Esze Tamás Népe, 1988 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

Beszámoló szövetkezetünk közgyűléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Az alma: biztonság Tisztelt Közgyűlés! — Ez az év, de az elmúlt éviek is egyértelműen bizonyítják, hogy a 216 hektár téli alma a gazdaság legbiztosabb jövedelemforrása. Az elmúlt évi rekordtermés után 550 vagon termést terveztünk, amiből 527 realizálódott. A tél rendkívül hideg volt, hosszúnak is bizonyult, emiatt súlyosan károsodtak a rügyek. A virágzás elhúzódott, rossz idővel párosult. A virágzás mértékéhez képest még elfogadható is volt a kötődés. A kötődött gyümölcs érdekében mindent megtettünk, s ami lehetőségeinktől tellett. A kora nyáron erős varasodás indult meg, amit később sikerült lokalizálni, így nem jelentett minőségi kiesést. A növényvédelmi gondok közül a legérzékenyebb volt az almailanca, főleg a későn betakarításra kerülő vágási területen. Hadd tegyem hozzá: a Túrton viszont az utóbbi évek legszebb termése került betakarításra. A szárazság miatt az alma későn fejlődött, egy része nem érte el a méretet, így a betakarítást az előző évhez képest két héttel később kezdtük meg. A rendkívüli jó ősznek köszönhetjük, hogy jó időben és jó minőségben tudtuk ezt a rendkívül nagy munkát elvégezni. A tagság jelentős része teljes odaadással kivette részét a munkából, dicséret érte. Gond van viszont azokkal az emberekkel, nem kevesen vannak, akik sem az almabetakarrításban, sem egyéb, év közben jelentkező munkában nem aktivizálják magukat. Meggyőződésünk, hogy mindaddig, amíg a tagok foglalkoztatottsága meg— Miután nem zárszámiadói közgyűlésen vagyunk, még csak részben tudunk számokról beszélni. Ha a termésátlagokat nézzük, akkor el kell mondani, hogy hosszú évek óta először a 800 hektár búza termésátlagát jónak ítélhetjük meg. Biztosítói térítés nélkül is hozta a tervét. Látjuk, mindennek alapja az ősszel időben végzett jó talajmunka, az optimális vetésidő betartása. Lényeges, hogy jelentősen nőtt a fokos vetőmag mennyisége, amit vásároltunk. Először fordult elő, hogy az előállományban helikopteres növényvédelmet alkalmaztunk gombák ellen. Jó elgondolás volt a 400 hektár őszi búza gyomirtása is, ami által a tavaszi munkacsúcs mérséklődött, kisebb lett a taposási kár. Ki kell tartani azon elképzelés mellett, ami szerint rövid időn belül megszüntetnénk a kalászosok vörösherével történő felülverését. Eminek az a feltétele, hogy legyen megfelelő területen luflamintelepítés. A repce jól jövedelmezett, hektáronkénti hozama 19,7 mázsa volt, szomorú, hogy a további években kevés remény vám a termesztésre, mert nehezen eladható. A lóbab termése 16,7 mázsa, ami nem kimagasló, de a késői tavaszodás miatt csúszott a vetése. Sajnálatos, hogy a kormányzat által ígért mázsánkénti 200 forintos támogatástól gazdaságunk elesik, mert a lóbab exportra került. Sajnálatos, hogy a kukorica nem hozta a várható eredményt, pedig ez az a növény, amit évek óta biztonsággal termesztettünk. A szakvezetők által követett KITE-technológia ez évben nem jött be, a magas tőszámról vant szó, hiszem a rendkívüli szánazoldottt, nem engedhetünk a kötelezően előírt munkanap teljesítéséből. Úgy ítéljük meg, hogyha az almát ezzel a módszerrel, közös művelésben termeljük, ennek a tagságnak 600 vagon lalmával biztonsággal el kell bánni. A vezetésnek az a véleménye, hogy a következő éviben is