Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-14 / 190. szám
1998. augusztus 14., péntek A zenetanár Sárospatak (ÉM) - Szabó Erik zenetanár, kiváló trombitás, ezzel együtt élhal a zenéért. Hogyan is került kapcsolatba a muzsikával? Gyerekkorában ebéd közben mindig rádiót hallgatott a család. Amikor a hangszóróból a trombita hangjai kezdtek áradni, mindig felkapta a fejét: vajon mi lehet ez a szép hang? A szülei a gyermek érdeklődésére felfigyelve úgy döntöttek, fiuknak zeneiskolába kell járnia. A beiratkozás után első tanítómestere Péceli István lett, 1975-től 79-ig tanult trombitán játszani. A szakmunkásképző iskolát megkezdve érdeklődése a basszusgitár felé irányult, majd megismerkedett a dobozgitár fortélyaival is. Majd miután sikerült beszereznie egy saját hangszert, autodidakta módon továbbra is gitározni tanult. Később, amikor dolgozni kezdett, a munka mellett levelező tagozaton leérettségizett a sátoraljaújhelyi gimnáziumban. Itt 1982-ben végzett, s a tanulás közben sem szakadt el a zenétől. „Mindeddig a zene tette rám a legnagyobb hatást - vallja. - Hiába sportoltam, vagy olvastam verseket, egyik sem tudta elnyomni bennem a zene iránti szeretet.” Időközben egyik volt tanára úgy látta: Szabó Eriknek nem szabad más hivatást választania, mint a zenepedagógusit. Az ajánlást megfogadva a sátoraljaújhelyi Lavotta János Művészeti Iskola keretében működő pálházi tagozat furulyatanára lett. Ma a művészeti iskola egy részéből kinőtt művésztanoda tanára. Mint elmondja, zene iránti szeretete az elmúlt időszakban csak erősödött, amelyet szeretne átadni diákjainak is. Szabó Erik szereti hivatását, s jó érzés számára olyan gyerekeket tanítani, akik maguk is őszintén és nyíltan közelednek a zene felé. Jól dolognak tartja, hogy már a kisebb falvakban is lehetőség nyílik a zenetanulásra. Munkája mellett tagja a Zempléni Szimfonikus Zenekarnak, ahol trombitán játszik. Ebben a felállásban szívesen zenél együtt munkatársaival, hiszen az együttes jórészt a Lavotta János Művészeti iskola, valamint a Művésztanoda tanáraiból áll. Szabó Erik azonban gyakran szerepel szólóban is. Egyre gyakrabban hívják különböző rendezvényekre játszani. Legszívesebben azonban templomban zenél, ugyanis az ottani akusztika, s az orgonakíséret fantasztikus élményt jelent számára. I •/ ;W/UOh v'.V.u'UA • Mikóháza. Valamennyi mikóházi általános iskolás tanuló az önkormányzat támogatásának köszönhetően ingyen kapja meg a tankönyveket. A tanévkezdés nehézségeinek megkönnyítése érdekében óvodásonként 2000 forint egyszeri támogatást kapnak a szülők, a középiskolások 5000, a felsőoktatási intézményben tanuló fiatalok pedig 8000 forint támogatást kapnak, tájékoztatta lapunkat Gombos Péter polgármester. • Bodrogolaszi: Két új utat láttak el aszfalttal Bodrogolasziban - tudtuk meg Durdák József polgármestertől. Mint a falu vezetője elmondta, emellett sok pénzt áldoznak a tanévkezdésre is. Az önkormányzat augusztus 20-a alkalmából megajándékozza a nyugdíjasokat, akik fejenként kétezer forintot kaptak. • Hercegkút: Nemzetközi, nemzetiségi találkozót tartanak Hercegkúton augusztus 20-án. Az ünnepséget Götz János polgármester nyitja meg. A műsor részeként fellépnek különböző sváb nemzetiségi ének- és tánckarok. A vendégek Rátkáról, Károlyfalváról, valamint Medzevről érkeznek. Itthon 6 Sárospatak (ÉM - B5ZA) Amennyiben minden összejön, augusztus 21-én Göncz Árpád, köztársasági elnök Sárospatakon átadja a környékbeli fiatalok számára létrehozandó Gyermekek Házát. Az, hogy az egykor Aszú fogadóként ismert (közben Holdfény névre is átkeresztelt) épület ezentúl a legkisebbeket szolgálhatja, érdekes történet. Az egész mintegy két évvel ezelőtt kezdődött, amikor Czabányi Attila, egy sárospataki vállalkozó létrehozta a Tarisznya címet viselő zempléni