Észak Magyarország, 2007. március (63. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-13 / 61. szám

2007. március 13., kedd RÖVIDEN • Lehár Egerben­ Klasszikus nagyope­rettet mutat be az egri Gárdonyi Géza Színház: Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét, Iglódi István rendezésé­ben. A premier időpontja (a VII. Egri Ta­vaszi Fesztivál keretében) március 16., most péntek este 7 óra. Tavaszi Fesztivál Eger (ÉM) - Március 15. és április 2. között rendezik meg hevesi me­gyeszékhelyen a Tavaszi Fesztivált. Kéttucat kul­turális esemény várja a helyieket és a városba lá­togatókat. Lesz Marato­ni Folkhétvége, új darab­bal készül a fesztivál­balett, fellép Pogány Ju­dit, Tokody Ilona és a MÁV Szimfo­nikus Zenekar,­ továbbá Sebes­­­tyén Márta (képün­kön), Mu­zsikás és a Téka együttes. Tényleg szeretsz? Miskolc (ÉM) - Ze­nés lelkizésre hívja közönségét a Mis­kolci Nemzeti Szín­ház március 13-án, vagyis ma délután 5 órára, és este 8 órá­ra a Kamaraszínház­ba. A Tényleg sze­retsz? című Kováts Kriszta rendezte előadásban valódi emberi alaphelyzetek elevenednek meg, dalokkal fűszerezve. A ragyogóan szelle­mes ötleteken és párbeszédeken szó­rakozva mindenki számára eldől, hogy van-e válasz, avagy nincs a kérdésre. A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Legutóbbi kérdésünk: mikor találta fel a könyv­­nyomtatást Guttenberg? A helyes válasz: 1450 kö­rül. A Gondolatok a könyvről című kötetet Varga Gáborné (Miskolc) nyerte, a könyvet a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi utca 107.) ve­heti át. Mai kérdésünk: Melyik évben jelent meg Kosztolá­nyi Dezső: Néró, a véres költő című kötete? A he­lyes választ beküldők között a kérdésben említett kötetet sorsoljuk ki. A megfejtéseket péntek délig küldhetik be az Észak-Magyarország szerkesztősé­gébe (3501 Miskolc, Pf. 351.). ISIM KULTÚRA /8 EM-INTERJÚ: Krámer György rendező-koreográfussal J J J f J J J J J J j\} J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J -J J J J -i J J J J J J -i J J J -J J -t J J -t J ■* J J J J J J J Úgy kell ábrázolni a jólétet ■ A színészek közül csak egy van, aki valaha is játszott ilyen térben. Hunyadkürti István: Szabados Gábor szabados@inform.hu Miskolc (ÉM) - A Csarnok­ban mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház a Legenda a lóról című darabot. A fősze­replő: Hunyadkürti István. Rendezője a koreográfus Krámer György, aki másod­szor állítja színpadra a művet. Vele beszélgettünk. ÉM: Ön koreográfus, a mű pedig­­ műfaji megjelölése szerint - zenés játék. Mire készüljön a közönség? Táncjátékra? Dalokkal? Krámer György: Nem, nem táncjáték, de fontos szerep jut benne a koreográfiának. Lev Tolsztoj elbeszélésének szín­padi adaptációja, amit nagy­­színházi körülmények között egyszer már megrendeztem Veszprémben. Ám a történet - találkozásom a darabbal­­ nem Veszprémben keződik, hanem vagy nyolc-tíz évvel ezelőtt, Zalaegerszegen, ahol együtt dolgoztam Halasi Imré­vel. Egyszer megkérdezte tő­lem: Ismered a Legenda a lórólt? Akkor még nem ismer­tem. Imre azt mondta: Ezt ne­ked egyszer meg kellene ren­dezned. ÉM: Eljött az idő. Illetve már korábban, Veszprém­ben. Krámer György: Amikor négy éve idejöttünk Miskolcra Im­rével, megint mondta: meg kellene itt is csinálnod. Hát most. A Csarnok kínálta le­hetőségek, az izgalmas tér miatt nagyon más lesz, mint a veszprémi volt. Ősi szertar­tásforma, a kör a meghatáro­zó. No és az, hogy a közön­ség első sora 40 centire ül a szereplőktől. Ilyen térben a fellépők közül egyedül Hu­nyadkürti István játszott ed­dig. Az aréna, vagy mondha­tok