ugyanezzel a módszerrel kell az almatermesztést folytatni. A biztonságos eredmény érdekében azonban néhány feladatot, gondot meg kell oldani. Gond ugyanis, hogy a 100 hektár újratelepítés 7X4-es költésben van, így az ültetvény gépi és kézi munkái, valamint a növényvédelem nehezen oldható meg. Az állomány egy részét képező Starking nem terem biztonsággal, annak ellenére, hogy minden évben bíztató a virágzása. Le kell rövidíteni a betakarítási időt, hiszen a feltételek nem lesznek mindig ideálisak a munkára. Nagyobb alapossággal és felkészültebben kell metszeni, a munka minőségét jobban számon kell kérni. Meg kell találni a módját annak, hogy a szállításban és az átadásban résztvevők anyagilag érdekeltek legyenek a minőség megőrzésében. — Nem mehetünk el szótlanul a 112 hektáros diós mellett. Ez évben nem hozott kimérhető termést, lefagyott. Nem kis költséggel ez év tavaszán 12 hektár nagyparaszti dióst rendbehoztunk, így a következő évben már kevesebb ráfordítást igényel. A vezetés véleménye, hogy a diósnak egyértelműen bizalmat kell szavazni, és meg kell győzni azokat, akik a kihúzás gondolatával foglalkoznak. Mág még az alacsony tőszámnál is éreztette hatását. Nagyon reméljük, hogy a kukorica termése csak átmenetileg csökkent, és a további években visszaáll az elvárt szintre. — A növények elemzésénél nem mehetünk el szó nélkül a betakarítási veszteségek mellett, amelyek nem egy esetben tetemesek. Részben műszaki hiányosságokra, de nem egy esetben emberi hibákra, mulasztásokra vezethetők vissza. A következő években ezek nem történhetnek meg. A növénytermelés összességében nem fog jó évet zárni, amiben főleg a nagy volumenű kukorica kiesése játszik szerepet. Ennek ellenére az erőfeszítések, befektetések, az elvégzett munkáik a következő években fognak jelentkezni. Hadd soroljam ezeket. Újratelepítettük, mégpedig tetemes költséggel a 120 hektár füveskeverék területet, amely elsavanyodott. A szakmailag előírt tápanyagot és agronómiai igényt kielégítettük, az összes költség egymillió forint. Nagy gondot fordítottunk az utak, árkok, csatornák rendbehozatalára, s elmondhatjuk, hogy karbantartásuk is csaknem megoldott. Száz hektár lucerna telepítése az év őszén megtörtént,költsége több mint egymillió forint, ötven hektár őszi takarmánykeverék került elvetésre a szűkös szálastakarmány és silótömeg pótlására. Változott a növénytermesztés vezetőinek szemlélete az állattenyésztést illetően, hiszen a tarpai telepen jobb a takarmány minősége. Ez annak is köszönhető, hogy tizenkét hideglevegős állványt készítettek a minőség megóvása érdekében. Jó volt a búzatermés Folytatódik a ládagyártás Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Tagok! — Szövetkezetünkben az erdészet az az ágazat, amely az elmúlt évtizedek megszokott eredményei helyett gondokkal küzd. Munkájukat erdősítés, erdőfelújítás, pótlás és erdőművelés teszi ki. Az 1986-tól 2000-ig terjedő időszakban jelentős keményfa-kitermelés nem várható, mivel tölgyállományunk vágásérettségi korát az új erdőterv gazdasági megfontolások mellett környezet- és természetvédelmi indokok miatt 30 évvel megemelte. A tölgyesek vágásérettségi kora 90—120 év között van, a mi erdeink jelentős része 80 év körüli, fiatal erdő. — Ami számottevő, az az 1200—1300 köbméter ipari nyárfa. Ebből oldható meg a mintegy 100—120 ezer darab Szatimár-dáda előállítása. Gondként jelentkezik, hogy