Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106-126. szám)

2007-06-23 / 122. szám

Szerkesztette: Gulya István 2007. június 23., szombat A HÍDLAP hétvégi melléklete 15. szám Mementó - júniusvég Varga Péter Dénes Horthy Miklós kormányzó 1938. június 25-én megnyitotta a Szent István-évet. Ebben az időszakban a Bethlen István vezet­te konzervatív-liberális, az ország függetlenségét elsősorban Németországtól féltő erők jelszava az alkotmány és a magyar szuverenitás védelme volt. Ezt a Szent István-tradícióval kíván­ták megszilárdítani, amelyben a katolikus egyház teljes támo­gatását élvezték. Ennek keretén belül került sor erre az ünnep­ségre, ahol felvonult az egész „hivatalos Magyarország”. Szent István emlékét törvénycikkben is megörökítették. Csejen és sziú indián törzsek 1876. június 25-én - „Szilaj Ló”, „Ülő Bika” és „Két Hold” vezetésével - a Little Big Horn folyó melletti ütközetben legyőzték az amerikai had­sereg egyik lovassági alakulatát. A hadjárat kirobbanásához az vezetett, hogy a Black Hill területén élő indiánok meg­tagadták, hogy rezervátumba települjenek át egy törvényel­lenesen hozott rendelkezés alapján. A George Armstrong Custer tábornok parancsnoksága alatt álló lovassági zász­lóalj azért szenvedett vereséget, mert az indiántábor meg­támadásánál nem várta meg a többi egység megérkezését. Nem sikerült bekerítenie az indiánokat, csapata felmorzso­lódott, a tábornok pedig életét vesztette. 1941. június 26-án bombatámadás érte Kassát, Munká­csot és Rahót. Ezután Magyarország belépett a II. világ­háborúba a tengelyhatalmak oldalán. A Szovjetunió elleni német támadás után a magyar katonai körök és a német hadvezetés egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a kor­mányra a háborúba való bekapcsolódás érdekében. Horthy és Bárdossy László, magyar miniszterelnök ódzkodtak az önkéntes felajánlkozástól, ezért jött nekik is kapóra, hogy máig ismeretlen felségjelzésű gépek bombázták a felvidéki nagyvárost. Ez kellő hivatkozási alapul szolgált a hadiálla­pot bejelentésére. Ekkor Magyarország hadat üzent a Szov­jetuniónak, és bekapcsolódott a második világháborúba. 79 éves korában 1960. június 26-án Bécsben meg­halt gróf Esterházy Móric, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt. 1926. június 27-én született Palotás Péter olimpiai bajnok labdarúgó, aki középcsatárként játszott az ötvenkettes hel­sinki olimpián, valamint a berni labdarúgó-világbajnokságon a második helyezett Aranycsapatban. 1192. június 27-én szentté avatták I. László magyar királyt Váradon Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében. A sírját Dénes kézműves nyitotta fel, akit ezért III. Béla felszabadí­tott a szolgaságból. 1903. június 27-én gróf Khuen-Héderváry Károlyt nevez­ték ki Magyarország miniszterelnökévé, aki ezt a tisztséget Tisza István gróf ellenében foglalta el november 3-ig. 1908. június 27-én először adtak el Közértben Coca-Colát Magyarországon. 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip anarchista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Ez adta az ürügyet az első világháború kirobbantásához. 1884. június 28-án halt meg Táncsics Mihály író, politikus. 1836. június 28-án 85 éves korában elhunyt James Madison, aki az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnöke volt 1809-től 1817-ig. Thomas Jefferson utódaként 1809. március 4-én iktatták be hivatalába, 1812. december 2-án ismét győz­tesen került ki az elnökválasztásból. 