Esze Tamás Népe, 1985 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
A tarpa aulács-tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet lapja XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 2,30 FORINT 1985. JANUÁR HÓ Közgyűlés Az 1984. évi munka értékelése A termelőszövetkezet vezetősége december 28-ra összehívta a közgyűlést. Szűcs László termelőszövetkezetünk elnöke beszámolt az 1984. évi gazdálkodásról, szólt az idei év feladatairól. A beszámoló nem adhatott végleges értékelést valamennyi ágazatról, hiszen a harmadik negyedévi adatok pontosítása még nem történhetett meg. A végleges számokat a vezetőség majd a zárszámadáson ismerteti. Ettől függetlenül számos adat, — például a növénytermesztésben — már végleges. ÁLLATTENYÉSZTÉS Mint az elhangzott, termelőszövetkezetünk 1984-re a tehénlétszámot 647 darabbal tervezte. A tervezett tejtermelés év végéig 1 millió 900 ezer liter, a borjúszaporulat 615. A tehenészet október 30-ig százalékarányban tejtermelésben, borjúszaporulatban, növendéküszősúlygyarapodásban elmaradt a tervezettől. Terven felül teljesült a borjú-súlygyarapodás, a vemhes üsző ellése, a hízómarha-súlygyarapodás. A tervezett tejtermelés valószínű év végéig sem teljesül. A lemaradás fő oka a nyárvégi aszály, amikor is a legelők fűhozama erősen lecsökkent. Szó volt a beszámolóban a fajlagos mutatók alakulásáról. Itt pozitív, hogy az egy liter tejhez felhasznált abraktakarmány, az 1 kilogramm hízómarha súlygyarapodáshoz felhasznált abrak mennyiségben alatta maradt a tervezettnek. Az állattenyésztés árbevétele időarányosan elmaradt a tervezettől. NÖVÉNYTERMESZTÉS A növénytermesztés elfogadható évet zárt, a tervét teljesítette. Jelentősen fejlődött a gabonatermelés. Erre bizonyíték, hogy amíg búzából 1981-ben hektáronként 19,8 mázsa termett, 1984-ben már 31,2 mázsa volt az átlag. A kukorica termésátlaga hektáronként 1981- hez viszonyítva 30 mázsával növekedett, tavaly elérte a 75 mázsát. Az őszi árpánál is évről évre javult a termésátlag, tavaly hektáronként 37 mázsa termett. Elhangzott az a kritikus észrevétel is, hogy az őszi búza átlaga a növekedés ellenére alatta maradt az országos, sőt a megyei átlagtermésnek. Erre mentség lehet a terület nagyarányú felfuttatása, a monokultúrás termesztés. Mindezek figyelembevételével is a búzatermesztés jövedelmező volt. A betakarítás időben és rendben történt. A kukoricatermesztés arányaiban és termésátlagát tekintve is évek óta jó. 1984-ben az ágazat mintegy 40 hektár területről az eredetileg silónak vetett kukoricát is szemesként takarította be. Ez növelte az eredményt. A silókukorica termesztése 1983-ban nem volt elfogadható, ehhez mérten a tavalyi 205 mázsás hozam hektáronként jó, így vált lehetővé, hogy kukorica és fűsilóból elegendő mennyiség készült. A műtrágya-felhasználás a termesztésben az elmúlt években csökkent. További csökkenés már nem lenne jó, veszélyeztetné a termésátlagokat annak ellenére, hogy a szervestrágya kihordása talajba munkálása arányaiban növekedett. A szervestrágyázás gépi feltétele megoldott, de a trágyakezelést javítani szükséges. GYÜMÖLCSKERTÉSZET Az elmúlt év elején a téli almások metszése időben kezdődött és fejeződött be. A jó metszés a termésben is éreztette hatását. A gyümölcsösöket 18- szor permetezték. Ez a munka mindig időben és jó minőségben történt. A műtrágya-felhasználás csökkent, ebben szerepe volt a talaj meszezésének és nagyobb arányú szervestrágyázásnak. A téli alma betakarítása augusztus 21-én kezdődött, a szedésnél gondot okozott a göngyölegellátás. Almából a tervezett termésmennyiség 4500 tonna volt, ezzel szemben 5280 tonna termett. Exportra 1050 tonnát szállított a tsz, originál értékesítés 1440 tonna volt, a léalma mennyisége 2710 tonna. Az értékesítési arányokon a minőségi munkával lehetett volna javítani. FAGAZDASÁG A fagazdaság erdőtelepítési tervét túlteljesítette, értékében viszont az erdőfelújítás, ápolás, tisztítás és egyéb egységáras munkák elmaradtak a tervezettől. A lemaradás oka, hogy a munkaerőre más fontos mezőgazdasági munkáknál volt szükség. Összességében az erdészet forint értékben