Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-22 / 93. szám
2002. április 22., hétfő Együtt szavaztak. A tegnapi választási fordulóban a szavazásra elkísérte édesanyját, Surányi Anitát a kisfia, Kiss Ádám. A közös jövőjükről döntöttek. Fotó: Bujdos Tibor f „Az inkorrektség kimaradhatott volna” Miskolc (EM - PTA) Amíg a nemzetnek nincs belőle hátránya, addig a törvények adta kereteken belül minden lehetséges eszközzel rivalizálhatnak a pártok. A politológus az idei választásokat durvának ugyan nem tartotta, inkorrektnek viszont igen. Jóllehet, gyakran jellemzik azt idei kampányt az atrocitások miatt durvának, Soltész Erzsébet politológus szerint inkább az inkorrektség, ami kimaradhatott volna a 2002-es választásokból. A suttogó propaganda, a riogatás ugyanis ezt megelőzően nem volt eszköze a választásainknak. - Azt, hogy melyik párt részleteiben hol hibázhatott a kampányában, bizonyára sokáig elemzik még. Az viszont már most megállapítható, hogy a Fidesz kampánypolitikája több téren is hibás volt - formált véleményt Soltész Erzsébet. - Ez pedig elsősorban abból ered, hogy a párt győztes kampányt folytatott, és nem készült fel arra, hogy az első fordulóban veszíthet is. Előre átgondolt stratégia híján pedig elveszítették higgadtságukat, kapkodókká váltak. A hibás döntések egyike, hogy szembe állították egymással a Bokros-csomagot és a Széchenyi-tervet. Hiszen a Bokros-csomag ..........................................................................» bevezetéséről már véleményt nyilvánított a közakarat az 1998-as választásokkor, amikor leváltotta az MSZP-kormányt. A választók ezt a témát érthető okokból túlhajtottnak érezték - világított rá a szakember. Számháború A két forduló között az egyik legnagyobb tömeget megmozgató pártrendezvény a Fidesz választási nagygyűlése volt Budapesten. Arról, hogy pontosan mennyien vettek részt a gyűlésen a médiában is hosszas vita folyt. A közzétett számadatokban óriási eltérés volt. Mire volt jó ez a számháború? - kérdeztük. - Az, hogy mennyien mennek el egy pártrendezvényre, nagygyűlésére, azt mutatja, hogy mennyien kíváncsiak az adott pártra, óvatosan fogalmazva, talán azt is, mennyien szimpatizálnak azzal. A választásokra azonban nincs igazán hatással a tömeg nagysága - állapította meg a politológus. - Legfeljebb erősíti az összetartozás érzését, az elkötelezettséget azok körében, akik eddig is a Fideszre szavaztak. Új szavazókat alig-alig szerezhettek. Épp ezért érthetetlen, hogy miért helyeztek ekkora hangsúlyt a nagygyűlés részvételi számaira pro és kontra. Racionális oka aligha volt, az viszont elképzelhető, hogy ezzel is az érzelmek felkorbácsolása volt a cél. . .................................... Azt, hogy melyik párt részleteiben hol hibázott a kampányában, bizonyára sokáig elemzik még... Soltész Erzsébet politológus VÁLASZTÁS 2002 / 4 Miskolc (ÉMSzK) - A meglehetősen érzelmekre ható, szélsőségesnek mondott 2002-es választási kampány bekúszott a munkahelyekre, a magánélet színterére is. Megyénk közismert személyiségeinek véleményét még a kampánycsend előtt gyűjtöttük csokorba. Az idei kampány megítélésében meglehetősen megegyezett a megkérdezettek válasza, akiket három különböző területről választottunk, így megszólaltattuk Miskolc kulturális, oktatási és egészségügyi életének egy-egy neves szereplőjét. Különböző viszonyulás Dr. Viga Gyula, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese: - Azt tapasztaltam, hogy az elmúlt években sem volt szerencsés baráti körben politikáról beszélgetni; a feszültségek, szembenállások nem a választási kampány időszakában kezdődtek. Más kérdés, hogy a választási időszak rendkívüli módon kiélezte azokat. Annyiféle egyéni érdek, várakozás és csalódás gyűlt össze, amit nem lehet jószerével együtt kifejezni. A kampány azonban