Északkelet, 1912. április (4. évfolyam, 75–97. szám)

1912-04-02 / 75. szám

IV. évfolyam. 75. szám. Szatmárnémeti, 1912. április 2._______________ ________Kedd % FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Helyben : Egész évre 12 K. Vidéken : 16 K. Egy szám ára: 4 fillér. __ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti % Kazinczy­ u. 18. Telefon­szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltétnek. király üzenete. Budapest, m­árc. 31. A váltság, amint mondják, megoldást nyert, gróf Khuen ismét kinevezett minisz­terelnök. A kinevezés kapcsán királyi leirat jelent meg a félhivatalos lapban. E leirat amint a félhivatalos tudósítás jelzi, meg­világítja és megindokolja azokat a körül­ményeket, amelyek a tegnap este Bécsben összeült minisztertanács gyors elhatározását­­ szükségessé tették. Egyébként a királyi ké­­zirat egész terjedelmében így hangzik.: Az izgalmas és hit szerint drámai jele­netekkel is tarkított bécsi tanácskozások az­zal értek véget, hogy a király újból gróf Khuen-Héderváry Károlyt nevezte ki minisz­­­terelnökké, aki régi minisztertársaival ve­szi föl újból a harcot az ellenzékkel szem­ben. A király manifesztuma a póttartaléko­sok behívása körül keletkezett viszályt akarja elsimítani. Tartalma, különösen egyes részle­tei, szinte páratlan politikai szenzációt fog­lalnak magukban. Mégis azt kell mondanunk, hogy ez a manifesztum, bármilyen magas helyről jött is, gyorsan feledésbe fog menni, mert jelentőségét háttérbe szorítják majd azok a hullámok, amelyek a politikai vál­ság forgatagában az u. Khuen-kormány feje fölé fognak csapódni. A király manifesztuma a póttartalékosok behívásának kérdését he­gyezi igaztalanul a válság központjába, pe­dig ez csak a munkapárt és a Kossuth­­párt magánügye volt. Maga a kérdés fon­tos, országos érdekű, okvetlenül rendezést kíván, de aktualitás szerepéhez csak erőltet­ve, csak reakcionárius politikusok machiná­ciója következtében jutott. A póttartalékos­­rezolúció volt az ütőkártya, amit gróf And­­rássy Gyula és társai a választójog ellen a­­kartak kijátszani, épp azért, hogy ezzel el­halasszák a választóreform életbeléptetését.­ A programm ezek szerint a Justh-párt­­ technikai obstrukciójának erőszakos leveze­­tése.­ Hétfőre már egybe is hívták a képvise­lőházat, azzal az utasítással, hogy erősza­kolja keresztül a véderőreformot és bizto­sítsa a delegációk munkáját. A munkapárt haragját könnyű volt azért is eloszlatni, mert a pártkörök ma este megint kolportál­­ták azt a kalandos hírt, hogy az uralkodó Khuen audienciáján lemondását emlegette és azt, hogy késő öregsége idején akarján fel­ségjogait csorbítani. Justh Gyula, aki ma este nem jelent meg a függetlenségi pártkörben, már a délelőtti Mindennap friss sütemények cukrászatában Kuü & Kedves gróf Khuen-Héderváry! Mély sajnálattal észleltem törvényad­ta fejedelmi­­ jogaim tariahftára vonatkozó azt a nézeteltérést, mely önt és miniszter társait lemondásuk benyújtására indította volt.­­ Kormányzatomnak az alkotmányos élet áldásos helyreállítását követett egész ideje alatt gondosan őrködtem a törvény és az alkotmányos rend épségben tartása felett. Zavartalan birtokában van a nem­zet összes alkotmányos jogainak, ezek kö­zött az újoncmegajánlási jognak is és mi sem áll tőlem távolabb, mint ennek érin­tése vagy csorbítása. Másrészről azonban ragaszkodnom kell azon az 1888. évi XVIII. törvénycikk­ben reám ruházott fejedelmi jogaimhoz­ is, melyek értelmében behívhatom vagy ben­­tarthatom az ezen törvényben megjelölt tartalékosokat és póttartalékosokat, ami­dőn ezt különös körülmények szükségessé teszik. Amilyen határozott akaratom, tiszte­­­letben tartani a nemzet alkotmányos jo­­­gait, éppen olyan határozottsággal kell al­kotmányos fejedelmi jogaimat is sértetle­nül fentartanom és uralkodói feladatomnak csak akkor felelhetek meg, ha együttesen tölthetem be ezen kettős hivatásomat. Bizalommal hívom fel a nemzetet, könnyítse meg ezen feladatomnak lelkés­­zetemmel összeegyeztethető módon való teljesítését és ezzel biztosítsa a király és a nemzet egyetértésén alapuló alkotmá­nyos munka folytatását. Kelt Bécsben, 1912. március 30-án. Ferenc József, s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s k. Tehát üzent a király. Minden kételyt kizárólag, határozottan ragaszkodik az 1888 évi XVII1. t.-c.-ben reá ruházott fejedelmi jogához. Nem tűr beleszólást senki részéről, hogy e jogánál fogva a tartalékosokat és póttartalékosokat behívhassa és benntart­hassa. Nem lehet e kérdésben házhatározat­­tal, sem kormánydeklarációval beleszólni. Itt s­­m »formuláról«, sem a »lényegről«, amint egyesek még az utolsó percig is hitték, sen­kinek sem lehet szava. Győzött tehát Auffenberg és a többi tábornok urak, az osztrák körök álláspontja, mely ellen nem is oly­a­n tüzet okádtak a rezolució körül ugráló műkorocok. És a fél­­hivatalos és egész hivatalos közvélemény, amikor ily körülmények közt a Khuen kor­­­m­ány újabb kinevezést kapott, elégtételről beszél. És, hogy e politikai züllöttséget elta­karják, győzelmesen hirdetik majd . Így, úgy, csak olvassátok a királyi kéziratot egész terjedelmében. Mily meleg szeretettel igyek­szik az uralkodó kiegyenlíteni az ellentétet köz­te és a nemzet közt. Milyen szónoki hévvel jelenti ki a leirat a megajánlási respek­tusát. És a nemzet újonc­felhívás a király és a nemzet egyetértésén alapuló al­kotmányos munka folytatására — biztatnak a rezoluciósok — valóban a korona bámu­latosan alkotmányos érzületéről tesz tanúsá­got. A királyi üzenet elhallik az ország min­den részébe. És gyorsabban, mint ott sem­ hinnék, válasz érkezik reá. A királyi üzenetre válaszol a nép. A válasz rövid és határo­zott s a parlament azon részének szól, mely­ a rezoluciós társaságon kívül esik. Bármily­­ meleg és szeretetteljes is a felhívás az al­kotmányos munka folytatására: a parlament­ben — válaszol a nép — mindaddig más alkotásra nem kerülhet sor, mig a nép joga minden gáton és akadályon át diad­alt nem arat. Újra Khiten ! Erőszak az obstrukció ellen. Budapest, márrc. 31.

Next