Észak Magyarország, 2017. május (73. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-20 / 116. szám
2017. MÁJUS 20., SZOMBAT ÉSZAK Operafesztivál 7 „Ilyen zenét lélekemelő hallgatni” Fantasztikus zenének nevezte Kodály két oratorikus művét Bogányi Tibor karmester. NYITÓHANGVERSENY. Kodály Zoltán zeneszerzői életművének kettős csúcsa a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum. Mindkét mű elhangzik június 16-án este a Bartók Plusz Operafesztivál nyitó hangversenyén. Nem véletlen, hogy Kodály-művek bemutatásával kezd a zenei rendezvény, hisz csakúgy mint tavaly, amikor a Bartók-évforduló megünneplésében vállalt jelentős szerepet, az idén a Kodály-emlékév méltó megünneplését tűzte ki célul. A halhatatlan zeneszerző, világhírű zenepedagógus és népzenekutató két oratorikus műve mellett ősbemutatóra is várják a közönséget a szervezők a fesztivál első napján: Fekete Gyula Csellóversenye is felcsendül, melyet Kodály Zoltán emlékére írt, és a miskolci operafesztiválnak ajánlott. A nyitókoncertet Bogányi Tibor, a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere dirigálja. Merész vállalkozás - A tavalyi fesztiválon is a Pannon Filharmonikusok játszottak azon a nagyon különleges estén, amikor Bartók Béla mindhárom színpadi művét láthatta a közönség. Akkor azonban nem én vezényeltem, így most külön öröm számomra, hogy én dirigálhatom a fesztivál nyitóhangversenyén a saját zenekaromat, ha a szabad így fogalmaznom - mondta lapunknak Bogányi Tibor. - De nemcsak a felkérésnek örültünk, hanem a programnak is. Korábban nem is gondoltam, hogy Kodály két oratorikus művét el lehet játszani egy estén. Merész vállalkozás, de logikus is - fogalmazott a karmester. - A Psalmus Flungaricus Buda, Pest és Óbuda egyesítésének az 50. évfordulójára íródott, a Budavári Te Deum pedig Budavár visszafoglalásának 250. évfordulójára. Akkoriban Kodály volt az egyik legjelentősebb zeneszerző. Mindkét mű különlegessége, hogy előbukkan bennük a népi vonás, a magyar népzene. Kodály épp erről volt híres, hogy becsempészte a koncerttermekbe a népzenét, ami addig nem nagyon volt szokás. Esetleg Haydnnál vagy Beethovennél volt fellelhető egy-egy parasztos motívum, de hogy az egész zeneművet áthassa a magyar népzene kváziépítkezése, pentatonizmusa, ez akkoriban egyedülálló volt. Talán a mai napig is egyedülálló, ezért vezénylem nagy szeretettel mindkét művet, melyeket külföldön is többször dirigáltam már, és mindenütt nagy sikert arattak - fogalmazott Bogányi Tibor. Fantasztikus zene Hangsúlyozta: a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum fantasztikus zene és mondanivalójuk ma is aktuális. Előbbi impozáns felépítésbeli tömörsége, bensősége és tisztult zenei lényege miatt különleges. A Budavári Te Deum pedig olyan pátoszsikollyal indul, és Kodály olyan kettős fúgát komponált bele, ami zeneszerzői munkásságának a csúcsát jelenti. - Ilyen zenét lélekemelő hallgatni - tette hozzá lelkesen a karmester, majd felhívta a ügyelmet a Pannon Filharmonikusokra is. Mint fogalmazott, Magyarország egyik legjelentősebb együtteséről van szó, mely nemzetközi elismertségnek is örvend, és ereje teljében érkezik Miskolcra. - Aki eljön a hangversenyre, arról is képet kaphat, hogy külön öröm, hogy én vezényelhetem az idén a nyitóhangversenyt. BOGÁNYI TIBOR nálunk, Pécsen milyen munka folyik - jegyezte meg Bogányi Tibor. Szerencsés egybeesés A két Kodály-mű között Fekete Gyula Csellóversenye csendül majd fel. A zeneszerzőtől megtudtuk: bár művét Kodály Zoltán emlékére írta, de nem lelhetők fel benne kodályi vagy népzenei motívumok. A zeneszerző előtt úgy tiszteleg, hogy a csellót választotta szólóhangszerként. Mégpedig azért, mert kevesen tudják, de Kodály Zoltán zenész is volt, és csellón játszott. - Szerencsés egybeesésről van egyébként szó. Terveztem, hogy csellóra komponálok egy művet, amikor Kesselyák Gergely fesztiváligazgató megkeresett az ötletével: írjak egy művet a nyitóhangversenyre. Ez aztán rögtön felerősítette bennem, hogy a versenyműnek meg kell születnie - mesélte Fekete Gyula. Vázolta: szokványos, háromtételes