Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-303. szám)

1997-12-22 / 298. szám

1997. Dickmbm 22., Hétfő □ KOMMENTÁR Megbirkásodunk Halmos Ildikó Karácsony előtt megbízásodnak az embe­rek, fogalmazott meglehetősen sajátosan, de mégis nagyon találóan egy ismerős. Kifejezé­se igen jól leírja azt az állapotot, amikor az ember agyában csak egyetlen gondolat vil­log, mint a tűzjelző a gyapotraktárban: nincs több hétvége karácsonyig. Vásárolni kell. Izomból. Loholunk az utcán, és - így a vége felé - pánikszerűen veszünk. Szinte mind­egy, hogy mit. Száj összeszorítva, tekintetünk előtt lila köd. Mint a kerge birkák. Hogy an­nak a bizonyos kerge birkának mi jár a fejé­ben, nehéz kideríteni. De hogy a miénkben mi, az világos: ajándék nélkül egyszerűen nem térhetünk haza. Az kell, és kész. Ha be­leőrülünk, akkor is. De tényleg annyira kell? Hát persze! Micso­da szégyen, ha üres kézzel járulunk a fa alá. Hiszen ez így szokás. Ez másként nem is le­het. Skandallum. De én azt mondom, kell a fenének az ilyen áron megszerzett ajándék. Hogy örüljön az ember, ha a szintén tantalo­­szi kínok között vételezett csomagolópapír bontogatása közben akaratlanul is megjele­nik előttünk a kedves eltorzult, görcsbe rán­­dult arca, amint idegesen, izzadva, tüleked­ve, fogai között szitokáradatot morzsolva kú­szik a tömegben, hogy megvegye azt, amit mi most bontogatunk. Persze, hogy is lehetne másként? Hiszen az emberek többsége dolgozik, nincs ideje már rügyfakadáskor karácsonyi vásárlásba bo­csátkozni. Pedig milyen szép is lenne. Lan­gyos őszi délutánokon sétálgatnánk, szerette­inkre gondolnánk, és arra, minek is örülné­nek a legjobban. Mivel is tudnánk őket iga­zán boldoggá tenni karácsony este. Ha pedig aznap nem akadunk annak a valaminek a nyomára, nem baj, megvehetjük a jövő hé­ten is. Ám valahogy sosem így alakul. Elszaladnak a napok, és mindig az utolsó pillanatban ro­hamozunk. De hát ilyenek vagyunk. És ezért van, hogy így karácsony előtt egyszerűen megbirkásodunk. Lovagi ajándék az otthonlakóknak Hangulatos műsorral kedveskedtek karácsonyi ajándékként a Szent György Lovagrend tagjai és az egri Gárdonyi Géza Gimnázium kamara­kórusának tagjai az egy évvel ezelőtt Sajóbá­­bonyban átadott Hollandkert elnevezésű öre­gek otthona 38 lakójának. A tegnap délutáni karitatív program után Kovács Tibor a­­ Károly Róbert uralkodásának idején, 1326-ban 50 tag­gal alapított, és Magyarországon 1990-től újra­élesztett - lovagrend észak-magyarországi pri­orja elmondta, Kerekes Ferenc és Varga Eszter intézménytulajdonos (a lovagrend tagjai) hívá­sára jöttek el Sajóbábonyba. Fotó: Bujdos Tibor Védett tájon pusztított a tűz Miskolc (ÉM)­­ Mintegy 400 hektárnyi területen lobbant lángra a legelő és a nádas Mezőnagymi­­hály határában szombaton délben. A 12 órakor ri­asztott tűzoltók este tízig küzdöttek azért, hogy megfékezzék a tájvédelmi területen keletkezett tü­zet. Az oltáshoz a mezőkövesdi, az egri és a tisza­­újvárosi tűzoltók is kivonultak. A lángok keletke­zésének okát szakértő bevonásával vizsgálják. A rendelkezésre álló információk alapján nem zárha­tó ki az sem, hogy felelőtlen emberi magatartás miatt alakult ki a pusztító tűz. A MEGYÉBŐL JELENTJÜK É$XAK*Mm«IOKSZá« Aranyvasárnapi csúcsforgalom Vásárló- és vásárlásdömping - megkezdődött az ünnepi visszaszámlálás Miskolc (EM­­­HI) - Óriási for­galmat bonyolított a legtöbb üzlet a karácsony előtti utolsó vasárnap a megyeszékhelyen. Szinte minden fogyott, és úgy tűnt, jóval kevesebben nézték az árakat, mint a hétköznapo­kon. Már szinte a nyitás pilla­natában megteltek a boltok, a nagy zsúfoltság ellenére vi­szonylag türelmesek voltak egymáshoz az emberek. A cső­­pörgő eső és a tömeg ellenére kitartóan és elszántan vásá­roltak. A pulton ötféle parfüm sorakozik. A feléjük hajló