1919. június 28-án a versailles-i kastély tükörtermében aláírták a szövetségesek és Németország közötti béke­­szerződést. A béke területi rendelkezései szerint Német­ország lemondott Elzász-Lotaringiáról Franciaország javára, részben Lengyelországhoz került Nyugat-Porosz­­ország és Posen (Poznan) tartomány, Danzig (Gdansk) önálló terület (később szabad állam) lett, a Memel-vidék (Nyeman) szövetséges ellenőrzés alá került, Csehszlováki­ának átadták Ratibor vidékét, Schleswig egy része Dáni­áé, Eupen és Malmédy Belgiumnak jutott. Megtiltották Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tila­­lom). A versailles-i békeszerződés katonai intézkedései többek között előírták, hogy Németország az általános védkötelezettség megszüntetésével százezer főnyi hiva­tásos hadsereget tarthatott fenn a legénység tizenkét-, a tisztek huszonöt éves szolgálati idejével. A leszerelést a szövetségesek ellenőrizték: Németországnak ki kellett szolgáltatnia a hadiflottáját, sem hadiflottát, sem légi­flottát nem építhetett. Jóvátételt kellett fizetnie, valamint kimondták, hogy a háború kitöréséért egyedül Németor­szágot terhelte a felelősség. Ez a békediktátum szükség­szerűen vezetett a II. világháborúhoz. 1400. június 29. óta Péter Pál nap az aratás kezdete. Ezen a napon megszentelték az aratóeszközöket. Szent Péter apos­tol volt az első pápa, a pápák és halászok védőszentje. Szent Pál a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka, az „Actio Cattolica Cursillo” mozgalmának védőszentje. 1456. június 29-én a Nándorfehérvár elleni török táma­dás kivédésére irányuló könyörgésként III. Challixtus pápa elrendelte a déli harangozást. 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csa­patok kivonása Magyarországról, és­ az országunk vissza­nyerte önállóságát. 1959. június 30-án a Kossuth Rádióban megkezdték a Sza­bó család című családregény-sorozat sugárzását. Július elseje a Semmelweis-nap, Semmelweis Ignác, a gyer­mekágyi láz okának felfedezője, az „anyák megmentője” születésének emlékére. 1506. július 1-jén született II. Lajos Jagelló-házi magyar és cseh király (1516-1526), aki a mohácsi csatából (1526. augusz­tus 29.) menekülve esett el, a megduzzadt Csele-patak vízé­be fulladt. Egy színésznő, aki legszívesebben énekel Pöll Laxi” Zoltán________________ A nem is olyan távoli múltban tűnt fel Esztergomban. Először a Központi Kávéház zenés-műsoros estjein talál­kozhatott vele a közönség, mint éne­kessel. Aztán az Esztergomi Városi Televízió (ETV) adásaiban láthattuk viszont a fiatal lányt. Karakteres szépsége, szép artikulációja és a műsorszerkesztésben is megjele­nítődött intelligenciája többekben nyomot hagyott. Olekszjuk Ruszlánát élete és pályája eredetéről, színház­ról, a mai magyar művészeti világról és arról faggattuk, hogy mi köze van Steven Spielberghez. - Immár egy éve lehet a neved olvasni Esztergomban a különböző műsorplakáto­kon, vagy akár az ETV stáblistáján. Láthatott így a közönség énekesként, riporterként és műsorvezetőként. Eredetileg azonban egyik sem szakmád. Mi a története annak, hogy a városba kerültél? - Ukrajnában születtem 1983-ban. Édes­anyámmal 1992-ben költöztünk Magyaror­szágra, Tokodaltáróra. Jelenleg Táton élek, és Esztergomban dolgozom a fenti felada­tok szerint. Mindig is az volt az álmom, hogy énekes vagy színész legyek, egy híres személyiség. Ezért végeztem el Cegléden a Patkós Irma Művészeti Iskolát. Ennek meg­felelően színész a szakmám, bár azóta csak egy év telt el, most itt, Esztergomban, a városi televízióban dolgozom, hogy ebben is kipróbáljam magam. (folytatás a 2. oldalon) Száll az ének szájról szájra Varga R D._______________________________________________________________ A Bulcsú napjainkban már ritkán használatos név, pedig viselői büszkék lehet­nek nagy elődjükre, akit a „kortársak” Vérbulcsú névvel illettek. Történetírásunk Bulcsúnak hívja, és inkább csak gyászos halálát említi a németországi Lech-mezőn elszenvedett vereség kapcsán. Ezzel ellentétben az igazság az, hogy Vérbulcsú a X. század Európájának egyik, ha nem a legkiválóbb hadvezére és politikusa volt. Árpád halála (907) és Géza uralomra lépése (972) közötti kort sűrű homály fedi, olyannyira, hogy még a nagyfejedelmek sorrendje és neve is jórészt kérdéses. E kor homályából és bizonytalanságából csak Bulcsú horka neve emelkedik ki teljes fényben. Úgy tudjuk, hogy nem töltötte be a nagyfejedel­mi státuszt, de olyan tiszteletbeli címeket viselt, amelyekkel akkoriban csak királyokat és császárokat