nyilvánvalóbbá tette, hogy ez az ország valójában „két ország”. Szeretnék hinni abban, hogy a meglevő szakadék szűkíthető, de nem látom valódi esélyét. Nem azokról beszélek persze, akik a fel-fellobbanó szociális demagógiát elfogadva, havi 800 forinttal több fizetésért vagy nyugdíjért szavaznak négyévente más-más oldalra. Eltérő jövőképek, különböző társadalomfelfogások, a nemzethez, közös múlthoz és jövőhöz való, egészen különböző viszonyulások csatája is zajlik. Nem mondhatom, hogy számomra a kétféle politikai frazeológia egyformán elfogadható! Azok közé tartozom, akik elsősorban közös értékek mentén gondolkodnak, tehát elkötelezett vagyok, de azzal a - sokak szerint rossz - értelmiségi mentalitással megáldva/megverve, hogy soha nem csatlakoztam szekértáborokhoz. Mégis, úgy vélem, hogy elsősorban kétféle politikai elit hatalmi versengéséről van szó, amit olykor nehéz átlátni, megérteni is. Ebben benne van a rendszerváltás sok-sok részletében - többségünk számára - máig ismeretlen hatalmi alkuja is: sok-sok feszültség, ellentmondás benne maradt az új rendszerben. Ez nagyban erősítette a farizeusok szerepvállalását. Úgy látom, hogy most a jelenlegi ellenzék számára nagyobb a tét: ha alulmarad, négy év múlva csak megfiatalodva, azokkal a tartalmakkal valóban feltöltekezve próbálkozhat újra, amelyek letéteményesének ma is vallja magát. Nem tudom, mi lesz hétfőtől, hol vezetődik le ez a hihetetlen feszültség, ami szembeállít embereket, barátokat. Úgy gondolom, hogy a feszültségek oldásában kulcsszerep jut azoknak a civil szerveződéseknek, amelyek - a napi politizálástól távol - közös értékek mentén szervezik az egymástól politikailag akár messze álló embereket is. Pláne nem a legyőzött Dr. Lévay Miklós, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Ez a negyedik választás, érzelmi töltetét, hangulatát, az indulatokat tekintve a ‘90-es választásra emlékeztet. Csakhogy annak valóban nagy volt a tétje: a rendszerváltozás. A mostaninak nincs ekkora tétje, csupán az dől el: marad-e a kormány, vagy jön helyette egy új. Szeretném hinni, hogy a választás után nem lesz kettészakított az ország, bár kissé nehéz elhinni, hogy amint a végleges eredmény megszületik, ilyen indulatok, még a politikai szférában is megengedhetetlennek számító minősítgetések után az ellenfelek egymásra kacsintanának, s minden menne tovább a maga útján, mintha mi sem történt volna. Azt azért valószínűnek tartom, hogy a megosztottság huzamosan csak a parlamentre lesz jellemző, az egész országra nem. A megállapodott demokráciákban nem kell ilyen érzelmi töltettel kísérni a választásokat. Eszembe jut: kissrác koromban aktívan fociztam. És egyszer, egy hasonlóan sokadrangú csapat öltözőjében a falon ezt olvastam: Az ellenfél nem ellenség. Azt már csak most teszem hozzá, pláne nem a legyőzött. Ezt az egyszerű közhelyet jó lenne szem előtt tartani a politikai szférában is. Szerencsére itt, az egyetemen, de a családban és az ismerettségi körömben is inkább az volt a beszédtéma, milyen szégyenletes gyalázkodásnak lehettünk tanúi. Ilyen mértékben az eddigi választások során még nem nyúltak segítségért a joghoz, sőt most még büntetőjogi fenyegetésekkel is képesek voltak élni. A neves személyiségek, például művészek nyílt politikai szerepvállalását, bár itthon újdonságnak számított, el tudom fogadni. Amit viszont képtelen vagyok: az értékek helyett csak az érdekekre tekintő véleménynyilvánítás, az emberi értékek - mint a szolidaritás, a másik ember tisztelete, a méltányosság - semmibevétele. Csak ezen értékek mentén tudok vitatkozni a kultúra értékeiről, a magyarság sorskérdéseiről, politikai hovatartozásról. S ha valakivel ezen alapértékekben különbözünk, akkor annak sem örülök, ha a politikai nézetazonosságunk alapján egy kalap alá vesznek. Hagyja a