Észak Magyarország, 2013. május (70. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-05 / Vasárnapi különszám
► 14. OLDAL HIRTELEN AZ ÚTTESTRE ZUHANOK... ► 3. OLDAL HA REGGEL HATKOR ELINDULUNK, DÉLBEN MÁR KARINTIÁBAN FÜRÖDHETÜNK 135 MILLIÁRD: CSÁNYI SÁNDOR A LEGGAZDAGABB MAGYAR ► 7. OLDAL ► 11. OLDAL DÖNTETLEN, A FORDU MECCSEN KATA A NAP SZÉPE ►3. OLDAL Az ötös lottó 18. heti nyerőszámai 25 39 45 54 65 Jokerszám: 709613 Az adatok tájékoztató jellegűek! Elveszett lelkek: hová lett másfél millió katolikus? A 2011-es népszámlálás szerint tíz év alatt másfél millió lélek a katolikusok vesztesége, csaknem félmillióval kevesebb a református, egyharmadával csappant meg az evangélikus tábor. Mi az oka a meredek csökkenésnek épp, amikor a kurzustól sem áll távol a keresztény államiság eszméje? M. oldal Világraszóló magyar rendőrkutyás sikerek Rendőrkutyákkal azonosítják az emberekről vett szagmintákat és bizonyítékként használják fel Franciaországban az ETA tagjai ellen egy perben. Ez egy magyar módszer, nálunk fejlesztették tökéletesre. Ráadásul nem ez az egyetlen világszerte elismert magyar kutyás találmány. ► 12. OLDAL Újabb sebességre kapcsolt a spórolás Jóval ritkábban járnak moziba, étterembe és meccsekre - így húzza meg újabban az emberek több mint a fele a nadrágszíjat 14 európai országban, derült ki egy friss felmérésből. Harmaduknak azonban még úgy sincs megtakarítása, hogy már nem csupán a nagyberuházásain spórol a háztartásban. ►s. oldal Steven Spielberg, a zsűri elnöke demokratikus ítélkezést ígér Az amerikai filmrendező lesz a május 15-én kezdődő 66. cannes-i filmfesztivál zsűrielnöke. Steven Spielberg egy francia lapnak elmondta: nincs kedvenc filmtípusa, nem tesz különbséget művész- vagy közönségfilm között. A zsűrizést várja, mert hódolhat szenvedélyének a filmnézésnek. Cannes-ban napi két filmet tekint meg. ►is. oldal Spielberg hisz a független filmekben 9771585 227076 13017 Ez a hétvége a ballagóké „Ballagáskor minden a búcsúzásról szól” összegezte a Jezsuita Gimnázium igazgatóhelyettese. Szalóczi Katalin A sok megyénkben középiskola közül a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium ballagására mentünk el, szombaton. Itt a 12. ilyen eseményt rendezték szombaton, immár hagyományos forgatókönyv szerint. Jóllehet jóval az ünnepség kezdete előtt érkezünk, hogy még beszélgethessünk magukkal a ballagó diákokkal is, éppen hozzájuk nem mehetünk be. Mind a három osztály a tantermében van, az utolsó osztályfőnöki órájukat tartják, ami talán a legmeghittebb közös együttlét, ebben nem szabad zavarnunk őket -mondja Velkey Balázs igazgatóhelyettes, aki kettős szerepben van jelen, hiszen az ő lánya is most ballag. - Ugye, milyen szép itt nálunk? - kérdezi büszkén. Valóban irigylésre méltó a zölddel övezett környezet, ahol az alsóbb osztályokba járók, a tanárok és a családtagok úgy helyezkedhetnek el kényelmesen, hogy mintegy körülölelik a maturálok dobogóját. Ilyenkor mindent a búcsúzásnak rendelünk alá, mindenki mindent elkövet, hogy maradandó élményt jelentsen számukra. Az alsóbb évesek a készülődés során mintegy belenőnek abba, ami a következő évben rájuk vár. A ti.