával, dr. Szabó Zol­tánnal 1936-ban létrehozták a pataki bentla­kásos népfőiskolát tehetséges parasztfiatalok továbbképzésére. Svédországi meghívásra a helyszínen tanulmányozhatta a svéd szabad­­művelődési és népfőiskolai munkát, s az ott szerzett tapasztalatokat a népfőiskola tanter­vében és gyakorlatában hasznosította. Felké­szítése alapján a teológus ifjak hét végeken fa­lukutató munkát végeztek a Bodrogközben, Hegyközben, Hegyalján. Az így felhalmozó­dott gazdag anyagból dr. Újszászy Kálmán létrehozta a tudományos kutatók számára ér­tékes forrásanyagot szolgáltató pataki Falu­szemináriumot. Az évszázados kollégiumi ha­gyományokat követve, sokszor vett részt ta­nulmányutakon, előadói körutakon. Alig van európai ország, ahol ne járt volna, s az Egye­sült Államokban is többször meglátogatta az ottani magyar református intézeteket, gyüle­kezeteket. A magyar emigráció és a szórvány­magyarság vezetőivel, tagjaival élete végéig szoros kapcsolatot tartott, de hazánkban, a Magyar Református Egyháznak, a pataki kol­légiumnak és Sárospatak városának is sok barátot szerzett A Teológiai Akadémia meg­szüntetése után professzori katedrát ajánlot­tak fel neki Budapesten, de továbbra is Pata­kon maradt, s a kollégium Tudományos Gyűj­teményének igazgatójaként szolgálta az egy­ház és a magyar művelődés ügyét Dr. Újszászy Kálmánt május 3-án délután 2 órakor a református templomban tartott gyászszertartás után a református temetőben helyezik örök nyugalomra. Búcsú tanítónktól Megrendülten és fájó szívvel búcsúzunk a Nagy Imre Társaság egyik alapító tagjától és megyei szervezetünk tiszteletbeli társelnöké­től, Újszászy Kálmán professzortól, emberség­ben, erkölcsben és hazaszeretetben példát mutató tanítónktól Ismételten megfogadjuk az 1993. november 27-i alakuló közgyűlésünk­höz intézett útmutatását, melyben utolsó in­telmeként ezt üzente nekünk: „Mögöttem a XX. század megannyi, inkább keserű, mint édes tapasztalatával és tanulsá­gával azt kérem tőletek: tiszteljétek, becsüljé­tek és hirdessétek névadónk - Nagy Imre - emberségét, tiszta erkölcsét, hazaszeretetét és azt a történelmi szerepét, melyet mártírhalá­lával tett tiszteletreméltóvá, követendő példá­vá honfitársaink számára, de a külföld számá­ra is. Azért kérem ezt, mert csak ezeknek az örök emberi értékeknek a megvalósulása te­heti a következő XXI. századot a mainál szeb­bé, boldogabbá és emberibbé!” Kedves Kálmán Bácsink! Igyekszünk útmuta­tásod szerint cselekedni, hogy minél több hon­fitársunk törekedjen erkölcsben, emberszere­­tetben és hazaszeretetben olyanná lenni, ami­re a ti életutatok mutat követendő példát. E fogadalommal búcsúzunk tőled, emléked örökké a szívünkbe zárva. Nyugodj békében! A Nagy Imre Társaság B.-A.-Z. Megyei Szervezetének Elnöksége E. Kovács Kálmán SIRATÓ Újszászy Kálmán emlékére Bodrog fölött zokog a szél, sikoltoznak a parti fák: Sárospatak most temeti legkedvesebb professzorát. Kicsiny ez a sírkert ahhoz, hogy a bánat beleférjen: elsírják a szirmaikat a virágok künn a réten. A sír mellett ott áll Jézus: a sokaság látva-látja, kézen fogva vezeti a professzort a mennyországba. : Kultúra 1994. Április 30., Szombat Megszelídített pszichodráma Miskolc (ÉM)­­ A Coppélia már a második olyan nagyszabású balett, amelyet a Miskolci Nemzeti Szín­ház saját társulata mutat be­­ Ma­joros István rendezésében. Ez a da­rab is - mint a tavalyi évad Diótörő­­je - minden korosztályhoz szólhat, történetét és természetesen Delibes zenéjét is élvezhetik a gyerekek s felnőttek egyaránt. Az eredeti E.T.A. Hoffmann törté­net persze egyáltalán nem mese, hanem egy kegyetlen