A Polgár, 1913. február (5. évfolyam, 6-7. szám)
1913-02-02 / 6. szám
Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. Előfizetési ár : Helyben és vidéken egész évre : 6 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések mérsékelt árért vétetnek föl. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kazinczy c. 18.(Zárdával szélfsen) Telefonszám: 284. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő, a sztrájk tóé. Hz kell a magyarnak! Mert ha baj, hát legyen baj. Csak túl jöjjön, ha jön. A szociáldemokraták sztrájk kongresszusa (gyűlése) kimondotta a tömeg, országos sztrájkot. És felhatalmazta ügyvivőit, hogy alkalmas pillanatban kihirdesse — az ipari munka beszüntetését. Mi elismerjük, hogy a sztrájknak, mint a munkások önvédelmi eszközének van jogosultsága. Tehát jogos. De nagyon ritkán — okos. Most pedig olyan fegyvernek tekintjük, amellyel éppen a dolgozó I munkásokat fogják legjobban és legérezhetőbben megsebezni. Század óta nem volt olyan értéke a munkának, magára a munkásokra, mint éppen most. Század óta nem vesz tehát olyan felelősséget (lábaira,aki ezt az egyedüli vagyont, a munkát kockára teszi, éppen a munkások érdekében. Ma nincs nagyobb, abszolútabb, egyetlen és határozottan legnagyobb érdek mint az, hogy a munkásnak munkája legyen és dolgozhassák. A többi mind, de minden maradhat. Úgy képzeljük, hogy e nehéz időkben a munkásnép egy fára menekül, a sztrájknak fájára. De ezt a fát önmaga alatt vágja. És ez a fa eldöntheti nyomorba veszedelembe és nyomhatja agyon. Mi meglehetősen ismerjük a munkásnép hangulatát, lelke egész mostani állapotát. És mondhatjuk, hogy az a sztrájk, az a politikai sztrájk olyan kényszer és olyan szabadság elvétel reájuk nézve, ami sem meggyőződést, sem lelkesedést sem elhatározást nem vált ki. Egyesek és főleg olyanok, kiknek viszteni valójuk nnncs, viszik, kényszerítik, színezi a dolgokat. De meglátják, tapasztalni fogják, hogy ez a munkás nép jobban vágyódik a békés munkára, mint a bizonyos bizonytalanságra. Azt pedig határozottan valljuk, hogy azoknak, kik a teljes szabadságot hirdetik szájjal és elméletben, azoknak, akik a cselekvés szabadságát követelik, nincs jogukban megfosztani senkit sem a munka szabadságától. Hogy akkor és úgy dolgozzék, mikor akar és arra életszüksége van. S mihelyst jogot akar a párt, akár szervezett, akár politikai; magának vindikálja ezt már elvette szabadságát százaknak és százaknak. És már nem őszinte és igaz híve a szabadságnak. Aki kötelességet kíván szabadság nélkül, az már zsarnokságba viszi híveit és nem hríveit egyaránt. MESTER: A 13-as évek a történelemben. Kr e. 413-ban örökre vége lett Athén nagyhatalmának. Flottája és hadseregének egy része teljesen elpusztult Syraeusánál. Magát Athént a spártaiak támadták meg A földművesek parlagon hagyták földjeiket, a fővárosba menekültek, 20 ezer rabszolga lázadt fel és fogott fegyvert urai ellen. Kr. e. 213-ban Hannibál diadalmas hadseregével már-már Tiómát fenyegette Ti, a Ugyanebben az évben Chi Huangchinai zsarnok, drákói rendeletet bocsátott ki a szegény chinai írók ellen: »Az összes szépirodalmi termékek, különösen pedig a filozófiai és történelmi művek égettessenek el.« A A zsarnok ugyanis a könyveknek tulajdonította a gyakori lázadásokat. K. e. 113-ik év szintén sok szomorúságot hozott a rómaiaknak. (Ugyanis a cimberek és teutonok átkeltek az Alpokon és egész Felső-Olaszországot (az akkori Gallia-Cisalpinát) elfoglalták. És érdekes, hogy a rendes időszámítás szerinti első tizenhármas évben (Kr. u. 13) írta a száműzött Ovidius Tomi-ban Tristia c. költeményeit; — mintha sejtette volna, hogy később oly szorongva fogják várni a 13-as éveket. Kr. u. 213-ban Drinápoly alatt ütköznek meg Constantinus, nyugat-római és Maximinius, kelet-római császárok csapatai. Constantinus győz, ellenfele megmérgezi magát. (Ki tudja, vajon mi fog még 1913-ban Drinápoly falai alatt történni!) 613-ban a perzsák néhány nap alatt bevették Jeruzsálemet, iszonyatos vérfürdőt rendeztek a keresztények között, feldúlták a Szent-sírt, a patriarchát és sok ezer keresztényt pedig rabszijra fűzve hurcoltak el Perzsiába. 813-ban a bolgárok a hanyatló Bizánctól Drinápoly átadását követelték (!) Mikor a keleti császár kérésüket megtagadta, feldúlták Drinápolyt és rabolva, fosztogatva Bizánc falai alá vonultak, mint később egynéhányszor a kóborló magyarok. Az 1513. év pedig Franciaországra hozott sok gyászt. Júniusban a pápai sereg Kőváránál leverte a franciákat. ltjániai Ingrich József eMww w JsiNjtörzAtf fat&eft mW Szafttól», w^osltóz fttóiet. Készít a legjutányosabb árak mellett legjobb szabású és minden idényeket kielégítő polgári öltönyöket, papi reverendákat, nalászokat, süvegeket, katonai, vasúti sport és mindennemű egyenruhákat, valamint magyar dísz és viselő ruhákat.___________________ A POLGÁR mai száma 8 oldal. EJa