gyermekújságot, amelynek terjesztési területe később átterjedt Abaúj egy részére is. Ez volt a folyamat első, egyben legfontosabb lépése, a gyerekekkel való kontaktusteremtés - vallja Czabányi Attila. A gyermeklap révén a vállalkozó kapcsolatba került olyan felnőttekkel (pedagógusokkal, szülőkkel, nyugdíjasokkal), akik kevésnek érezték azokat a lehetőségeket, amelyek a környékbeli gyerekek szabadidejének hasznos eltöltését szolgálják. Először ekkor vetődött fel a gondolat: szükség van egy olyan helyre, ahová a fiatalok szabadidejükben bármikor betérhetnek, s ott programokon vehetnek részt. Ez lehet a találkozóhelye azoknak az embereknek is, akik tenni kívánnak a gyerekekért A folyamat második lényeges lépcsőfoka az volt, amikor Czabányi Attila megszervezte a Zempléni Gyermekekért Egyesületet (ZGYE), amelynek ő lett az elnöke. Ez a szervezet hozta fedél alá a már kétszer megrendezett Családi napot, amelyen mind a két alkalommal több mint tízezer ember szórakozott, a szervezők ezzel az eseménnyel akartak anyagi alapot teremteni elképzeléseikhez. Az idei családi nap végül is pozitív mérleggel zárult, annak ellenére, hogy az esős idő valamelyest csökkentett a várt bevételen. Elképzeléseik nyitott fülekre találtak a pataki önkormányzatnál is. A kincstár tulajdonában álló, egykor Aszú fogadóként közismert épületet a helyi önkormányzat megkapta, amelyet átadtak az egyesületnek úgy, hogy az átvállalta a bérleti díj fizetését. A Zempléni Gyermekekért Egyesület tagjai azóta azon munkálkodnak, hogyan is tegyék minél otthonosabbá a hamarosan Gyermekek Házaként működő építményt. A ház kezdeti felszerelésében sokat segített Nagy Miklósné, a Móricz Zsigmond Kollégium, és Nagy-Bozsoky József, a Máltai Szeretetszolgálat sátoraljaújhelyi szervezetének vezetője. Ezáltal augusztusban birtokba vehetik a házat a gyerekek. Mint Czabányi Attilától megtudtuk, bár sokminden összegyűlt már, de még számos dologra szükség lenne. Ezért a szülőkhöz, valamint a környékbeli cégekhez fordulnak, hogy ahol fölösleges, leselejtezésre váró játékok, vagy berendezési tárgyak vannak, szívesen fogadnák, ha felajánlanák a zempléni gyermekek számára. A ZGYE távlati tervei között persze az is szerepel, hogy a hatáskörükbe eső terület legjelentősebb településein (Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szerencs, Tokaj, Abaújszántó) létre tudjanak hozni ilyen közösségi házat. Augusztus 21-e tehát nagy ünnep számunkra. A Gyermekek Házát a Zempléni Művészeti Napok megnyitójára a városba érkező Göncz Árpád Köztársasági elnök adja majd át. A különböző programok között pedig a Back II. Black együttes ingyenes koncertje is szerepel. Gyerekeké lesz az egykori fogadó A Zempléni Gyermekekért Egyesület nagyszabású terveket sző Gyermekek Háza lesz az egykori panzióbólFotó: Bódisz Attila Rendezvénytervek Továbbra is igyekeznek olyan rendezvényeket szervezni, amelyek maradandóságuk mellett a pénzügyi alapokat is megteremtik az egyesület további munkájához. Jövőre a családi napot kétnaposra tervezik, amelyet megtoldanak majd egy szabadtéri színházi előadással. Szeretnék a Gyermekek világnapját, szeptember 11-ét igazán emlékezetessé tenni: úgy érzik, vétek lenne Sárospatak azon adottságát nem kihasználni, hogy itt áll a Pálháziak egyik leghíresebb vára. Erre alapozva egy Rákóczi várjátékot kívánnak rendezni. Szintén a nagy tervek között szerepel a Zempléni sztárrandevú címet viselő rendezvénysorozat, amelyet több naposra terveznek, és ennek keretében a helyi emberek, gyerekek Magyarország neves személyiségeivel, együtteseivel találkozhatnak majd. Saját készítésű Tarisznya A Gyermekek Háza, a létrehozók elképzelései szerint minden nap nyitva tart majd, programjaikat főként délutánra koncentrálják. A tervek szerint az épületben szinte minden