Észak Magyarország, 2007. november (63. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-29 / 278. szám
2007. november 29., csütörtök I RÖVIDEN • Páholy-parti. Megtartják a miskolci színházat támogatók estjét. A Páholy-parti december 1-jén este 7 órakor A denevér című operett előadásával indul. Az előadást követő Páholy-parti vendégei megismerkedhetnek a teátrum jelenlegi épületének 150 éves évfordulójára megjelent kiadvánnyal. A rendezvényre a Mikulás is ellátogat. Spanyolnátha télen Miskolc (ÉM) - Elkészült a Spanyolnátha téli száma: az internetes irodalmi-művészeti folyóirat friss tartalommal várja olvasóit a www. spanyolnatha.hu webcímen. Az Európa kulturális főhálója rovat aktuális vendége Sárospatak, bemutatkozik a Patak csoport, van még aztán Kassák-emlékkiállítás, szépirodalom címszó alatt kéttucatnyi szerző lírája és prózája; tanulmányok, recenziók; bemutatkozik az Anima, illetve a Célpont Csoport; a Zajzószer zenei rovatban téma a house stílus. Az újonnan elérhető tartalom hagyományos ünnepélyes bemutatása ezúttal is a miskolci Ifiházban (Győri kapu) zajlik majd, december 4-én, kedden délután 4-től. Próba Eger (ÉM) - Elkezdődtek az egri Gárdonyi Géza Színházban a napokban Márton László: A nagyratörő című történelmi játékának próbái. A művet Csizmadia Tibor rendezi. Márton László több szállal is kötődik az egri színházhoz, legutóbb Goethe: Faust című drámájának és Ödön von Horváth: Don Juan megjön a háborúból című színjátékának volt fordítója. Márton László Pályázat: diákcsínyek Miskolc (ÉM) A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének Fegyelmezés-történeti Műhelye pályázatot ír ki 11-14. osztályos középiskolások számára „Diákcsínyek, iskolai fegyelmezés egykor és most” címmel. Olyan minimum 3 oldalas esszéket várnak, amelyekben szülők, nagyszülők élményeit gyűjtik össze. Hogy viselkedtek az iskolában? Milyen vétséget, diákcsínyeket követtek el? Mi az, amit nem mertek volna megtenni? Hogyan büntették őket? Melyek voltak a legeredményesebb fegyelmezési módszerek? A legjobban sikerült szövegekből összeállítás készül, amely az interneten és a Taní-tani című lapban is megjelenik. A legtehetségesebbek a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézete oktatóinak vezetésével bekapcsolódhatnak a Fegyelemzés-történeti Műhely kutatásaiba. A TÉNYEK A pályamű leadási határideje: 2008. január 15. Postázási cím: Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros. A borítékra írják rá: „Diákcsínyek, iskolai fegyelmezés - egykor és most". További információk: nevelesi@gmail.com; 06-46- 565-228; www.uni-miskolc.hu/~btntud. Internetes fórumunk: http//.paideia.freeforums.org j j j-j j j j j j j j-j-j-j j j : Halasi Imrével, A denevér című operett rendezőjével ji jjj jjjjyjji Álarc mögött, a színpadon ■ A díszletek, a jelmezek, a rendező, mint Pécsett. De ez itt: A denevér, Miskolcon. Szalóczi Katalin szaloczi@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A népszerű operett rendezőjével, Halasi Imrével, egyben a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával még a bemutató előtt beszélgettünk. ÉM: A denevér az egyik legtöbbször, s legtöbbet játszott darab, amit gyakorta év vége felé, mintegy ünnepi ajándékként szoktak bemutatni. S bár egy interjúban azt nyilatkozta: szereti a meglepetéseket, ezért nem szívesen oszt meg részleteket a bemutató előtt, mégis arra kérem, árulja el, mitől lesz ez A denevér az, amelyet a 2007- es miskolci produkcióként őrizhet meg az emlékezet. Halasi Imre: Szeretem a meglepetéseket, ez igaz, de csak a kellemeseket. Remélem, ez az lesz. De nem vagyok biztos abban, hogy újraértelmezéssel kellene előrukkolnunk. Amit láthat a miskolci közönség, az egy komoly, szép forgatag, amely nem éppen a legnépszerűbb emberi tulajdonságokról szól. Alapvetően a bosszúról. Bár, megjegyzem, nemes