Észak Magyarország, 2021. február (77. évfolyam, 26-49. szám)
2021-02-01 / 26. szám
S Kultúra tszw A helység kalapácsa a táncszínházi falvédőn Időtlen humor. Ellenállhatatlan kacagás. Mozgásszínházi groteszk táncszínház. Feljegyezték, hogy a korabeli kritika nem vette észre benne a szatírát, nem egy bíráló idegenkedett A helység kalapácsától. Ez az elbeszélő költeménye is hozzájárult ahhoz az elmélethez, hogy Petőfi Sándor durva, naturalisztikus parasztköltő lenne. Más megítélések szerint az 1844-ben írt komikus eposz irodalmi paródiaként az egész világirodalom díszére válik. Hasonlították még aprólékosságában mindenre kiterjedő holland festményhez is. A humora időtlenségét Bessenyei Ferenc, Major Tamás, Garas Dezső, Mészáros Ági, Gobbi Hilda önfeledt játékával Zsurzs Éva 1965-ös tévéfilmje a ma embere számára is bizonyította. Más műfajban is teret nyert - ihletője volt például Novák Ferenc táncszínházi feldolgozásának. Ahogyan a költő mondja Most Kozma Attila, a Miskolci Balett alapító vezetője készít belőle előadást a társulatával. - Minden szempontból kiváló színházi alapanyag. Akárhányszor a kezembe kerül, ellenállhatatlan, hangos kacagásra késztet. Hihetetlen komédiás. Másokat megelőzve úgy mesél történetet, úgy teremt karaktereket, hogy azzal a magyar irodalom későbbi nevettetőivel rokon. Olyan ezt olvasni, mint Rejtő Jenőt - von párhuzamot a koreográfus-rendező, hozzátéve: Petőfi Sándor a hőseposzt kifigurázó stílusparódiát írt, de követte annak szabályait, így az irodalmi műnemekben kevésbé járatos mai befogadó számára az általánosabb érvényű tudáshoz is kapaszkodókkal szolgál. A helység kalapácsa nem színpadra szánt költeményként készült, de számtalan fordulatával segít abban, hogy sokrétű, színes táncszínházi előadás szülessen belőle - mondja Kozma Attila. - „Csak két éhes pók harcolt/Életre, halálra/Egy szilvamagon hízott légy combja felett” - írja például a költő az első énekben, megrajzolva a helyszínt, a templombelsőt. Odaillő a jó póktánc - világítja meg az előadást létrehozó kapcsolódási pontokat. A települést „a völgy tekenőjében” helyezi el a költemény. Gondoljunk egy olyan helyre, mint Hámor: a kovács kalapácsának hangjától hangos a település. Elhallgattatni, elszökni előle képtelenség - mindenki kénytelen felvenni a ritmust - emel ki néhány, a versből születő előadásbeli ötletet Kozma Attila. „Életöröm” - nevezi meg a költeményből fakadó, szándéka szerint az előadást is átjáró érzést. Táncmim ezt a műfaji megjelölést használja, miután mozgásszínházi előadásként képzelve A helység kalapácsát, a pantomim eszközeihez nyúl. Az ősi színházi forma illik a groteszkhez, márpedig A helység kalapácsa az említett példán túl is számtalan groteszk helyzetet ír le. meséléséhez jól illik a zenei eklektika, a népzenei témáktól a sanzonok világán át a Puccini-áriákig számos motívum erősítheti, teheti felkérdést Kozma Attila, hogy miért nem élt a lehetőséggel. Az előadás megtartja a maga idejében Petőfi történetét. A forma, amelyet a koreográfus-rendező és a díszletet tervező Juhász Katalin kitalált hozzá: a falvédő. Ahogyan az keretezi az élet leírására alkalmas, a boldogság megélésére ajánlott közérthető, hétköznapi bölcsességeket, akként adja meg a paraszti enteriőr határait a szerelmi viszályból és