Észak Magyarország, 2017. május (73. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-20 / 116. szám

2017. MÁJUS 20., SZOMBAT ÉSZAK Operafesztivál 7 „Ilyen zenét lélekemelő hallgatni” Fantasztikus zenének nevezte Kodály két ora­­torikus művét Bogányi Tibor karmester. NYITÓHANGVERSENY. Kodály Zoltán zeneszerzői életművé­nek kettős csúcsa a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum. Mindkét mű elhang­zik június 16-án este a Bartók Plusz Operafesztivál nyitó hangversenyén. Nem vélet­len, hogy Kodály-művek be­mutatásával kezd a zenei ren­dezvény, hisz csakúgy mint tavaly, amikor a Bartók-év­­forduló megünneplésében vállalt jelentős szerepet, az idén a Kodály-emlékév méltó megünneplését tűzte ki célul. A halhatatlan zeneszerző, világhírű zenepedagógus és népzenekutató két oratorikus műve mellett ősbemutatóra is várják a közönséget a szer­vezők a fesztivál első napján: Fekete Gyula Csellóversenye is felcsendül, melyet Ko­dály Zoltán emlékére írt, és a miskolci operafesztiválnak ajánlott. A nyitókoncertet Bo­gányi Tibor, a Pannon Filhar­monikusok vezető karmeste­re dirigálja. Merész vállalkozás - A tavalyi fesztiválon is a Pan­non Filharmonikusok játszot­tak azon a nagyon különleges estén, amikor Bartók Béla mindhárom színpadi művét láthatta a közönség. Akkor azonban nem én vezényel­tem, így most külön öröm számomra, hogy én dirigálha­tom a fesztivál nyitóhangver­senyén a saját zenekaromat, ha a szabad így fogalmaznom - mondta lapunknak Bogányi Tibor. - De nemcsak a fel­kérésnek örültünk, hanem a programnak is. Korábban nem is gondoltam, hogy Ko­dály két oratorikus művét el lehet játszani egy estén. Me­rész vállalkozás, de logikus is - fogalmazott a karmester. - A Psalmus Flungaricus Buda, Pest és Óbuda egyesítésének az 50. évfordulójára íródott, a Budavári Te Deum pedig Budavár visszafoglalásának 250. évfordulójára. Akkoriban Kodály volt az egyik legjelen­tősebb zeneszerző. Mindkét mű különlegessége, hogy elő­bukkan bennük a népi vonás, a magyar népzene. Kodály épp erről volt híres, hogy be­csempészte a koncerttermek­be a népzenét, ami addig nem nagyon volt szokás. Esetleg Haydnnál vagy Beethoven­nél volt fellelhető egy-egy parasztos motívum, de hogy az egész zeneművet áthassa a magyar népzene kváziépít­­kezése, pentatonizmusa, ez akkoriban egyedülálló volt. Talán a mai napig is egyedül­álló, ezért vezénylem nagy szeretettel mindkét művet, melyeket külföldön is több­ször dirigáltam már, és min­denütt nagy sikert arattak - fogalmazott Bogányi Tibor. Fantasztikus zene Hangsúlyozta: a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum fantasztikus zene és mondanivalójuk ma is aktu­ális. Előbbi impozáns felépí­tésbeli tömörsége, bensősége és tisztult zenei lényege miatt különleges. A Budavári Te Deum pedig olyan pátoszsi­kollyal indul, és Kodály olyan kettős fúgát komponált bele, ami zeneszerzői munkássá­gának a csúcsát jelenti. - Ilyen zenét lélekemelő hallgatni - tette hozzá lelke­sen a karmester, majd fel­hívta a ügyelmet a Pannon Filharmonikusokra is. Mint fogalmazott, Magyarország egyik legjelentősebb együt­teséről van szó, mely nem­zetközi elismertségnek is örvend, és ereje teljében ér­kezik Miskolcra. - Aki eljön a hangverseny­re, arról is képet kaphat, hogy külön öröm, hogy én vezé­nyelhetem az idén a nyitóhangversenyt. BOGÁNYI TIBOR nálunk, Pécsen milyen mun­ka folyik - jegyezte meg Bo­gányi Tibor. Szerencsés egybeesés A két Kodály-mű között Fe­kete Gyula Csellóversenye csendül majd fel. A zeneszer­zőtől megtudtuk: bár művét Kodály Zoltán emlékére írta, de nem lelhetők fel benne kodályi vagy népzenei mo­tívumok. A zeneszerző előtt úgy tiszteleg, hogy a csellót választotta szólóhangszer­ként. Mégpedig azért, mert kevesen tudják, de Kodály Zoltán zenész is volt, és csel­lón játszott. - Szerencsés egybeesésről van egyébként szó. Tervez­tem, hogy csellóra komponá­lok egy művet, amikor Kesse­­lyák Gergely fesztiváligazgató megkeresett az ötletével: ír­jak egy művet a nyitóhang­versenyre. Ez aztán rögtön felerősítette bennem, hogy a versenyműnek meg kell szü­letnie - mesélte Fekete Gyula. Vázolta: szokványos, há­romtételes darabról