Észak Magyarország, 2021. július (77. évfolyam, 150-176. szám)
2021-07-05 / 153. szám
2021. JÚLIUS 5., HÉTFŐ észak sátoraljaújhelyi járás 5 Megújult kertben az irodalmi herbárium Nyiri Péter: a természet szeretete nem egy passzív állapot. SÁTORAUAÚJHELY-SZÉPHALOM. Újra megnyitották az irodalmi herbáriumot A Magyar Nyelv Múzeuma kertjében Széphalomban. Nyiri Péter, az intézmény igazgatója beszédében elmondta: a rendkívüli kiállítás arra próbál választ adni, hogy a szépirodalom hogyan ragadta meg a természet és az ember egyébként rendkívül bonyolult kapcsolatát. Megjelent gondolatok Hozzátette: akik végigsétálnak a virágok, fűszernövények, zöldségek között, és közben elolvassák a hozzájuk párosított irodalmi alkotásokat, gyakran szembesülnek azzal, hogy ezek az érzések, a gondolatok már bennük is megjelentek, ám ők nem tudják ilyen világosan és szépen megfogalmazni, ahogyan azt az írók, költők művészi látásmódja közvetíti. Sőt, az irodalmi lélekkel megáldott alkotók gyakran vesznek észre olyan rezdüléseket is az érintetlen vagy alakított természetben, amelyeket mások nem. Kiemelte: több költő és író - köztük Jókai Mór - is megfogalmazta már, hogy a természet szeretete nem egy passzív állapot. Nem csupán szemlélni kell a természet alakulását, hanem tevékenyen részt vennünk abban, hogy közvetlen környezetünk minél szebb oldalát mutassa. A föld megművelésével, gazdagíthatjuk a természet szépségeit, élvezhetjük a hasznát, például táplálhatjuk a testet - emelte ki az igazgató. A példák azt mutatják, hogy az ember rendkívül változatosan - hol derűsen, hol fájdalommal - tekint a természetre. Vigasztalást keres benne, felismeri nagyságát vagy éppen kicsinységét, alázatra neveli, erőt merít belőle, de van, aki egyszerűen csak kertészként közelít hozzá - sorolta Nyiri Péter. Megemlítette: sok író-költő maga is kertészkedett, és talán éppen emiatt ihletet is merített ebből a tevékenységből, illetve annak eredményeiből. Hozzáfűzte: a kiállítás létrehozásakor ügyeltek arra is, hogy ne csupán elgondolkodtató, komoly vers- vagy prózarészletekkel találkozzon a látogató, hanem vidám, derűs szövegek is olvashatók például Csokonaitól, Petőfitől és másoktól is. A múzeumigazgató beszélt arról is, hogy a szabadtéri tárlatban vannak örökzöldek, zöldségek, gyümölcsök, gyógy- és fűszernövények, valamint fák is. A szerzők által irodalmi köntösbe öltöztetett növények mellett vannak idézetek például a magról, a tüskéről is - közölte. Irodalmi illusztrációk A megnyitón elhangzott: Kazinczy Ferenc felesége, Török Sophie a kolerajárvány idején a kertjében nevelgetett gyógynövényekkel igyekezett segíteni a széphalmiak gyógyulását, gyakran sikerrel. Kazinczyról is maradt fenn olyan történet, amely a természet iránti elkötelezettségét bizonyítja, és bemutatja azt is, hogy a nyelven kívül más területeken is benne volt az újítás, a máshol szerzett jó tapasztalatok magyarországi meghonosításának igénye. Az egyik ilyen történet szerint a polihisztor nyelvújítót egy bécsi útja során nagyon Az ember rendkívül változatosan, hol derűsen, hol fájdalommal tekint a természetre NYÍRI PÉTER megragadta egy illat, amelyet hosszú időn át követett. Végül egy kertbe is bemászott, mire megtalálta az illat forrását, és arról elmélkedett, hogy ezt a növényt is érdemes lenne elterjeszteni Magyarországon. Mint kiderült, ez a virág nem volt más, mint az akkoriban nálunk még kevésbé ismert rezeda. A herbáriumot a múzeum dolgozói állították össze, a növények jelentős hányadát maguk nevelték otthon. Idén a kiállításhoz kapcsolódott egy általános iskolás gyermekek számára kiírt rajzpályázat, amelynek eredményhirdetését