Eszmélet, 2009 (21. évfolyam, 81-84. szám)

2009 / 84. szám - Artner Annamária: Válság és foglalkoztatás

ANALÍZIS­ség, kitoloncolás esetén. Ugyanakkor éppen ez az a munkavállalói réteg, amelynek otthon sem kedvezőbbek, sőt többnyire még kedvezőtleneb­bek a munkához jutási esélyei. Ezért valószínű, hogy ha csak tehetik, közülük sokan kint maradnak a fogadó országban, fenntartva-szaporítva az illegális munkások számát. Ez utóbbi csoportba sodródhat az eddig legálisan foglalkoztatottak jó része is. A fekete gazdaságnak a válság miatt bekövetkező duzzadására Magyarország is jó példa: már a válság első heteiben több kis- és középvállalkozás elbocsátotta, esetleg feketén foglalkoztatta tovább munkavállalóit, illetve ezek egy részét. Az informális szféra ilyen bővü­lése további nyomást fog gyakorolni a bérekre és munkakörülményekre mindenütt a világon. Az elbocsátásokon kívül a vándorló munkavállalókat a szociális juttatá­sok leépítése vagy megnehezülése, és a foglalkoztatás körülményeinek romlása is különösen érzékenyen fogja érinteni. A migránsokat kibocsátó országok és lakosaik számára a hazautalások csökkenése és elmara­dása okozhat fizetési mérleg- és megélhetési gondokat. (Mexikóban például már most 14 millió család éhezik, és az USA-ból visszatérő, vagy ott tovább munkát nem találó családtagok fizetésének kiesése tovább fogja növelni számukat). Nemcsak a már kint lévők keresnek kevesebbet, de az otthoniak sem indulnak útnak külföldi munkavállalás reményében. De csökkennek az átutalások nem utolsó sorban azért is, mert a külföldön munkát vállalók a bankrendszerben megingott bizalom miatt is visszafoghatják hazautalásaikat. Különösen súlyossá teheti a kibocsátó országok helyzetét, hogy - mint a Világbank becsli - a fejlődő országokba érkező egyéb transzferek (FDI, export-árbevétel) is csök­kenni fognak (IOM, 2009/c). Mindez az országok további kényszerű eladósodásához vezethet. A fogadó országokban a munkanélküliség és a jövedelemcsökkenés felerősíti a diszkriminációt és xenofóbiát - amire az egyik legjobb példa éppen Magyarország -, és tovább nehezíti a migránsok munkavállalását. Ehhez járulnak a válságban felerősödő piacvédelmi intézkedések sorá­ban már eddig is hozott bevándorlási korlátozások (pl. Olaszország, Fran­ciaország, Egyesült Királyság), illetve a migránsok hazatérését ösztönző eszközök (Spanyolország). A nehezedő legális migráció fellendítheti az embercsempészetet is (IOM, 2009/c). A hazatérő migránsok az otthoni munkaerőpiaci helyzetet súlyosbítják, terhelik a szociális költségvetést, hozzájárulnak a társadalmi feszültsé­gekhez. Más oldalról viszont a migráns munkavállalók több szektorban (pl. egészségügy, házimunka, agrárium, építőipar) szívesen látottak a munkaadók részéről, sőt a nyomott piaci viszonyok között még nőhet is irántuk a kereslet, ami további hatást gyakorol a legális és nem migráns munkaerőpiacra a bérek és munkafeltételek romlása formájában. A ha­zautalások csökkenése ellen ható, bár azt nem kompenzáló lehet még.

Next