telepítési művelési tervét teljesítette. Túlteljesítették a tervezett határsáv tisztítást is. Fakitermelésnél a terv 1200 köbméter iparifa, 1500 köbméter tűzifa, 683 köbméter vékony tűzifa kitermelésével számolt. Az iparifa-kitermelést 311 köbméterrel, a vastagtűzifa kitermelést 246 köbméterrel teljesítette túl az ágazat. Nem teljesült viszont a vékony tűzifakitermelés, így összességében köbméterben a teljesítés a tervezetthez viszonyítva minimális a lemaradás, ezzel szemben lényeges a megtakarítás a tervezett költségeknél. A fafeldolgozás nem érte el a kitűzött célokat és ennek számtalan az oka. (Folytatás a 3. oldalon) A decemberi közgyűlés résztvevőinek egy csoportja. Csapó Kálmánné a közgyűlésen a nőbizottság 1984. évi munkáját ismertette. A lap tartalmából Elmúlt egy év, következik az új, ez elég indok arra, hogy három fiatalember arról beszéljen, miként gazdagodott családjuk és mit várnak az új esztendőtől. Riportunk a kettes oldalon. Ugyancsak a kettes oldalon képes összeállítást közlünk eseményekről. A lap harmadik oldalán folytatjuk a felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából indított sorozatunkat. Ezúttal Tóth Áron emlékezik a termelőszövetkezet alakulásának időszakára. Januári határjárás Jól telelnek a téli kalászosok Tarpán január 14-én mínusz 24 fokot mértek. Mindez sok kárt tehetett volna, ha nem fedné vastag hótakaró az őszi vetést. De az idei télre nem csak a dermesztő hideg a jellemző, hanem az is, hogy bőséges volt a hóesés. Ezért is mondhatta Szécsi Zoltán főmérnök: — Az ősziekre most jó idő jár. Annál is inkább, mert 1400 hektáron időben vetettük el a búzát, a mag még a nagyobb fagyok előtt kikelt, szépen fejlődött. A kalászosok miatt tehát nem fáj a fejünk, ami gondot okozhat, az a hólé lesz, illetve az ebből keletkező belvíz. Az történt ugyanis, hogy már hóesés előtt tíz nappal fagyott, a talajfagy mély és nem enged majd ki a hóolvadással. Várható, hogy a hólé a magasabb részekről összefut, összefüggő vízfelület keletkezhet. Hogy ebből ne legyen kár, már most felkészülünk a víz elvezetésére. Sajnos a vízelvezető csatornák nem alkalmasak arra, hogy rövid idő alatt sok vizet fogadjanak, szállítsanak. Bár a csatornák tisztítása nem a mi feladatunk, nekünk kell majd cselekedni. A tél nemigen ad lehetőséget sok munkára, hiszi ezt az, aki kevésbé jártas a mezőgazdasági termelésben. Az állattenyésztésben például soha nem szünetelhet a munka, legyen bármekkora a fagy. De kint a határban, vagy másutt mi ad dolgot az embereknek? — Végezzük és csináljuk például hóban és hidegben is a műtrágyaszórást. Érkezik a karbamid, nem tehetünk mást kiszórjuk. Ez 300 hektár takarmánytermő területen már megtörtént. Egyébként a búzára is sor kerül, főként ott ahol kevesebb a hó. A trágyakihordásban sem akadály a tél, sőt ez a legalkamasabb időpont. Úgy tervezzük, hogy tavaszig a felgyűlt szerves trágyát mind kihordjuk. Jó az idő ahhoz is, hogy sódert szállítsunk. Megkezdődött a metszés is. — Mínusz 20 fok van. Kint a gyümölcsösben nagy az emberek hidegérzete. Lehet így dolgozni ? — 20—22 fokban tényleg nem lehet, nem szabad dolgozni. Azt mondtam, hogy a metszést már megkezdtük, de sajnos nagyon az elején járunk. Majd ha 5—6 fok körüli lesz a hideg, vagy ettől is jobb az idő, akkor már több embernek és szervezettebben kell dolgozni, hogy a késést, a kényszerpihenő miatti lemaradást behozzuk. — Mi van a gépműhelyben? Miként halad a téli gépjavítás? — Az emberek dolgoznak, de ott sem idilliek a munkakörülmények. Hideg van. A téli gépjavításra ütemtervet készítettünk. Elsőrendű feladat, hogy a sorrendnek megfelelően a tavaszi induláshoz a szükséges erő- és munkagépeket a szerelők kijavítsák. A sorrend a műtrágyaszórók, a növényvédőgépek, a talajelőkészítő eszközök és a vetőgépek. A tél hóval és faggyal most kitesz magáért, az élet azonban nem áll meg. Munka van. Megkezdődött a téli gépjavítás. Strauszkij István és Hetei Gyula egy műtrágyaszórót újítanak fel. Exportra megy a réti széna. Termelőszövetkezetünk a TSZKER- rel megegyezve ezer tonna rétiszénát báláz és küld exportra, amely az exportmarha kísérőtakarmánya.