Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-25 / 173. szám
1998. július 25., szombat TVK: 260 millió márkás hitel Budapest (MTI) Kétszázhatvan millió márka hosszú lejáratú hitel folyósításáról írt alá szerződést pénteken a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) valamint a Bayerische Landesbank, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank és a Raiffeisen Unicbank vezetésével létrejött bankkonzorcium - jelentették be az érintettek Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon. A hitelt a TVK beruházásainak finanszírozására költi. Várhegyi Miklós, a TVK elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a kölcsönt az 1999 végén átadásra kerülő új polipropilén gyár beruházására, a már működő olefin üzem kapacitásbővítésére, valamint az 1999. első negyedévében munkába álló gyártósor megvásárlására fordítják. A hosszú lejáratú szindikált hitelt márkában és dollárban veszi fel a TVK. A futamidő hét év. A hitelt félévente egyenlő részletekben fizeti vissza a vegyikombinát 2001 januárjától. A világon másodikként Budapest (MTI) A magyarországi IDOM Rt. a bankok közötti kommunikációs világhálózat, a S.W.I.F.T. partnereként szaktanácsadói és rendszerintegrációs tevékenységet végez a jövőben a S.W.I.F.T. felhasználóinak körében - mondta el Dudits Ádám, az IDOM Rt. képviselője az MTI-nek pénteken. A világon másodikként - egy japán cég mellett - a hazai számítástechnikai rendszerfejlesztő cég kapta meg a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications-től (S.W.I.F.T.) a partneri címet. Ennek alapján az IDOM Rt. Kelet-Európában kizárólagos joggal végezhet a bankkommunikációs rendszer szolgáltatásaihoz kapcsolódóan tanácsadói és integrációs tevékenységet. A Deloitte and Touche 100 százalékos leányvállalataként 1989-ben alakult IDOM Rt. ma 200 embert foglalkoztat, tavalyi árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot - közölte Dudits Ádám. Az Audi megvette a Lamborghinit Bonn (MTI) Az Audi német autógyár pénteken megvásárolta a luxuskivitelű sportautókat gyártó olasz Lamborghini céget. Az ingolstadti cég bejelentése szerint a végső megállapodást Londonban írták alá az itáliai gyár indonéz és malajziai tulajdonosaival. A legnagyobb részvénycsomag a hírek szerint a közelmúltban megbuktatott Suharto indonéz elnök egyik fia kezében volt. A Lamborghini áráról a felek nem voltak hajlandók tájékoztatást adni. Szakemberek becslése szerint az Audi 200-250 millió márkát fizethetett a cégért, amely 310 alkalmazottal évente 210 darab, 12 hengeres motorral felszerelt luxusautót gyárt. Az olaszok egy új modellhez szükséges nyolchengeres motorokról tárgyaltak néhány hónappal ezelőtt az Audival, amikor a német félben először felvetődött a cég megvételének lehetősége. Az említett nyolchengeres motorokat az Audi győri gyárából szállítják majd. Két évi veszteséges működés után tavaly vált ismét nyereségessé a Lamborghini, amelynek éves árbevétele 1997-ben elérte a 74 milliárd lírát. Emelkedett az index Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe pénteken a várakozásokkal ellentétben emelkedett, záróértéke 8254,49 pont, ami 60,06 pontos és 0,73 százalékos növekedés. Az azonnali részvénypiac összforgalma 10,16 milliárd forint volt. Mol 2,59, Matáv 2,36, TVK 1,21 és Richter 1,15 milliárd forint értékben forgott. A határidős piacon a BUX-lejáratok decemberi értékei nőttek. Az idei decemberi lejárat 39,50 ponttal 8784,50 pontra, a jövő évi decemberi határidő 30,50 ponttal 10.300 pontra erősödött. A határidős részvénypiacon a 6995 forintra csökkenő Mol kivételével a másik két részvény decemberre erősödött: a Matáv 1439 és a TVK 4480 forintot ért. észak-magyarország £ Csődközeli helyzetből menekült a Brodeco Kazincbarcika (ÉM - SZN) Az új tulajdonos, a Proforg Rt. segítségével a kazincbarcikai központú Brodeco Sütőipari Rt. elkerülte a csődöt. Olyannyira, hogy tavaly év vége óta rendezte óriási nagyságrendű adósságait, emelkedőben van a termelési volumene és nagyobb létszámmal dolgozik, mint '97. december 31-én. A Brodeco Rt. néhány évvel ezelőtt még egyeduralkodóként hálózta be számos üzemével Borsodot, jószerivel