a korábbi erdőtelepítéseket nem folytattuk, pontosabban a gyenge talak miatt az állomány nem fejlődik, így nem tudjuk kielégíteni az évről évre jelentkező karácsonyfás igényeket. Egyébként év közben a fenyőlomb jó jöve. Az 1987-es esztendőiben vásároltunk egy szalagfűrészt, négy fűkaszát, egy boronát, egy ekét, permetezőt, három pótkocsit egy rugós tárcsát, két rendterítőt, egy vetőgépet, egy aknaperemelőt, két E—152-es gabonakombájnt, két csőtörő adaptert, egy ferdefelhordót, járművek közül: két pótkocsit, egy MTZ—80-ast, egy IZS tehergépkocsit, három MTZ—550- est, két IFIA teherkocsit, egy ARO-kocsit, öszesen hatmillióháromszáznegyvennégyezerhétszázikiilencvenegy forint értékben. Gépműhelyre és szolgálati lakásra 4,3 milliót költöttünk, így az év egészében 10 millió 679 ezer forintot ruháztunk be. A következő évben anyagi lehetőségeink jelentős részét a csereszeri beruházás köti le, hiszen 18 milliót kell beruházni. A technológia kivételével mindezt saját kivitelezésben, saját építőbrigáddal. Az építőbrigádnak emellett ki kell vennie részét minden mezőgazdasági tevékenységből. Mivel ez erdészet az évi 1200 köbméter nyárfatömeget garantálni tudja, a ládaszegezés és az alapanyagfűrészelés marad, mint ipari tevékenység. Gondot okoz, hogy a tarpai gatter véglegesen üzemképtelenné vált. Javítani kell a gulácsi ládaszegzés mostoha körülményein is. Nagy feladatként jelentkezik, hogy a gépműhelynek 23 MTZ—50-as erőgépet k kell levizsgáztatnia tavaszig. Ez egyrészt ma egy költség, másrészt igen nagy munka! Kevés a műhelyben a szakképzett munkaerő, annak ellenére, hogy a továbbképzésekhez, beiskolázáshoz minden feltételt biztosítottunk. Tisztelt Közgyűlés! — Alapvető gondként jelentkezik, hogy a következő évek labirintusában nehéz lesz eligazodni. A változások a gazdaságra jelentős terhet rónak, amit csak odaadó, fegyelmezett munkával és a tagság, valamint a vezetők egy részének jobb hozzáállásával lehet megoldani. El kell dönteni,hogy megválunk-e végleg azoktól, akik nem tesznek eleget kötelezettségüknek. Gondot okoz, hogy tovább csőkent az aktív dolgozók száma. 1987. január elsején az induló létszám 670 fő volt. Belépett 22, kilépett 34 fő, nyugdíjba vonult 35 tagtársunk,elhunyt kettő, összesen tehát 88 elejére 621 fővel számolhatunk. össztagi létszámunk így 1222 fő, közülük 601 tag nyugdíjasunk van. delemforrás. Pozitívum, hogy a Komlósi-majorban csemetekert létesül, így a jelentkező igényeket ki tudjuk elégíteni. — Leszen a mostani találkozásunk nem zárszámadás, így minden ágazat értélkelésére nem térek ki, de néhány közérdekű dolgot még szeretnék a tagsággal közölni — folytatta beszámolóját a tsz elnöke. Ezek között is első helyen, hogy a gépjavító ágazatban jelentősen javultak a munkakörülmények, új műhely került átadásra. Költsége 1 millió 800 ezer forint volt, ez saját munkáiból, erőből valósult meg. Mintegy 300 ezer forintért vásároltunk szerszámokat a jobb munka érdekében. Befejeztük a szolgálati lakás építését, melyet főkertészünk, Székely István kapott. Mivel erről a témáról gyakran esik szó, szükségesnek tartom megjegyezni: a megyei tanács minden szakembernek készülő lakást 400 ezer forinttal támogat. Kötelességem közölni, hogy volt egy különösen nagy kárral járó Rába-baleset, amelynek vizsgálatát a rendőrség végzi. A következőkben a beruházásokról kívánok számot adni. — A fegyelmezés eszközéhez kell nyúlni