Esze Tamás Népe, 1986 (13. évfolyam, 2-12. szám)
1986-02-01 / 2. szám
Nagyüzem a keltetőben Gyengés kezekben a csírázó élet A keltetőszekrények csendes duruzsolása nagyon megszokott már Borzsás Józsefnénak, aki évtizedek óta a termelőszövetkezetben dolgozik, s akinek felügyelete alatt több tízezer baromfi hagyta el a keltetőt az elmúlt évek során. December 31-én indítottuk a keltetőgépet. Amikor utoljára 1983 márciusában írt rólunk az újság, még csak beszélgettünk arról, hogy bővül a géppark és így lehetőség nyílik egyszerre tízezer-nyolcszáz darab tojás keltetőgépbe helyezésére. Ez most már valóság. A termelőszövetkezet törzs-tojóállománya biztosítja a tojással való ellátást és így szinte fél éven keresztül — mondhatni megszakítás nélkül — kerülnek ki a tarpai keltetőházból a kiscsibék. — Milyen eredménnyel zárult az első lámpázás? — Az első tízezer-nyolcszáz darabos mennyiségből háromszáz darab hullott ki. A kezdet kezdetén akadt egy-két törött, tehát ez az első lámpázásnál volt, amikor 5 napos korban ellenőriztük a rendelkezésre álló törzsanyagot. A mostani vizsgálásnál, tehát amikor kéthetes korban bonyolítjuk le az ellenőrzést, ekkor már kevesebb tojás kihullására lehet számítani. A munkát általában úgy időzítjük, hogy a berakodás is, de a lámpázás is és majd a kiscsibék kiszedése is egymás utáni folyamatot jelentsen. Tehát az egyik keltetőben befejezzük a munkát, s ez folytatódik a következőben. Állandó készenlét Most január 14-én és 15-én készen leszünk a még bentlévő tízezer-ötszáz darab tojás átvizsgálásával és nagyon valószínű, hogy már csak elvétve kerül ki hibás, életképtelennek minősített tojás a keltetőből. Amikor a munkát befejezzük, következik egy olyan időszak, amelyben a technológiai követelményekre nagyon odafigyelve elérjük majd, hogy a harmadik hét végén, tehát amikor a behelyezett tojások már huszonegy napja vannak a keltetőben, számíthatunk a kiscsibék megjelenésére. Ilyenkor egy rostát helyezünk a tojás alá és megkezdődik a lebújtatás. 38 Celsius-fokos hőmérsékletet kell biztosítanunk, s amikor a csibék megjelennek, permetezéssel gazdagítva a levegőt, megfelelő termikus viszonyokat létesítünk az életbe induláshoz. HŐFOK, PÁRATARTALOM Torzsás Józsefné örömmel mutatja a korszerű berendezéseket. A motort, amellyel a megfelelő hőfokot, másrészt a páratartalmat lehet tartani. — Hatan vagyunk összesen és úgy osztjuk meg a műszakot, hogy mindig legyen itt valaki, mert hiszen a gépek bármilyen korszerűek legyenek is, nem hagyhatók magukra, az emberi irányítás nélkülözhetetlen. Természetszerűen napoként érkezik a baromfi törzsállománytól a napi tojásmennyiség, amit mi megvizsgálunk s mikor megindult a keltetés folyamata, ahogy ürülnek a keltetőszekrények, úgy kerül sor azok fertőtlenítésére, majd az újabb tojásalapanyag elhelyezésére. Általában átlagban 8600—8700 darab kiscsibe kerül ki egy-egy fordulóból. Ezeket tőlünk a Hunniacoop illetőleg az áfészek és a lakosság is előszeretettel vásárolja. Beszélgetésünket halk kopácsolás zavarja, amely a munka Török Károly a ketreceket javítja, zajat jelenti. Ugyanis az évek során a rendszeres igénybevétel elkoptatja a berendezések egy részét. A famunkák javítását Törös Károly végzi. Miközben a tojástartó rekeszt újítja fel, érdeklődöm munkájáról. A KARBANTARTÓ VÉLEMÉNYE — Karbantartóként dolgozom a termelőszövetkezetben, így amikor ilyen jellegű munka végzését igényli a keltető, akkor szerszámmal, egyéb tartozékokkal felszerelve egy-két napra idejövök s itt a helyszínen végzem el a javítást. Ma a kívülállónak rendkívül izgalmas, érdekes a keltető működése. Ezek az asszonyok percnyi pontossággal végzik a munkájukat rendkívül fegyelmezetten, precízen. Azt hiszem bármelyik termelőszövetkezeti tag elé példaként állíthatók. Tudom, hogy óriási nyereséget nem hoz ez a keltető, de azzal, hogy a takarmányfélékből a legsilányabbakat is hasznosítani lehet a törzsállomány etetésénél, s azzal, hogy eddig még szinte mindig biztos piaca volt a kiscsirkéknek és nem utolsósorban nekünk, szatmár-beregi embereknek megoldódik a naposcsibével való ellátásunk, ezért mindenféleképpen érdemes csinálni. Itt a községtől több kilométer távolságra lévő épületek hasznosítására is sor kerülhetett. Azt tapasztalom, hogy az itt dolgozók rendkívül nagy munkakedvvel magukénak tekintve a közösség tulajdonát, felelősséggel és főleg eredményesen végzik a munkájukat. HÚSÉRTÉKESÍTÉS A hideg télben a kellemes melegből útnak indulva a községbe, a termelőszövetkezet egyik vezetőjével beszélgettem. Ő is eredményesnek minősítette a keltetőtelep dolgozóinak munkáját. Az idő halad, a követelmények, a feltételek a gazdálkodásban változnak. A termelőszövetkezet vezetői arra is gondoltak, hogy amennyiben ez gazdaságos, úgy a törzsállomány tojta tojásokból keltetett csibéket