Észak Magyarország, 2021. július (77. évfolyam, 150-176. szám)

2021-07-05 / 153. szám

2021. JÚLIUS 5., HÉTFŐ észak sátoraljaújh­elyi járás 5 Megújult kertben az irodalmi herbárium Nyiri Péter: a természet szeretete nem egy pas­­­szív állapot. SÁTORAUAÚJHELY-SZÉPHALOM. Újra megnyitották az irodalmi herbáriumot A Magyar Nyelv Múzeuma kertjében Szépha­lomban. Nyiri Péter, az intézmény igazgatója beszédében el­mondta: a rendkívüli kiállí­tás arra próbál választ adni, hogy a szépirodalom hogyan ragadta meg a természet és az ember egyébként rendkívül bonyolult kapcsolatát. Megjelent gondolatok Hozzátette: akik végigsétál­nak a virágok, fűszernövé­nyek, zöldségek között, és közben elolvassák a hozzájuk párosított irodalmi alkotáso­kat, gyakran szembesülnek azzal, hogy ezek az érzések, a gondolatok már bennük is megjelentek, ám ők nem tud­ják ilyen világosan és szépen megfogalmazni, ahogyan azt az írók, költők művészi látásmódja közvetíti. Sőt, az irodalmi lélekkel megáldott alkotók gyakran vesznek ész­re olyan rezdüléseket is az érintetlen vagy alakított ter­mészetben, amelyeket mások nem. Kiemelte: több költő és író - köztük Jókai Mór - is megfogalmazta már, hogy a természet szeretete nem egy passzív állapot. Nem csupán szemlélni kell a természet ala­kulását, hanem tevékenyen részt vennünk abban, hogy közvetlen környezetünk mi­nél szebb oldalát mutassa. A föld megművelésével, gazda­gíthatjuk a természet szépsé­geit, élvezhetjük a hasznát, például táplálhatjuk a testet - emelte ki az igazgató. A pél­dák azt mutatják, hogy az em­ber rendkívül változatosan - hol derűsen, hol fájdalom­mal - tekint a természetre. Vigasztalást keres benne, fel­ismeri nagyságát vagy éppen kicsinységét, alázatra neveli, erőt merít belőle, de van, aki egyszerűen csak kertészként közelít hozzá - sorolta Nyiri Péter. Megemlítette: sok író-köl­tő maga is kertészkedett, és talán éppen emiatt ihletet is merített ebből a tevékenység­ből, illetve annak eredménye­iből. Hozzáfűzte: a kiállítás létrehozásakor ügyeltek arra is, hogy ne csupán elgondol­kodtató, komoly vers- vagy prózarészletekkel találkoz­zon a látogató, hanem vidám, derűs szövegek is olvashatók például Csokonaitól, Petőfitől és másoktól is. A múzeumigazgató beszélt arról is, hogy a szabadtéri tárlatban vannak örökzöl­dek, zöldségek, gyümölcsök, gyógy- és fűszernövények, valamint fák is. A szerzők ál­tal irodalmi köntösbe öltözte­tett növények mellett vannak idézetek például a magról, a tüskéről is - közölte. Irodalmi illusztrációk A megnyitón elhangzott: Ka­zinczy Ferenc felesége, Török Sophie a kolerajárvány ide­jén a kertjében nevelgetett gyógynövényekkel igyeke­zett segíteni a széphalmiak gyógyulását, gyakran siker­rel. Kazinczyról is maradt fenn olyan történet, amely a természet iránti elkötelezett­ségét bizonyítja, és bemutatja azt is, hogy a nyelven kívül más területeken is benne volt az újítás, a máshol szerzett jó tapasztalatok magyarországi meghonosításának igénye. Az egyik ilyen történet sze­rint a polihisztor nyelvújítót egy bécsi útja során nagyon Az ember rendkí­vül változatosan, hol derűsen, hol fájdalommal te­kint a természetre NYÍRI PÉTER megragadta egy illat, amelyet hosszú időn át követett. Vé­gül egy kertbe is bemászott, mire megtalálta az illat for­rását, és arról elmélkedett, hogy ezt a növényt is érde­mes lenne elterjeszteni Ma­gyarországon. Mint kiderült, ez a virág nem volt más, mint az akkoriban nálunk még ke­vésbé ismert rezeda. A herbáriumot a múzeum dolgozói állították össze, a növények jelentős hánya­dát maguk nevelték otthon. Idén a kiállításhoz kapcso­lódott egy általános iskolás gyermekek számára kiírt rajzpályázat, amelynek ered­ményhirdetését szintén megnyitó keretében tartották a meg. Mint kiderült, az ország