fiatalember arcán tökéletes tanácstalanság. Az eladó segíteni próbál. - Inkább az édes vagy a citromosabb illatokat ked­veli a hölgy? - érdeklődik. A fiú a kérdéstől, ha lehet, még jobban el­keseredik. - Az a baj, hogy ezt is, azt is. Direkt bejöttünk többször az üzletbe, és csak úgy szagolgat­tuk a parfümöket. Gondoltam, hátha az egyikre azt mondja, ez a kedvence, ez az, ami nélkül egy pillanatot sem tud tovább élni. És mi lett belőle? Ötféle illatba szere­tett bele. Most honnan tudjam, melyik lesz az igazi? Az eset nem egyedi. Sokan kérik az eladók tanácsát Miskolc főutcá­jának egyik illatszerboltjában. - Az utóbbi két hétben, és főleg ezen a hétvégén óriási a forgal­munk. Főleg a dekorkozmetiku­­mok, a díszdobozba csomagolt kozmetikai cikkek és a parfümök kelendőek. Nem tolakodnak az emberek, türelmesen kivárják, amíg a kevésbé határozottak is választanak. De vannak, akik pontosan tudják, mit keresnek. Ilyenkor az ár kevésbé számít. Egy bizonyos márkából megveszik akár az egész sorozatot. Vagy van egy bácsi, aki egy évben egyszer jön, karácsony előtt. De akkor be­vásárol az egész családnak! Ilyen­kor, az utolsó hétvégén nem ritka ez a mondat: Mutassanak vala­mit, mindegy hogy mit, de ne ke­rüljön többe háromezernél - mondja Agócs Józsefné boltvezető. Amíg beszélgetünk, legalább öt parfümöt rejtenek díszcsomago­lásba a kollégái. Egy idős néni pe­dig épp negyedszer teszi vissza a polcra a több terméket magába foglaló akciós összeállítást, és dönt mégis az olcsóbb, egyedülálló darab mellett. A polcok között biztonsági őr „cirkál”. Mint mondja, megfigyel­te, már jelenlétével elijeszti a tol­vajokat. Ha összetalálkozik a te­kintetük, a lopni szándékozó álta­lában meggondolja magát. Már újra az utcán egy fiatalem­ber keresztezi utunkat, kezében egy halom cipősdobozzal.­­ Általában nem szoktam az utolsó pillanatra hagyni a vásár­lást, az ajándékok nagy része már megvan, de most jutottam egy kis pénzhez. Gondoltam, meglepem még valamivel a családomat. Vet­tem cipőt a lányomnak, a felesé­gemnek is. De most már elég volt a tömegből! A könyvesboltban alig lézenge­nek az emberek. De ez csak pilla­natnyi helyzetjelentés, ugyanis a következő percben már mozdulni sem lehet. Vagy harmincan betó­dultak. Az eladókon az idegesség legkisebb jele sem látszik. Moso­lyogva segítenek.­­ Tavaly decemberhez képest sokkal kevesebb vevőnk volt. Ed­dig. Ezen a hétvégén azonban jócskán megnövekedett a forga­lom. Érdekes, hogy az elmúlt év­ben vittek, amit láttak, most in­kább a drágább, igényesebb árut keresik - így Kondás Orsolya könyvesboltvezető. Az Erzsébet téren felállított bó­dék körül is hullámzik a tömeg. Mindenki valami szépet, mutató­sat akar. A karácsonyi díszeket, játékokat kínáló pultnál váloga­tók egy része nem is kérdezi az árat. Viszik az olcsónak nem mondható koszorúkat, lelógatható kompozíciókat. De azért van, aki a kisebb - és jóval olcsóbb - se­lyemalmával is megelégszik. Egy nagymama hiába ajánlgatja uno­kájának a kétszáz forintos mű­anyag autót, a gyerkőc rezzenés­telen tekintete egy tízszer annyiba kerülő dömperre tapad. Vagy azt, vagy semmit, olvasható le az arcáról. A vásárlókéról pedig ez: valamit, akármit. Hanyatt­­homlok­­ itt a karácsony! A drága ajándékot vásárlók közül petést. De ebből az örömből még sokan nem kockáztatják a meg le­maradhat a fa alá is. Fotó: Bujdos Pártvezér az új ABC-ben Torgyán József adta át a keresztesi MDF-központot Mezőkeresztes (KM­­­HI) - Mindig örü­lök, ha vidékre jöhetek, főleg, ha egy új létesítmény avatására hívnak. Fő­város-centrikus országunkban min­den vidéki fejlesztés figyelmet érde­mel - mondta avatóbeszédében Tor­gyán József, az FKGP elnöke szomba­ton Mezőkeresztesen az új MCF-köz­­pont és ABC-áruház átadásán. Az MCF nevet viselő, mezőkeresztesi köz­pontú cégcsoport