Eszmélet, 2004 (16. évfolyam, 61-64. szám)

2004 / 62. szám - ANALÍZIS - Melegh Attila: Munkások vagy migránsok? Globalizációés migráció a társadalomtudományi irodalom tükrében

ANALÍZIS társadalmak és politikai rendszerek területi, nemzeti vagy regionális megszerveződésére. Még pontosabban a globalizáció fogalmával ope­ráló elemzések szerint a társadalmi és politikai szervezetek (legelső­sorban is a nemzetállamok) adott, jól körülhatárolható területhez való kötődése jelentős mértékben lecsökken.­­ Másrészt egy olyan piaci alapú globális gazdaság kialakulására utal, amelyben leginkább is a pénzügyi és befektetői tőke a lehető legsza­badabban áramlik. A transznacionális társaságok révén a termelés, az áruk és a szolgáltatások terén létrejön egy viszonylag egységes globális piac, amelynek kiszolgálása válik a nemzetállamok egyik leg­fontosabb feladatává. Ez összekapcsolódhat az állam gazdasági sze­repvállalásának csökkenésével, széles körű privatizációval, kiszerve­zéssel (részfeladatok piaci szereplőkkel történő ellátásával) és deregularizációval, azaz a gazdasági szabályozás bürokratikus szint­jeinek csökkentésével, illetve szabályozások leépítésével. Fontos elem még a nemzetközi munkamegosztás átalakulása is.­­ Harmadrészt olyan regionális gazdasági egységek kialakulásával függ össze, amelyeken belül a tőke, a munka és a munkaerő szinte telje­sen szabadon mozoghat. Ezen regionális blokkok mintaesete az Eu­rópai Unió, illetve az egységesülés egy alacsonyabb szintjén a North American Free Trade Area (NAFTA), Asia-Pacific Economic Corpo­ration Forum.­­ Negyedrészt olyan szupranacionális intézmények és jogi rendszerek kialakulására utal, amelyek igen aprólékosan szabályozzák az alájuk tartozó politikai szervezeteket. Ide sorolandó többek között az Euró­pai Unió, az Európai Bíróság, a Világkereskedelmi Szervezet, ame­lyek már a nemzetek feletti kormányzás szervezeti formái. Ugyaneb­be a körbe sorolandók azok az „univerzális” jogi normák is, amelyek kapcsolatosak lehetnek az egyetemes emberi jogok kérdésével vagy éppen a nemzetközi kereskedelmi ügyletek szabályozásával.­­ Ötödrészt e fogalom értelmében kulturális téren is átrajzolódik a vi­lág. A kulturális teret illetően összeszűkül, illetve új módon daraboló­­dik fel. Az egységes identitások helyett kevert, hibrid identitások és kulturális-térbeli önazonosságok alakulnak ki, vagy éppen régi ellen­tétek kerülnek újra a felszínre. 3­ 3. Történeti összefüggések 3.1. A 18-19. századi modern­ koloniális rendszer és a vándorlás össze­függése, illetve a nemzetállami bezárkózáshoz vezető út Mint látható, a legfontosabb közös elem a fenti meghatározásokban a kapitalista világrendszer makroszintű átalakulása az első világháború­tól a hatvanas-hetvenes évekig tartó nemzetállami bezárkózást köve­tően. Ekkor a 18. és 19. századi modern-koloniális rendszerhez hasonl

Next