bosszúról. , ' F'ilM: A díszletek és a jelmezek Pécsről érkeznek, ahol egy korábbi, szintén Halasi-rendezte „denevért” már kiszolgáltak. Attól az előadástól sem fog különbözni? Halasi Imre: Megszokott dotSZAKemtippek.boon.hu A denevérről (PDF, 76 kB) fog, hogy két színház díszletet, vagy jelmezt cserél egymás között. Ez nem csorbítja az előadás értékét. Pécs és Miskolc között egyébként is nagy a távolság. Minden előadás különbözik egymástól, ez sem lesz kivétel, hiszen eleve más színészek játsszák, akiknek más az egymáshoz való viszonyulásuk is. Az én megítélésem szerint az itteni produkció élőbb és ideillőbb lesz. ÉM: A kettős szereposztás a biztonságot szolgálja, netán eleve arra készülnek, hogy még sokáig műsoron marad a darab? Halasi Imre: Nehéz zenei feladat esetén szinte kötelező a kettős szereposztás, márpedig ez a nagyoperett komoly, mondhatni operaénekesi feladatot ró a szereplőkre, ráadásul élénk, kötetlen mozgás, szerepjáték mellett. De a téli hónapokban eleve célszerű a legalább dupla szereposztás. A kérdés másik felére válaszolva: reméljük, sokáig műsoron tudjuk tartani A denevért, a jövő évadban mindenképp. Bérletben legalább 25 előadást tervezünk, azon túl pedig arra számítunk, hogy a nézők igénye „miskolci denevért” nem kívánják utaztatni? Halasi Imre: De igen, december közepén két operettünk is vendégszerepel Szardínia szigetén. A denevérhez hasonlóan a Csárdáskirálynőt is két alkalommal láthatja az ottani közönség. Továbbá tárgyalunk Szombathellyel is. A lehetőségeknek gátat szab, hogy nem minden színház adottságai alkalmasak egy ilyen monumentális díszlet elhelyezésére, így például Sátoraljaújhely eleve kiesik. A zenekari árokban sem fér el mindenütt legalább 40 zenész. ÉM: Visszakanyarodva A denevérhez, a szórakozáson túl adhat-e valamit a nézőknek? Halasi Imre: Az álarcosbál jó terep a flörtöléshez. Egy álarcosbál titokzatos hely, ahol sok minden megtörténhet, hiszen senkinek sem kell a maga mivoltát felvállalni. A kihívásra felötlik a kihívás lehetősége, amely az ember adrenalinszintjére van hatással. Ez a helyzet aligha ismeretlen bárki előtt... alapján 50-70-80- at, vagy akár 100- at is megél. ÉM: A díszlet és a jelmezek „újrahasznosítása” mekkora megtakarítást eredményez? Halasi Imre: A „csereakciók” révén általában 3 évig tudna működni egy produkció, s szerencsés esetben pályázatok révén, a nemzetközi kapcsolatra alapozva, még uniós forrásokat is igénybe lehet venni. ÉM: A Bemutató: november 30. 19 óra, Nagyszínház K -M Jfc a „cd ! W&M l Wá. Ifj. Johann Strauss: A denevér operett három felvonásban, két részben Halasi Imre: Egy álarcosbál titokzatos hely, ahol sok minden megtörténhet... (Fotó és videó: Bujdos Tibor) Miskolci művészeti aukció Miskolc (ÉM) - Lezajlott a miskolci-budapesti kettős székhelyű MissionArt Galéria negyedik művészeti aukciója. Az anyag előzetesen a Miskolci Galériában rendezett tárlaton volt megtekinthető. Az aukciót, amelynek kínálatában XX. századi festmények, grafikák szerepeltek, kedden délután a Művészetek Házában tartották. (A galéria online elérhetőségei: miskolc@missionart.hu, www.missionart.hu) A részletekről később lapunkban beszámolunk. KULTÚRA /9 Premier Népszerű művészek közreműködésével viszik színre Miskolcon A denevért. Képünkön: Seres Ildikó és Molnár Erik. (Fotó: BT) Az ember, ha szeretne másmilyen lenni Bujdos Attila bujdos@inform.hu A Charley nénje sikere példa az emberi természet furcsaságára. Az eszünkkel tiltakoznunk kellene ellene. A mű a könnyűt? pénz ígéretéről szól: a mondén élethez a pumpolással teremtenék elő a fedezetet a diák urak. Olyan időkben figyeljük őket, amikor a boldogulás feltételeként a kemény és kitartó munkát jelölik és várják el - és ennek helyeslése a közösség értékítéletében is megjelenik. Bármit tudnak is tehát a Világról ennek a darabnak a nézői, azt nem érzik sem