igényt megpróbálnak kielégíteni. Lesznek klubjellegű foglalkozások, emellett például a gyerekek ezen a helyen maguk készítik majd el a Tarisznya újságot is. Lesz városvédő gyerekek klubja, túrákat szerveznek a környékbeli hegyekbe, s várhatóan a legifjabbak itt állandóan be tudják majd váltani a különböző feladatok teljesítéséért kapott petákjaikat. Hercegkút története rövid, de tartalmas Beszélgetés Hőgye Istvánnal, a község 250 éves „születésnapi” kiadványának szerzőjével Hercegkút (ÉM - BSZA) - Hercegkút fennállásának 250 éves évfordulója alkalmából napvilágot lát a település történetét bemutató könyv. A hivatalos bemutatót, augusztus 20-án, nagyszabású nemzetiségi ünnep keretében tartják meg, a falu neves szülötteinek - köztük Stumpf Istvánnak, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - jelenlétében. A könyv szerzője Hőgye István, a Sátoraljaújhelyi Levéltár igazgatója, akit arról kérdeztünk, vajon milyen feladatot jelentett számára a nagy múltú hegyaljai falvak között meghúzódó, viszonylag fiatal Hercegkút történetének megírása? • Hegyalja mezővárosai, falvai közel ezer, de legalább 800 éves múltra tekintenek vissza. Ezekhez képest Hercegkút (Trautsondorf) viszonylag fiatal település a maga 250 évével. Igaz, ez a terület már előzőleg is lakott volt, bizonyítják ezt a régi pogánykúti ásatások. Ide hozta Trautson herceg - jórészt a Fekete-erdő környékéről - a több hullámban érkező betelepülőket. A fejezetek során először a gazdasági berendezkedést mutatják be, de szerepet kap ebben a jellemző szorgalom, kitartás, lelkesedés és odaadó munka, ami ezeket az embereket mindvégig jellemezte. Bemutatjuk azokat a sajátosságokat, amelyek eltérnek a környékbeli magyar, szlovák vagy ruszin települések szokásaitól. Szerepet kapnak természetesen az egyházi élet során bevett szokások, az iskoláztatás. Ezeket nemcsak levéltári anyagokban, hanem a község papjainak feljegyzéseiben is megtaláltuk. Különösen értékesek voltak Stisovszki Mihály tiszteletes feljegyzései, aki a század elején több mint 23 évet töltött a településen. • Mivel fiatal településről van szó, kérdés, milyen szerepet kap a jelen és a közelmúlt? • Arányaiban, mivel a község élete a XX. században nagyobb lendületet kapott, a jelenkor nagy hangsúlyt kap. Az egyes korszakokat azért hangsúlyozottan vesszük: például az 1848-49- es forradalomban való szerepvállalásukat. Kitérünk arra is, hogy a sváb nemzetiségi település lakóinak jelentős részét a háború után közmunkára, „málenkij robot”-ra vitték, ott nagyon sokan elpusztultak. A közösség kérte azt is, hogy kerüljenek le arról a feketelistáról, amely a német településeket bélyegezte meg. • A kutató számára mennyire jelent más feladatot, hogy nemzetiségi településsel akadt dolga? • Hegyalján a három nagy német közösség: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva első lakói jórészt a hercegkútiakkal egy időben érkeztek erre a vidékre. Sajátos arculatuk, iskoláztatásuk, a szellemi, egyházi életük jelentenek új színt, gazdagodást a Hegyalja magyar és szláv közösségei mellett Tehát Hercegkút egy nagyon sajátos, ezzel együtt szép közösségi életet élő település. Jellemző az egymás segítése nemcsak a jóban, hanem a bajban is, a nagyszabású összefogás. • A 250 éves évforduló miatt a könyv terjedelmét is 250 oldalban maximálták... • A források bősége leginkább a rövidítés kényszerét hozta magával. A község polgármesterével, Götz Jánossal úgy egyeztünk meg, azokat az érdekes dolgokat, amelyeket helyhiány miatt ki kellett hagynunk, vagy amely fejezet hosszabb kifejtést is megérdemelt volna, külön megjelentetjük. Szó lehet például egy Hercegkúti füzetek címet viselő sorozat beindításáról is, ahol mindezt a közönség elé tárhatjuk. Hőgye István, a szerző a majdnem kész monográfiávalFotó: Bódisz