Észak Magyarország, 2021. szeptember (77. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-29 / 226. szám
4 Megyei körkép Alkotóház, kultúrkert és kertfesztivál Felavatták a Vidám Páva - Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóházat Hernádkakon, a költő születésének 204. évfordulóján. hernádkak: Tompa Mihály 1840-ben házitanítóskodott a településen, első verseit is Hernádkakon írta. A 30. Önök kérték Spanyolnátha Kertfesztiválnak Vass Tibor József Attila-díjas költő, képzőművész volt a házigazdája. „Hernádnak nagyon szerencsés, hogy fölfedezte magának Tompa Mihályt” - hangsúlyozta L. Simon László. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint lehet ennek identitásképző ereje is, hiszen egy évig élt Hernádkakon a költő, így teljes joggal fedezte fel magának a település és Vass Tibor, illetve a körülötte szerveződő kulturális közönség. Tompa költészetére emlékezve a Vidám Páva nevet kapta a Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház. „A múzeum őrzi a tárgyi és írásos emlékeket, de vannak, amiket most »gyártunk le« érzéseinkből, gondolatainkból. Itt, ebben a parkban ez valahol kapcsolódik egymáshoz” - mondta beszédében Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. További sikert és örömöt kívánt az alkotóházhoz Tirk Tamás, Hernádkak község polgármestere, aki a település nevében támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Szobor, festmények A helyszínen felavatták többek között szobrász- és képzőművészek erre az alkalomra készült alkotásait: Drozsnyik István Tompa Mihály emlékére és Ézsiás István Vidám Páva című szobrait. Megyeri-Horváth Gábor: Tompa Mihály, Miklós Gábor: Néha olyan jól beszélek, Homonna György: Tompa 200, Fazakas-Koszta Tibor: Tompa, Páva, Rousseau + én, Marosvári Kata A lány szeretőnek való című Tompa-versre reflektáló Szeretőmnek valló című festményét, Simon Zoltán a Hernádkakon, 1840-ben íródott Tompa-vershez, Kandalló-dalhoz készült illusztrációját. ÉM Látogasson el hírportálunkra! BOON.hu Tompa Mihály költészetére emlékeztek fotó: ádám János Két fal közé zárt szentek Nemzetközi jelentőségű freskókat fedeztek fel a mérai református templomban, keresik a forrást a feltárásra. MÉRA: Nagy méretű, rendkívül jó állapotban lévő, 13-14. századi freskók kerültek elő a mérai református templom felújítása során. Egyelőre három jelenet részleteit tudták „elővarázsolni” egy vastag fal mögül a szakemberek. Az egyik Jézus levétele a keresztről, a másikon a „Köpönyeges Mária” kompozíció részletei bontakoztak ki, a harmadik felületen pedig Szent László király életnagyságú, páncélos alakjának a széle. Szenzáció Mindezt Paszternák István régésztől, műemlékvédelmi szakértőtől tudjuk, aki maga is részt vesz az Árpád-kori eredetű templom felújításában. Mint fogalmazott, a szenzáció nem is az, hogy középkori freskót találtak, hiszen az ország ezen északi csücskében szerencsére sok freskós középkori templom maradt állva, hanem hogy az újonnan előkerült falfestmények különösen nívósak és speciális helyzetük miatt igen jó megtartásúak. Csak néhány példa: a szalonnai, rakacaszendi, abaújvári, vizsolyi református templomokban is találtak középkori freskókat, de az utóbbiakról például Top éve tudjuk, hogy léteznek, a feltárásuk a ’60-as években megtörtént. A mérai felfedezés nemzetközi jelentőségű, hiszen az újonnan előkerült freskók nagy méretűek, épek, intenzív színekkel. Ez közel sem gyakori - fogalmazott a szakember. A feltárás kezdeteiről szólva elmondta, a mérai református templom, ami egyébként műemléki védettségű épület, külső felújítása 2017- ben kezdődött, a település református egyházközségének felkérésére. Ezzel 2018- ban végeztek a szakemberek, majd idén májusban kezdődött a belső tér felújítást megelőző kutatása. Meglepetés - A kutatás első lépése a festőrestaurátori szondázás volt épp azzal a céllal, hogy kiderüljön, vannak-e festett vakolatrétegek a ma látható falfelület alatt. A vizsgálat gyakorlatilag negatív lett, így arra a következtetésre jutottunk, hogy ha voltak is középkori falfestmények, azok az újkori felújítások során elpusztulhattak. Ekkor jött a következő munkafolyamat, amiben én is résztvevő voltam, az úgynevezett roncsolásos falkutatás. Ennek segítségével a vakolat alatt rejtőző építészeti részleteket lehet megtalálni. Azt például tudtuk, hogy ennek a templomnak volt egy befalazott, déli kapuja, mert az előkerült a külső homlokzaton is. Ezt értelemszerűen megkerestük bent is. Ezenkívül megtaláltuk az egykori sekrestye ajtaját, két délre néző résablakot és egy gazdagon faragott szentségtartó fülkét az egykori szentélyben. A roncsolásos munka során igazolódott be az a gyanúnk, hogy a templomhajó északi fala nem egyrétegű, hanem itt két, egymást fedő falréteg található. Ez egyébként nem szokványos megoldás, így igazi meglepetés volt. De még nagyobb meglepetés ért minket, amikor kiderült, hogy a mostani, valószínűleg 15. századi „belső” fal mögött található, 13. századi falon nagy méretű, igen jó megtartású, máig élénk színű freskók vannak. Kiderült az is, hogy a 15. századi falat annak idején azért építették, mert meg akarták növelni a templom