Észak Magyarország, 2021. február (77. évfolyam, 26-49. szám)

2021-02-01 / 26. szám

S Kultúra tszw A helység kalapácsa a táncszínházi falvédőn Időtlen humor. Ellenáll­hatatlan kacagás. Moz­gásszínházi groteszk­ táncszínház. Feljegyezték, hogy a korabeli kritika nem vette észre benne a szatírát, nem egy bíráló idegenkedett A helység kalapácsától. Ez az elbeszélő költeménye is hozzájárult ahhoz az elmélet­hez, hogy Petőfi Sándor dur­va, naturalisztikus paraszt­költő lenne. Más megítélések szerint az 1844-ben írt komikus eposz irodalmi paródiaként az egész világirodalom díszére válik. Hasonlították még aprólékos­ságában mindenre kiterjedő holland festményhez is. A humora időtlenségét Bessenyei Ferenc, Major Ta­más, Garas Dezső, Mészáros Ági, Gobbi Hilda önfeledt já­tékával Zsurzs Éva 1965-ös tévéfilmje a ma embere szá­mára is bizonyította. Más mű­fajban is teret nyert - ihletője volt például Novák Ferenc táncszínházi feldolgozásá­nak. Ahogyan a költő mondja Most Kozma Attila, a Miskolci Balett alapító vezetője készít belőle előadást a társulatával. - Minden szempontból kiváló színházi alapanyag. Akárhányszor a kezembe ke­rül, ellenállhatatlan, hangos kacagásra késztet. Hihetetlen komédiás. Másokat megelőz­ve úgy mesél történetet, úgy teremt karaktereket, hogy azzal a magyar irodalom ké­sőbbi nevettetőivel rokon. Olyan ezt olvasni, mint Rejtő Jenőt - von párhuzamot a ko­reográfus-rendező, hozzáté­ve: Petőfi Sándor a hőseposzt kifigurázó stílusparódiát írt, de követte annak szabályait, így az irodalmi műnemekben kevésbé járatos mai befogadó számára az általánosabb ér­vényű tudáshoz is kapaszko­dókkal szolgál. A helység kalapácsa nem színpadra szánt költemény­ként készült, de számtalan fordulatával segít abban, hogy sokrétű, színes tánc­­színházi előadás szülessen belőle - mondja Kozma Attila. - „Csak két éhes pók har­­colt/Életre, halálra/Egy szil­­vamagon­ hízott légy combja felett” - írja például a költő az első énekben, megrajzolva a helyszínt, a templombelsőt. Odaillő a jó póktánc - vilá­gítja meg az előadást létre­hozó kapcsolódási pontokat.­­ A települést „a völgy teke­nőjében” helyezi el a költe­mény. Gondoljunk egy olyan­­ helyre, mint Hámor: a kovács kalapácsának hangjától han­gos a település. Elhallgattat­ni, elszökni előle képtelenség - mindenki kénytelen felven­ni a ritmust - emel ki néhány, a versből születő előadásbeli ötletet Kozma Attila. „Életöröm” - nevezi meg a költeményből fakadó, szán­déka szerint az előadást is átjáró érzést. Táncmim­­ ezt a műfaji megjelölést hasz­nálja, miután mozgásszín­házi előadásként képzelve A helység kalapácsát, a pan­tomim eszközeihez nyúl. Az ősi színházi forma illik a groteszkhez, márpedig A helység kalapácsa az említett példán túl is számta­lan groteszk h­e­l­y­z­e­­­tet ír le. meséléséhez jól illik a zenei eklektika, a népzenei témák­tól a sanzonok világán át a Puccini-áriákig számos mo­tívum erősítheti, teheti fel­kérdést Kozma Attila, hogy miért nem élt a lehetőséggel. Az előadás megtartja a maga idejében Petőfi történetét. A forma, amelyet a koreográ­fus-rendező és a díszletet ter­vező Juhász Katalin kitalált hozzá: a falvédő. Ahogyan az keretezi az élet leírására alkalmas, a boldogság megé­lésére ajánlott közérthető, hétköznapi bölcsességeket, akként adja meg a paraszti enteriőr határait a szerelmi vi­szályból