minden szegletéből érkeztek munkák, amelyeket meg is tekinthetnek az érdeklődők. A rajzokat, grafikákat, fest­ményeket Fazekas Balogh István nyugalmazott sárospa­taki főiskolai tanár, képzőmű­vész értékelte, aki elmondta: a természethez kötődő iro­dalmi idézetek illusztrációi remekül sikerültek. Beszélt arról is, hogy az írók és köl­tők mellett a festőművészek is különleges kapcsolatban, barátságban vannak a termé­szettel. Példaként említette legjelentősebb tájképfestőink közül Paál László, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál munkásságát. A kiállításmegnyitón Nagy Zoltán, A Magyar Nyelv Mú­zeuma egykori munkatár­sa mesélt az első, 2015-ben kitalált irodalmi herbárium kalandos létrehozásáról, ami­kor sok-sok fortélyra, ötletre szükség volt a sikerhez. A park is megújult A Magyar Nyelv Múzeumát is magában foglaló park szinte teljesen megújult az elmúlt hónapokban. Nyiri Péter lapunk kérdésére elmond­ta: újak lettek a fák közötti sétányok, a Kazinczy-em­­lékcsarnok, felújították a Kazinczy-sírkertet és egy szökőkutat is telepítettek a projekt során. Az elkorhadt fákat kivágták, helyükre úja­kat ültettek, és új növények is otthonra találtak a kertben. A közeljövőben - reményeik szerint még a nyáron - egy sé­tányon kiépítik a szakembe­rek a kandeláberes világítást, új járható ösvény is létesül a parkban, valamint például mobiltelefonok töltésére is alkalmas, úgynevezett okos­padokat helyeznek el több helyen. Mindezeken túl sö­vényeket is telepítenek még a széphalmi Kazinczy-kertben - tette hozzá Nyiri Péter. bsza Nyíri Péter a megnyitón fotó: Kódisz attila Átadták a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot. rostalló. „Az állami erdőgaz­daságok az elmúlt évtizedben több mint húszmilliárd forint­nyi turisztikai fejlesztést haj­tottak végre, és további húsz­milliárd forintnyi program előkészítése, megvalósítása zajlik” - mondta az Agrármi­nisztérium erdőkért felelős ál­lamtitkára a Zempléni-hegy­ségben található Rostallón, ahol a közelmúltban átadták az Északerdő Zrt. kezelésében lévő Rostallói Ökotudatos Ne­velési Központot (RÖNK). Fontos célpontok Zámbó Péter kifejtette, az ál­lami erdőgazdaságok a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fej­­lesztési Program keretében, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központtal együtt­működésben mintegy 2 mil­liárd forintot fordíthatnak az erdei szálláshelyek kialakítá­sára, felújítására. Az állam­titkár elmondta, az erdők az elmúlt időszakban az egyik legfontosabb belföldi turiszti­kai célponttá váltak. Országos szinten az erdőben eltöltött látogatói napok meghaladják az évi 40-45 millió alkalmat. A természetjárás, a kirándu­lás általános lett nemcsak a főváros és a nagyobb városok körüli erdőkben, hanem az or­szág távolabbi régióiban fek­vő, máig vadregényes, nagy, összefüggő erdőtömbökben, így a Zemplénben is - tette hozzá. Zámbó Péter kifejtette, a kormány elkötelezett a meg­lévő erdőterület fenntartása és az új erdők létrehozása mellett. Az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek ezen a téren is: növekvő pá­lyára sikerült állítani a koráb­ban csökkenő erdőtelepítési tendenciát, egyre nagyobb te­rületen alkalmazzák a termé­szetközeli erdőgazdálkodási módszereket. A természetvé­delmi területen dolgozó szak­emberek vezetésével pedig elkészült az ország ökoszisz­téma-térképe, valamint tá­mogatásokat nyújtanak magángazdálkodók számára a az ökológiai sokféleséget szol­gáló erdők létrehozására. Zámbó Péter hangsúlyozta, mindannyiunk felelőssége az erdők, a természeti értékeink megőrzése. Az elmúlt fél év­ben a „Tisztítsuk meg az or­szágot!” kormányzati program keretében több mint tizen­kétezer-ötszáz köbméternyi illegális hulladéktól sikerült megtisztítani az erdőket. Az