Észak Magyarország, 2006. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-06 / 81. szám
2006. április 6., csütörtök RÖVIDEN • Ma is vita Tegnap rendezték meg Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP és Orbán Viktor, a Fidesz kormányfőjelöltje parlamenti választások előtti televíziós vitáját. A négy parlamenti párt miniszterelnök-jelöltjei: Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor valamint Kuncze Gábor (SZDSZ) és Dávid Ibolya (MDF) ma folytatnak ugyancsak 90 perces polémiát a kamerák előtt „Inkább a jelenlegi győzött" Budapest (ÉM) Kiegyenlítettnek, kicsit a jelenlegi miniszterelnök felé hajlónak értékelték a vita kimenetelét a Magyar Televízió stúdiójában helyet foglaló elemzők. A politológusok közül Lakner Zoltán úgy fogalmazott: „Ez nem döntetlen, szerintem a jelenlegi miniszterelnök” jött ki jobban a vitából, Török Gábor (képünkön) pedig így: „Gyurcsány Ferenc megnyerte a vitát, de nem győzött”, amivel arra utalt, bizonyos gesztusaival, hangnemével a nyertes akár ellenkező hatást is kiválthat a nézők körében. A vitát közvetlenül elemzők annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a két politikus gentleman módjára viselkedett, nagy tudásról tettek bizonyságot - Gyurcsány Ferenc talán nagyobb felkészültségről. Őt ugyanakkor agresszívebbnek is látták. Volt, aki szerint Orbán Viktor, szolgált pontosabb jövőképpel és ellenfele ütött meg kritikusabb hangot. Több pénzt Budapest (EKN) Az egészségügyről egyebek között azt mondta a Fidesz elnöke, Orbán Viktor a tegnapi vitában, hogy emelni kell az arra fordított összeget. A kórházak rossz állapotban vannak, eladósodtak - állapította meg. Hozzátette: nem az a megoldás, hogy eladjuk a kórházakat. Eztemlékeztetett rá - az emberek is elutasították a népszavazáson. Úgy fogalmazott: az egészség nem üzlet. Mikola István akarta? Budapest (EKN) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint bajlós, sötét programot fest Orbán Viktor az egészségügyről, mint mindenről. Emlékeztetett rá: az előző kormány akar ta privatizálni a kór házakat, azt elsőként Mikola István próbálta meg. Orbán Viktor javaslata: ezt beszélje meg Mikola Istvánnal (aki Orbán Viktor kormányában az egészségügyi tárca vezetője is volt). KORÁBBI ÖSSZECSAPÁSOK A korábbi parlamenti választásokhoz kapcsolódó televíziós miniszterelnök-jelölti viták:___________ 1994-ben a parlamenti választás első fordulója előtt három nappal, május 5-én folytatott vitát a TV4 televízióban Boross Péter kormányfő, az MDF, Kuncze Gábor, az SZDSZ és Horn Gyula, az MSZP listavezetője__________________________________________________________ 1998-ban május 20-án, a két választási forduló között, négy nappal a második forduló előtt vitázott egymással a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Horn Gyula szocialista kormányfő és Orbán Viktor fideszes pártelnök.________________________________ 2002-ben a két nagy párt hosszasan folytatott „vitát a vitáról". A kormányfőjelöltek szópárbajára végül április 5-én, két nappal a parlamenti választások első fordulója előtt került sor a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Orbán Viktor kormányfő és Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének részvételével. Az április 19-re, a második választási forduló előtt két nappal tervezett második vitára végül nem került sor. AZ ELEMZŐK, A VITA ELŐTT Gyulai Attila