manézst, másfajta játé­kot, mimikát kíván, miköz­ben az intenzitásnak ugyan­akkorának kell lennie. ÉM: Beszéljünk a lovakról. Krámer György: A főszereplő egy megöregedett ló, egy fol­tos mén, akit kivetnek maguk közül a társai, aki nem kell a gazdának. Az ő drámáját a mi gonoszságunk, intoleran­ciánk okozza. Úgy kell ábrá­zolnunk a jólétet, hogy ne es­sünk az illusztrálás hibájába. Se sörény, se pata, se egy nyi­­hogás. Egyetlen eszköz a va­salt bakancs a ménes tagjain. Jelzés, ami a nézőt segíti. Ke­gyetlenebb, szárazabb előadás lesz, mint volt a veszprémi. ÉM: Akkor itt nem lesz sí­rás, meghatódás? Krámer György: Azt nem mondtam! A katarzisért ját­szik a színész. Azért mutatjuk be a darabot. Amúgy a tolsz­­toji szövegek olyan erőtelje­sek, zseniálisak, hogy önma­gukban is élnek, hatnak. ÉM: Megváltoztatni aligha fognak bennünket. Krámer György: Ezt én is így gondolom. De mégis: az arra fogékonyaknak lelki töltést adnak, erősítést, nem mellé későn, ahogy szeretnénk, szó élményt. Krámer György rendez (Fotó: b SZÍNLAP Lev Tolsztoj: Legenda a lóról zenés játék két részben Holsztomer, (Bőfös) - Hunyadkürti István Szilfavirág / Mathieu és Marie - Bodor Németi Gyöngyi Szerpuhovszkoj herceg - Keresztesi László Istállómester, Kikiáltó - Szegedi Dezső Jászai-díjas Tábornok, Bobrinszkij - Fandl Ferenc Kedves­­ Tiszt - Lukács Gábor Vászka, Pincér a lóversenyen - Homonai István Feofán, Fritz - Baj László Ménes: Fekete kanca és Fecske Pap Lívia Pejkó Újhelyi István Csillag és Almásszürke Irlanda Ger­gely Pejkanca és Legyecske Juhász Teo­dóra Deres és Fiatal kesely Virág Ger­gely Harisnyás Simonfi Adrienn Berber csődör Fűzi Attila Hóka Bocsi Eszter Rendező: Krámer György Harangozó-díjas Bemutató: 2007. március 14., Ötvenévnyi MTI-fotó érkezik ■ A 13 millió képből ed­dig mintegy 700 ezret di­gitalizáltak. Az állomány évente 130 ezerrel bővül. Miskolc (EM) - Európa egyik legnagyobb fotógyűjte­ményével, mintegy 13 millió eredeti negatívval rendelkezik az MTI, amely az utóbbi 50 év fotóiból rendez kiállítást Mis­kolcon, a színházban. Tavaly 125 Tavaly volt 125 éves a Ma­gyar Távirati Iroda, az alka­lomból kiállítást rendeztek a Néprazi Múzeumban. A siker adta az ötletet: a kiállítás fel­­kerekedett. Sorra hívják meg a városok a tárlatot, Miskolc harmadikként jelentkezett. Március 13-án (ma délután 2 órakor) nyílik a színházbeli kiállítás, amelyen több mint háromszáz fotó idézi fel az el­múlt ötven év hétköznapi és kevésbé hétköznapi pillanatait, hogy a pillanatok személyes, vagy sokunk történeteivé kere­kedjenek a képeket nézve. Az április 20-áig nyitva tartó tár­latot délelőtt 10 és délután 5 óra között látogathatja (in­gyen) a közönség, illetve ter­mészetesen megtekinthetik a színházi előadások nézői. A kiállítás, azon túl, hogy páratlan lehetőséget kínál az elmúlt fél évszázad esemé­nyeinek - közöttük hétközna­pi történéseinek­­ felidézésé­hez, tisztelgés az MTI fotósai, munkásságuk előtt. Kétszázöt­ven, név szerint azonosított munkatársától őriz képeket a Magyar Távirati Iroda. $8lM&emtippek.boon.hu •Dokumentum. A fotókiállításról, az MTI 50 évéről (PDF, 36 kB) A TÉNYEK A kiállítást beharangozó sajtó­­tájékoztatón a város nevében Fedor Vilmos alpolgármester, a vendéglátó színház képviseleté­ben Pál Tibor produkciós igaz­gató, az MTI-től Jászai Csaba, a fotógyűjtemény kezelője beszélt a tárlatról, az MTI fotós tevé­kenységéről. Család a viharban címmel jelent meg Velenceiné Sárvári Judit önéletrajzi könyve pénte­ken. A kötetet Karosi Imre újságíró (balra) ajánlotta a közönségnek Miskolcon. (Fotó: B.T.) Hogyan