államtitkár azt mondta, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó cégcsoport, köztük a mai fejlesztést végrehajtó Északerdő Zrt. tudatos háló­zatépítéssel tárja fel az erdők értékeit a látogatók előtt. A környezeti neveléssel össze­függésben azt mondta, az er­dők védelmére és tiszteletére tanítanak azok az ismeretter­jesztő anyagok, kiállítások és erdei iskolás foglalkozások, amelyek a ma átadott rostallói központban találhatók. Több is folyamatban Révész Máriusz aktív Ma­gyarországért felelős kor­mánybiztos azt mondta, ha az Európai Unióban egy sta­tisztika készülne a felújított turistaházak tekintetében, akkor Magyarország az él­vonalhoz tartozna. A kor­mánybiztos szerint ugyanis nincs még egy olyan ország, ahol az elmúlt 3-4 évben olyan gyors ütemben újítot­tak volna fel turistaszállókat, szálláshelyeket, mint ná­lunk. Elmondta azt is, hogy 2018 óta 98 turistaház fejlesz­tését támogatták, és jelenleg is több hely felújítása van fo­lyamatban. Kiemelte, színes és versenyképes programok­kal lehet a fiatalokat megszó­lítani, hiszen az a cél, hogy az erdőjárás, kirándulás és a turistaszállóban való pihenés egy „trendi” dolog legyen a Zempléni-hegységben is, ahol rengeteg a látnivaló. Újragondolással jött létre Zay Adorján, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság terü­letén, a Zempléni-hegység szívében lévő, kihasználatlan épületek újragondolásával jött létre. Az új komplexum létrehozásának célja egyrészt az volt, hogy új funkciót kap­jon a terület, másrészt egy olyan attrakciót akartak létre­hozni a Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV) Rostalló állomá­sa környékén, amiért megéri Kőkaputól tovább utazni. A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglal­koztató- és kiállítási épület. Az érdeklődök egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen kör­nyezet vizsgálatára, a foglal­koztatóteremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épü­letek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti ele­meit is megjeleníti egy mini­skanzen formájában. A komp­lexum a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Prog­ram 450 millió forintos támo­gatásából valósult meg. ém Megújul a központi óvoda Pálházán Két beruházás zajlik jelenleg is az intéz­ményben. PÁLHÁZA: Összesen közel száz­millió forintból újul meg a Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulás által működtetett óvoda Pálházán. Szebeni Endre, a kisváros polgármestere, a társulás el­nöke lapunknak elmondta: a Magyar Falu Programban nyertek támogatást a beruhá­­­­zásra, mégpedig két különbö­ző pályázatuk lett sikeres. Az egyik révén két csoportszobá­val bővül az intézmény, erre több mint hatvanmilliót nyer­tek. A másik révén egy új tor­naszobát alakítanak ki, amire pedig csaknem harmincmillió forintot költhetnek. Ez a két beruházás zajlik jelenleg is az intézményben. Reményeik szerint a munkálatokat idén szeptember elejére befeje­zik a kivitelezők, így ősszel már megújult körülmények fogadhatják majd a helyi és környékbeli óvodásokat. Az intézmény ugyanis nem csu­pán a helyi gyermekek neve­lését és ellátását biztosítja, hanem a környékbeli kicsikét is, összesen hét hegyközi te­lepülésről - közölte a polgár­­mester. Újabb lépés Hozzátette azt is, hogy a pálhá­zi központi óvoda mellett több tagóvoda is működik a zemp­léni Hegyközben. Az óvodát érintő beruházással újabb lé­pést tett a térség központi te­lepülése az oktatás területén. Legutóbb - mint ahogyan azt lapunkban is megírtuk - az is­kola újult meg teljesen, amely során számos más beruházás mellett egy teljesen új torna­teremmel bővült az ugyancsak térségi szerepet ellátó intéz­mény éppen az óvoda szom­szédságában. BSZA­ V* Haladnak a munkálatok fotó: Kódisz attila

Next