Esze Tamás Népe, 1984 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

A talpa-gulács-tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet lapja X ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. JANUÁR HÓ A lap tartalmából: Nyugdíjas-találkozó volt ter­melőszövetkezetünkben, erről mondja el véleményét Czapp Alajosné. Ugyancsak a kettes oldalon ad számot az erdészet munkájáról Bardócz József f­ő­­ágazatvezető. A harmadik olda­lon képekben, hírekben az egyesülés 10. évfordulójára em­lékezünk. A negyedik oldalon ifjú fészekrakókról szól az írás és tudósítást közlünk a falu­gyűlésről. A három település — Tarpa —Gulács—Tivadar — éle­tében 1974. tavasza egy új közösségi élet kialakulásának kezdete volt. Január 1-vel két termelőszövetkezet tagsága ki­mondta az egyesülést, létrejött egy közel 2 ezer tagot számlá­ló nagy közösség, a települési határokat 7 ezer 112 hektárban egyesítve. Az új termelőszövet­kezet tagsága viszonylag rövid idő alatt összehangolódott. Meg­értették annak jelentőségét, hogy egy nagyobb gazdasági egység több lehetőséget biztosít a jobb gazdálkodásra, a települések fej­lesztésére. A pártszervezet irányításával olyan elvet követtünk, melynek értelmében az egyesített új ve­zetésben arányosan részt vettek a társközségek képviselői. A kö­zösség jubileumával egy időben most 10 éve annak, hogy a ter­melőszövetkezet híradóját fel­váltotta az „Esze Tamás Népe” című üzemi lap. A lap egyidős lényegében a nagy termelőszö­vetkezettel. A párt-, és gazdasági vezetés annak érdekében hozta létre, hogy mind a három tele­pülést kellő időben tájékoztassa a szövetkezet életéről. Tíz év távlatából megállapíthatjuk: a lap megfelelt az igényeknek, a tájékoztatás mellett hozzájárult a termelőszövetkezet tagságának művelődéséhez, tudatuk formá­lásához, az egységes szemlélet kialakításához. A kezdeti nehézségek után a párt-, és gazdasági vezetés a tag­sággal egyetértésben megkezdte a nagy gazdaságnak legjobban meg­felelő — a szabályozó rendsze­rek által is kívánt — termelési szerkezet kialakítását. Ennek az igénynek megfelelően történtek különböző összevonások, szerke­zetváltozások, ehhez igazodott az irányítás, a vezetés is. Tíz év alatt kialakult termelőszövetke­zetünkben a főágazati rendszer, mely ma már eredményesen mű­ködik. Az évtizedes változást mutatja a vetésszerkezet, a hozamok ala­kulása. Ezúttal a gazdaságosság­ra is, arra, hogy termelőszövet­kezetünk miként munkálkodik a hús- és gabonaprogram helyi megvalósításán. 1974-ben, növénytermesztésben a vetésszerkezet és a hozam a következő volt: 850 hektár őszi búza, termésátlag 22,2 mázsa. Őszi árpa 151 hektár termésát­lag 44 mázsa. Kukorica 600 hek­tár, termésátlag 61 mázsa. Cu­korrépa 258 hektár, 395 mázsa. Napraforgó 673 hektár, 5,9 má­zsa. Pillangós takarmány 242 hektár, 55 mázsa. Silókukorica 74 hektár 282 mázsa. 1983-ban az őszi búza termő­­területe 1350 hektár, a termésát­lag 28,4 mázsa. Őszi árpa 150 hektár, 32 mázsa. Kukorica 60­1 hektár, 62,5 mázsa. Pillangós ta­karmány 469 hektár, 61 mázsa. (1983-ban az aszály miatt a siló­kukorica-termés átlaga nem ér­te el a 10 évvel ezelőtti szintet.) Kertészetben a termőalma 1974- ben 116 hektár volt, 145 vagon terméssel, 1983-ban 216 hektáron már 394 vagon alma termett. A diós 72 hektárról 112 hektárra nőtt, szerkezetváltozással egy időben a gazdasági erőnk­höz mérten biztosítottuk a termelési feltételeket. Elkészült 1974-ben a bábolnai szemester­­mény-szárító. Kellő mértékben gépesítettük a takarmányter­mesztés, valamint a búza és a kukorica termelését. A különbö­ző termelési rendszerek alakulá­sával termelőszövetkezetünk is tagja lett a KITE-rendszernek, amely sokat segített a búza- és a kukoricatermeléshez szükséges gépek beszerzésében, a jó vető­mag megválasztásában, a leg­korszerűbb termelési technológi­ák bevezetésében. A rendszertelenül telepített kis gyümölcsösök felszámolásá­val párhuzamosan végeztük a korszerű gyümölcstelepítéseket. Telepítettünk 100 hektár téli al­mát, 40 hektár diót. Biztosítot­tuk a gyümölcsbetakarítás kor­szerűbb feltételeit, megépítettünk egy 1700 