kell úrnak lenni? Bujdos Attila________ attila.bujdos@eszak.boon.hu „A hagymát is hagymával" - ezzel a Kabos Gyula hanghor­dozásával elmondott mondattal kibeszél a színházi előadásból Bakai László. Hozzá is teszi: „ahogyan azt egykor egy nagy magyar komikus mondta". A közönség persze hálás a gesz­tusért, ezért az idézőjeles utalásért, hogy a színház nem tesz úgy, mintha tudomást se kel­lene venni a filmről. Hát persze, nehezen képzelhető el néző, aki ne látta volna Székely István le­gendás moziját, amely, ilyen értelemben nem közvetlen előzménye, de mégis biztosan ajánlólevele Balikó Tamás ren­dezésének. Helyénvalónak és di­cséretesnek tetszik, hogy ennél több hivatkozás nem történik 1931-re. Bakai László nem Kabos Gyulát, Molnár Erik nem Csortos Gyulát, Chajnóczky Balázs pedig nem Jávor Pált alakítja. Hanem hát kit? Kiket? A Hippolyt, a lakáj nem sorstragédia, hanem szórakoz­tatóipari termék, mindazonáltal becsületes iparosmunka. Zágon István, Nóti Károly nem össze­csapta ezt a tréfát, a filmfor­gatókönyvet, hanem pontosan ismerte hozzá a kort, amelybe belehelyezte szereplőit, így Schneider Mátyást. Ez a maga erejéből feltörekvő vállalkozó nem ostoba, de szabadságát a kettős megfelelés kényszere korlá­tozza. Társadalmi engedményekre kényszerül a gyarapodásért, és családi engedményekre a felesége kedvéért. Utóbbi a nehezebb fela­dat: alkalmatlan és motiválatlan a saját sorsa meghaladására, amely­hez a mintát ráadásul nem is azoktól kényszerül venni, akikhez hasonulnia kellene, hanem azok lakájától. A cseléd mondja meg, hogyan kellene úrnak lenni. Végül is, ez és ennyi a belső vi­szonyokból építkező, logikus és finom kis vígjátéki szerkezet alap­ja. Ezzel kellene valamit kezdeni, a színpadon. Balikó Tamás joggal ismeri fel, hogy nem aktualizálhatja a színdarabot, hiszen a 30-as évek társadalomfejlődése szinte sem­miben nem fogható a jelen tár­sadalmi mozgásaihoz, így a mai háttér elhalványítaná és éssze­rűtlenné is tenné a cselekményt. A vázolt vígjátéki szerkezet működtetéséhez viszont arra lenne szükség, hogy a megfelelő karakterek teremtsék meg a megfelelő helyzeteket. Ilyen értelemben ez az előadás nem működik, még ha végtelenül mókás embereket látunk is, végtelenül mókás helyzetekben, egy alapvetően szórakoztató előadásban. Aranka szerepében Müller Júlia nem tud olyan felesége lenni Schneider Mátyás­nak, hogy elhinnénk Bakai Lász­lónak: játékszere csupán az as­­­szonyi szeszélynek. Bakai László alkati komikus, hiába tehát a finom árnyalatok Müller Júlia játékában. Schneider Mátyás nem a felesége és a lakása erőterében, nem társadalmi vagy családi környezetében, nota bene: nem a konkrét színpadi helyzetben főszereplő, hanem saját jogán: arcjátékával, hang­hordozásával, színpadi jelen­létével. Gondolom, Mimitől Makáts főtanácsosig bárkit elját­szana, s ugyanúgy nevetnénk raj­ta. Kár, hogy szinte észre sem venni mellette a sok kis egyéni színt. Molnár Erik népnevelői alkatú Hippolytját, a mához leginkább áthallást engedő önmenedzselő embert, a „nem lehet elég mélyre süllyedni", „a lakáj a pokolban is lakáj" típusi helyzet fonákságát, kisszerűsége megmutató férfit. Vagy Chaj­nóczky Balázst, aki Nagy Andr; szerepében megtalálja a csillag szemű kortalan hősszerelmest. Vagy az egymásból építkező ke­tősöket: Ramocsa Emese kis távlatban is tudatos Mimijét és D. Derecskei Zsolt kígyózó test nárcisztikus Makáts Csabáját, vagy Latabár Árpád teszetosza Tóbiáját és Barta Mária Viola céltudatos Julcsáját. (Hippolyt, a­lak zenés játék két részbe A Miskolci Nemzeti Szính előadását Balikó Tamás rendez

Next