Hídlap, 2004. július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-07 / 134. szám

4 • HÍDLAP • 2004. július 7., szerda MAI TÉMA Fokozottan ügyel az esztergomi önkormányzat a városban élő fákra Egy nemrég elfogadott önkormányzati rendelet értelmében csak enge­dély birtokában lehet kivágni a köz- és magánterületen álló fákat. A ren­delet módosítására a városkép, az élő környezet megóvása érdekében volt szükség, mivel az elmúlt időszakban több, esetenként (városképi vagy tör­téneti okokból) védetté nyilvánítani kívánt fát is elpusztítottak a telektulaj­donosok. Az engedélyezési eljárás egyszerű­, a kérelmet indoklással együtt a jegyzőhöz kell eljuttatni. „Az élő környezet, a városkép megóvásának érdekében Esztergom városában a jelenleginél hatásosabb védelmet kell nyújtani a fák számára. A közterületen álló fák kivágása, gallyazása jelenleg a köztisztaság fenntartásáról, parkok és fák védel­méről, valamint az avar és a kerti hul­ladékok nyílttéri égetéséről szóló ön­­kormányzati rendeletben foglaltak­nak megfelelően jegyzői engedély­hez kötött. Ez megfelelő védelmet nyújt közterületen az indokolatlan, önkényes fakivágások ellen. E rende­let azonban nem alkalmazható a ma­gánterületen álló fák védelmére, így városképi szempontból értékes fa­egyedeket vághattak ki anélkül, hogy az önkormányzat közbeléphetett vol­na. Az alábbiakban javasolt megoldást már több települési önkormányzat beépítette helyi építési szabályzatába. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján a helyi önkormányzatnak a helyi építési szabályzat kialakítása során figyelembe kell vennie a környezet-, a természetvédelem, illetve a táj­használat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, biztosítva a település természeti arculatának vé­delmét, továbbá helyi építési sza­bályzatban sajátos helyi követelmé­nyeket állapíthat meg. Ennek jegyé­ben az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységek­kel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokról szóló KTM rendelet alapján a magánterületeken álló fák kivágásához - mint fakivágással járó kertépítési tevékenységhez - is faki­vágási kérelem benyújtását kívánjuk kötelezővé tenni. Az Országos Tele­pülésrendezési és Építési Szabályzat szerinti helyi építési szabályzat élet­be lépéséig szükséges átmeneti in­tézkedésekről szóló önkormányzati rendelet bővíthető a fakivágásról szóló bekezdésekkel. Ezt később át lehet emelni a végleges Helyi Építé­si Szabályzatba. Az egyes városré­szekre vonatkozó szabályozási ter­veknél, ahol indokolt, a kertépítésze­ti terv benyújtását is kötelezővé kell tenni, ahogy ez a Prímás-sziget Sza­bályozási Tervében is szerepel.” — olvasható a június 17-i testületi ülés­re készített előterjesztésben. Ennek értelmében a testület meg­alkotta a rendeletet, amelyet nemrég elfogadtak. A köz- és magánterüle­ten álló fák kivágása előtt a jegyző­höz kell kérelemmel fordulni. Az engedélyezési eljárás megindításá­hoz csatolni kell (az építkezéssel kapcsolatos fakivágás esetén) a tu­lajdonos kérelmét. Ennek tartal­maznia kell a fa pontos helyét és az esetleg építendő épület helyét meg­jelölő vázrajzot, a fal megnevezését, egy (1) méter magasságban mért törzs átmérőjét és a kivágás indokát a kérelmező aláírásával. Minden egyes építési engedély kérelem elbí­rálása során a meglévő, kialakult, épített környezethez való illeszkedés vizsgálata alapján kell eljárni. A mű­emléki jelentőségű területen min­den építési engedélyt a helyi Terv­tanáccsal