politikát... Dr. Szabó László, a Megyei Kórház II. Gyermekosztályának osztályvezető főorvosa: - Ez a kampány túlzottan szélsőséges volt. Egy pártnak, amely a hatalmat meg akarja szerezni, nem illik másokat mocskolni. Az egészségügyben az egyik alapszabály, hogy a kollégával való egyet nem értést nem illik a beteg előtt felemlegetni, mert ez bizalmi kérdés. Az ország vezetése is az... Sajnos, az éles ellentét a családba is bekerült, éles vitákat váltva ki. A munkahelyemen is próbálkozott, de mi, a GYEK-ben megállapodtunk, csak szakmai kérdésekkel foglalkozunk, jóllehet mindkét nagy párthoz tartozók jelen vannak az orvosi karon belül. Úgy gondolom, a hétköznapi embernek az volna jó, ha sem a jobb-, sem a baloldali szélsőség nem kerülne a kormányhoz közel, a középhez közeli pártok pedig a gazdasággal és a kisemberek jólétével foglalkoznának. Mindenképpen befolyásol egy adott színész vagy tudós megítélésében, hogy nyíltan színt vallott valamely párt mellett. Csökkent az ázsiója a szememben, mert úgy vélem, ha valaki a szakmája által vált híressé, az jobb, ha a szakmájára koncentrál, s nem hagyja magát egy adott politikai erő eszközévé tenni. Az is igaz: alapvetően a politika aljas azért, mert megkereste őt, hiszen nagyon nehéz lehet nemet mondani egy nyílt felkérésre. Mindezek ellenére azt gondolom, hogy a választások után a köznapi életben elsimulnak az ellentétek, hiszen egy közösségen belül az egyes emberek között általában nem szokott politikai nézetek miatt tartósan fennállni a békétlenség, még akkor sem, ha azt felülről mesterségesen gerjesztik. Ezt volt alkalmam megtapasztalni más országokban. A GYEK- en belül sem a politikai hozzátartozás szabja meg a kapcsolataimat, hanem a szakmai és az emberi értékek. A választással kapcsolatos valamennyi írásunk megtalálható a következő Négy választás után Magyarországon Kettészakad-e az ország, vagy elsimulnak az ellentétek a kampány végeztével? Dr. Viga Gyula Dr. Lévai Miklós Dr. Szabó László Nagyon durva volt a kampány, amit a politikusok egymás ellen csináltak, durvább, mint a korábbiak. Az egyik jobban hazudozott, mint a másik. Nem lehetett eligazodni köztük, csak az érzelmekre akartak hatni. A fő baj az, hogy nem mindannyiunk boldogulásáért, hanem saját hatalmukért csinálták. Boldizsár István (51), AUTÓFÉNYEZŐ, SZIKSZÓ z a sok ocsmányság marad meg az idei választásból, amit egymásra hordtak a különböző oldalon állók. Nem lehet eligazodni az egymásnak ellentmondó állítások között. Ez a stílus, egymás rágalmazása számomra megdöbbentő és felháborító. A társadalmat is megosztja, sokkalta jobban, mint korábban. Lányiné Majercsik Mária (43), PEDAGÓGUS, SAJÓKAZAálasztani elmentem, azon az egyen ne múljék. De nem érdekel a politika. Csak véletlenül hallgattam bele a választással foglalkozó műsorokba. Az is csak megerősített abban, hogy fölösleges a politikával foglalkozni. Jó ideje csak azzal törődök, hogy valahogy megéljek. Ez már aligha változik. Orosz József (59), rokkantnyugdíjas, Miskolc ldurvult kampány volt, a veszekedés marad meg belőle bennem. Nem látom tisztán a jelenlegi költségvetési helyzetet, így úgy érzem, hogy az egyik oldalnak nem voltak teljesen megalapozottak az „osztogatásai”, a másik oldalnak pedig, valószínűsíthetően, nem voltak megalapozottak a választások utánra tett ígéretei. Palla Balázs (48), aktív DOLGOZÓ, TARDONA A tévéből és a rádióból az maradt meg bennem, hogy egymással riogatták az embereket. Abból próbáltak erényt kovácsolni, hogy a másik hiányosságait emlegették. Az egyik azt hajtogatta: miért nem csinálták meg ezt vagy azt, mikor volt rá négy évük. A másik meg, hogy miért nem szavazták meg az ő javaslataikat. Damu Csaba (30), munkanélküli, Miskolc MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: A VÁLASZTÁSSAL LEZÁRULT KAMPÁNYRÓL A VE