négyzetméter alapterü­letű almatárolót és -válogatót. Megépítettünk 2 ezer méter szi­lárd burkolatú bekötő utat, ezzel az almaszállítás biztonságosabb Igaz, ma már kritikus szemmel bíráljuk az alma helyzetét. Az értékesítési nehézségek miatt a jövedelmezőség nem biztosított. Könnyít a gondon — a tagság ré­szére ez a jó, — hogy több a cefregyümölcs, ezért bővítettük a szeszfőzdék kapacitását, ezek jelenleg napi 2 ezer liter pálin­kát főznek. Az állattenyésztést is felül kel­lett vizsgálni. A gazdasági hely­zetnek megfelelően, a piaci igé­nyek szerint kellett továbbfej­leszteni. A termelőszövetkezet vezetése úgy határozott, hogy je­lentős mértékben előbbre lép a szarvasmarhaprogram megvaló­sításában, ehhez biztosítja a szükséges takarmánytömeg elő­állítását. Ez helyesnek bizonyult, miután a beregi térség tájjelle­gének ez a szerkezet felel meg a legjobban. A szarvasmarha-tenyésztés az elmúlt tíz év alatt a következő­képpen alakult: szarvasmarha­átlag (létszám) 1974-ben 1235 da­rab, 1983-ban 1802 darab. Érté­kesített vágómarha 1974-ben 546 darab, 1983-ban 860 darab. Érté­kesített tej 1974-ben 8684 hekto­liter, 1983-ban 15310 hektoliter. Egy tehénre jutó tejtermelés 1100 literrel növekedett. Állattenyész­tésünkben javult a tenyésztési munka. Valószínű, hogy hosszú évek után 1983-as évben az ál­lattenyésztésünk jó eredménnyel zár. E­rdőgazdaságunk az elmúlt tíz évben szinte minden gazdasági év végén hozta a tőle megszokott eredményt. A foglalkoztatottsági gondok enyhí­tése érdekében, másrészt a gyü­mölcstermesztési ágazat igényé­nek kielégítése érdekében, meg­teremtettük a ládakészítés felté­teleit, ahol szezonidőben 40—60 női munkaerő dolgozhat. A fa­ipari tevékenységet minden év­ben meghatározza a piaci igény. Fel vagyunk készülve a szükség­letnek megfelelően parketta, donga, szerszámnyél-készítésre. Erre a tevékenységre kitűnően alkalmas a gulácsi volt gépte­lep. Ezen a telepen a gulácsi te­rületen működő pártszervezet­nek egy szépen berendezett párt­helyisége, és az irányító appará­tusnak korszerű irodája van. Gazdasági adottságaink jobb hasznosítása, a termésátlagok emelése érdekében elvégeztettük a talaj kémiai összetételének vizsgálatait, amely biztosítja a hasznosabb talajerő-utánpótlást. Csak annyi műtrágyát és olyat használunk fel, ami a több ter­melést szolgálja. A talajerő­utánpótlás érdekében az utóbbi években lényegesen javult a kö­zös és a háztájiban levő szerves trágya hasznosítása. Most, az elmúlt évben fordult elő először, hogy mind a három településről a szerves trágyát talajba dolgoz­ták. Ipari tevékenységünk bővíté­sére elsősorban a termelés gépe­sítésével felszabadult munkaerők foglalkoztatása miatt kénysze­rültünk. A párt-, és gazdasági vezetés alapelve, hogy a terme­lőszövetkezet gazdálkodását, jö­vedelmezőségét elsősorban az alaptevékenységek jó működte­tése befolyásolhatja döntően. Az alaptevékenységen kívüli mun­ka segítheti a foglalkoztatott­ságon túl a jövedelmezőséget is, amennyiben olyan ipari termé­ket tudunk előállítani, amelyet a piac gyorsan felvesz. Vezetésben, irányításban a jól képzett szakemberek képesek az évenkénti új helyzethez igazod­ni, nemcsak az alaptevékenység­ben, hanem az alaptevékenysé­gen kívüli fejlesztésekben is. A szerkezetváltozások és bizonyos tevékenységek összevonása össz­pontosította a vezetés ellenőrző­irányító munkáját, de szakmán­ként a dolgozó tagságot is. Ma már a termelőszövetkezeti tagok többsége szakmunkás, az adott ágazatban folyamatos munkát végeznek. A dolgozók kulturál­tabb szállítása érdekében autó­buszt vásárolt a termelőszövet­kezet. A busz nemcsak munkás­­szállítást végez, de nagymérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy a termelőszövetkezet tagjai or­szágjárásra, tanulmányi útra, tapasztalatcserére utazzanak. A kitekintésre nagy szükség van, mert a termeléshez szüksé­ges technológiák gyorsan változ­nak. Ezt a termelőszövetkezeti tagok szakmai képzése nélkül rendkívül nehéz követni. Szük­séges, hogy a szakmai művelt­ség mellett biztosítva legyenek az általános és politikai művelő­dés feltételei is. Csak a