magasságát, az eredeti, Árpád-kori falakat azonban ehhez alighanem gyengének tartották. Az egykori építők így óriási szolgálatot tettek az utókornak, hiszen egy olyan hatalmas freskófelületet takartak el, amelyet később már nem érhetett baj. Gyakran tapasztaljuk, hogy a középkort követő századokban, különösen ha református kézbe került egy-egy templom, levakolták, lemeszelték a falfestményeket, sőt sokszor még meg is kalapálták, hogy a következő vakolatréteg jobban tapadjon. Ez itt szerencsére nem történhetett meg - hívta fel a figyelmet Paszternák István. Hogyan tovább? Azonban bármennyire szenzációs és különleges a felfedezésük, a freskót nem tudják teljesen feltárni, mégpedig műszaki okokból. A köpenyfalat nem merik lebontani, hiszen annak ma is statikai szerepe van. Azt először egy betonszerkezettel ki kellene váltani. Emiatt azonban a feltárás elakadt, hiszen az egyházközségnek nincs anyagi forrása ekkora méretű beavatkozásra. A templombelső teljes helyreállításához - amely a további kutatások mellett a szükséges statikai megerősítést, a padló megújítását, a kő- és farestaurátori munkákat, valamint a részben tönkrement bútorzat és valamennyi ablak felújítását, továbbá a teljes gépészeti cserét is magába foglalná - közel 100 millió forintra lenne szükség. Egyelőre két keskeny csíkot mertek csak kibontani a köpenyfalból, így bukkantak rá a két jelenet részleteire. de A felfedezett freskó egy részlete FOTÓ:OLVASÓNK A sajtóval találkozott az új rendőrfőkapitány Elhangzott, három városban is új kapitányságvezetőt nevez ki a napokban. MISKOLC: Dr. Kiss Attila rendőr vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány kötetlen beszélgetés formájában tartott egyeztetést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság médiapartnereivel kedden reggel. Szeptember 1-től dr. Kiss Attila rendőr vezérőrnagy lett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. A vezérőrnagy megyénk szülötte, itt lett rendőr, kapitányságot is vezetett, az elmúlt években pedig a bevándorlási hivatalnál, majd az idegenrendészeti főigazgatóságon szolgált, utóbbit vezette is két évig. Már az Észak-Magyarországnak adott interjúban is kiemelte (melyet hamarosan olvashatnak lapunk hasábjain), hogy fontosnak tartja a belső és külső kommunikációt is, így a jó kapcsolatot a sajtóval. Ennek keretében, hagyományteremtő céllal indította útjára a főkapitányság médiapartnereivel történő kerekasztal-beszélgetést. A találkozón a kapcsolatok erősítése mellett az esetlegesen felmerülő problémák és innovációs ötletek is napirendre kerülhettek. Dr. Kiss Attila elmondta, céljai között szerepel a közterületi jelenlét erősítése és a reakcióidő csökkentése. Az elkövetkező napokban a nagyobb kapitányságokon állománygyűlés keretében ismerkedik majd az állománnyal és mondja el elképzeléseit. Mint elhangzott, három kapitányságon - Miskolcon, Tiszaújvárosban és Edelényben - új kapitányságvezetőt is kinevez. hí 2021. SZEPTEMBER 29., SZERDA »Magyar művek a koncertteremben Fontos művek csendültek fel a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában hétfőn este, a Művészetek Házában. Liszt Ferenc Orfeusz című szimfonikus költeményét, Bartók Béla I. szvitjét, Siklósi Kristóf Tiszteletem, Liszt úr! című művét és Kodály Zoltán Budavári Te Deumát tűzte műsorára az együttes, amelyet Antal Mátyás vezényelt. FOTÓ: KOZMA ISTVÁN Kiváló szakmai szereplés Az országok közötti versenyben Magyarország a 6. helyen végzett. GRAZ: Négy arany-, egy ezüst-, egy bronz- és hat kiválósági érmet nyertek a magyar fiatal szakemberek a szakmák Európa-bajnokságán, a Grazban rendezett EuroSkills versenyen. Az országok közötti versenyben Magyarország a 6. helyen végzett - tudtuk meg Bihall Tamástól, a BUKIK elnökétől, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési ügyekért felelős alelnökétől. A tavalyi pandémiás helyzet miatt idén szeptember 22-26. között megtartott EuroSkills-rendezvényre 19 országból mintegy 500 versenyző érkezett. A 36 versenyző szakmából hazánk 26 versenyzője 21 szakmában mérette meg magát, köztük három az ipar 4.0, az ipari robotika és a szakápolás területén is. Utóbbiakban most nem hirdettek eredményt, hanem előkészítik a megmérettetést a következő világversenyre - ismertette. Aranyérmesek lettek az épületasztalos, a kertépítő, a szépségápoló és a webfejlesztő szakmák képviselői. Ezüstérmet az informatikai rendszer-üzemeltető csapat, bronzérmet a bútorasztalos kapott. Az átlagpontszámon felül elért teljesítményért kiválósági érmet kaptak a festő, a fodrász, a grafikus, a mechatronika, a virágkötő, illetve a víz-, gáz- és fűtésszerelő szakmákat képviselők. A magyar siker Bihall Tamás szerint különösen azért öröm, mert Ausztria a duális szakképzés „szülőhazája”, színvonalas teljesítményével pedig Magyarország is ott van a szakképzés európai nagyhatalmainak a közelében. A verseny megmutatta, mi az európai trend, merre tart a világ élvonala, ami fokmérője a hazai szakképzésnek. A magyar fiatalok pedig nemcsak a beruházások vagy a szolgáltatások területén elengedhetetlen szakmákban, hanem a modern gazdaság szempontjából fontos informatikában is kiválóan szerepeltek. ÉM