új üzletházában butik, műszaki, villamossági bolt, műanyag és vasárukat, lakásfelszerelést, könyveket árusító bolt, ABC áruház nyit. Itt kapott helyet a cégcsoport központja és konfe­renciaterme is. A terem egyebek mellett a helyi rendezvények szervezésére, lebo­nyolítására szolgál majd. A létesítmény átadásán Torgyán József többek között arról beszélt, mennyire fon­tos az ország jövője szempontjából a fővá­rostól és a megyeközpontoktól elszakadt vidék fejlesztése. Kijelentette: ha a válasz­tások után pártjuk kormányra kerül, kon­centrált pénzeszközöket használnak majd fel a vidék talpra állítása érdekében. Első lépésként csúcsminisztériummá fejleszte­nék a Földművelésügyi Minisztériumot, a Területfejlesztési és Környezetvédelmi Mi­nisztériumot pedig ebbe a csúcsminisztéri­umba olvasztanák be. E tervüket azzal in­dokolta, hogy így egyesülhetnének az ed­dig hasonló célokra, de különböző szervek­nek adott pályázati támogatásokat. A pártelnök vásárolt is az ABC-ben Egy nem repülő repülő Különös karácsonyi látványosság, egy - alpinisták segítségével - felfüggesztett három mázsás Góbé vi­torlázó repülő fogadja az egyik helyi rádió jóvoltá­ból Miskolcon, az ITC-székház előtt közlekedőket A legközösségibb közösség Négy település vetélkedett Kázsmárkon Kázsmárk (ÉM­­­HI)­­ A léhi csapat nyerte a leg­közösségibb közösség­nek járó Csereháti Gyer­tyaláng vándordíját a szombaton Kázsmárkon rendezett vidám kará­csonyi vetélkedőn. Ők készítették többek kö­zött a leghosszabb hur­kát, amely pontosan 23 méteresre sikerült. A Csereháti Karácsonyi Mulatság elnevezéssel hir­detett vetélkedőn a kázs­­márkiak mellett a hom­­rogdi, a léhi és a romnaná­­daskai iskolások vettek részt. A verseny már de­cember 20. előtt megkez­dődött. A csapatoknak sa­ját településükön kellett különféle feladatot végre­hajtaniuk. Fenyőfát díszí­tettek, ötletes ajándékokat készítettek, megajándé­kozták az idős embereket, a már feldíszített kará­csonyfa köré műsort és kö­zönséget szerveztek. A versengés szombaton a kázsmárki Fogarasi János Általános Iskolában foly­tatódott. Ott többek között ünnepi asztalt díszítettek a gyerekek, és feltálalták az előre elkészített jelleg­zetes téli fogásokat: hur­kát, sült tököt, toroská­posztát és rengeteg, külön­böző formájú ízletes apró­süteményt, pogácsát. Amíg nézték egymás bet­­lehemes műsorát, végig­kóstolták a finomságokat. Az iskola egyik termében pedig egy közös ünnepi asztalon bemutatták a versenyre összeállított, étellel-itallal megrakott kosarakat, sógyurmakalá­­csokat, asztaldíszeket. A tornanádaskaiak óriás, legalább 5 kilós kenyere mellé jól illett a léhiek 23 méter, és a kázsmárkiak 10 méter hosszú hurkája. Verseivel emlékeztek a költőre Tollas Ti­bor-szavalóversenyt rendeztek szülőfalujában Nagybarca (ÉM­­­PT)­­ Az idén július­ban elhunyt Kecskési Tollas Tibor, a település nemzetközi hírű költője 77. születésnapján szavalóversenyt ren­deztek tegnap Nagybarcán. A Tollas Tibor özvegye, a Lakitelek Alapít­vány és a szülőfalu önkormányzatának kezdeményezésére első alkalommal meg­hirdetett versmondó megmérettetésre 23 tanuló nevezett a tardonai, a mályinkai, a dédestapolcsányi, bánhorváti és a házigaz­da általános iskoláiból, illetve Kazincbarci­ka, Miskolc középfokú tanintézményeiből. A telt ház előtt lebonyolított vetélkedésen, a kötelező Tollas­ és szabadon választott mű előadása után a Lezsák Sándor vezette zsűri az általános iskolások kategóriájá­ban a Bánhorvátiból érkezett Máté Zsu­zsanna, a középiskolások kategóriájában Csík Judit, a miskolci Fráter György Kato­likus Gimnázium diákjának teljesítmé­nyét minősítette a legszínvonalasabbnak. Jövőre újra meghirdetik a hagyományte­remtő céllal útjára indított versenyt. A verseny előtt műsort adtak a nagy­­barcai kisiskolások­Fotó: Bujdos Tibor

Next