politikai elemző: A miniszterelnök-jelöltek vitája tulajdonképpen a kampány utolsó motívuma, csúcseseménye. Mindkét jelölt szól a saját táborához, az igazi cél azonban, hogy a bizonytalanokat maguk mellé állítsák. Az előző kampányok tapasztalata mutatja, hogy nem az fontos, mit mondanak, hanem az, hogyan teszik ezt. Jelentősége lesz annak is, hogy a szakpolitikai kérdések megválaszolásán túl milyen új ígéretekkel állnak elő. Kumin Ferenc politológus: A vita a kampány legnépszerűbb eseménye, 3-3,5 millió állampolgár kíséri figyelemmel a közvetítést. A jelöltek szereplése alapján sokan fogják véleményüket kialakítani. Nagy jelentősége lesz annak, hogy az ellenfelek a nonverbális kommunikáció milyen módjaival élnek. Aki szorongatottnak érzi magát, annak érdemes valami új ígéretet is bedobnia, olyat, ami könnyen megérthető és elmagyarázható. Az árvíz mint téma, biztos, hogy megjelenik a vitán. ÉSZAK VÁLASZTÁS 2006 A nagy meccs ■ Ki győzött a két nagy párt kormányfőjelöltjének vitájában? Újabb téma a vitára. Budapest (ÉKN - BAL, SZG) - Szoros időhatárok szabta keretek között adta elő mondandóját a két miniszterelnök-jelölt, a Magyar Televízió stúdiójában, moderátorok segítségével, de a közösen megfogalmazott témakörök és kérdések mentén. Jobb ország A mezőgazdaság és a vidék ügye került először terítékre. Gyurcsány Ferenc úgy kezdte, „hiszek abban, hogy csinálható egy jobb ország. Ahol a vidékiség, falura születni nem átok, hanem lehetőség.” Szerinte fontos tényező, hogy kormánya meg tudott állapodni Oroszországgal, azaz piacot teremtett a hazai terméknek. Orbán Viktor ehhez képest úgy látja, miközben „a gazdák tették a dolgukat, a kormány cserbenhagyta őket”. Az ő tapasztalata szerint a kormány az elmúlt négy évben sikertelen volt a piacteremtésben. „Nem lehetünk Európa balekjai - külföldiek annyi földet vásárolhatnak nálunk, amennyit mi fogunk náluk. Meg fogjuk védeni a magyar termőföldet” - ígérte. Miért úszunk? Nemcsak az árvíz miatt úszunk, hanem a költségvetési hiányban is - szólt az újabb témaindító Orbán Viktortól. - Ilyenkor, amint megszoktuk a szocialistáknál, adóemelések jönnek - vetítette előre. Felelőtlenségnek minősítette „ilyen adósságba taszítani Magyarországot”, és ígérte, a remélt kormányváltást követően „meg kell kérdeznünk, hol ez a pénz”. Gyurcsány Ferenc viszont az ígéretek komolyságát vonta kétségbe, mondván, Orbánék nyolc éve 7 százalékos növekedésről beszéltek, amiből 3 lett. „Ön azt ecseteli, végveszélyben vagyunk, ijesztget, de ahhoz nem kell politikusnak lenni, elég egy sötét sarokból előugrani” - fogalmazott. És hogy „Hol ez a pénz? Tessék körülnézni az országban!” Jól teljesít Magyarországon nem az elosztási rendszerekkel van a fő baj - értékelte a gazdaságpolitikai helyzetet Orbán Viktor -, hanem a termelési rendszerekkel. Tapasztalata szerint bár Magyarország jól teljesít, az EU-hoz csatlakozott államok között élenjáróból sereghajtóvá vált. „A Széchenyitervbe belefojtották a szuszt” - bírálta a jelenlegi érát. Egy árva számot sem sikerült ellenfelétől hallania a gazdaságról - panaszolta Gyurcsány Ferenc. „Nem líra kell, ha az ember miniszterelnök akar lenni”. A Széchenyi-terv említését azzal reagálta le, nem a múltba kell révedni. A másik fél választási programjáról úgy tartja, a járulékcsökkentés nem teremtene munkahelyeket. Ők a befektetés, beruházás, építés törekvését