szintén megnyitó keretében tartották a meg. Mint kiderült, az ország minden szegletéből érkeztek munkák, amelyeket meg is tekinthetnek az érdeklődők. A rajzokat, grafikákat, festményeket Fazekas Balogh István nyugalmazott sárospataki főiskolai tanár, képzőművész értékelte, aki elmondta: a természethez kötődő irodalmi idézetek illusztrációi remekül sikerültek. Beszélt arról is, hogy az írók és költők mellett a festőművészek is különleges kapcsolatban, barátságban vannak a természettel. Példaként említette legjelentősebb tájképfestőink közül Paál László, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál munkásságát. A kiállításmegnyitón Nagy Zoltán, A Magyar Nyelv Múzeuma egykori munkatársa mesélt az első, 2015-ben kitalált irodalmi herbárium kalandos létrehozásáról, amikor sok-sok fortélyra, ötletre szükség volt a sikerhez. A park is megújult A Magyar Nyelv Múzeumát is magában foglaló park szinte teljesen megújult az elmúlt hónapokban. Nyiri Péter lapunk kérdésére elmondta: újak lettek a fák közötti sétányok, a Kazinczy-emlékcsarnok, felújították a Kazinczy-sírkertet és egy szökőkutat is telepítettek a projekt során. Az elkorhadt fákat kivágták, helyükre újakat ültettek, és új növények is otthonra találtak a kertben. A közeljövőben - reményeik szerint még a nyáron - egy sétányon kiépítik a szakemberek a kandeláberes világítást, új járható ösvény is létesül a parkban, valamint például mobiltelefonok töltésére is alkalmas, úgynevezett okospadokat helyeznek el több helyen. Mindezeken túl sövényeket is telepítenek még a széphalmi Kazinczy-kertben - tette hozzá Nyiri Péter. bsza Nyíri Péter a megnyitón fotó: Kódisz attila Átadták a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot. rostalló. „Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évtizedben több mint húszmilliárd forintnyi turisztikai fejlesztést hajtottak végre, és további húszmilliárd forintnyi program előkészítése, megvalósítása zajlik” - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a Zempléni-hegységben található Rostallón, ahol a közelmúltban átadták az Északerdő Zrt. kezelésében lévő Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot (RÖNK). Fontos célpontok Zámbó Péter kifejtette, az állami erdőgazdaságok a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központtal együttműködésben mintegy 2 milliárd forintot fordíthatnak az erdei szálláshelyek kialakítására, felújítására. Az államtitkár elmondta, az erdők az elmúlt időszakban az egyik legfontosabb belföldi turisztikai célponttá váltak. Országos szinten az erdőben eltöltött látogatói napok meghaladják az évi 40-45 millió alkalmat. A természetjárás, a kirándulás általános lett nemcsak a főváros és a nagyobb városok körüli erdőkben, hanem az ország távolabbi régióiban fekvő, máig vadregényes, nagy, összefüggő erdőtömbökben, így a Zemplénben is - tette hozzá. Zámbó Péter kifejtette, a kormány elkötelezett a meglévő erdőterület fenntartása és az új erdők létrehozása mellett. Az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek ezen a téren is: növekvő pályára sikerült állítani a korábban csökkenő erdőtelepítési tendenciát, egyre nagyobb területen alkalmazzák a természetközeli erdőgazdálkodási módszereket. A természetvédelmi területen dolgozó szakemberek vezetésével pedig elkészült az ország ökoszisztéma-térképe, valamint támogatásokat nyújtanak magángazdálkodók számára a az ökológiai sokféleséget szolgáló erdők létrehozására. Zámbó Péter hangsúlyozta, mindannyiunk felelőssége az erdők, a természeti értékeink megőrzése. Az elmúlt fél évben a „Tisztítsuk meg az országot!” kormányzati program keretében több mint