tüntettek ki. Például „vendégbarátja” volt a bizánci császárnak, Rómában pedig a „római patrícius” címmel tisztelték meg. Mindezek azt jelzik, hogy a 930-as évek második felétől Bulcsú haláláig (955) az akkori világ hatalmasságai vele tárgyaltak, mert ő gyakorolta a tényleges hatalmat, még ha a név­legeset nem is. Valószínűleg ő lehetett a gyula, a legfőbb hadvezéri hatalom birtokosa. Madarász Henrik, német császár 927-ben egy kilencéves békét vásárolt elődeinktől, hogy felépít­hesse és megerősítse országát. A sors úgy hozta, a hadszünet utolsó évében, 936-ban meghalt a csá­szár, akit életerős és nagytehetségű fia, I. Ottó váltott fel. A fiatal uralkodó látta, a békéért fizetett súlyos adók szegénységben tartják az országot. Mikor a magyarok a szerződés megújítására szólí­tották fel, az ifjú császár csak jelentéktelen ajándékokat küldött válaszul. Ez lett az alapja az elkö­vetkező tizennyolc év összecsapásainak Ottó és Bulcsú között. Az szintúgy a sors különös játéka, hogy a 930-as évek derekán halt meg Kál horka, akinek helyébe fia, Bulcsú lépett a Délnyugat-Dunántúlt uraló nemzet élére. Így történt, hogy szembekerült egymással a két nagy, politikai és hadvezéri képességekkel megáldott fiatal uralkodó. Ottó a széthullott frank császárság egyesítését tűzte ki célul, hogy annak megszervezése és megerősödése után megvédhesse birodalmát minden ellenséges támadással és zsarolással szemben. Bulcsú horka érzékelte, hogy egy erős és jól szervezett szom­széd beláthatatlan, vagy éppen ellenkezőleg: nagyon is belátható veszélyt jelenthet a magyarságnak. Ezért, amit Ottó a németség részére igyekezett építeni, azt Bulcsú szorgalmasan rombolta a magyarság érdekében. 937-ben csaknem egész Nyugat-Európát érintő hadjáratával „mutatkozott be”, és ezzel „letette névjegyét” a nyugati nagyhatalmak asztalára. Amikor 938-ban bajor szövetségben tört Szászországra, Ottó vereséget mért a csapataira. Ez figyelmeztetésként szolgált Bulcsú részére, miszerint Ottót nem kezelheti félvállról. Bulcsú 948-as Bizánci útja alkalmával a keresztséget is felvette. Ottó egyesítési terve egyébként nem ment simán. A saját uralmukat és függetlenségüket féltő „kiskirályok” a magyarokhoz fordultak segítségért. Kéréseiknek Bulcsú készségesen és rendszeresen eleget is tett. 954-ben egy nagy lázadás tört ki a császár ellen, amelynek élére a saját fia, Rudolf és Vörös Konrád állt, akik Bulcsútól kértek és kaptak segítséget. Mintegy harmincötezer könnyűlovassal Bulcsú ekkor megindította második európai had­járatát, aminek fő célját az Ottóval való leszámolás képezte Ez olyan hatalmas erőnek számított abban az idő­ben, hogy Ottó tanácsosnak látta az összeütközést elkerülni, és kitért Bulcsú hadai elől. Ezek komoly pusztítást végeztek Ottó birodalmában, de a végső leszámolás elmaradt. 955-ben Vörös Konrád hívására Bulcsú ismét elindult mintegy tízezer harcossal. Az útjába eső városokat, várakat feldúlta, és több helyen kisszámú őrséget hagyott, de más feladatokat is bízott az egyes csapattestek­re. A továbbvonuló főerő létszáma egyre morzsolódott. Időközben Vörös Konrád és Ottó kibékültek, és így egyesített erejükkel sorakoztak fel Bulcsú megmaradt lovasai ellen, akik ötezren lehettek. Heves harcok bon­takoztak ki, Vörös Konrád is elesett. A közhiedelemmel ellentétben egy nyílvessző és nem Lehel kürtjének az áldozata lett. A sokszoros túlerővel azonban a magyarok nem tudtak megküzdeni. Egyesek szerint az eső is megeredt, amiért nem tudták íjaikat használni. Nedves időben ugyanis az íj készítéséhez használt halenyv föl­engedett. Alkudozni kezdtek tehát. Ottó császár megígérte Bulcsúnak, ha leteszik a fegyvert, békében elvo­nulhatnak. A kapituláció után azonban Ottó megszegte ígéretét, és a védtelen harcosokat könyörtelenül meg­­csonkíttatta, legyilkoltatta, sokakat élve temettetett el. Bulcsút és Lehelt felnégyeltette, és a templom tornyára húzatta. Bulcsú horka a­­ magyarság nagy kárára - így lett saját, túlzott önbizalmának áldozata.

Next