állítják. Orbán Viktor szerint pártja elképzelése korántsem ígéret, hanem bevált politikai megoldás. A lakástámogatási, otthonteremtési, családtámogatási témakörben Gyurcsány Ferenc egyebek között azt hangsúlyozta, hogy adókedvezmény helyett a családi pótlékra építik a támogatást, az igazságosság érdekében. Ugyanez vonatkozik - mondta - a lakástámogatásra: az első lakáshoz jutóknak kell adni a támogatást. Családi pótlékra Orbán Viktor maga és családja, valamint a panelban élők nevében kikérte a „panelprolizást”. Mint mondta: meg kell kérdezni a családokat, mikor jutottak könnyebben lakáshoz, az elmúlt négy évben, vagy azelőtt. Fiatalos, jókedvű, tetterős országot akar. Gyurcsány Ferenc visszautasította a „panelprolizás” vádját, emlékeztetve ellenfelét arra, hogy őt, Orbán Viktort idézte. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor (Fotó: MTI) Terítéken az oktatás Az oktatás is terítékre került. Megdöbbenve hallja - mondta Gyurcsány Ferenc (Mikola Istvánra, a Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltje szavaira utalva) -, hogy „körmössel kell rendszabályozni a kisiskolásokat”. Orbán Viktor erre: „Kormos nem kell az iskolában.” A szocialisták jelöltje úgy véli, a magyarok annyit érnek, amennyit a tudásuk ér, a tanulást bátorítani kell”. Gyurcsány Ferenc azt sem titkolta, a szakterület felügyeletét szocialista miniszternek szánja. Az eddigi, szabad demokrata miniszter tevékenységét Orbán Viktor „ámokfutásnak” minősítette, mivel „azt is szétverte, ami jól működött, még a Kádár-rendszerben is”, ígérte, a rendszert egy Fidesz-kormány helyreállítja. ORSZÁGBAN-VILÁGBAN /2 AZ ELEMZŐ A VITÁZÓKRÓL Gyurcsány Ferencről: Inkább benne van a rögtönzés vágya, mindig többet tart magáról, mint akik felkészítik... Intellektuális képességei vitathatatlanok. Egyaránt várható tőle kellemes és kellemetlen meglepetés a vitában. Éppúgy lehet impresszív, lerohanó, mint tépelődő államférfi figurája. Orbán Viktorról: A kampányban leginkább egy szöveggel, egy fazonnal jelenik meg, mindig ugyanazt „hozza". Neki sem a vita a kedvence helyzete, inkább előadni tud, jobban is szeret „beszélni". A begyakorolt megszólalásokban nagyon jó, meggyőző tud lenni. A vitában tőle is várhatunk meglepetést. (A személyiségrajz összeállításában közreműködött László Ferenc, szociológus) VITÁK A VITÁKRÓL -február 24. - Hétrészes vitasorozatban mérnék össze a Fidesz politikusai erejüket az MSZP-s kormánytagokkal. Az ellenzéki párt a két forduló között rendezendő végső, miniszterelnök-jelölti összecsapásra gondol, Gyurcsányék legkésőbb április 5-ei dátumhoz ragaszkodnak. A kezdeményező fél ekkor április 7-re módosítja álláspontját. Az SZDSZ is megszólal: Kuncze Gábor is az első forduló előtt tartott vitát szeretne. —március 1. - Ezeket a napokat a terméketlen „vita-vita" eseményei tarkítják. Kóka János miniszter például minden jelzés nélkül állít be egy nap a Fidesz-irodaházba, mondván, időpontot szeretne egyeztetni. Az ott talált Áder Jánossal folytatott eszmecseréjéről tudósítva az Index.hu hírportál például így fogalmaz: „Születőben az új Markos-Nádas duó". -március 11. - A kormányfő április 3-án a parlamenti pártok listavezetőivel találkozna - derül ki nyílt leveléből. Orbán Viktorral kettesben két nappal később ülne a kamerák elé. p-április 3. - Megállapodás születik a pontos időpontokról és technikai részletekről az érintettek