vagy a Főépítésszel véle­ményeztetni kell. A módosított rendelet előkészíté­se során az önkormányzat munka­társai a Zöldterületen tanulmá­nyozták a hasonló budapesti szabá­lyozásokat, amelyek még ennél is szigorúbb kitételeket tartalmaznak. Az engedélyezési folyamat egysze­rű, az engedélykérőnek meg kell in­dokolnia, miért tartja szükségesnek a fa eltávolítását. Az engedélyt kérő lehet, közterület esetén, például az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal maga, esetleg az áramszol­gáltató, víz- és gázmű, vagy magán­­személy. Az indok lehet városképi, forgalomszervezési, növény-egész­ségügyi ok. Ezek után az önkor­mányzat zöldterületes munkatársai az Építéshatóság szakembereivel egyeztetve megfogalmazzák szakvé­leményüket, amelyet átadnak a jegyzőnek. Ő a hozzá érkezett kére­lem indoklását is figyelembe véve hozza meg a döntését. Az értékelés­kor szerepet játszik többek között a fa egyedi értéke, a fafaj veszélyezte­tettsége, egyedi táji értéke, honos­sága és növény-egészségügyi álla­pota. Amennyiben sürgős a fa kivá­gása (élet- és/vagy kárveszély) akkor soron kívül járnak el az illetékesek. Reggel, időben történő kérelem-be­nyújtás esetében, még aznap meg­hozható a döntés. • Összeállította: GK Európa Nap a Feketeerdőben leányvárt is meghívták Európa Nap rendezvény zajlott a németországi Schönwaldban, Baden- Würtenberg tartomány egyik gyönyörű hegyi településén múlt héten. A ren­dezvényre hivatalos volt a falu franciaországi, normandiai testvértelepülése, Bourg Achard, valamint a hasonló kapcsolat kialakítását tervező Leányvár is. A leányvári küldöttségben jelen volt a képviselő-testület több tagja Bánffy Miklós polgármester vezetésé­vel, valamint a Kisebbségi Önkor­mányzat, élén Gáspár Tibor elnökkel, a Német Nemzetiségi Tánccsoport, a leányvári Sramli zenekar és a Dalkör. Az ünnepélyes megnyitón a három polgármester közös beszédet mon­dott, melynek lényege a nemzetek különbözőségének elfogadása, és ez­zel egy közös európai polgárság létre­hozása volt, az egyes nemzetek egye­di tulajdonságainak fenntartásával. A mintegy 2500 lélekszámú települé­sen több mint tízezer látogató volt kí­váncsi a különböző programokra. Nagy sikere volt a leány­váriak által kí­nált magyar pálinkának, vörösbornak és valódi gulyáslevesnek. Leányvár kultúrcsoportjai uralták a két szabad­téri színpad egyikét, a zenekar a hajna­lig tartó utcabál zeneszolgáltatója volt. Schönwald Önkormányzata és Hagyományőrző Egyesülete színvo­nalas vasárnapi és hétfői programmal köszönte meg a leányváriak közre­működését. A kapcsolat erősítése és a megkezdett barátkozás elmélyítése érdekében jövőre a schönwaldiak lá­togatnak Leányvárra. • GK Europa-kézfogása a németországi Schönwaldban RÉGIÓ Mi a véleménye a Fradi edzőváltásáról? Gyapi (szakács) Ez a módszer csak Ma­gyarországra jellemző, sze­rintem abszolút nem volt jogos. A játékosok szerint elviselhetetlen volt Pintér Attila stílusa, aki egyébként jó edző. Állítólag sokat ivott és bunkó volt. De a bajnoki győzelem in­kább minősít. A változás nem ront a helyzeten, László Csaba nemzet­közileg is jártas szakember. Dóri (tanuló) Szerintem mérlegelni kell a döntésnél a focisták véle­ményét, és az edző által el­ért eredményeket is. Talán nem kellett volna elküldeni én a munkája eredményes volt. A sok edzőváltásból arra kö­vetkeztetek, hogy a játékosok idé­zik elő elsősorban a problémákat. Éppen ezért ha más lesz az edző, ugyanolyan rossz marad a helyzet. Béla (főiskolai