tudato­sabb munkafegyelemmel, ész­szerűbb termeléssel lehet bizto­sítani az elmúlt tíz évhez hason­ló dinamikus fejlődést. A termelés szervezéséhez, irányításához szükséges volt olyan háttér megte­remtése, hogy az adminisztratív és műszaki apparátus korszerű körülmények között dolgozhas­son. Ezt az 1980 decemberében átadott korszerű iroda biztosítot­ta. Az adminisztratív apparátust a termelés igényének megfelelő osztályok létrehozásával egy szervezettebb munkamegosztásra ösztönöztük. A vezetés munkáját nagyban segítette, hogy létre­hozzuk a közgazdasági és a munkaügyi osztályt. Az admi­nisztratív és a gazdasági elemző munka gyorsítása érdekében le­hetőségünkhöz mérten fejlesztet­tük a könyvelés gépesítését, t­ermel­őszövetkezetünk tízéves Termelőszövetkezetünk tíz­éves fejlődését az alábbi gazda­sági mutatók is igazolták: 1974- ben a termelési érték 101 millió 302 ezer forint volt. 1983-ban a termelési érték 132 millió 413 ezer forint. Az állományi létszám tíz év alatt 973 főről 754-re csök­kent, az egy főre jutó munkadíj 24 ezer 197 forintról 40 ezer 245 forintra nőtt. Csökkent a telje­sített munkaórák száma, a ter­melési érték viszont megduplá­zódott. A termelékenységi mu­tató tíz év alatt 79 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezet összva­gyona, társadalmi ereje jelentő­sen növekedett, így mód nyílt arra, hogy minden évben hozzá­járuljon a községfejlesztési fel­adatok megvalósításához. Az együttműködések alapján évente másfél millió forint értékű az a munka és segítség, amelyet az iskoláknak, a társadalmi szer­veknek adunk, illetve adtunk. A termelőszövetkezet párt-, és gazdasági vezetése a visszatekin­téssel egy időben a feladatokat meghatározza. Fejlődésünk tö­retl­enségét, eredményességét csak abban az esetben lehet az elkövetkező években is biztosíta­ni, ha a termelőszövetkezet tag­sága és vezetése szót ért és tá­mogatja egymást. Fontos, hogy tovább javuljon az emberek, a tagság munkához való viszonya, fejlődjön gondolkodásuk, úgy, hogy jobban igazodjanak a szo­cialista életformához, a szocialis­ta munkaviszonyhoz. Mindig jobb munkát kell végezni, és többet kell termelni eredménye­ink érdekében. S­zámolnunk kell azzal, hogy egy pár éven belül egy teljes nemzedékváltás megy végbe, ugyanis az alapító tsz-tagok nagy többsége a na­gyon becsületes, szorgalmas munka után nyugdíjba ment. Ők elvégezték azt a nehéz feladatot,, amelynek eredményeként lénye­gében kialakult a termelőszövet­kezetünk szocialista gazdálkodá­sának körvonalai. Megteremtet­ték annak alapját, hogy a felnö­vekedett új nemzedék egy embe­ribb életformában állítsa elő a lassan már minden igényt kielé­gítő javakat. Termelőszövetkezetünk min­den támogatást biztosít azok számára, akik szakmailag vagy politikailag képezni kívánják magukat, és tudásukat itt a ter­melőszövetkezetben kívánják gyümölcsöztetni. Ennek a váltás­nak olyan következménye is van, hogy a pártvezetésnek pontosan kell követni és biztosítani az irányításban, a vezetésben törté­nő változásokat, annak érdeké­ben, hogy a folyamatos fejlődés megmaradjon. Ha most ismét kezet szorítana az a három dolgozó, akik az ala­kulás évét, a kibontakozás le­hetőségét baráti kézfogással pe­csételték meg, akkor ez újra egy előrejelzést adna a település dolgozóinak. Biztatás lenne ez, az elkövetkező tíz év munkájá­hoz, fejlődéséhez. Mi is tapasztaljuk, hogy a dolgozók különösen a társközsé­gekben élők, rendkívül érzéke­nyen reagálnak a hibákra, a ve­lük való törődésre. A pártveze­tés arra tanítja a vezetést, hogy úgy dolgozzanak az emberek között, hogy minden tettük va­lamilyen formában hat az em­berekre. Ne felejtsék el, hogy munkájuk végzése közben körü­löttük mindig emberek vannak. T­ermelőszövetkezetünk párt- és gazdasági vezetése ne­vében köszönjük a tagság­nak az elmúlt tíz évben adott támogatását, megértését az új iránt, türelmét és békességét egymás iránt. Kívánok a ter­melőszövetkezet tagságának a településünk minden dolgozójá­nak békés, boldog új esztendőt és eredményekben gazdag újabb tíz esztendőt. Szűcs László : A tízéves jubileumra emlékezve

Next