van szó. A középső a lassú tétel, az utolsó tánctétel, tehát vala­mennyire követi a tradíciókat. Művének szólistája Baranyai Barnabás lesz, aki a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Egyetem mesterszakos hallgatója, és az elmúlt évben Junior Prima Díjat kapott, mely a legtehet­ségesebb ifjú zenészeknek jár. A zeneszerző hozzáfűzte: nagyon fontosnak tartja Kes­­selyák Gergely munkásságát, mivel ösztönzi új magyar operák írását, ez pedig a ma­gyar operairodalom számára rendkívül fontos. HEGYI ERIKA erika.hegyi@eszak.hu Kicsiknek és nagyoknak mesél az öreg obsitos HÁRY JÁNOS-SZVIT: Háry János, az öreg obsitos valóságon át­lendülő történetei minden korosztály számára jó szóra­kozást ígérnek. Kodály Zoltán daljátékát az operafesztivál is műsorra tűzi az idén - a Ko­dály-emlékév részeként - a Miskolci Szimfonikus Zene­kar előadásában. A szimfo­nikusok előadásában már harmadszor hallható idén a mű, bár most egy kicsit más­képpen.­­ A programot az operafesz­tivál szervezői választották, ez részben annak köszönhe­tő, hogy olyan színes mű a zeneirodalomban, amelyet rendkívül sokféleképpen meg lehet közelíteni, és nagyon széles rétegek által ismert - mondta lapunknak Szászné Pónizs Krisztina, a Miskolci Szimfonikus Zenekar ügyve­zetője. Hangsúlyozta, az egé­szen kicsi gyerekek is ugyan­úgy élvezni tudják a zenét és a történetet, mint a szépko­­rúak. Zene és tánc - Örültünk, amikor megkere­sett minket az operafesztivál, hogy szeretnék ezt a produk­ciót bemutatni a fesztivál idején. Annyi különlegessége lesz az előadásnak, hogy a Kodály-est keretében a Háry- és a Páva-variációk mesével és tánccal szólal meg. Szászné Pónizs Kriszti­nától megtudtuk, mesélő, azaz Fandl Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház színművé­sze adja majd elő a történetet, így a zene és a próza, vala­mint a tánc alkot majd egy­ W Színes mű, sokféleképp lehet meg­közelíteni. SZÁSZNÉ PÓNIZS KRISZTINA séget. A tánc, azaz az Állami Népi Együttes előadásában a Páva-variációk a Háry-szvit után következik. S hogy miért Háry-szvit? Az ügyvezető elmondta, azért esett erre a választás, mert a teljes daljáték nem fért vol­na bele az egyestés előadás­ba. Egy olyan komplex Há­­ry-előadást álmodtak meg, amelyben többféle zenemű­nek, és többféle megközelí­tésnek tudtak helyet adni. Két kortárs opera A szimfonikusok ügyvezető­je még elmondta, a zenekar már az operafesztivál indulá­sa óta állandó résztvevője a programsorozatnak, minden évben több produkcióval sze­repelnek, és nagyon örülnek, hogy minden évben sok szép és nehéz feladattal találják meg őket a szervezők. Az idén három produkciót adnak elő, a Kodály-esten, illetve két kortárs operában is közre­működnek. - Az operafesztiválhoz iga­zítjuk mindig az évadunk végét - jegyezte meg Szászné Pónizs Krisztina. - Örömmel készülünk, már csak azért is, mert ilyenkor Miskolcon a ze­nei szakma szeme, a fesztivál kiemel minket a hétközna­pokból. ÉM-HM Találkozás egy fiatalemberrel „Éppen ennek alapján feltételezhetjük, hogy a Pá­va-variációk „üzenete” szo­ros összefüggésben áll Kodály pályakezdésének poétikai és társadalmi ideáljaival, mint ahogy - már a címadásból is következőleg - szoros szálak kötik Ady Endre Fölszállott a páva című verséhez is. A Pá­va-variációk elemzői mégsem támaszkodnak a költemény­re, holott a mű egyszerre hivatkozik Adyra és az ő új­ Magyarország-eszményére. A Páva-variációk a Karinthy Frigyes-féle Találkozás egy fiatalemberrel gesztusát ele­veníti fel. Kodály itt ifjúkori önmagá­val, ifjúkori eszményeivel néz szembe, azt a kérdést fesze­geti, mit ért el Ady nemzedé­ke, mit ért el ő maga azokból az ideálokból, amelyeket a századforduló nagy generáci­ója megálmodott. Feltehető­en ebből következik a variáci­ós formához való visszatérés is. Míg a pályakezdő Kodály első műveiben, s elsősorban is az op. 2-es I. vonósnégyes variációs zárótételében az ön­magára találás történetét fo­galmazza meg, a Páva-variá­ciókban már emez önmagára találás következményeit teszi szimbolikusan mérlegre.” Részlet Dalos Anna Kodály Zoltán Páva-variációiról írt tanulmányából, a Holmi folyóiratból (2007. június) Kodály-programok Június 16., péntek 20.00: Miskolci Nemzeti Színház - Nagyszínház - Nyitóhangverseny. Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum, Fekete Gyula: Csellóverseny. Június 17., szombat 21.00: Nyári Színház, Kodály mesével és tánccal, Háry János: Páva-variációk. Június 22., csütörtök 19.30: Nagyszínház, Ezrek operája, Kodály Zoltán: Székely fonó. Június 23., péntek 19.30: Nagyszínház, Girolamo Deraco: PHONE'. Székely fonó kint és bent EZREK OPERÁJA. Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulóján a Székely fonó című daljátékot láthatja, hallhatja a közönség a Bartók Plusz Operafesztivál Ezrek operája sorozata keretében. Igaz, a darab műfaji besorolá­sa szerint daljáték, de ezzel az operaméretű művével állítot­ta Kodály elsőként a magyar népdalt a budapesti Opera­ház színpadára, hangzott el a Bartók Plusz Operafesztivál programhirdető sajtótájékoz­tatóján. A daljátékot a Magyar Állami Operaház előadásában láthatja a közönség, melyet a már megszokott beavató előa­dások előznek meg. Kesselyák Gergely fesztivál­igazgató hangsúlyozta: Kodály Székely fonóját a Nagyszín­házban tekintheti meg a kö­zönség kedvező áron, pár száz forintos jeggyel. Újdonság lesz viszont, hogy az előadást élő­ben a Szent István téren, egy óriási LED-falon követhetik nyomon azok, akik nem jutot­tak be a színházba. ém-he Ahogy a páva tolla szétterül „Nagy lehetőség és nagy felelősség nagy zeneszerzők művére komponálni”. TÁNCSZÍNHÁZ. Kodály Zoltán örök érvényű darabjára, az 1930-as években született Páva-variációkra komponált sokszínű, lendületes ko­reográfiát Zsuráfszky Zoltán. Ahogy a páva tolla szétterül, a zenei tételekre úgy szület­nek meg a néptánc nyelvén a jelenetek, majd a kis etűdök a végén nagy, harmonikus egy­séggé állnak össze. Fontos visszajelzés volt - Kodály Zoltán műve sok kis tételből áll, és ezek ze­nei világára válaszoltam a Kárpát-medencei táncos formanyelvvel - mondta az előadásról Zsuráfszky Zoltán koreográfus, a Magyar Nem­zeti Táncegyüttes művészeti vezetője. - Látványos, len­dületes koreográfia készült a sokszínű zeneműre, a végén pedig, a Kodályra jellemző nagyszabású kódára, a teljes szereplőgárda megjelenik a színpadon. Nincs történet­mesélés, de ahogy a zené­nek van fejlődési folyamata, a táncos képek, jelenetek is úgy egészítik ki egymást. A kis tételek összeállnak egy nagy, klasszikus, magyar ze­nei alkotássá, és az ebből ki­­bomló tánccá. Kamarajelenetek és szóló­motívumok fogalmazódnak meg a tánc nyelvén. Egy hos­­­szú, a múlt század romanti­kus szemléletét tükröző pász­torképben például a nagyon érzelmes, lassú tétel éppúgy helyet kap, mint virtuóz mo­tívumokkal teli páros tánc­variációk. Az est nemcsak a magyar néptánc sokszínű formavilágát tárja a nézők elé, hanem a viseletekét is, felvil­lantva a Kárpát-medencében élő népek viseletkultúráját. - Nagy lehetőség és nagy felelősség nagy zeneszerzők művére komponálni. Ezért számomra a legfontosabb visszajelzés az volt, amikor annak idején Kodály Zoltán­ná Péczely Sarolta gratulált a bemutató után, elfogadta, sőt megköszönte a darabot - tet­te hozzá Zsuráfszky Zoltán. - Igazán szép zeneműről van szó, és alaposan átgondoltam a koreográfiát, így amikor most, három év után újból színpadra állítottuk, nagy örömmel dolgoztunk ismét e csodálatos zeneművel, hiszen ez Kodály Zoltánnak egyfajta ars poeticája; az ő magyarság­érzése, a népművészet iránt érzett elkötelezettsége jele­nik meg zenében, és remé­nyeim szerint a táncban is. ÉM Mikor? Hol? A Páva-variációk a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vendégjátékában a Bartók Plusz Operafesztivál műsorán látható, 2017. június 17-én, az este 9 órától kezdődő összeállításban, a Nyári Színházban. Névjegy Zsuráfszky Zoltán Szikszón született 1956-ban. 1975-1983 között a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, majd tánckarvezetője volt. 1980-1990 között a JATE Néptáncegyüttesének művészeti vezetője volt. 1981-1991 között a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője. 2014-től a Honvéd Együttes és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) művészeti vezetője. (Forrás: Wikipédia)

Next