hallgató) Egy csapatot 70 százalék­ban tart össze egy edző, ha a csapat igazán csapat. Ma­gyarországon igazi csapat­ról nem lehet beszélni. Ami a Fradiban történik, az nem normális. Mindig az edzőn csattan az ostor. László Csaba sem fog cso­dát művelni. Azért tettek Pintér alá, hogy balhéval küldhessék el, és így kevesebbet kelljen fizetni neki. Zsuzsi (tanuló) A probléma kétoldalú dolog. Számít a játékosok vélemé­nye, de valamit nekik is vál­toztatni kell, hisz gyanúsan gyorsan cserélődnek a Fradi edzői. Szimpatikus, hogy kiállnak a véleményük mellett, de ezt nem a nyilvánosság előtt kellett volna meg­tenniük. A konfliktusokat csapaton belül kellett volna megoldani. Nem megérteni, befogadni kell az alkotást Holnap zárja kapuit a VI. Nemzet­közi Képzőművész Tábor Szőgyén­­ben. Idén mintegy 20 művész érke­zett főleg a magyar nyelvterületről, de néhány szlovák nemzetiségű alko­tó is visszajáró vendégnek számít. Ordít a magnó, Ottmár Sándor fes­tés közben a lábával dobolja a ritmust, néha énekel. Úgy belefeledkezett az alkotásba, hogy jó ideig nem is veszi észre, figyelem, sőt le is fényképezem. A pörgő ritmusú zene ellenére a ké­szülő mű kissé komornak tűnik. Mi­kor észrevesz, mosolyog, de nemigen hajlandó a képet magyarázni.­­ Ez egy hangulat, - mondja - ha megszó­lít, tudni fogod, miről beszélek. Ver­sekkel, zenével ihletődöm - fontos, hogy a mű, amit kiadok a kezemből, lélekből jöjjön, és személyes legyen. Kontár János, művésznevén „Kiskontár” se magyarázza egyéb­ként nagyon tetszetős figurális fest­ményét. Az alkotás folyamatáról így vall: Csak elkezdem húzni a vonalat és hangulataimra, érzéseimre és fő­leg fantáziámra hagyatkozom. Kántor János, a művésztelep atyja lapunknak elmondta, hogy a tábor felépítésében és a résztvevők számá­ban nincs nagy különbség az előző évekhez képest. - Néhány művész­társam csak egy-két napot tölt itt, mi­vel elszólítják más irányú kötelessé­gei. A szőgyéni tábornak azonban ki­sugárzása van - teljes az alkotói sza­badság, teret kapnak a különböző képzőművészeti technikák, stílusok, sőt az extrém kísérletek is. A művész­nek az a dolga, hogy észrevetesse azo­kat a problémákat, amik mellett roha­nó világunkban az emberek elmennek - fogalmazta meg krédóját a mester. Kocsis Ernő, a nyitrai Konstantin Fi­lozófus Egyetem tanára, a tábor másik vezéregyénisége. Véleménye szerint szakmailag megerősödött a tábor, s ha­bár nézetkülönbségek vannak köztük a művészi alkotás terén, mindenki nagyon öntudatosan dolgozik, és amit produkál, azt szigorú szemmel is meg lehet nézni. Rézkarc, pasztell, akvarell, olaj és még számtalan technika képviselői dolgoznak egymás mellett, inspirálva és segítve egymást. Kunné Paulusz Györgyi, az ikonok nagy szerelmese angyalokat fest az oltárajtóra. A bi­zánci tradicionális festészetet ötvözi a saját stílusával. Csendes elmélyült munkában készíti rézkarcait Babucsukné Zeikfalvy Anna. Tavaly majdnem minden este elő­adások várták az érdeklődőket. Az idei táborban csak néhányszor, amit hiányolnak a község lakói. Tartanak viszont foglalkozásokat a képzőmű­­vesség iránt fogékony gyerekek szá­mára. Az alkalmi műtermek mindig nyitva állnak az érdeklődők előtt, de a művészek az alkotás meghitt perce­it megosztják azokkal a falubeliekkel is, akik megállnak mellettük az utcán. A művészek táborzáráskor két-három alkotást ajándékoznak a falunak. Ez mára már számottevő kortárs gyűjte­ménnyé nőtte ki magát, amely régiós szinten is jelentőséggel bír. • Bokor Klára

Next