darabról van szó. A középső a lassú tétel, az utolsó tánctétel, tehát valamennyire követi a tradíciókat. Művének szólistája Baranyai Barnabás lesz, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterszakos hallgatója, és az elmúlt évben Junior Prima Díjat kapott, mely a legtehetségesebb ifjú zenészeknek jár. A zeneszerző hozzáfűzte: nagyon fontosnak tartja Kesselyák Gergely munkásságát, mivel ösztönzi új magyar operák írását, ez pedig a magyar operairodalom számára rendkívül fontos. HEGYI ERIKA erika.hegyi@eszak.hu Kicsiknek és nagyoknak mesél az öreg obsitos HÁRY JÁNOS-SZVIT: Háry János, az öreg obsitos valóságon átlendülő történetei minden korosztály számára jó szórakozást ígérnek. Kodály Zoltán daljátékát az operafesztivál is műsorra tűzi az idén - a Kodály-emlékév részeként - a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában. A szimfonikusok előadásában már harmadszor hallható idén a mű, bár most egy kicsit másképpen. A programot az operafesztivál szervezői választották, ez részben annak köszönhető, hogy olyan színes mű a zeneirodalomban, amelyet rendkívül sokféleképpen meg lehet közelíteni, és nagyon széles rétegek által ismert - mondta lapunknak Szászné Pónizs Krisztina, a Miskolci Szimfonikus Zenekar ügyvezetője. Hangsúlyozta, az egészen kicsi gyerekek is ugyanúgy élvezni tudják a zenét és a történetet, mint a szépkorúak. Zene és tánc - Örültünk, amikor megkeresett minket az operafesztivál, hogy szeretnék ezt a produkciót bemutatni a fesztivál idején. Annyi különlegessége lesz az előadásnak, hogy a Kodály-est keretében a Háry- és a Páva-variációk mesével és tánccal szólal meg. Szászné Pónizs Krisztinától megtudtuk, mesélő, azaz Fandl Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze adja majd elő a történetet, így a zene és a próza, valamint a tánc alkot majd egy W Színes mű, sokféleképp lehet megközelíteni. SZÁSZNÉ PÓNIZS KRISZTINA séget. A tánc, azaz az Állami Népi Együttes előadásában a Páva-variációk a Háry-szvit után következik. S hogy miért Háry-szvit? Az ügyvezető elmondta, azért esett erre a választás, mert a teljes daljáték nem fért volna bele az egyestés előadásba. Egy olyan komplex Háry-előadást álmodtak meg, amelyben többféle zeneműnek, és többféle megközelítésnek tudtak helyet adni. Két kortárs opera A szimfonikusok ügyvezetője még elmondta, a zenekar már az operafesztivál indulása óta állandó résztvevője a programsorozatnak, minden évben több produkcióval szerepelnek, és nagyon örülnek, hogy minden évben sok szép és nehéz feladattal találják meg őket a szervezők. Az idén három produkciót adnak elő, a Kodály-esten, illetve két kortárs operában is közreműködnek. - Az operafesztiválhoz igazítjuk mindig az évadunk végét - jegyezte meg Szászné Pónizs Krisztina. - Örömmel készülünk, már csak azért is, mert ilyenkor Miskolcon a zenei szakma szeme, a fesztivál kiemel minket a hétköznapokból. ÉM-HM Találkozás egy fiatalemberrel „Éppen ennek alapján feltételezhetjük, hogy a Páva-variációk „üzenete” szoros összefüggésben áll Kodály pályakezdésének poétikai és társadalmi ideáljaival, mint ahogy - már a címadásból is következőleg - szoros szálak kötik Ady Endre Fölszállott a páva című verséhez is. A Páva-variációk elemzői mégsem támaszkodnak a költeményre, holott a mű egyszerre hivatkozik Adyra és az ő új Magyarország-eszményére. A Páva-variációk a Karinthy Frigyes-féle Találkozás egy fiatalemberrel gesztusát eleveníti fel. Kodály itt ifjúkori önmagával, ifjúkori eszményeivel néz szembe, azt a kérdést feszegeti, mit ért el Ady nemzedéke, mit ért el ő maga azokból az ideálokból, amelyeket a századforduló nagy generációja megálmodott. Feltehetően ebből következik a variációs formához való visszatérés is. Míg a pályakezdő Kodály első műveiben, s elsősorban is az op. 2-es I. vonósnégyes variációs zárótételében az önmagára találás történetét fogalmazza meg, a Páva-variációkban már emez önmagára találás következményeit teszi szimbolikusan mérlegre.” Részlet Dalos Anna Kodály Zoltán Páva-variációiról írt tanulmányából, a Holmi folyóiratból (2007. június) Kodály-programok Június 16., péntek 20.00: Miskolci Nemzeti Színház - Nagyszínház - Nyitóhangverseny. Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum, Fekete Gyula: Csellóverseny. Június 17., szombat 21.00: Nyári Színház, Kodály mesével és tánccal, Háry János: Páva-variációk. Június 22., csütörtök 19.30: Nagyszínház, Ezrek operája, Kodály Zoltán: Székely fonó. Június 23., péntek 19.30: Nagyszínház, Girolamo Deraco: PHONE'. Székely fonó kint és bent EZREK OPERÁJA. Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulóján a Székely fonó című daljátékot láthatja, hallhatja a közönség a Bartók Plusz Operafesztivál Ezrek operája sorozata keretében. Igaz, a darab műfaji besorolása szerint daljáték, de ezzel az operaméretű művével állította Kodály elsőként a magyar népdalt a budapesti Operaház színpadára, hangzott el a Bartók Plusz Operafesztivál programhirdető sajtótájékoztatóján. A daljátékot a Magyar Állami Operaház előadásában láthatja a közönség, melyet a már megszokott beavató előadások előznek meg. Kesselyák Gergely fesztiváligazgató hangsúlyozta: Kodály Székely fonóját a Nagyszínházban tekintheti meg a közönség kedvező áron, pár száz forintos jeggyel. Újdonság lesz viszont, hogy az előadást élőben a Szent István téren, egy óriási LED-falon követhetik nyomon azok, akik nem jutottak be a színházba. ém-he Ahogy a páva tolla szétterül „Nagy lehetőség és nagy felelősség nagy zeneszerzők művére komponálni”. TÁNCSZÍNHÁZ. Kodály Zoltán örök érvényű darabjára, az 1930-as években született Páva-variációkra komponált sokszínű, lendületes koreográfiát Zsuráfszky Zoltán. Ahogy a páva tolla szétterül, a zenei tételekre úgy születnek meg a néptánc nyelvén a jelenetek, majd a kis etűdök a végén nagy, harmonikus egységgé állnak össze. Fontos visszajelzés volt - Kodály Zoltán műve sok kis tételből áll, és ezek zenei világára válaszoltam a Kárpát-medencei táncos formanyelvvel - mondta az előadásról Zsuráfszky Zoltán koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője. - Látványos, lendületes koreográfia készült a sokszínű zeneműre, a végén pedig, a Kodályra jellemző nagyszabású kódára, a teljes szereplőgárda megjelenik a színpadon. Nincs történetmesélés, de ahogy a zenének van fejlődési folyamata, a táncos képek, jelenetek is úgy egészítik ki egymást. A kis tételek összeállnak egy nagy, klasszikus, magyar zenei alkotássá, és az ebből kibomló tánccá. Kamarajelenetek és szólómotívumok fogalmazódnak meg a tánc nyelvén. Egy hosszú, a múlt század romantikus szemléletét tükröző pásztorképben például a nagyon érzelmes, lassú tétel éppúgy helyet kap, mint virtuóz motívumokkal teli páros táncvariációk. Az est nemcsak a magyar néptánc sokszínű formavilágát tárja a nézők elé, hanem a viseletekét is, felvillantva a Kárpát-medencében élő népek viseletkultúráját. - Nagy lehetőség és nagy felelősség nagy zeneszerzők művére komponálni. Ezért számomra a legfontosabb visszajelzés az volt, amikor annak idején Kodály Zoltánná Péczely Sarolta gratulált a bemutató után, elfogadta, sőt megköszönte a darabot - tette hozzá Zsuráfszky Zoltán. - Igazán szép zeneműről van szó, és alaposan átgondoltam a koreográfiát, így amikor most, három év után újból színpadra állítottuk, nagy örömmel dolgoztunk ismét e csodálatos zeneművel, hiszen ez Kodály Zoltánnak egyfajta ars poeticája; az ő magyarságérzése, a népművészet iránt érzett elkötelezettsége jelenik meg zenében, és reményeim szerint a táncban is. ÉM Mikor? Hol? A Páva-variációk a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vendégjátékában a Bartók Plusz Operafesztivál műsorán látható, 2017. június 17-én, az este 9 órától kezdődő összeállításban, a Nyári Színházban. Névjegy Zsuráfszky Zoltán Szikszón született 1956-ban. 1975-1983 között a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, majd tánckarvezetője volt. 1980-1990 között a JATE Néptáncegyüttesének művészeti vezetője volt. 1981-1991 között a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője. 2014-től a Honvéd Együttes és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) művészeti vezetője. (Forrás: Wikipédia)