pszichodrá­ma, de erről itt szó nincs. A rendező által alakított Coppelius mester egy kicsit különc, magának való ember, aki a saját maga kialakította vilá­got építgeti tovább, és mikor ebbe kívülállók behatolnak, természete­sen „dühös” lesz, foggal-körömmel védi szabadságát, illetve „egyszü­lött” bábuját. De ebbe a bábu hölgy­be beleszeret egy fiú, s itt kezdőd­nek a konfliktusok. A történet vége aztán happy end, mindenki megt a­ hét órától is a színházban. A Páholy látja a párját. bérlet tulajdonosai az előadás utáni Hogy kinek ki a párja, az kiderül - partin személyesen is találkozhat­sz idei évadban utoljára - ma este nak a szereplőkkel. Majoros István, Anderkó Olga és Alexander Komarov Az orrba vágás művészete Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Salgótarjánban az elmúlt pénteken nyílt kiállítása. Nyíregyházán és Kassán majd nyá­ron. Három tárlat három különböző - és friss - anyaggal... • Szerencsére gyorsan dolgozom - mondja Drozsnyik István képzőmű­vész. - Azért így is sok éjszakát töl­töttem munkával, hogy összeálljon az anyag. Nemcsak rajzolok, de fes­tek, fotózok, szobrokat csinálok. És közben mindig keresem az újat. Ta­valy például hozzányúltam a vas­hoz. A fa után furcsa volt, hisz’ más jellegű anyag, nehézkesebb. Bár eb­ből is tudtam légieset csinálni... vasból készült például az UFO tö­rött esernyővel című szobrom. A cí­mekre ügyelek, hiszen takarhat utalásokat, indíttatást, sokszor ve­zeti tovább az embernek a gondola­tát, vagy éppenséggel utat nyit a gondolatainak. Vannak benne frics­kák is, sok esetben groteszkséget hordhat magában. Mint például a Székbezárt Nap. Ez egy másfél má­zsás vasszobor, s arról szól, hogy jö­het akár egy,napos” ember is, aki fényt tud hozni, elképzelhető, hogy abban a pillanatban mihelyt leült, befogja a szék, a hatalom. Valahol olyan a szék, mint a kalitka. Q Az Ön széke... • Igen, az enyém Fából nagyon sok ilyet csináltam, én székszobor-fest­­ménynek nevezem ezeket. Gyakor­latilag egy körüljárható szobortö­megről van szó, ami meglehetősen szabad fantáziájú és szellemes is egyúttal, nemcsak a címeiben, de fölfogásában, a megfogalmazás módjában is. Légies, könnyed, né­melyik úgy néz ki, mint egy finom nő, a másik, mint egy potrohos férfi. • Elég ismertek a székszobrai. Lehet, hogy provokálni szeretném mikor megkérdezem: nem unja még őket? • Tulajdonképpen nem csináltam még annyit, mint amennyit szeret­nék. Eddig durván negyven szék­szobrom van, de még legalább en­­­nyit meg kell csinálnom. Mert még be sem fejeztem az­ egyiket, már újabb ötletek jöttek. És csak annyi a közös bennük, hogy valahol őrzik a szék formarendszerét, de kilépnek ebből, amikor figurákká lesznek. □ Szereti megmagyarázni a munká­it? Vagy sérti, ha valaki nem érti, nem érzi, mit akart? • Ha megkérdeznek egy művemről nyilván el tudom mondani, mit sze­retnék vele közölni. És azt nem vá­rom el, hogy a másik ugyanazon a gondolati síkon induljon el. Egy a lé­nyeg, hogy orrba vágjam. Aztán hogy elvérzik-e, vagy elkezd gondol­kodni rajta, és három nap múlva „csörög be”, mi akart ez lenni, az már más kérdés. Csak az a lényeg, hogy a gondolattól ne tudjon szaba­dulni. Sokkhatást akarok elérni: az a szellemiség amely azokban a munkákban van, ne hagyjon békét annak a valakinek, aki ezt megnézi. Még az sem baj, ha nem azért fog­lalkoztatja valami, mert jónak tart­ja. Ha szerinte az szar, akkor is megragad benne, mert a szartól un­dorodik. Elfordulhat akár, de mégis odavágtam... Q Nem értem, ez miért jó Önnek?! • Nem az a jó, hogy rossz, hanem az, hogy ottmarad az ember agyá­ban. Ideig, óráig, napokig, hetekre, évekre, egy