-es diákok hallatlan gonddal készítették elő a termeket. Az igazgató oda is inti két diákját: Dudás Gergelyt és Bihari Leventét. - Másfél hete kezdtünk azon tanakodni, hogyan díszítsük fel a 12.A termét. Végül az én elképzelésem nyert, már csak azért is, mert viszonylag könnyen kivitelezhetőnek tűnt: középen tűz, körben zöld növények, mintha egy tisztáson lennének. A tűz az összetartozást jelképezi, igazi fahasábokkal, elektromos lámpával - meséli Gergely. - A falra felkerültek a kinagyított régi osztályképeik, azoknak is nagyon örültek - fűzi tovább a szót Levente. A fiúk bevallják: többször is átfutott rajtuk a gondolat, hogy jövőre már őket lepik meg, őket búcsúztatják... A hozzátartozók között megszólítjuk Deme Ritát és édesanyját. Feltesszük: Rita már átélte saját ballagását. - Igen, de én Gyöngyösön végeztem, ott is lakunk. Az öcsém, Barnabás viszont mindenképpen egyházi iskolába szeretett volna járni. - Jól választott, sosem panaszkodott semmire, mindent megkapott itt ahhoz, hogy tanulhasson. Csillagász szeretne lenni - mondja az édesanya. Megtudjuk tőle: szűk körben ünnepelnek, valahol megebédelnek majd a városban. Külön ballagási ajándékkal sem készültek, de ha Barnabás vágyik valamire („Esküdnék rá, hogy könyv lesz!”), akkor abba beszállunk. No meg felköszöntik egy elegáns, „fiús csokorral”. A ballagás még nem a cél, de fontos állomás - szűrjük le. Abbahagyjuk a beszélgetést, mert már hallik a csengő, amelyet a ballagok sora követ, énekelve a jól ismert sorokat: „Ballag már a vén diák..” Itt és most: 85-en. Ilyenkor mindent a búcsúzásnak rendelt alá a Jezsuita Gimnázium is A gyerekek megint mesterkedtek Festék, kréta, színes üveglapok és gyufa felhasználásával - no meg gyermeki fantáziával - készültek az érdekes alkotások, Éliás István művészet- és múzeumpedagógus vezetésével szombaton a Miskolci Galéria Rákóczi-házának legutóbbi gyermekfoglalkozásán. A következő „Mesterkedő” május 18-án lesz, délelőtt 10 és 12 óra között. Sörfesztivál Miskolc belvárosában Ma fejeződik be a kisüzemi sörfőzdék találkozója Miskolc belvárosában, amely pénteken kezdődött. A sörfesztiválon a választék igazán bőséges volt, hiszen a hagyományos kézműves világostól a sörkülönlegességekig terjedt az ízlelni való nedűk listája. Az érdeklődőknek így nem esett nehezükre megtalálni a számukra legkedvesebb sörfajtát. Anyák napja előtt, közösen a Szinvában „Mi ez itt, gyermeknap?” - ütköztünk meg a Szinvapark Bevásárlóközpont második emeletére érve szombat délelőtt. Szalóczi Katalin Ugyanis nem az anyukák tűnnek fel, hanem, hogy néhány felnőtt szemmel láthatólag azon iparkodik, hogy lekösse, szórakoztassa a szép számmal jelen lévő kicsiket. Szigetvári Eszter, a szervező Holdam Egyesület elnöke eligazít: jól is gondoljuk, meg nem is. Valóban szórakoztatják is a gyerekeket, emellett lehetőséget adnak arra is, hogy különböző kézműves technikákkal elkészítsék a saját kezű ajándékot, amelyet vasárnap átadhatnak az anyukájuknak. S addig is, amíg ily módon lekötik a gyermekeket, az édesanyák szabadon nézelődhetnek, vásárolhatnak. Ide is ellátogatunk, s megszólítunk két, éppen távozóban lévő hölgyet, akikről a hasonlóság alapján sejtjük: anya és lánya, Ónodiné Tima Mária és Ónodi Eliza mindketten frissen sminkelve. - Én huszonöt éve nem jutottam el kozmetikushoz, a lányomnak pedig ez az első alkalom, hogy kozmetikus dolgozott rajta. Mindketten élhettünk az alkalommal, hiszen a kicsiket - a nevelt lányaimat - Katát és Csillát is jó helyen tudhattuk addig - mondja Mária, aki hivatásos nevelőszülő (is). Arcfestéshez készülődve