addig, amíg nem késő, de arra gondolni kell, hogy egyesek akkor munka nélkül maradnak. Úgy ítéljük meg, hogy a munkalehetőség minden dolgozni akaró tagnak meglesz a következő években, sőt elvégzett munkája arányában a munkabére is. Beszámolójának végén Nagy Zsigmond elnök a vezetőség nevében minden tagnak megköszönte a munkáját, s kívánt kellemes ünnepeket, boldog új esztendőt. Ezt követően Hegyi Elek, az ellenőrző bizottság tagja beszélt munkájukról. Hozzászólások a közgyűlésen Beszámolt a közgyűlésnek arról, hogy a szövetkezetben nem megfelelő a munkafegyelem, és gond van a társadalmi tulajdon védelmével is. Közölte, hogy 1986-hoz képest emelkedett a szabálysértési feljelentések száma. Elmondta, hogy igen sok a lopás, jószerével mindent eltulajdonítanak, ami mozog. Sürgette, hogy a tagság is legyen aktívabb a közös vagyon megóvásában. Nagyobb felelősséget sürgetett. Kifejtette, hogy a bizottság véleménye szerint a nagy értékek állagának megőrzése is ebbe a kategóriáiba tartozik. Kitért a mezőőrök munkájára, akik gyakorta tehetetlenek a fát illegálisan kivágókkal, a termést dézsmálókkal szemben, és kevésnek találta a rendőrségi közbeavatkozásokat is. Sütő Bertalanné a döntőbizottság munkájáról szólt, és hangsúlyozta, hogy a fegyelmi döntéseket jól meg kell alapozni. Az elmúlt évben 9 fellebbezés volt, ezek közül a bizottság négyet utasított el, kettőt módosított, kettőnek helyt adott . Ezután felszólalások következtek. György Bertalanné tsz-tag elsősorban a bérezéssel foglalkozott, kifogásolva, hogy a vezetők túl sokkal többet keresnek, mint a tagok. Külön bírálta szövetkezetünk főkientészét, mondva, hogy kifogásolja modorát, és kétségbe vonta szakértelmét is. Szűcs Miklós, a nagyközségi pártbizottság titkára a tagság és a vezetés egységét sürgette. Kiemelte, hogy nem könnyű időszak következik, amikor kivételesen nagy szükség van arra, hogy minden poszton mindenki a legjobbat produkálja, mégpedig egységes akarattal. Elmondta, hogy legyen szó munkáról, anyagfelhasználásról, tullajdonvédelemről, ez mind-mind közös ügy, ez mindenkire tartozik. A választott bizottságoknak is a helyükön kell lenniök, hiszen a társadalmi ellenőrzés rajtuk keresztül valósul meg. Mindenkinek éreznie kell, hogy a szövetkezet a sajátja, ebből a szempontból kell vizsgálni a döntéseket is. A válaszadáskor Nagy Zsigmond elnök keményen bírálta, hogy sokan, akiknek itt lett volna a helyük, távol maradtak. Györgynémek válaszában kifejtette, hogy a főkertész megítélésével nem érthet a vezetőség, de a tagság se egyet, hiszen kiváló szakember, mások is szívesen megszerezték volna, az idei évben volt a legjobb az alma exportkihozatala. Éppen az ő kezdeményezése és szakértői véleménye nyomán vizsgálják most tudós szakemberek, hogy a gyengén termő kis almásokat hogyan lehet nagyobb teljesítményre serkenteni. A vezetői fizetésekről szólva elmondta, adózik is a vezető, nem is keveset. De nem is ez a lényeg, hanem az a felelősség, amit vállalnia kell, éppen a közösség érdekében. Befejezésül ismételten hangsúlyozta, hogy 1988-ban a munkafegyelmet szigorítjuk, megszűnik a csellengés, mert csak a jól szervezett munka hozhat eredményt egy nem könnyű gazdasági környezetben. Tízmilliós beruházás Hegyi Elek beszámolója Szövetkezetünk vezetősége ebben az érvben is meginUImtja azokat, akik nyugdíjba vonultak. A megbecsülés jelét Nagy Zsigmond elnök adta át.