Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

1998. Március 14., Szombat KOMMENTÁR A­libi jogszabály Szabó Nóra /A fogyasztóvédelem világnapja, március 15. elő­estéjén az a gondolat tolakszik az ember fejébe, milyen messze is vagyunk mi, magyarok a fejlet­tebb társadalmak fogyasztói moráljától és tudatos­ságától, amikor a pénztártól ellépve első mozdu­latként összegyűrjük és elhajítjuk a blokkot, rá­mordulunk vásárlótársunkra, aki megszámolja a visszajárót: ne tartsa fel a sort! Ha a rossz árut vissza merjük vinni, olykor mi szégyenülünk meg, miközben a kereskedő „szűk üzleti körben" min­den mérgét ránk zúdítja. Pedig amint végez az az­napi robottal, már ő is istenített, ugyanakkor ki­zsákmányolt fogyasztó, mint bárki más. Kétségtelenül sikerként kell elkönyvelni, hogy hosszú vajúdás után tavaly megszületett a fo­gyasztóvédelmi törvény, amelyről Gyarmati And­rás, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazga­tója kincstári optimizmus nélkül azt állította: ez aztán nem alibi jogszabály! Mi több, feltétlenül jó nekünk ez a paragrafus-gyűjtemény. Sajnálatos, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság és a civil, éppen ezért intenzív érdekvédelmet gyakorló Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) között nincs igazán egyetértés. A törvény nagyjából egyharmada az úgynevezett békéltető testületekről szól, ezeket jövő évtől a kamarai képviseletek székhelyein állítanák fel. Míg a megbízható érdekvédelmi feladatot ellátó, s nagyon is polgári szemléletű helyi OFE-szerveze­­tek ingyen és önként dolgoznak, ezekhez a testü­letekhez oda kell utazni és le kell tenni a kötelező illetéket, hogy foglalkozzanak egy-egy panaszos üggyel. Ezután még mindig ott a bírósági per lehe­tősége, ergo: kétséges, valóban szükség van-e ezen testületekre, meglesz-e a kívánatos tekinté­lyük? Spanyolországban ezt úgy oldották meg, hogy a kereskedő, szolgáltató egy nyilatkozattal eleve aláveti magát az ottani „békéltető testüle­tek" döntésének, amely szent; utána nincs bíró­ság, s a spanyol iparos még ki is teszi a kirakatába reklám gyanánt, ő bizony adott esetben tökélete­sen megbízik egy ilyen döntés jogszerűségében. Jómagam inkább hiszek a civil szerveződések lét­­jogosultságában. Ezek egy polgárosodó társada­lom alappillérei, ha nem is kapják meg mifelénk a hatékony tevékenységükhöz fontos jogvédelmet. Kíváncsian várom, jövő februárban a „fizető" bé­kéltető testületek vajon hány, sok kilométerrel odébb lakó kisnyugdíjas fogyasztói panaszát tet­ték tisztába... Március 15» ünnepi programok Számos ünnepségen emlékeznek megyeszerte az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra Március 14-i események Forró kép és szó címmel nyílik kiállítás az Abaúji Múze­umban délután fél 6-kor. A megnyitót követő meg­emlékezés helyszíne a művelődési ház. A műsorban a Kassai Thália Színház művészei is fellépnek. Hernádkak A polgármesteri hivatal előtti téren rendeznek ünnepséget: a délután 3-kor kezdődő program részeként felszentelik a település zászlaját és címerét. A tornateremben délután fél 6-kor kezdődik az ün­nepség. A rendezvényt követően fáklyás felvonulás lesz a település emlékhelyéhez. Este fél 7-kor kezdődik a megemlékezés: a fáklyás fel­vonulást koszorúzás követi a hősök sírjánál, majd az ünnepi műsor következik. Március 15-i események A helyi szervezetek