örökkévalóságra. Ez a jó benne. Végül is ez a cél. □ Az öncél?... • A művészet mindig is egy ilyen exhibicionista dolog volt, de ugyan­akkor individuális is. Ha leegysze­rűsítem, akkor valahol tényleg ön­célú mutogatásról van szó. De ez mégis túl erős kifejezés. Az a hit a fő, hogy adtam valami pluszt, hogy sugalltam valakinek valamit. • Szabad hozzányúlni a szobraihoz? • Persze hogy szabad, van amelyik kívánja is, hogy hozzányúlj. A fa­szobrok simogatást igényelnek . Nem túl riasztóak ahhoz, hogy meg tudjuk őket simogatni? • Ha a cím még riasztó is lenne, de vannak rajta olyan formák, amelyek az ember kezét, olyan színek, ame­lyek a szemét vonzzák és sokszor ha a kéz nem is, a szem simogat. • Nem gyanús a kollégáinak, hogy ennyi mindennel foglalkozik? • A skatulyákat sohasem tudtam elviselni. Az ember típusa és lehető­ségei határozzák meg azt, mi min­dennel foglalkozik Van aki csak egy dolgot szeret csinálni, ő azon a területen jó. Ez nem baj. Csakhogy ez is egy skatulya. S akkor miért baj az, ha valakinek olyan a szellemisé­ge, habitusa, hogy nem marad meg egy területen? Én grafikusként in­dultam, de sohasem tudtam volna leragadni a grafikánál. Egy dolgot elkezdek csinálni, de már menet közben más foglalkoztat. Korunk meg különösen igényli, megkövete­li, hogy egyszerre több dolgot mű­velj, mert csak akkor maradhatsz talpon. Úgy gondolom, én sok min­denhez értek de másnak lehet más a véleménye... Drozsnyik István Vitéz Mihály iskolája Gesztelyben Gesztely (ÉM­­­FG)­­ A gesztelyi hagyomány szerint valamikor az 1790-es évek végén az itteni kocsma cégéréhez írta Csokonai Vitéz Mi­hály a Szerelemdal a csikóbőrös ku­lacshoz című ódáját. Abban az idő­ben többször is járt itt a helyi föld­birtokos család vendégeként. Puky Istvánnal együtt jártak iskolába, és így a költő időnként hazajött vele a Hernád menti faluba. Sőt, úgy tartja a legenda, hogy itt esett meg az a Pe­tőfi Sándor által versben is megörökí­tett eset, amikor egy jó mulatság ked­véért „csapot, papot”, mindent ha­gyott Csokonai Vitéz Mihály. S most, jó kétszáz esztendővel az eset után, újra visszatért ide a költő. A tegnap megtartott iskolanévadónak köszönhetően immáron a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában ta­nul a közel háromszázhúsz gesztelyi illetve fijharangodi gyerek. - Szerettük volna méltóképpen megünnepelni ezt a napot - mondta Pásztor Ferenc, a gesztelyi Csoko­nai Vitéz Mihály Általános Iskola igazgatója -, ezért egyhetes rendez­vénysorozatot szerveztünk. Hagyo­mányteremtő szándékkal hirdettük meg a Hernád menti iskolák tanulói számára a Csokonai-szavalóver­­senyt, a különböző játékos foglalko­zásokon, versenyeken kívül a csü­törtöki sportnapon többek között karate- és amerikai ugrókötélgya­­korlatokból tartottunk bemutatót, igazi csemegének számított a korf­­balljáték. De a Csokonai-napok fénypontja mégis az iskolanévadó volt. Köszönettel tartozunk a Ma­gyar Irodalomtörténeti Társaság megyei vezetőinek, a Miskolci Egye­tem Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének, a Miskolci Akadémi­ai Bizottságnak, a megyei és termé­szetesen a helyi önkormányzatnak, hogy tanulóink és a falu lakói szá­mára is emlékezetessé tették ezt a napot. Tegnap délelőtt 10 órakor emlék­tábla-avatással kezdődött a prog­ram, a Puky-ház falán elhelyezett tábla őrzi a költő gesztelyi látogatá­sának emlékét. Ezt követően tudo­mányos emlékülés volt az iskolá­ban, majd leleplezték a Csokonai arcmását megörökítő dombormű­vet Az ünnepségsorozat Puky Ist­ván sírjának megkoszorúzásával fe­jeződött be. Az iskola faláról a