uralta a Sajóvölgy kenyérpiacát. A tavalyi vesztesége viszont már százmilliós nagyságrendű volt, hasonlóan felhalmozott adósságállományához. A Postabank mint hitelező kezdeményezte a tárgyalást a Borsod Gabona Rt. és a Brodeco között, aminek eredményeként a miskolci társaság 68 százalékos többségi tulajdont szerzett a sütőipari vállalatban, a fennmaradó tulajdonhányadon pedig önkormányzatok és a dolgozók osztoznak. A fizetésképtelenség elkerüléséhez alapos tőkeinjekcióra volt szükség, az új meghatározó részvényes pedig időközben a Borsod Gabona egyesült a debreceni Proforggal, s Proforg Kereskedelmi és Gabonaipari Rt. néven lett jogutód - személycserékhez kötötte ezt. Szarka Gábor, aki sokáig a Borsod Gabona vezérigazgatója volt, széket váltott, május 7. óta a Brodeco Rt.-t irányítja. Végigvezet az irodafolyosón és mutatja a nemrég még létezett üzemekről készült képeket. A legtöbb megszűnt, vagy privatizálásra került közülük. Maradt a barcikai kenyérgyár, a sajószentpéteri, a rudabányai és az idén márciusban indult ózdi sütőüzem. A Sajó-völgyben élő több mint 100 ezer ember mintegy fele találkozik naponta a majd 100 féle Brodeco-termékkel, közöttük 15 fajta, 50 féle kenyérrel. A közel 500 üzletben, amelyekkel napi kapcsolatuk van és a 14 egységes arculatú mintaboltjukban továbbra is ott az ismert Borsodi Sószúd, a sajtostallér, a rozsos Junior kifli-zsemle, és a pizzatészta, vagy a mézeslap, cukrászati termékeket viszont már csak kiegészítésként gyártanak. Nem kétséges, hogy ezekből az évi 500 milliós árbevételhez igencsak nagy mennyiséget kell eladni. Az utóbbi időben azonban kezd felfutni a termelés, az új ózdi üzemnek is megvan a piaca, olyannyira, hogy augusztus 20-án egy további kemencével bővítve avatják fel hivatalosan, s ezzel tovább szélesítik az itteni termékválasztékot is. A korábbi Brodeco-üzemek privatizációja már ’97. harmadik negyedévében befejeződött. Az új vezető szerint megmaradtak a szorgalmas, jó szakemberek. Most több mint 170 embernek ad kenyeret a szó igazi értelmében a társaság. Öt fővel többnek, mint tavaly december 31-én. Szarka Gábor: Alapos tőkeinjekcióra volt szükség A búzahelyzetről és a magyar szokásokról Szarka Gábor 28 éve dolgozik az élelmiszeriparban, molnár- és péktanulók szakképzésében tevékenykedik, évekig irányította a Borsod Gabona Rt.-t. Van rálátása a magyar gabona- és sütőipar összefüggéseire, hiszen a miskolci rt.-nek is régóta működnek sütőüzemei - ezekkel most komoly együttműködést tervez mind az alapanyagbeszerzés, mind a kölcsönös termékforgalmazás területén. Kérésünkre a magyar kenyérfogyasztási szokásokról és a jelenlegi búzahelyzetről is kifejtette véleményét, bár hangoztatta, az utóbbi nem az ő kompetenciája. - Mint magyar ember örülök annak, hogy tavaly és az idén is jó közepes búzatermésünk volt, így ebben az országban bőven biztosított a kenyér az idén, de akár jövőre is. Úgy gondolom, a búzahelyzet kezelhető, a megfelelő szakemberek tudják, hogy a világban az élelmiszer ma eladható, s nekünk ragyogó exportalapunk van. A magyar búzatermés egyharmada elegendő étkezési célokra, másik harmada takarmányozásra még sajnos sok is, mert kevesebb a haszonállat a kívánatosnál. Arra kell törekedni, hogy ami marad, azt minél feldolgozottabb állapotban, minél nagyobb mennyiségben adjuk el a világpiacon. Ezzel sok magyar munkahely is teremthető. - Ha bőven van hazai búza, miért nem jár ez árcsökkenéssel, akár a kenyér esetében is? - A kenyér árát ez nem befolyásolhatja: a liszt csak 30 százalék a teljes ráfordításban és a többi költség folyamatosan emelkedik. Ráadásul nem ártana már a sütőipari dolgozók béreit is elfogadható szintre emelni. Önöknél termelésnövekedés tapasztalható, pedig a kenyérpiacon jelentős - noha most stagnál - a túlkapacitás. Az utóbbi évek romló életszínvonala - főként ebben a régióban - is okot adhatna a fogyasztás csökkenésére. Az életszínvonal-kenyérfogyasztás összefüggése mélyebb elemzést kíván, az azonban tény, hogy Magyarországon évtizedek óta nem figyelhető meg sem ugrásszerű emelkedés, sem csökkenés az eladott mennyiségben. A jövedelmi helyzet ezek szerint nem befolyásol, ráadásul a magyar