és ármányból fakadó kisszerű kocsmai verekedés hőskölteményi cselekmény­ként való elbeszéléséhez. A nézőt a történetben eligazí­tó feliratok elbírják a vissza­utalást az alkotó költészetére: Petőfi ifjonti szerelmi lírája is megjelenhet ezen a felületen. Irányjelző A Miskolci Balett nem először dolgozik klasszikus magyar irodalmi anyagból: a János vi­téz hosszan tartó sikere Arany János Rózsa és Ibolya-feldol­gozásához adott lendüle­tet. A helység kalapá­csa után is van olyan mű, amelyből szí­vesen készítene előadást Kozma Attila. - Ha a felnőt­tek számára is élvezetesen szeretnénk szórakoz­tatni a fiatal közönséget, nem kell jobb forrás, mint a magyar irodalom: Petőfi, Arany, Csokonai Vitéz Mihály­­ előlegezi meg a folytatás le­hetséges irányát. BA Sokszínű zenei hangzás fessé a komikus hely­zetek ábrázolását. A válogatás ins­pirációt adott a számára, hogy maga is írjon kuplé­­szövegeket az előadás­hoz, de ezek végül csak a saját örö­mét szol­gálták - „hogy jövök én Pe­tőfihez” üti el Kozma Attila: A helység kalapácsa minden szempontból kiváló színházi További izgalmas hírekért látogasson el ide: BOON.hu A helység kalapácsa olvasópróbáján­­ február 19-re kell elkészülnie az előadásnak fotó: Gálos Mihály samu Bevezetés „Szívesen fogadta és támo­gatta a projekt gondolatát Spitzmüller Zita, a Fur­­mann Imre Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója. Ez az intézmény a kezelője az Egry-Szepessy-kastély­­nak, ahol korábban is voltak rendezvények, kiállítások, és az épület felújítása után is helyet adna ilyen programok­nak. A közösség önazonossága szempontjából is fontos hely újbóli bevezetésének első fel­vezető eleme lett az Utcafront, a kastély előtti plakáthellyel” - foglalja össze Éliás István, aki maga is a művelődési in­tézmény munkatársa. Az első kiállító Madácsy István a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafi­ka szakán diplomázott, és ugyanott szerzett DLA-fokozatot. 2006-tól az egyetem képgrafika tanára. Rendszeres résztvevője a hazai és külföldi grafikai tárlatoknak, több jelentős szakmai elismerés mellett 2009-ben Munkácsy-díjat kapott. 2018-ban önálló kiállítása volt a debreceni Modemben. Grafikai tevé­kenységének középpontjában a rajz és a szitanyomás techni­kája áll. 2021. FEBRUÁRI., HÉTFŐ Petőfi Sándor: A helység kalapácsa Harangláb, a „fondor lelkületű egy- Gólya: Kozma Johanna_____________ táncmim__________________________ házfi”: Bolla Dániel________­________ Ifjú gróf: Giovanni Buttacavoli A Miskolci Balett előadása Vitéz Csepü Palkó az istállófiú, azaz Tekintetes asszony: Kocsis Andrea A bemutató-előadás tervezett idő- „a tiszteletes két pej csikajának jó- Anni: Havasi Nina_________________ pontja: 2021. február 19., Kamaraszínház kedvű abrakoltatója”: Guido diVona Márta szomszédasszonya: Mohai Márta, a kántor „amazontermésze­­tintia, Szűcs Boglárka, Mátyás Flóra, Narrátor: Kokics Páter_____________ tű" felesége: Kepes Boglárka ___ Havasi Nina ___ Fejenagy, a helyi kovács, azaz Márti, a lányuk: Kozma Johanna____ Parasztok: Bartók Béla Zene- és a „helység kalapácsa”: Márton Bíró (nadrágszerep): Kocsis Adrea Táncművészeti Szakközépiskola nő-Richárd János______________________ Kisbíró (nadrágszerep): Harangozó vendékei Erzsók asszony, a „szemérmetes” Üli_______________________________ kocsmatulajdonos: Mohai