fontosnak, sem helyénvalónak ezen az estén. A Charley nénje főleg azoknak szóló mű, akik nem az eszük, hanem a szívük végett ülnek be a színházba. A színpadi játék két, nagyjából időtlen vágy esetében állítja, hogy van remény: a szerelmesek egymásra találhatnak, és az életben a fizikai lét keretei között legalábbis soha nincs késő újra kezdeni. Olyan mesék ezek, amelyekben általában hinni jó: ha van példa rá, hogy nincs helyrehozhatatlan, akkor ez bárkivel előfordulhat - ha előfordul bárkivel a való életben, ha nem. Korcsmáros György rendezésében tisztességes, hogy egy pillanatig sem állítja többnek ezt a darabot, mint ami, és szándékkal kerül mindent, ami engedné összekeveredni az előadást a valósággal. Ez színház, amelynek célja nem a teljesítés, hanem a szórakoztatás: a színháziasságot hangsúlyozza a játékhoz rendelt, lefelé táguló, szinte operetti manírokra ösztönző tér, a színpadiasan kortalan ruha - a díszletet és a jelmezeket Bozóki Mara tervezte. A színészi munka már nem ugyanilyen hatásosan szolgálja a rendezői szándékot. Keresztesi László (Jack Topplebee) és D. Derecskei Zsolt (Charley Wykeham) sodró, a színészi tudást megmutatni akaró játékában alig mutatkozik meg a karakter, és az összefüggés: miért bolondulnának ezekért a fiúkért ezek a lányok. Hacsak nem, mert a konvenciókra figyelően butácskának formálja őket Szegő Adrienn (Kitty Verdun) és Szirbik Bernadett (Annie Spittigue): egyszerre dolgozik bennük az elszakadás vágya és az illedelmesség. Kincses Károly Sir Francis Topplebee-je annyira tettre kész, hogy csodálkoznunk kell, amiért nyugdíjazták. A színészi alkatnak megfelelő, sajátos szerepfelfogásnak része lehet benne, hogy nehezen hihető az általában a zenés játék érzelmi azonosságot kínáló csúcspontjának tartott kettős. Az ezredes és a Seres Ildikó alakította Donna Lucia d'Alvadorez találkozásában az időé kellene legyen a kulcsszerep: a rájuk nehezedő időé, amit egymás nélkül töltöttek, és az időé, amit együtt tölthetnek még a sors akaratából. Ebben az orchideás szerelmi vallomásban azonban viszonylagossá lesz az idő: nem két későn ébredő ember ismeri fel az elszalasztott lehetőséget, hiszen ennek a két embernek még éppen időben van a találkozás, előttük az élet - múlt és jövő egyensúlyba kerül. Az ének igényes ábrándossága felesel a színpadi helyzettel. Somló István (Brasett, a szolga) alakításával megérteti, hogy a lendület nem pótolja a gondolatot: a kis poénhoz is türelem szükséges, a nevetést csendnek és figyelemnek kell megelőznie. Emlékezetes komikusi teljesítmény Szirtes Gáboré (Stephen Spittigue): nyakas ügyvéd, akiben a saját elveihez és akaratához való hűség viaskodik a hírvággyal. Kozmikus és kisszerű a szerzésnek ez az igenlése, ahogyan végül nem marad különbség az anyagi és az érzelmi javak óhajtása között. Az akarást elhatalmasodott emberi tulajdonságként mutatja meg, alig is kell valamit tennie, hogy érezzük tusainak súlyát. A végletesség hangsúlyos Molnár Sándor Tamás (Lord Frank Babberley) játékában is. Alakoskodás ez, a jólneveltség és az ordenáré képzelet között. Figyelmes munka: a nőt alakító férfi nem felejtheti sem azt, hogy férfi, sem azt, hogy ezt a nézői is tudják róla: a színpadi partnereit kell megtévesztenie. Molnár Sándor Tamás élvezi ezt a többféle viszonyt. Az asszony, akit formáz, férfias, uralkodni bíró. Harsány és színes. Nem megúszni akar, hanem elrendezni, ha már benne van. Dupla színészet ez, annak a vágynak a beteljesülése, amikor az ember szeretne másmilyen lenni, mint ami. Szorongás és szabadság. Életre kelt képzelet, és rögtönzés, egyéni és kacagtató mása a komédiák eltúlzott nőalakjainak. Brandon Thomas - Aldobolyi-Nagy György - Szenes Iván: Charley nénje című zenés játékát a miskolci Kamaraszínházban Korcsmáros yö^Mende^ Mi&. //blog.boon.hu A szerző blogja: http://alakuloter.blogging.hu