ünnepséget rendeznek a Mész­telepi református temetőben, ahol délelőtt 11 óra­kor megkoszorúzzák Bárczay Miklós sírját, aki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc huszár­századosa volt, megjárta Kufstein börtönét is, de végül a szülőhelyén, Hejőcsabán hunyt el. Templomi misével kezdődik az ünnepség délután 2-kor. Utána avatják a háborúkban elesettek emlékművét. Ernőd A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Szakis­kola ad otthont a március 15-ikei ünnepségnek vasárnap 16 órától. A falu lakóit is megmozgató eseményen a diákok emlékeznek a 150 évvel ez­előtt történtekre. A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Shinwa magyarul: bizalom és harmónia Aláírták az audio-készülékek alkatrészeit gyártó üzemről szóló szerződést Miskolc (EM­ME)­Hu­­szonkétmillió dolláros zöldmezős beruházás­sal audio-készülékek alkatrészeinek gyártá­sára alkalmas üzemet hoz létre Miskolcon a japán Shinwa Co. Ltd. Az erről szóló szerző­dést tegnap írta alá a városházán Hiroyuki Nakaya, a Shinwa Ma­gyarország Precíziós Kft. ügyvezető igazga­tója és Kobold Tamás, Miskolc polgármestere. Az aláírást követő sajtótá­jékoztatón Kobold Tamás elmondta: a japán cég - több magyar város felkere­sése mellett - ’97 szeptem­berében vette fel a kapcso­latot Miskolccal. A polgár­­mester egyebek mellett a város kedvező geopolitikai fekvésével, a megfelelő munkaerővel, az állam ál­tal nyújtott adókedvez­ménnyel, valamint a Mis­kolci Egyetem - mint ok­tatási, kutatási bázis­­ meglétével magyarázta, hogy a Shinwa választása végül a borsodi megye­­székhelyre esett. Yoshifumi Naitó, a Shinwa elnöke kifejtette: a vállalatcsoporton belül a kutató-fejlesztő munkát az anyaországban végzik, míg a termelés 90 százalé­ka Kínában folyik. Egyelő­re Ázsia a cég működésé­nek fő területe, de Európá­ban és Amerikában is meg akarják vetni a lábukat. Ez a miskolci üzem éppen ennek a terjeszkedési szándéknak egy fontos ál­lomása. Az elnök elképzel­hetőnek tartotta, hogy ké­sőbb a kutatás egy részét is nálunk végzik majd.­­ A Shin­szó japánul bi­zalmat, a wa pedig harmó­niát jelent, ez egyben cé­günk mottója is - mondta Hiroyuki Nakaya ügy­vezető. - Bízunk benne, hogy a mi megtelepedésün­ket követően országunk más cégei is kedvet kapnak a magyarországi, illetve borsodi befektetésekhez. A több mint 13 ezer négyzetméteres épület­­együttes tervei már elké­szültek. Az audio-ké­szülékek alkatrészeit gyár­tó üzem építése - a Tatár domb és a Szinva közötti területen - áprilisban kez­dődik és október végére fe­jeződik be. Novemberben a stáb képzése, a próbaüzem indul, a jövő év elején pedig megkezdődik a tényleges gyártás. Ebben az évben a tervek szerint 200 embert vesznek fel, 1999 második felére az üzem létszáma 500 fő körül mozog majd. Elhangzott, hogy - szemben a japán vállala­tok többségének gyakorla­tával - a Shinwa nem ja­pán szakemberekkel kí­vánja megoldani a miskol­ci gyár vezetését. A 22-30 fős mérnökgárdát itt vá­lasztják ki, és a munkatár­sak mintegy 3 hónapos képzésen vesznek majd részt Kínában. Megjöttek a szép huszárok. A magyar huszárság és a Tokaji csata története címmel nyílt kiállítás tegnap az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére pénteken a Tokaji Múzeumban. A tárlaton bemutatott tárgyi emlékek legtöbbje a budapesti Hadtörténeti Múzeumból érkezett. Fotó: Bujdos