hizlalva, felnevelve értékesítenék, a baromfi húsát hasznosítva. Molnár Károly Torzsás Józsefné az előkészített rekeszekkel. JOGI TANÁCSOK Ki lehet tag, vesz-e földet a tsz? Egy ifjú olvasónk kérdezi: Hogyan lehet valaki tsz-tag. A kérdésre részletes választ ad a termelőszövetkezeti törvény és annak végrehajtási rendelete, amikor kimondja: termelőszövetkezeti tag lehet minden tizennegyedik életévét betöltött állampolgár, ha az általános iskolát elvégezte, vagy az iskola rendszeres látogatása alól felmentették. Tizenhat éven aluli kiskorút csak törvényes képviselőjének (szülő, gyám stb.) írásbeli hozzájárulásával lehet tagként felvenni. A tagfelvétel kérdésében a termelőszövetkezet vezetősége dönt, s határozatáról a felvételt kérőt értesíti, a legközelebbi küldöttgyűlést pedig tájékoztatja. A tájékoztatás a létrejött tagsági viszonyt nem érinti. Ha a vezetőség elutasító határozatot hoz, a belépni kívánó személy a küldöttgyűléshez fordulhat. A kérelméről a legközelebbi küldöttgyűlés köteles dönteni, é s döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. A tagfelvételt belépési nyilatkozattal lehet kérni, amelyet a vezetőséghez kell írásban benyújtani. A belépési nyilatkozatban a belépni kívánó személy a termelőszövetkezet alapszabályának és más szabályzatainak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A belépési nyilatkozatot — amennyiben időközben nem vonják vissza — a vezetőség a benyújtást követő első ülésén bírálja el. A felvételét kérő a belépési nyilatkozat benyújtásának időpontjától kezdve az elnök engedélyével a közös munkában részt vehet, a munkavégzéssel összefüggő jogaira, kötelességeire a tagokra vonatkozó szabályok az irányadók. A tagsági viszony a belépési nyilatkozatnak a vezetőséghez történő benyújtása időpontjától kezdődően, visszamenő hatállyal jön létre. Végül egy megjegyzés: ha a tag a felvételét megelőzően munkaviszonyban állt, a munkakönyvét, a munkavállalói igazolási lapot (MIL) és a társadalombiztosítására vonatkozó igazolásait felvételkor át kell adnia a termelőszövetkezetnek. Egy nyugdíjas idős bácsi kérdezi, hogy lehet-e a magánszemély tulajdonában lévő külterületi szántóföldet — a rajta lévő építménnyel — a termelőszövetkezetnek felajánlani megvételre. A válasz igen. A földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló többször módosított — 1967. évi IV. Tv. úgy rendelkezik, hogy magánszemély a tulajdonában levő földjét (erdőt) — a belterületi föld kivételével — a termelőszövetkezet tulajdonába is felajánlhatja. (Mivel a kérdésben nem szerepel, hogy belterületi föld csak az állam tulajdonába ajánlható fel.) Az említett jogszabály végrehajtására kiadott többször is módosított 36 1967. (X. 11.) Korm. számú és a 7/1967. (X. 24.) MÉM. sz. rendelet (Vhr) értelmében a magántulajdonban és egyéni használatban levő föld termelőszövetkezeti tulajdonba való felajánlásának elfogadásáról a termelőszövetkezet vezetősége dönt. A föld felajánlására vonatkozó megállapodás a területileg illetékes földhivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A föld utáni térítésről kimondja a jogszabály, hogy kívülállók külterületi (zártkerti) földjének a termelőszövetkezet tulajdonába kerülése esetén a fizetendő térítés (megváltási ár) a föld kataszteri tiszta jövedelmének (aranykorona) 80-szoros forint összege. Az épületre vontakozó válasz a következő. Az épület megváltási árát a felek közös megegyezéssel határozzák meg, a fizetendő ár azonban nem haladhatja meg a kisajátítás esetén fizetendő kártalanítás összegét. A tsz ahhoz is hozzájárulhat, hogy az épületet a tulajdonos az építésügyi hatóság engedélyével lebontsa és elvigye. Dr. Madaras Miklós jogtanácsos Úttörőpályázat Régi emlékek kerestetnek Szabolcs-Szatmár mozgalomtörténetének feltárásában, megörökítésében eddig is sokat tettek az úttörők. A gyermekmozgalom 40. születésnapjára készülve a megyei úttörőelnökség pályázatok írására szólította fel megyénk úttörőit. A jeligés munkákat 1986. március 1-re kell beküldeni a megyei úttörőelnökségre (4400 Nyíregyháza, Szarvas utca 1—3.). A nyerteseket meghívják a megyei születésnapi jubileumi úttörőtalálkozóra; többen részt vehetnek a hagyományőrző úttörőtalálkozón; s eljuthatnak a jól dolgozók a megyei úttörőtörténeti szaktáborba. A csapat egy jeles eseményének forrásokra alapozott bemutatása, vagy a csapat számára értékes fénykép, zászló, jelvény vagy levél felkutatásával, erről egy leírás készítése, a mozgalomtól kapott élmények bemutatása éppúgy szerepelhet a megoldások között, mint a közösség egy jeles alakjáról (vezetőjéről vagy úttörőjéről) készített portré, vagy egy hagyomány bemutatása. A tarpai úttörők mindig jeleskedtek az előző pályázatok elkészítésénél is. Esze Tamás kései leszármazottja — Esze Emőke — is hozzálátott pályamunkája készítéséhez.