tizenkétezer-ötszáz köbméternyi illegális hulladéktól sikerült megtisztítani az erdőket. Az államtitkár azt mondta, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó cégcsoport, köztük a mai fejlesztést végrehajtó Északerdő Zrt. tudatos hálózatépítéssel tárja fel az erdők értékeit a látogatók előtt. A környezeti neveléssel összefüggésben azt mondta, az erdők védelmére és tiszteletére tanítanak azok az ismeretterjesztő anyagok, kiállítások és erdei iskolás foglalkozások, amelyek a ma átadott rostallói központban találhatók. Több is folyamatban Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos azt mondta, ha az Európai Unióban egy statisztika készülne a felújított turistaházak tekintetében, akkor Magyarország az élvonalhoz tartozna. A kormánybiztos szerint ugyanis nincs még egy olyan ország, ahol az elmúlt 3-4 évben olyan gyors ütemben újítottak volna fel turistaszállókat, szálláshelyeket, mint nálunk. Elmondta azt is, hogy 2018 óta 98 turistaház fejlesztését támogatták, és jelenleg is több hely felújítása van folyamatban. Kiemelte, színes és versenyképes programokkal lehet a fiatalokat megszólítani, hiszen az a cél, hogy az erdőjárás, kirándulás és a turistaszállóban való pihenés egy „trendi” dolog legyen a Zempléni-hegységben is, ahol rengeteg a látnivaló. Újragondolással jött létre Zay Adorján, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság területén, a Zempléni-hegység szívében lévő, kihasználatlan épületek újragondolásával jött létre. Az új komplexum létrehozásának célja egyrészt az volt, hogy új funkciót kapjon a terület, másrészt egy olyan attrakciót akartak létrehozni a Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV) Rostalló állomása környékén, amiért megéri Kőkaputól tovább utazni. A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató- és kiállítási épület. Az érdeklődök egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztatóteremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy miniskanzen formájában. A komplexum a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program 450 millió forintos támogatásából valósult meg. ém Megújul a központi óvoda Pálházán Két beruházás zajlik jelenleg is az intézményben. PÁLHÁZA: Összesen közel százmillió forintból újul meg a Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulás által működtetett óvoda Pálházán. Szebeni Endre, a kisváros polgármestere, a társulás elnöke lapunknak elmondta: a Magyar Falu Programban nyertek támogatást a beruházásra, mégpedig két különböző pályázatuk lett sikeres. Az egyik révén két csoportszobával bővül az intézmény, erre több mint hatvanmilliót nyertek. A másik révén egy új tornaszobát alakítanak ki, amire pedig csaknem harmincmillió forintot költhetnek. Ez a két beruházás zajlik jelenleg is az intézményben. Reményeik szerint a munkálatokat idén szeptember elejére befejezik a kivitelezők, így ősszel már megújult körülmények fogadhatják majd a helyi és környékbeli óvodásokat. Az intézmény ugyanis nem csupán a helyi gyermekek nevelését és ellátását biztosítja, hanem a környékbeli kicsikét is, összesen hét hegyközi településről - közölte a polgármester. Újabb lépés Hozzátette azt is, hogy a pálházi központi óvoda mellett több tagóvoda is működik a zempléni Hegyközben. Az óvodát érintő beruházással újabb lépést tett a térség központi települése az oktatás területén. Legutóbb - mint ahogyan azt lapunkban is megírtuk - az iskola újult meg teljesen, amely során számos más beruházás mellett egy teljesen új tornateremmel bővült az ugyancsak térségi szerepet ellátó intézmény éppen az óvoda szomszédságában. BSZA V* Haladnak a munkálatok fotó: Kódisz attila