között. Véglegesítik, hogy lesz ilyen vita is, meg olyan is. Szerdán Gyurcsány és Orbán, csütörtökön a négy listavezető (véleménye) csap össze. Február Március február 27. - A Fidesz egyeztetni próbált az általa javasolt vitasorozatról, ám a találkozó nem jött létre: az MSZP „ragaszkodik a Fidesz programjához", azaz hogy az ellenzéki párt is álljon elő konkrét elképzeléscsomagjával. A szocialisták ráadásul csak teljes körű (többpárti) vitát tudnak elképzelni. _L március 6. - A fideszes Deutsch- Für Tamás jelzi, helyesnek tartanák, ha a miniszterelnök-jelölti vitában Gyurcsány Ferencen és Orbán Viktoron kívül az SZDSZ és az MDF is képviseltetné magát. Senkinek nincs kifogása. március 7. - Kiderül: Gyurcsány Ferenc két vitát szeretne. Az egyiken ő és legfőbb kihívója állnak színpadra, a másikon mind a négy párt vezéralakja. március 27. - Eldől: április 5. a Gyurcsány-Orbán vitanapja. Erre a dátumra aztán Dávid Ibolya, az MDF elnöke is bejelentkezik, mondván, ő is miniszterelnök-jelölt. HÁTTÁR Nixonnal és Kennedyvel kezdődött ■ Az USA-ból jött a jelöltek kétszemélyes tévévitájának szokása. De már száz éve is volt hasonló. Budapest (EKNSZG) - Barát József külpolitikai újságírót a kétszemélyes tévévita szokásáról-hagyományáról kérdeztük. Megelégelt show Megtudtuk: az Egyesült Államokból terjedt el a világ számos országában dívó, lényegében a fejlett demokráciákban meghonosodott tévévita. 1960-ban volt az „ősrobbanás”, amikor Nixon és Kennedy vitázott a tévében. De már száz évvel korábban is volt ilyen páros vita, Lincoln és egy bizonyos Steven Douglas között. Ők hét, egyenként háromórás vitát tartottak különböző városokban. A Nixon-Kennedy vitával - úgy gondolták - ezt a hagyományt folytatják, ám a különbség óriási lett. Amíg a hajdani, élő vitára azok mentek el, akik intenzíven érdeklődtek a politika iránt, a televíziós párbaj egészen más jelleget öltött. Azzal, hogy bement a lakásokba, egyfajta szórakoztatóipari intézmény Barát Józsefyé vált, ahol a vitatkozók személyisége, megjelenése, tetszése lett a döntő. Barát József elmondta: ez olyannyira igaz, hogy míg a rádióhallgatók körében a felkészültebb Nixon nyert, a tévénézők a charme-os Kennedyt hozták ki győztesnek. 1987 döntő változást hozott. Megelégelve azt, hogy a showelemek, a körülmények, az „ügyeskedés”, az, hogy ki tudja a másikra ráerőltetni az akaratát, döntő szerepet játsszanak, megalakult az elnöki vitákat szervező bizottság. E bizottság alakította ki azokat a „játékszabályokat”, amelyek alapján most először rendeztek nálunk jelölti vitát. A vita kórdiskórai Sorsolás döntött a vita témáinak sorrendjéről is, ennek értelmében Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor először a mezőgazdaság, a falvak helyzete témakörben fejthette ki álláspontját.__________ Ezt követte az adó, a költségvetés és államadóság._________ a lakástámogatás, otthonteremtés, családtámogatás; az egészségügy;__________________ az oktatás;________________________ a gazdaságpolitika, gazdaságfejlesztés, vállalkozások támogatása;_____________ a munka;____________________ a nyugdíj, bérek, árak, megélhetés témaköre.__________________ A vitát kétperces megszólalásokkal kezdték, a témakörökben az eszmecserét a két politikus felváltva indította. Ezután 3-3 percük volt álláspontjuk kifejtésére, ezt a másik fél 1 percben kommentálhatta. A vitát záróbeszédekkel fejezték be.