költő tekintő diákokra Fotók: Dobos Klára Multimédia Miskolc (KM) - Kalandok a világ­faluban címmel a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszéke - az egyetem Informati­kai Intézetének és Bay Zoltán Inté­zetének közreműködésével - mű­helymegbeszélést szervezett április 29-30-án Társadalomtudományok, egyetem, multimédia címmel a té­mában jártas szakemberek számá­ra. A műhelymegbeszélés célja a már működésképes multimédia eszköztár megismerése, illetve a fő­ként a történelemtudomány, műve­lődéstörténet, művészettörténet, kulturális antropológia területén dolgozó szakemberek kezdeménye­zéseinek, eredményeinek, elképze­léseinek és terveinek egyeztetése a képi források, információhordozók gyakorlati használatáról az egyete­mi gyakorlatban. A bevezetőt teg­nap délután két órakor Kunt Ernő (Miskolci Egyetem, Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék) és György Péter (ELTE Esztétika Tan­szék) tartotta, majd a meghívottak 10-15 perces referátumokban ismer­tették eddigi eredményeiket, tapasz­talataikat, elméleti megfontolásai­kat, további elképzeléseiket, bemu­tatták már elkészült CD-ROMjai­­kat, programjaikat. A program má­sodik napján, ma reggel kilenc órá­­­tól a szemináriumot támogató CAD- server munkatársai mutatják be sa­ját eredményeiket és eszközeiket Népszerű muzsika Miskolc (ÉM) - A Népszerű Zenei Estek címet viselő komolyzenei bér­letsorozat keretében május 2-án, hét­főn este fél nyolckor ad koncertet Je­­an-Pierre Rámpás vezényletével a Miskolci Szimfonikus Zenekar a Mis­kolci Nemzeti Színházban. A műsor­ban Rossini Semiramis nyitánya, Mozart Esz-dúr szimfóniája és Beet­hoven Vm. szimfóniája szerepel Dalostalálkozó Felsőzsolca (ÉM) - Dalostalálkozót rendeznek Felsőzsolcán ma, szomba­ton délután két órától A Kazinczy Általános Iskola udvarán fellép a szögligeti pávakör, a hernádnémeti pávakör, a füzér népdalkör, az ede­­lényi pávakör, illetve Felsőzsolcáról a Rozmaring” női népdalkör, a férfi népdalkórus és a házigazda általá­­nos iskola népdalkórusa._________ Templomi koncert Harsány (ÉM) - Kátai Natasa és Joó Katalin, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének, illetve orgona szakos hallga­tói adnak hangversenyt május 1- jén, vasárnap este 6 órától a harsá­­nyi református templomban.______ Jótékonysági gála Miskolc (ÉM) - A MIÉP szervezé­sében jótékonysági gála lesz május 5-én, csütörtökön Miskolcon a Ró­nai Sándor Művelődési Központ­ban. A műsorban számos neves éne­kes és előadóművész szerepel - töb­bek között Ábrahám István, Dézsy Szabó Gábor, Poór Péter, Prazsina Kovalcsik­­, a zenét Szirmai Zoltán szalonzenekara szolgáltatja. A mű­sorvezető Győri Béla. A művészek és a szervezők az est teljes bevételét a mozgásban és látásban korláto­zott gyermekek megsegítésére ajánlják fel. Jegyek válthatók a Ró­nai Sándor Művelődési Központ­ban, a Miskolci Nemzeti Színház jegypénztárában valamint a Vakok és Gyengénlátók Szövetségénél. Gyimesi táncok Miskolc (KM) - Gyimesi táncosok és zenészek közreműködésével mű­sorral egybekötött táncház lesz má­jus 1-jén, vasárnap este fél 8-tól Miskolcon a Központi Leánykollégi­umban. (Palóczy u. 1.) A műsorban közreműködői: Tímár Viktor (hege­­dű) és Tímár Vilmos (ütőgardon). Játsszunk operát! Miskolc (ÉM)­­ A Magyar Rádió Zenei Közművelődési Szerkesztősé­ge az Erkel-centenárium jegyében „Játsszunk operát!” címmel orszá­gos zenei műveltségi vetélkedőt hir­detett, melynek megyei döntőjét a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz­­művelődési Intézet május 1-jén, va­sárnap délelőtt 10 órától a Herman Ottó Gimnáziumban rendezi meg.

Next