fogyasztói szokásokon nagyon nehéz változtatni. Hiába gyártunk olyan sokféle korszerű, egészséges terméket, ma is a fogyasztók 80 százaléka a fehérkenyeret viszi, ellentétben például a német vásárlókkal, ahol a barnakenyér fogy nagyobb arányban. Pedig kedveltek a magvas és teljes értékű, vagy a szeletelt kenyereink, csak éppen ezen a vidéken rendszeresen nem sokan tudják megvásárolni és ez már a jövedelem függvénye. Mégis próbálunk előre lépni a táplálkozási szokások területén. Igyekszünk bővíteni a kínálatot, ezért folyik a „cserekereskedelem" a miskolci és a hernádnémeti Proforg-üzemekkel, például ide jön a nápolyi, oda megy a sajtostallér. A közös tulajdonos is úgy véli, ez az együttműködés csak hasznára válik a cégnek. Elvégre nem „halni adta a pénzét” a Brodeconak. Rendelésre házhoz viszik a pizzát Aki ebédidőben sem mehet el munkahelyéről, csak telefonál Miskolc (ÉMKI) Ha nem is végzik még sokan ezt a szolgáltatást, már nem szokatlan a telefonon megrendelhető pizza. Például: aki nem ér rá munka közben ebédelni, annak kifejezetten jól jön. Csak egy telefonba kerül, és nemsokára megérkezik a pizza. Néhány éve még csak filmeken láttunk ilyet. A főhős telefonál a közelben lévő olasz vendéglőbe és rendel. Nem ér rá beülni a pizzériába, mert az üzletnek mennie kell, vagy éppen a barátnőjének nincs kedve kimozdulni. Aztán Budapesten láthattuk a robogókon száguldó kifutófiúkat és -lányokat, a csomagtartóra erősített nagy tasakban a pizzával. A külföldön megfordulók korábban is ismerhették ezt a szolgáltatást, hazánkban elsőként a nagy amerikai gyorsétteremláncok alkalmazták. A rendszerváltással Magyarországon is megváltozott a munkastílus és a munkatempó. Az egyre inkább nyugati normákat követő munkáltatók sok esetben rövid ebédszünetet engedélyeznek, alkalmazottjaiknak nincs idejük vendéglőbe, menzára járni. - Megalakulásunkkor, 1993 nyarától végezzük Miskolc területén az ingyenes házhoz szállítást - mondja a város első pizzériájának, a Végállomás Sörözőnek a munkatársa. Mint ahogy a vendégeink is elsősorban fiatalok, a telefonos megrendelőink is ebből a körből kerülnek ki. Két időszakban, leginkább a déli órákban és eset 6 óra után jönnek a telefonok - veszi számba a Pizza Boy tulajdonosa. A belváros hivatali alkalmazottai, a butikokban dolgozók a vevőik, akik nem érnek rá hosszabb időt az étkezéssel tölteni, vagy nem tudják, akarják bezárni délben az üzletüket. Előfordul, hogy a napközben dolgozó szülők a nyáron otthon lévő gyerekeik számára rendelik a meg a pizzát ebédre, de évközben az Egyetemvárosba is naponta szállítunk. A tulajdonos szerint naponta hozzávetőlegesen 60 megrendelésnek tesznek eleget, és rövid idő alatt már indulnak is frissen sült pizzával. Maga a szállítás ingyenes. Ha tehát nincs kedvünk kimozdulni, vagy a főnökünk nem enged, de pizzára vágyunk, akkor tárcsázzunk... Naponta általában 60 megrendelést teljesítenek Fotó: B.T. Gazdaság 10 Kiterjesztik az intervenciót Budapest (MTI) A kistermelőktől az állam tonnánként 10 ezer forintos áron felvásárolja a rozst, az árpát és a tritikálét is. Az FVM által meghatározott ár magasabb, mint a jelenlegi piaci ár. Az intervenciós felvásárlásban az a termelő vehet részt, aki a megyei, illetve fővárosi földművelésügyi hivatalnak a rendelet alapján meghatározott nyilatkozatot legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított tíz napon belül két példányban benyújtja. A rendelet akkor lép hatályba, amikor a Magyar Közlönyben megjelenik. További feltétel, hogy egy gazda esetében az említett takarmányok együttes vetésterülete nem haladhatja meg a 20,8 hektárt. Az állam termelőnként és hektáronként legfeljebb 2,4 tonna, összesen pedig 50 tonna terményt vásárol fel. A felvásárlót a megyei földművelésügyi hivatal tájékoztatja a felvásárolható terménymennyiségről. A termelőt az átvétel helyéről és idejéről a felvásárló írásban értesíti. A felvásárlás lebonyolításában a Concordia Közraktár és Kereskedelmi Rt. működik közre. Ha a szállítási távolság meghaladja az 50 kilométert, akkor a termelő a felvásárló igazolása alapján az e feletti távolságra 10 forint támogatást kap tonnánként és kilométerenként.