Tibor Tartós munkanélküliek közös képzése Miskolc (EM­­­FL)­­ A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, valamint az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő­fejlesztési, és Átképző Központ (ÉRÁK) megál­lapodást kötött a tartós munkanélküliek közös felkutatása és képessé­geiknek megfelelő kép­zési programok indítá­sa érdekében. A képzésben - a központi forrásokból tervezhető ke­retlétszám szerint - 400 fő vehet részt, ehhez az ÉRÁK az országosan ren­delkezésre álló keretös­­­szegből 30 millió forint fel­­használását tervezi. A képzési skála széles, har­minchárom féle ismeret el­sajátításának lehetőségét kínálja. A felzárkóztató, hiánypótló és személyi­ségfejlesztő tréningektől kezdve a számítógépkeze­­lő, minősített hegesztő, ABC-eladói képzésen túl az alapfokú német és angol nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamig, a kőműves, ács, munkavédelmi techni­kus képzéssel bezárólag. A munkanélküliek kép­zésére elfogadott országos program finanszírozása decentralizált és központi forrásból történik 1998- ban. A képzési költség 50 százalékát a munkaerőpi­aci alap foglalkoztatási alaprészének központi, másik felét a decentrali­zált kerete fedezi. A képzés iránt érdeklő­dők felkereshetik a lakó­helyük szerinti munka­ügyi kirendeltségeket. A programok részleteiről, a részvételi lehetőségek­ről , tájékozódhatnak az ÉRÁK-ban (Miskolc, Eré­nyi utca 1., tel.: 46/379- 769), illetve a hivatal Mis­kolc belvárosában, a Szentpál utca 1. alatt ta­lálható információs irodá­jában. Az ITD Hungary­­vel ismerkedtek Miskolc (ÉM)­­ Az Észak- Magyarországi Munka­adói és Gazdasági Közös­ség és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereske­delmi és Iparkamara ren­dezésében az ITD Hun­gary tevékenységével is­merkedhettek tegnap a vállalkozók, szakemberek és bankárok. Király Ödön vezérigazgató-helyettes az ITD tevékenységét három fő területre osztotta, ezek: a kereskedelem-fejlesztés, a befektetés-ösztönzés és a hálózati szolgáltatás. A ke­reskedelem-fejlesztési tevé­kenységen belül ágazati ex­port-marketing programot dolgoztak ki, a befektetés­ösztönzés pedig a külföldi működőtőke hazánkba csa­logatását jelenti. Az ITD Hungary a jövőben szoro­sabb együttműködésre tö­rekszik a kamarákkal, így szolgáltatásaik azokon ke­resztül is elérhetők lesz­nek. Az észak-magyaror­szági régió vállalkozóinak rendelkezésére egyelőre az egri kirendeltség áll. Í$ZAK*MAGYARORSZÁG Inkubátor-szolgálat a megelőzés szolgálatában Miskolc (BM) - Az elmúlt időszak csecsemőgyil­kosságainak hatására, a további esetek megelőzé­se érdekében szakmai konferencián elemezték a teendőket a B.-A-Z. Megyei Bűnmegelőzési Alapít­ványnál, amely inkubátor-szolgálat kiépítését kez­deményezte Miskolcon (erről a tervről a napokban lapunk is beszámolt). Az alapítvány kuratóriuma 100 ezer forintos támogatással kívánja segíteni a megyeszékhelyen létrehozandó létesítmény kiala­kítását, a továbbiakra nézve pedig felajánlja szak­mai tapasztalatait a működtetéshez. Az alapít­vány kéri más egyesületek, civil szervezetek segít­ségét, támogassák az édesanyjuk által magukra hagyni kívánt újszülöttek megmentésére hivatott inkubátor-szolgálat megvalósítását. • Lakóháztűzhöz riasztották tegnap az esti órák­ban a szerencsi tűzoltókat Bekecsre, ahol egy ház tetőszerkezete égett. Egy személyhez kellett