Észak Magyarország, 2014. június (71. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-04 / 129. szám

6 Fókuszban: a munkavédelem ÉSZAK Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Könyvajánló Áttekintés a stratégiáról MUNKAVÉDELEM. A könyv át­tekintést ad az Európai Unió munkavédelmi stratégiájáról, valamint 15 tagállam munka­­védelmi irányítási rendszeré­ről. Segítséget nyújt az Európai Unió felé irányuló munkaválla­lási aktivitáshoz, bemutatva a helyi információk megszerzé­sének lehetőségeit. Ismertetést ad az Európai Unióhoz csatla­kozással egyidejűleg jelentősen változó magyar szabályozásról, a módosított Munkavédelmi törvényről, bemutatva a jog­harmonizáció új elemeit. Mel­lékletében Európai Uniós munkavédelmi jogszabályok és a munkavédelmi törvény, egységes szerkezetben a vég­rehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. Magyar vállalkozások és magánszemé­lyek részére egyaránt ajánlható összeállítás. ékn-szb Munkakörülmények: javulásra van szükség egész Európában! Andor László: „Európá­ban fokozódó polarizá­ció látszik észak és dél között...” MUNKAVÉDELEM: „Európában jobb munkakörülményeket kell teremteni, és több humán­erőforrás-beruházásra van szükség, mert ezek hozzájá­rulnak a munkaerő termelé­kenységének javulásához és az európai gazdasági növe­kedéshez” - mondta Andor László foglalkoztatásért, szo­ciális ügyekért, és társadalmi összetartozásért felelős euró­pai uniós biztos kedden Bu­dapesten. Idősödő munkavállalók Andor László a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének rendezvényén kiemelte: a munkakörülmé­nyek javítása a demográfiai folyamatok miatt is fontos, mert az európai munkaerő-ál­lomány egyre zsugorodik és idősödik; az Európai Unió (EU) ezért pénzügyi források­kal is támogatja a munkakö­rülménynek jobbá tételét. A biztos szerint továbbra is arra kell koncentrálni, milyen gazdasági helyzetben van az EU, és hogy melyek azok a fel­adatok, amelyek a gazdasági és szociális helyzet javítását lehetővé teszik. Kifejtette, hogy hat év gazdasági, pénz­ügyi válság után az EU ismét a fellendülés fázisában van, de továbbra is probléma a polarizáció: az unió úgy jön ki a gazdasági válságból, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb aszimmetriák jellemzik. Andor László felidézte azt a nemrégiben nyilvánosságra hozott bizottsági felmérést, amelyből kiderült, hogy a ma­gyarok 56 százaléka szerint az országban rosszak a munka­­körülmények, míg az EU-át­­lag 43 százalék. Ugyanakkor a magyarok alig 40 százaléka véli úgy, hogy a munkakörül­mények romlottak az elmúlt években, míg az uniós átlag 57 százalék. Kifejtette, hogy a felmérés szerint a hosszú, 13 órát meghaladó munkana­pok az elégedetlenség legfőbb forrásai, emellett nő a mun­kahelyi stressz, hiányzik a foglalkoztatás biztonsága, és egyre több munkavállalóval kötnek részidős vagy határo­zott munkaidős szerződést. A felmérés eredményei - amelyekből fokozódó polari­záció látszik észak és dél kö­zött - kettős kihívást állítanak az EU elé: meg kell vizsgálni, hogyan lehet fenntartani a jó körülményeket ott, ahol a dolgozók elégedettek, illet­ve hogyan lehet a szakadé­kot bezárni, a különbségeket csökkenteni. Kulcskérdés a kontinensen Andor László kitért arra, hogy a munkavédelem kulcskérdés az EU-ban jelenleg, és főként a fiatalok, idősebb munka­­vállalók, valamint a nők - kü­lönösen a gyermekes anyák - munkaerő-piaci integrációja nehéz. Az európai uniós stra­tégiák segítéségével ugyan­akkor komoly eredményeket sikerült elérni: az elmúlt 15 évben gyors ütemben csök­kentek a munkahelyi balese­tek, különösen a halálos ki­menetelűek. ÉKN­SZB Az egyik jellemző foglakoztatási forma még mindig a betanított szalagmunka FOTÓ:GETTY IMAGES Andor László: „A munkavédelem kulcskérdés az EU-ban...” fotó: ékn A munkahelyi egészség és biztonság a téma MUNKAVÉDELEM. Az Európai Unió munkavédelmi rendsze­rében a szankcióknál lényege­sen fontosabb és jobb eszköz a tájékoztatás, és ez a munkavé­delem terén is állandó előnyt élvez. Ezen a területen a leg­jelentősebb és legsikeresebb kezdeményezés az Európai Munkahelyi Biztonság, Higi­énia és Egészségvédelem Éve volt. Hasonló célokat szolgál­nak az évente megrendezett Európai Hetek, amelyek rend­szerint egy-egy kiemelt prob­lémára helyezve a hangsúlyt igyekeznek javítani a munka­helyi egészség és biztonság helyzetét, illetve tudatosítani ezek fontosságát. ékn-szp A munkavédelmi ügynökség MUNKAVÉDELEM. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség fő feladata az Európai Bizottság és a tagállamok támogatása a munkavédelemmel összefüg­gő kérdésekben, elsősorban megfelelő tájékoztatással. Az ügynökség minden tagállam­ban - és minden jelölt ország­ban - úgynevezett Fókusz Pontot hozott létre a kapcso­lattartás céljából. ÉKN Munkanélküliség az EU-államokban 2013 február 2014. JÚNIUS 4., SZERDA Az Európai Unió munkavédelmi irányelvei Az Európai Uniónak a munkavédel­met illető szabályozásában két fő irányzat a jellemző: 1. Meghatározó az úgynevezett új megközelítés, amelyet az ipari termé­kek szabad mozgása és biztonsága érdekében vezettek be. Ennek lényege, hogy azok a termékek, amelyeket a vonatkozó irányelvek követelményei­nek megfelelően gyártottak, szabadon forgalmazhatók a tagállamokban. E körbe tartoznak jelenleg az egyéni védőeszközök. 2. A munkavédelmi szabályozás egyes szektorokra vonatkozóan határoz meg követelményrendszert. Ennek sajátossága, hogy az ily módon kidol­gozott irányelvekben foglaltak, mint alapvető (minimális) követelmények jelennek meg, amihez viszonyítva az állam nemzeti gyakorlatának megfe­lelően szigoríthat, de sohasem eny­híthet. Az Európai Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelvének. 16(1) cikke szerint egyedi, „szektor jellegű” irányelveket kell kiadni meghatározott területekre, többek között a mun­kahelyekre; a munkaeszközökre; az egyéni védőeszközök munkáltató által történő kiválasztására; a képernyő előtt végzett munkára; a hátsérülést okozó kézi anyagmozgatásra; az ide­iglenes vagy mobil munkaterületekre; a halászatra és bányászatra. Eddig 14 egyedi irányelv jelent meg, továbbá néhány, érintőlegesen ugyancsak a munkavédelmet érintő egyéb irányelv (pl.: a vegyi anyagokról). A 89/391/EGK számú keretirány­elv tekinthető az Európai Unió „munkavédelmi törvényének”. Célja biztosítani a munkavállalók védelmének azonos mértékét és fokozását a tagállamokban. Az irányelv hatálya kiterjed valamennyi (magánvállalatnál vagy közszolgá­latban alkalmazott) munkavállalóra, kivéve az egyéni vállalkozókat és a háztartási alkalmazottakat. Az Európában általánosan alkalmazott gyakorlatnak megfelelően az irányelv szoros egységben kezeli a munkahelyi biztonságot és az egészséget. Általános rendelkezése: A munkáltató teljes mértékben felelős a munkavállalók egészségéért és biztonságáért. Fő szabályai: A munkáltató köteles­ felmérni a biztonságot és egészséget érintő koc­kázatokat, tájékoztatni a munkavál­lalókat többek között a biztonsággal és egészséggel összefüggő kockáza­tokról, a megelőző intézkedésekről, az elsősegélyről, a tűzvédelemről, a kockázatfelmérésről, konzultálni a munkavállalókkal és/vagy azok kép­viselőivel a biztonságot és egészséget érintő kérdésekben, biztosítani min­den munkavállaló részére a megfelelő és munkaspecifikus biztonsági és egészségügyi oktatást. A munkavállaló köteles­ törődni saját egészségével és biztonságával, megfelelően használni a gépeket és berendezéseket, veszélyes anyagokat, egyéni védőeszközöket stb. A 89/654/EGK számú irányelv a munkahelyekről: az első egyedi irányelv, amely a 89/391/EGK keretirányelv 16. cikk (1) bekezdésének célkitűzése szerint született. Célja a munkahelyekre vonatkozó minimális követelmények előírása a munka­­vállalók fokozottabb biztonsága és egészségének biztosítása végett. Hatálya azonos a keretirányelvével, kivéve bizonyos szállítási módokat, ideiglenes vagy mobil munkahelyeket, a kitermelő ipart, halászhajókat, va­lamint az erdészeti és mezőgazdasági munkákat. Két melléklete tartalmazza az új, illetve a meglévő munkahelyekre vonatkozó előírásokat. Ezek közül az új munkahelyekre vonatkozó előírások részletesebbek és szigorúbbak. A 89/655/EGK számú irányelv a munkaeszközökről: tulajdonkép­pen a keretirányelvet konkretizálja a különböző - munkavégzés során használt - munkaeszközökre. Célja fokozottan biztonságos és az egész­ségre nem ártalmas körülmények biztosítása a munkavállalók számára a munkaeszközök használata során. Ez az irányelv is hangsúlyozza a munkáltató felelősségét a megfelelő munkaeszközök kiválasztásában és biztosításában. A munkavállalókra is vonatkoznak szabályok fotó: ekn

Next