Cintia/ Pap: Lukács Ádám Díszlettervező: Juhász Katalin Szűcs Boglárka_____________________ Múzsák: Szűcs Bogárka, Mohai Cintia, Jelmeztervező: Bozóki Mara A helybéli „lágyszívű” kántor (neve Harangozó Lili, Mátyás Flóra_________Dramaturg: Kozma Attila______________ ismeretlen): Dávid Patrik___________ Pókok: Mohai Cintia, Szűcs Boglárka, Koreográfusasszisztens: Fűzi Attila Bagarja úr, a csizmakészítő, a „béke Mátyás Flóra, Havasi Nina ______ Ügyelő: Varga Renáta______________ barátja”: Filippo Nestola Egér: Sziffer Glória Koreográfus-rendező: Kozma Attila A művészet mindenkié - kihozták az utcára Utcafront Nyékládhá­­zán - plakáton üzen az alkotás: képzőművészet. Egyedülálló képzőművészeti projekt kez­dődött Nyékládházán. Részben kényszer szülte Utcafront gyűjtőnévvel kor­társ képzőművészeti alkotá­sokat tesznek közszemlére a település forgalmas pontján, a kisváros szívében. Madácsy István jelenleg is látható Ex­perientia című műve nyitotta a public art sorozatot. Éliás István, aki Dombóvári Ágnessel ötletgazdája és ku­rátora a kezdeményezésnek azt emeli ki, hogy részben a kényszer szülte a helyzetet: a járvány miatt most nincse­nek valós helyszíneken valós események. A művészet je­lentős részben a virtuális tér­be szorult. A méret kárpótol­­ Az Utcafront helye a kettő között van, nem hagyomá­nyos kiállítótér, de nem is online terep. Mégis nagyon egyszerű eszközökkel és egy­szerű módon sokak számára tesz láthatóvá műalkotásokat - mondja Éliás István. Az Egry-Szepessy-kastély előtti plakáthelyen egyelőre az év végéig tervezik két­hetente cserélni a grafikák plakátméretűre nagyított reprodukcióit. A méret kár­pótol, amiért az alkotás nem az eredeti formájában, a mű befogadására leginkább al­kalmas környezetben jut el a nézőhöz: megadja a lehe­tőséget, hogy már nagyobb távolságról is a maga részlet­­gazdagságában legyen élvez­hető a látvány. Ilyen élmény a képtárban nem adatik. Az utcakép kereskedelmi és közhasznú híradásai között ugyanakkor feltűnik az üze­net: a művészet mindenkié, semmi másnál nem kevésbé fontos része a hétköznapok­nak - magyarázza Éliás Ist­ván. Kísérlet tárgya - Mindenképpen lutri volt, mielőtt belevágtunk. Akár­mennyit is gondolkodtunk rajta, előre nem lehetett tudni, milyen reakciókat vált majd ki. Azt már látjuk, hogy a művészek kedve­zően fogadták. Mindenki vállalta, hogy küld munkát az Utcafrontra. Ha nincs ilyen, vagy erre a méretre igazítha­tó műve, készít, kifejezetten ide. És most mindenki kíván­csian várja, hogyan működik majd a fekete-fehér grafikai anyag a plakáton. Hiszen úgy is tekinthetünk erre, mint képzőművészeti kísérletre. Olyan értelemben is, hogy a műtárgyakat semmi sem védi az időjárástól, esőnek-szél­­nek kitéve, az időjárással és a környezettel interakcióban új életet kezdhetnek. Milyen hatást bír el a látvány, meddig tartható beavatkozás nélkül az esztétika határain belül? Hogyan alakul a mű és a befogadók kapcsolata a vál­tozással? - hívja fel a figyel­met ezekre a szempontokra is Éliás István. BA O A programot szabadtéri gyermekfoglalkozások mellett digitális rajzpályázat is kíséri Éliás István az Utcafronton. A nyékládházi utcaművészeti sorozatban Madácsy István Experientia című művé­nek plakátváltozatát láthatják a nézők. A kép „lélegzik”, az időjárás hatására felhullámosodik, majd kisimul fotó: Apám János

Next