men­tőt hívni, fü­stmérgezés miatt - tudatta a megyei tűzoltóügyelet. Az oltás lapzártánkkor még tartott. A BÖRTÖNBŐL A KÖNYVTÁRBA. A zsarnokság börtöneiben nem hallgatnak a músisak címmel ren­dezte meg a Magyar Írószövetség Észak-Magyaror­­szági Csoportja a Füveskert antológia estjét teg­nap a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. Az antológia 1954-ben a váci börtönben készült. Verse­it a fegyház politikai elítéltjei írták 1956 előtt, a kö­tetet pedig először 1957-ben Bécsben sikerült meg­jelentetnie a nagybarcai születésű Tollas Tibornak. Az esten Tóth Bálint József Attila-­díjas költő mon­dott bevezetőt, majd Beregszászi Olga és Horváth Gyula (képünkön) előadása következett. Fotó: V.J. Az ÁPV Rt. megy, a szakemberek maradnak Kazincbarcika (ÉM -­SZN) - A 1998-as év végére Magyaror­szág vállalatai gyakorlatilag mind magánkézben lesznek - hangoztatta Csiha Judit a ré­gió második privatizációs konferenciáján, Kazincbarci­kán. A privatizációért felelős tárca nélküli miniszter ugyan­akkor több szempontból kü­lönlegesnek nevezte megyénk helyzetét a gazdasági fejlődés e vonatkozásában. A kohászat-acélipar területén sok­kal nehezebb a helyzet mint az igen sikeres vegyiparban, noha Ózdnak már reális esélye van a túlélésre és szerencsére ez mosta­nában Diósgyőrről is elmondható - mondta előadásában a minisz­ter. A két vegyipari nagyvállalat a tőzsde legértékesebb papírjait tudhatja magáénak, az acélipar korszerű minőségi fejlesztésébe viszont még sokat kell fektetni. Borsod-Abaúj-Zemplénben 78 állami vállalat került magánkéz­be 130 milliárd forint névérték­ben, így a megye részesedése na­gyobb volt az értékesítési bevé­telből, mint más régióké. Ám van egy aggasztó árnyoldala is a pri­vatizációs sikereknek: az erőfe­szítések ellenére a munkanélkü­liség is magasabb mint az orszá­gos átlag. Csiha Judit lapunk kérdésére elmondta: az országgyűlés által stratégiai fontosságúnak, így nem privatizálhatónak minősített álla­mi cégek melléklete ma 186 társa­ságot tartalmaz, de már elkezdték ennek felülvizsgálatát. Az ÁPV Rt. szerint a kör akár 100-ra is szűkíthető. A szervezet nagy rész­ben már így is inkább vagyonke­zeléssel, mint magánosítással fog­lalkozik, ezért amennyiben az új kormány 1999. január 1-jétől meg­szünteti az ÁPV Rt.-t és új szerve­zetet hoz létre, a miniszter szerint nem célszerű a meglévő, nagy szel­lemi tőkét felhalmozott szakember­­gárdát szélnek ereszteni. A Diósgyőri Acélművek Rt. (DAM) vezérigazgatója, Julius Bacsó szintén munkatársunknak nyilatkozva úgy vélte: a diósgyőri kohászatnál valóban nem lesz könnyű a termelés indításának első három éve. A forgóeszköz hiány olyan óriási volt a gyárban, hogy a költségek kezdetben jócs­kán meghaladják majd a bevéte­leket. A veszteségek csökkentése viszont nagyon is tervezhető, sőt, három év múlva már nyereség is lehetséges a megfelelő piaci mun­ka eredményeként. A leépítést most nagyobb­­ irányúnak állítják be, mint amilyen a valóságban várható. Az elbocsájtásokat nem úgy kell felfogni, hogy egyes em­bereknek menniük kell, hanem úgy, hogy ennek­ kapcsán sok em­bernek hosszú távon biztos mun­kája lesz. Az első és legfontosabb három év alatt persze nem fej­leszthetik a DAM-ot olyan euró­pai színvonalúvá. De a minőségi fejlesztés és struktúraváltás se­gítségével legalább az alapjait megteremtik ennek.

Next