ármányból fakadó kisszerű kocsmai verekedés hőskölteményi cselekményként való elbeszéléséhez. A nézőt a történetben eligazító feliratok elbírják a visszautalást az alkotó költészetére: Petőfi ifjonti szerelmi lírája is megjelenhet ezen a felületen. Irányjelző A Miskolci Balett nem először dolgozik klasszikus magyar irodalmi anyagból: a János vitéz hosszan tartó sikere Arany János Rózsa és Ibolya-feldolgozásához adott lendületet. A helység kalapácsa után is van olyan mű, amelyből szívesen készítene előadást Kozma Attila. - Ha a felnőttek számára is élvezetesen szeretnénk szórakoztatni a fiatal közönséget, nem kell jobb forrás, mint a magyar irodalom: Petőfi, Arany, Csokonai Vitéz Mihály előlegezi meg a folytatás lehetséges irányát. BA Sokszínű zenei hangzás fessé a komikus helyzetek ábrázolását. A válogatás inspirációt adott a számára, hogy maga is írjon kuplészövegeket az előadáshoz, de ezek végül csak a saját örömét szolgálták - „hogy jövök én Petőfihez” üti el Kozma Attila: A helység kalapácsa minden szempontból kiváló színházi További izgalmas hírekért látogasson el ide: BOON.hu A helység kalapácsa olvasópróbáján február 19-re kell elkészülnie az előadásnak fotó: Gálos Mihály samu Bevezetés „Szívesen fogadta és támogatta a projekt gondolatát Spitzmüller Zita, a Furmann Imre Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója. Ez az intézmény a kezelője az Egry-Szepessy-kastélynak, ahol korábban is voltak rendezvények, kiállítások, és az épület felújítása után is helyet adna ilyen programoknak. A közösség önazonossága szempontjából is fontos hely újbóli bevezetésének első felvezető eleme lett az Utcafront, a kastély előtti plakáthellyel” - foglalja össze Éliás István, aki maga is a művelődési intézmény munkatársa. Az első kiállító Madácsy István a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán diplomázott, és ugyanott szerzett DLA-fokozatot. 2006-tól az egyetem képgrafika tanára. Rendszeres résztvevője a hazai és külföldi grafikai tárlatoknak, több jelentős szakmai elismerés mellett 2009-ben Munkácsy-díjat kapott. 2018-ban önálló kiállítása volt a debreceni Modemben. Grafikai tevékenységének középpontjában a rajz és a szitanyomás technikája áll. 2021. FEBRUÁRI., HÉTFŐ Petőfi Sándor: A helység kalapácsa Harangláb, a „fondor lelkületű egy- Gólya: Kozma Johanna_____________ táncmim__________________________ házfi”: Bolla Dániel________________ Ifjú gróf: Giovanni Buttacavoli A Miskolci Balett előadása Vitéz Csepü Palkó az istállófiú, azaz Tekintetes asszony: Kocsis Andrea A bemutató-előadás tervezett idő- „a tiszteletes két pej csikajának jó- Anni: Havasi Nina_________________ pontja: 2021. február 19., Kamaraszínház kedvű abrakoltatója”: Guido diVona Márta szomszédasszonya: Mohai Márta, a kántor „amazontermészetintia, Szűcs Boglárka, Mátyás Flóra, Narrátor: Kokics Páter_____________ tű" felesége: Kepes Boglárka ___ Havasi Nina ___ Fejenagy, a helyi kovács, azaz Márti, a lányuk: Kozma Johanna____ Parasztok: Bartók Béla Zene- és a „helység kalapácsa”: Márton Bíró (nadrágszerep): Kocsis Adrea Táncművészeti Szakközépiskola nő-Richárd János______________________ Kisbíró (nadrágszerep): Harangozó vendékei Erzsók asszony, a „szemérmetes” Üli_______________________________ kocsmatulajdonos: Mohai Cintia/ Pap: Lukács Ádám Díszlettervező: Juhász Katalin Szűcs Boglárka_____________________ Múzsák: Szűcs Bogárka, Mohai Cintia, Jelmeztervező: Bozóki Mara A helybéli „lágyszívű” kántor (neve Harangozó Lili, Mátyás Flóra_________Dramaturg: Kozma Attila______________ ismeretlen): Dávid Patrik___________ Pókok: Mohai Cintia, Szűcs Boglárka, Koreográfusasszisztens: Fűzi Attila Bagarja úr, a csizmakészítő, a „béke Mátyás Flóra, Havasi Nina ______ Ügyelő: Varga Renáta______________ barátja”: Filippo Nestola Egér: Sziffer Glória Koreográfus-rendező: Kozma Attila A művészet mindenkié - kihozták az utcára Utcafront Nyékládházán - plakáton üzen az alkotás: képzőművészet. Egyedülálló képzőművészeti projekt kezdődött Nyékládházán. Részben kényszer szülte Utcafront gyűjtőnévvel kortárs képzőművészeti alkotásokat tesznek közszemlére a település forgalmas pontján, a kisváros szívében. Madácsy István jelenleg is látható Experientia című műve nyitotta a public art sorozatot. Éliás István, aki Dombóvári Ágnessel ötletgazdája és kurátora a kezdeményezésnek azt emeli ki, hogy részben a kényszer szülte a helyzetet: a járvány miatt most nincsenek valós helyszíneken valós események. A művészet jelentős részben a virtuális térbe szorult. A méret kárpótol Az Utcafront helye a kettő között van, nem hagyományos kiállítótér, de nem is online terep. Mégis nagyon egyszerű eszközökkel és egyszerű módon sokak számára tesz láthatóvá műalkotásokat - mondja Éliás István. Az Egry-Szepessy-kastély előtti plakáthelyen egyelőre az év végéig tervezik kéthetente cserélni a grafikák plakátméretűre nagyított reprodukcióit. A méret kárpótol, amiért az alkotás nem az eredeti formájában, a mű befogadására leginkább alkalmas környezetben jut el a nézőhöz: megadja a lehetőséget, hogy már nagyobb távolságról is a maga részletgazdagságában legyen élvezhető a látvány. Ilyen élmény a képtárban nem adatik. Az utcakép kereskedelmi és közhasznú híradásai között ugyanakkor feltűnik az üzenet: a művészet mindenkié, semmi másnál nem kevésbé fontos része a hétköznapoknak - magyarázza Éliás István. Kísérlet tárgya - Mindenképpen lutri volt, mielőtt belevágtunk. Akármennyit is gondolkodtunk rajta, előre nem lehetett tudni, milyen reakciókat vált majd ki. Azt már látjuk, hogy a művészek kedvezően fogadták. Mindenki vállalta, hogy küld munkát az Utcafrontra. Ha nincs ilyen, vagy erre a méretre igazítható műve, készít, kifejezetten ide. És most mindenki kíváncsian várja, hogyan működik majd a fekete-fehér grafikai anyag a plakáton. Hiszen úgy is tekinthetünk erre, mint képzőművészeti kísérletre. Olyan értelemben is, hogy a műtárgyakat semmi sem védi az időjárástól, esőnek-szélnek kitéve, az időjárással és a környezettel interakcióban új életet kezdhetnek. Milyen hatást bír el a látvány, meddig tartható beavatkozás nélkül az esztétika határain belül? Hogyan alakul a mű és a befogadók kapcsolata a változással? - hívja fel a figyelmet ezekre a szempontokra is Éliás István. BA O A programot szabadtéri gyermekfoglalkozások mellett digitális rajzpályázat is kíséri Éliás István az Utcafronton. A nyékládházi utcaművészeti sorozatban Madácsy István Experientia című művének plakátváltozatát láthatják a nézők. A kép „lélegzik”, az időjárás hatására felhullámosodik, majd kisimul fotó: Apám János